Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 16. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 20., szombat XÜRELMETLEN VEZETŐK (2. old.) RENDEZETLEN DOLGOK RENDEZŐDNEK (3. old.) GAZDÁLKODÁS — KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT KAZÁNOK REKORDIDŐ ALATT (3. old.) Halárral ki uan talalua _ M A MÁR CSAK EMLÉK — de rossz emlék —, hogy amikor évekkel ezelőtt Zalaegerszegen, az ottani ruhagyárban, külföldi (jelesül: svájci) szervezők jelentek meg, sokan mennyire értetlenkedve, milyen idegenkedéssel fogadták ezt. Ma sem tudni pontosan, hogy voltaképpen mi váltotta ki a nyugtalanságot: a profi színvonalon dolgozó külföldiek megjelenése egy hazai gyárban, vagy az a szervezési módszer, amit ezek a szakemberek meghonosítottak, s ami eleddig jószerével' ismeretlen volt Magyarországon. Tény: megindult a rafinál^ tan felpörgetett támadógépezet, s előrángattak minden lehető és lehetetlen érvet, hogy miért kell drága pénzen külföldieket felfogadni, amikor vannak hazai szakemberek is? S akik így határoztak, vajon arra gondoltak-e, hogy ezek a külföldiek a tőkés társadalmakra jellemző kizsákmányoló módszereket honosítják meg a szóban forgó gyárban, s módszerükkel a lehetetlenségig feszítik a munkaintenzitást? Hogy az MTM-módszer (mert erről volt szó), lényegében a sokat átkozott taylo- rizmus korszerűsített változata, s ugyan mi más lehetne idegenebb egy szocialista vállalattól?! A csatározásokban — szerencsére — nem vérzett el az MTM, mert viszonylag gyorsan kiderült, hogy 1. vannak ugyan hazai szervező szakemberek, ám tevékenységüknek egyelőre kevés a gyakorlati haszna; 2. szó sincs — és nem is lehet — holmi kizsákmányoló módszerek adaptációjáról, már csak azért sem, mert ama bizonyos svájci szervezők nagyon körültekintően láttak munkához. Mindenekelőtt megállapították, hogy ami az MTM- módszer alkalmazásával az úgynevezett fejlett ipari államokban elérhető, az aligha képzelhető el a magyar szervezési, kooperációs és munkafegyelmi viszonyok között. Ezért — s ezt talán kevesen tudják — jó har- mincszázaléknyi „magyar” tartalékot hagytak, más. képpen fogalmazva: korántsem aknázták ki a módszerben rejlő összes lehetőséget. AZ MTM, HA NEHEZEN IS, de megjelent és valamelyest elterjedt az országban, mindenütt alkalmazzák, egyértelműen kedvező eredményekről számolnak be, ma már tanfolyamokon képezik a módszer bevezetéséhez és irányításához értő szakembereket. Igaz: megváltoztatták a nevét: 3M-re, s úgy tűnik, a mozdulatelemzésen alapuló szervezési eljárás ezzel egycsapásra szalonképessé vált. (Mellesleg: a névcsere is mintha azt bizonyítaná, hogy a módszer heves ellenzői esetleg nem voltak teljesen tisztában az MTM lényegével...) Sorolhatnánk más példákat is. Világszerte alkalmazták már a rugalmas munkaidőt, amikor merő véletlen- ségből Magyarországon is felbukkant, lassan de biztosan elterjedt, annak ellenére, hogy az illetékeseknek jó ideig egyéb reakciójuk sem volt, mint a zavart rácso- dálkozás, s a minden szokatlannak járó óvatoskodás. Vagy: a csoportmunka, a csoportos technológia, amely felválthatja a rég idejét múlt futószalagos munkaszervezést, s amely nemcsak termelékenyebbé, de emberibbé is teszi a munkát. Külföldi példák nyomán egyetlen hazai gyár alkalmazza, minden különösebb visszhang nélkül. Vagy: a DH-mozgalom, amit már semmiféle ideológiai fegyverrel nem torpedózhatnak meg, ehelyett „elmozgalmasították” ... Olyan sikerrel, hogy a DH ma már nem annyira élő, gyakorlati munkaszervezés, hanem inkább vég nélküli értekeztetek és konferenciák témája. És sorolhatnánk a nagy létszámú apparátusok által lázasan kutatott műszaki, technikai eljárásokat, amelyeket másutt, mások már régen feltaláltak és haszonnal alkalmaznak, említhetnénk az ügyvitel sokszor pofonegyszerű racionalizálási megoldásait, amelyeket szintén kitaláltak már, de amelyektől makacsul idegenkedünk, hivatkozhatnánk a szerte a világon jól bevált vezetési, irányítási módszerekre, amelyeket a furcsaságoknak kijáró álmélkodással fogadunk. DE MIÉRT? Mert minden, ami idegen, minden, amit másutt fedeznek fel, az eleve gyanús? Aligha! Hisz olyan — már-már kritikátlan — lelkesedéssel, gyermeki i irigységgel tudjuk csodálni mások ötleteit... Büszkeségünket sértené egy-egy jól