Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból TAMÁSIBAN MEGALAKULT A PROPAGANDISTÄK KLUBJA A FA ÉLETE, halAla, BETELJESÜLÉSE (7. old.) Ki neveljen, és hogyan ? A kérdés tulajdonképpen örök. Létezik, amióta az iskola és a szülő együtt törekszik rá: ember legyen a gyerekből. Vagyis ki nevelje a gyereket? A pedagógus? Az apa és az anya? Válasz — mégpedig igencsak kézenfekvő — jócskán akad. Az egyik közülük az iskolára hárít minden felelősséget, mondván, a nap jelentős részét az osztálytársai között, a pedagógusok felügyelete mellett tölti a diák. Neveljen, hát az iskola. Különben is ez a dolga. A szülőkre szavazók az érzelmi kötelékre hivatkoznak. Arra a valóságos hatásra, amelyet a szülő elér gyermekénél. Mert — mondják e nézet képviselői — igaz ugyan, hogy az iskolában több időt tölt el a diák, mint otthon ám az apa és az anya nagyobb hatással van rá — elsősorban a köztük lévő érthetően szorosabb kapcsolat miatt. Persze elképzelhető olyan felelet is, mely szerint az iskolának és a szülőnek együttesen kell I felnevelnie a gyereket. Az efféle nézet logikus, természetes észjárásra vall, csak éppen a gyakorlatban eltorzulhatnak a dolgok. Elég példa hallható a kettős vagy (ha a nagyszülő is beleavatkozik a nevelésbe), esetleg a hármas nevelésről. Miért lenne olyan egyszerű a dolog, hogy az iskola és a család egyet akar, egyféle azonos elvek alapján próbálko- * zik a pedagógia korántsem könnyű tudományával. Kétségtelen, mindhárom véleményben van némi igazság, még akkor is, ha jómagam tisztában vagyok vele — igencsak sarkított példákat említettem meg fentebb. Vitatkozni ugyanakkor felesleges igazságukon, mert az igazság, itt is, és most is bizonytalan valami. Mint általában a vitáknál. Bizonytalanná pedig a gyakorlat (kis nagyké- I pűséggel élve: az Élet) teszi az előbb elmondottakat. Nem kell hozzá különösebb tudományos ismeret, hogy akárki rájöjjön: furcsa dolog leszűkíteni a pedagógiai hatásokat iskolai és családi erede- tűekre. Furcsa dolog s kissé hamis. A tapasztalatok szerint ugyanis egy nyílt, érdeklődő, felnövőben lévő ifjúra minden hat, amit csak lát maga körül Nemcsak az iskolában, a családban észlelte- két illeszti korábbi tapasztalatai közé, hanem az összes őt ért hatást, legyenek azok közvetlenek, vagy éppen közvetettek. Mert aligha cáfolható a tény: a gyerek, aki élénk figyelemmel kíséri a felI nőttek kulturáltnak éppen nem mondható vitáját a villamoson, az autóbuszon, vagy éppen sorban állás közben a közértben, minden bizonnyal hasznosítja a hallottakat. És miért éppen neki lenne ' olyan fejlett az erkölcsi érzéke, hogy megkülönböztesse a helyest a helytelentől, az ildomost az illetlentől. ö csak a beszélgetést hallja a neki általánosan példaképül állított felnőttek között, s ha éppen azt gondolja, jól gondolja, hogy neki se kell másképpen viselkednie hasonló helyzetben. És még néhány szó a pedagógusokról. Annyi bizonyos, nincsenek könnyű helyeztben. Nem csupán a gyerekek miatt. Ezt a tényt most elhagyhatjuk. Gondoljunk inkább az ellenőrzésükre. PonI tosabban arra, hogy többnyire milyen elvek, követelmények alapján vizsgálgatják az erre illetékesek, hogy jól dolgozik-e a pedagógus. Az alap S mindenhol a tanterv, s a benne foglalt utasítások. Ha