Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
"c p. A KÉPÚJSÁG Kistormás, község a szekszárdi járásban. I960, október 1. óta Kötesd társult községe. A legrégibb adatok 1725-ből valók. III. Károly császár kezdeményezésére ekkor Nassau és Darmstadt vidékéről, Tonzor Mihály ev. lelkész vezetésével 69 család érkezett erre a tájra. Tolnáig a Dunán jöttek, onnan gróf Mercy tábornok Kölesdre vitette őket. Egy csoportjuk helyben, más csoportjuk Kistormáson telepedett le. Néhány év múlva felépült a kistormási iskola, a kölesdi gyerekek is itt tanultak. Temploma 1777-ből való, műemlék jellegű épület. 1946-ban és az utána következő években Szolnok megyei és felvidéki telepesek foglalták el a kitelepített volks- bundisták helyét. Kistormás volt Tolna megye első tsz- községe, majd ismét Kölesdhez csatlakozott. Lakóinak száma 519. A házak száma 120. Felvásárlás - gázcsere Vegyesbolt A Szekszárd és Vidéke ÁFÉSZ 69-es számú boltjában Gyetvai Miklós boltvezető tájékoztat. — Hát igen, a kenyérrel bizony probléma volt. Szombatonként, zárás után szállították, s természetesen nyugtalanok voltak az emberek, hogy nem lesz vasárnapra kenyér. De már sikerült „dűlőre” jutnunk, s mostanában időben érkezik a kenyér. — A havi forgalmunk általában 240 ezer forint. Ma — és januárban végig — gyenge a forgalmunk, mert megvoltak a disznóvágások, s csak lisztet, kenyeret, mosószert vásárolnak. — Ketten vagyunk Gyén Sándornéval, aki fél műszakban dolgozik a boltban. Bizony, többször előfordul, hogy az ígért árut nem hozzák, például élesztőt, s ilyenkor beugrók a kocsiba, s irány Szekszárd. — Sokan keresik a palackozott sört a boltban, január 1-ig ugyanis árulhattunk mi Is. — Úgy van az, hogy van olyan ember is, aki nem a kocsmában szereti meginni a sört, hanem otthon. Arról nem is beszélve, hogy ott drágább. Posta — Halló! Gyönk? GELKA?! Szeretnék két hibás televízió- készüléket bejelenteni! Kérem, legyenek szívesek még a héten kijönni. Hogy? Csak a második felében? Jó! Úgy is jó! Dobándi Zsuzsa hivatal- vezető telefonált televízióügyben. — Tudja, én olyan „mindenes” vagyok a faluban — mondja Szameth Lőrincné. — Felvásárló, gázpalackcserélő, olajárusító. — Ebben az évben még nem sok mindent vásároltam fel. 900 tojást, 50 kiló 'babot, azonkívül 9-én volt nyúl- száillítás, s akkor átvettem 122 nyulat. Lehet nálunk kapni mindenfajta tápot. Azonkívül most kötjük az idei évre a szerződéseket. Közben félbeszakad a beszélgetés, mert az óvodától jöttek gázpalackért. A község határában folyó Hidas patakot völgyzáró gát Tnögé rekesztették. így alakult egy kettős tórendszer, összesen nyolcvanhárom — Ugye, mondtam, hogy mindenes vagyok! A gázcseretelep 40 palackos. Sok gáz fogy a faluban. Már majdnem mindenki gáztűzhelyen főz. Kényelmes, tiszta. Az ellátással sincs probléma, hozzák a palaokokat Pincehelyről. Előfordult már egykét napos késés, ha rossz volt az út, de ez nagyon ritkán. — Annál több a probléma az Olajjal! Nagyon sok háznál fűtenek, illetve fűtené- nek olajjal, ha volna! — A faluban azt mondták, valami „huncutság” van az olaj körül. hektáron. Ez lett a haltenyésztési ágazat alapja: amely évről évre jobb eredményeket hoz. 1971-ben 514 mázsa halat értékesítettek, a — Mondhatták is! A nyáron már kedvezményei olajat se kaptam. Azóta meg egyszer szállítottak. Akkor is azt mondták, mivel nekem csak hordóim vannak, amiben tárolni tudom az olajat, nekik nincs idejük arra, hogy egyenként töltögessék tele a hordókat. Az emberek panaszkodnak, mert Kölesdről kell hozatni az olajat, ha fűteni akarnak, az pedig megnöveli a költségeket. Évekig nem volt probléma az olajjal, most van. mostaniban ez a szám 768 mázsa. A legszívesebben az 1976-os esztendőre emlékeznek. Ebben az évben ugyanis ők érték el a legjobb eredményeket a bikali haltenyésztési rendszer gazdaságai között. A bikali rendszer pedig országos első lett a hal- tenyésztő rendszerek között. A kezdeti időszakban a halastavakon az egy hektárra jutó tiszta jövedelem 325 forint volt. A legutóbbi adatok szerint már kilencezer forint fölé emelkedett, ami jobb mint a búza, vagy több más növény tiszta hozama. A tavakban amúrt, busát és pontyot tenyésztenek. Újabban ivadékneveléssel is foglalkoznak. A saját szükségletükön felül ebből értékesítésre is jut. A megtermelt halat a HALÉRT-nek adják el, de gondoskodnak tagjaikról is. Kölesden halárusító pavilont tart fenn a szövetkezet. 83 Hektáros Halastó 1979. január 20. A gyerekek birodalma Kistormáson létesült a megye első idényjellegű bölcsődéje. Arra már nincs igény, ezért az idén nem is fog működni. Az óvoda iránt viszont nagy az igény. A tavaly végzett korszerűsítés nyomán az óvoda minden igényt kielégít. Kistormáson minden gyereket fel tudtak venni, nincs helyhiány. MOZAIK A lakosság 38 százaléka aktív kereső. Százan eljárnak a községből dolgozni, a többiek a termelőszövetkezetben találnak munkát, valamint a kereskedelemben és szolgáltatásban. Egy boltja és ugyancsak egy kocsmája van a községnek. Az előbbi kevés, az utóbbi untig elegendő. Kölesd tőszomszédsága azonban nem okoz fennakadást a bevásárlásban. Alsó tagozatos iskola — egyelőre — van, a felső tagozatosok Kölesdre járnak. A lakosság számarányának megfelelően, héttagú tanácstagi csoport képviseli a kistormási érdekeket a nagyközségi közös tanácsban. Könyvtár működik. A beiratkozott olvasók száma 66, a kötetek száma 4461. A kistormási autótulajdonosok 21-en, a motorkerékpártulajdonosok tizenketten vannak. Segédmotorkerékpár minden harmadik házban található. A tanácsi kirendeltségen hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön van fogadónap. A pénzügyi ügyintézésen kívül szinte semmi dolga nincs a kirendeltségnek. Szabálysértés is rendkívül ritkán fordul elő, tavaly mindössze három volt, abból is az egyiket, olyan személy követte el, aki Szekszárdról költözött Kistormásra. Hetenként kétszer rendel a faluban a kölesdi orvos, gyógyszertár a szomszédos Kölesden található. A több mint száz családból 12 a Felvidékről települt Kistormásra, kettő őslakos német, a többi Szolnok megyéből, főleg Tiszabőről települt ide. — Ha ilyen probléma van, általában én bonyolítom le a beszélgetéseket, hogy ne kelljen várniuk az ügyfeleknek. Ismerek ebben a faluban mindenkit. Az édesanyám volt előttem a hivatalvezető. Meg nem is olyan nagy falu ez. Tizenöt éve dolgozom már a postán. — Rádióelőfizető 125, televízió 126 van a községben. Újságra 322-en fizetnek elő, ebből a Tolna megyei Népújságra 59-en. Postatakarékban csak 800 ezer forint van. Elviszik inkább Kölesdre, a takarékszövetkezetbe, mert ott esetleg kölcsönt is lehet felvenni. A Kistormási magazint Pordán Jánosné, Czakó Sándor és Letenyei György készítette. A fényképek Czakó Sándor munkái. A község felszabadulás előtti történetére vonatkozó adatokat Mogyorósi Gyula ev. lelkész volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. * Következő magazinösszeállításunkat Mucsiban készítjük, január 22-én. „Káderfalu” A községet a felszabadulás óta harcos proletárfaluként tartják számon. Van aki emlékezik, hogy a negyvenes évek végén volt olyan május elseje, amikor még a templom tornyát is vörös zászló díszítette. A megyében nincs még egy község, amelynek lakói közül annyian csináltak volna karriert, proletárkarriert, mint ez a félezres lélekszámú falu. Ha csak három családot ragadunk ki a sok közül, jellemzésül az is elég. Bozsó János volt a község első és egyetlen tanácselnöke. 1950 október 22-től 1966 október 1-ig, a Kölesdhez való csatlakozásig viselte ezt a tisztet. A Bozsó családból került ki még gépészmérnök és agrármérnök. A Majfzik család „adott” három honvédtisztet és két rendőrtisztet. A Pintérek közül kikerült egy tsz-elnök és két honvédtiszt. A honvédségnél és rendőrségnél, az ország különböző pontjain, több mint ötven volt kistormási szolgál, tiszti beosztásban. Kovács Zsigmond fogatos száz portára visz savót Az Egyetértés Termelőszövetkezet segíti és serkenti a háztáji állattartást. A különböző kedvezményes juttatások között, a kölesdi vajüzemből saját fogatával savót szállít azoknak, akik a tsz-en keresztül értékesítik állataikat. A fogat mindenkinek házhoz szállítja az igényelt mennyiséget és a házak elé 'kirakott edényekbe belemérik. A támogatásnak van is foganatja, mert a faluból évente átlagosan másfél ezer hízott sertést visznek el a felvásárlók. Hetente 25—30 hízott sertést adnak le a háztájiból A halászok téli munkája a hálók javítása, a szerszámok gondozása Jövedelmező háztáji