eleget tesz nekik a tanító vagy a tanár — jól * dolgozik. Ha nem, elmarasztalást érdemel. Kívülállóként kissé különösnek tetszik az említett gyakorlat. Az ellenőrizendők köréből ugyanis éppen a lényeg hiányzik. A gyerek. Pedig mi sem egyszerűbb annál — és erről volt szó az országgyűlés legutóbbi ülésszakán is—, mint a gye- I rekeken, tudásukon, magatartásukon lemérni: hogyan minősíthető a pedagógusi ténykedés. Mert a vallott cél (a nevelés) diktálta követelmény nem lehet más: embert faragni a diákból. I MÁLONYAI PÉTER XXIX. évfolyam, 17. szám. ARA: I,— Ft 1979. január 21., vasárnap Maradiak az ENSZ-erők Dél-Libanonban Folytatódik Izrael agressziója A Tyr kikötőváros közelében lévő palesztin menekült- tábort pénteken ért izraeli támadásnak — amelyben tüzérség és harci repülőgépek is részt vettek — palesztin részről 21 halálos és 13 sebesült áldozata volt — közölte egy palesztin szóvivő. A szóvivő becslése szerint az izraeli támadók ösz- szesen 60 embert veszítettek halottakban és sebesültekben. A WAFA palesztin hír- ügynökség bejelentette, hogy az izraeli támadásra válaszul rakétatámadást intéztek Kirijat Shuneh északizraeli település katonai létesítményei ellen. Az éjszaka leple alatt folytatódott az izraeli agresszió a dél-libanoni palesztin táborok ellen: ejtőernyős és szárazföldi erők újabb támadást indítottak Aisije és Arnum falvak palesztin táborai ellen, amelyek izraeli állítás szerint kiképzőtáborok. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este újabb öt hónapra (június 19-ig) meghosszabbította a Libanonban ideiglenesen állomásozó ENSZ-erők (UNIFIL) mandátumát. A határozat egyúttal elítéli Izraelt azért a támogatásért, amelyet a libanoni jobboldali erőknek nyújt és amely veszélyezteti az ENSZ-erők dél-libanoni tevékenységét. A pénteken Libanon ellen elkövetett újabb izraeli agresszióra a határozat nem tér ki, és a libanoni jobboldalnak nyújtott izraeli támogatásról is csak (helytelenítve) tesz említést, anélkül, hogy konkrét intézkedéseket irányozna elő. A Kínai Népköztársaság képviselője ezúttal sem vett részt a szavazásban. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár sajnálkozását fejezte ki az újabb izraeli katonai akció miatt. Egyúttal felkérte valamennyi érintett felet, hogy nyújtson támogatást az ENSZ-erőknek és tegye lehetővé azok feladatának maradéktalan végrehajtását, ami eddig nem sikerült. (3. old.) BÉDA JÁNOS SOHA NEM MULASZTOTT (3. old.) A KISFIÚRÓL, AKI MOSOLYGOTT (4. old.) INTARZIAKÉP EGY ASZTALOSRÓL (4. old.) MEGSZÁLLOTTÁK (5. old.) OKOS-KÓR (5. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS NAGY ZOLTÁNNÁL (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) A KGST- TAGÄLLAMOK ACÉLPALYAI (8. old.) EGY NAP A KUTATÓHAJÓN (8. old.) I:;,* ; HIVATÁSUK: A POROND (11. old.) MEZEI FUTÓVERSENY FEBRUAR 4-ÉN (13. old.) A BARÁTSÁG ÉPÍTKEZÉSEI (8. old.) SZOVJET GAZDASÁG, 1979. (9. old.) BESZÉLGESSÜNK AZ ORI-RÓL (11. old.) Gyerekkorunk legkedvesebb évszaka A gyerekek — nem úgy, mint mi, felnőttek — szeretik a telet, a havat, a csúszkálásra csábító jeget. A tél gyerekörömeiről szól képriportunk az ötödik oldalon, és ezt rajzolta meg ezen a képen Zala Anikó, őcsényj tizenegy éves kislány, a szekszárdi úttörőház szakkörének tagja.