bevált megoldás adaptációja? Józan ésszel ez sem föltételezhető. Sokkal inkább valamiféle szemléletbeli problémáról van szó: arról, hogy hosszú időn át elszoktunk a gazdasági folyamatok szüntelen ésszerűsítésétől, illetve attól, hogy a döntéseket a haszon vagy a haszontalanság szemszögéből is mérlegeljük. S mert ez számunkra idegen, furcsa és kockázatos, sok esetben inkább nagy ívben elkerüljük a kockázatot, mert ki tudja: nem veszíthetünk-e? Mindezek ellenére: azért időnként megpróbálkozunk a másutt már föltalált módszerek adaptációjával, de olyan nehézkesen, lassan és körülményesen, annyi energiát fölemésztve, annyit időt elpazarolva, ami már nincs I arányban az elért eredménnyel. VÉRTES CSABA kOzleiuieiiiy o KGST Végrehajtó Bizottságának üléséről Közzétették Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága csütörtökön véget ért 88. ülése záróközlemé- nyét. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesek vettek részt. Bulgáriát Andrej Lu- kanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Franciszek Kaim, Ma- gyarorzságot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Kosztantyin Katu- sev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a JSZSZK kormánya között fenálló megállapodás értelmében a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsának tagja. Részt vett az ülésen Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, az elnöki tisztet Konsztantyin Katusev töltötte be. A Kölcsöns Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 30. évfordulójával kapcsolatban a tagállamok képviselői a végrehajtó bizottság ülésén megállapították, hogy az évforduló fontos esemény a KGST tagjai, a szocialista közösség életében. Nagyra értékelték, hogy a tagállamokban széles körben emlékeznek meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról. Megállapították, hogy a volgai személygépkocsi-gyártó egye' sülés kollektívájának kezdeményezésére sok országban a dolgozók szocialista munkaversenyt indítottak a nevezetes évforduló tiszteletére. A végrehajtó bizottság ülésén a fő figyelmet annak a szervező munkának szentelték, amellyel megvalósítják a hosszú távú együttműködési célprogramok előirányzatait. A KGST XXXII. ülésszakának szellemében megtárgyalták, hogyan halad a megállapodások tervezetének előkészítése azoknak a legfontosabb, elsőrendű jelentőségű intézkedéseknek terén, amelyeket az energia-, a fűtőanyag- és nyersanyag-gazdálkodási, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, a gépipari, a közszükségleti cikkeket gyártó ipari és a közlekedés- fejlesztési hosszú távú együttműködési célprogram irányoz elő. Ennek során megvitatták annak az általános megállapodásnak tervezetét, amelynek keretében az érdekelt tagállamok együttműködésével, együttes erővel építik fel a Szovjetunió területén a Hmelnyickij-i atomerőművet, valamint azt a megállapodást, amely a Szovjetunió területén ilévő Hmelnyickij-i atomerőmű és a Lengyel Népköztársaságban lévő Rzeszóv közötti 750 kilovoltos távvezeték és a rzeszó- .vi aláMomás építésében és üzemeltetésében megvalósuló együttműködést határozza meg. A végrehajtó bizottság ülése során az érdekelt KGST-tagállamok általános megállapodást írtak alá arról, hogy bővítik a Kubai Köztársaságban a geológiai feltáró munkát. Ugyancsak megállapodást írtak alá arról, hogy a nyugat-ukrajnai Vinnyica és a magyarországi A lbertirsa között létesült 750 kilovoltos távvezeték, valamint a vinnyicai és az albertirsai alállomás üzembe helyezését követően úgy garantálják az elektromos energia szállítását, hogy kihasználják a rendszerközi hatékonyságot, amely az elektromos terhelés és az áramfejlesztő kapacitás grafikonjainak egyeztetéséből adódik. Ezek a megállapodások fontos hozzájárulást jelentenek a komplex program és a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításához. Az ülésen beszámolót hallgattak meg az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között létesült gáztávvezeték első szakasza építésének befejezéséről és az üzemeltetés megkezdéséről. Az ülés résztvevői nagy megelégedéssel fogadták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének az építkezés valamennyi résztvevőjéhez intézett üdvözletét, amely nagyra értékeli a sokezres nemzetközi kollektíva együttes munkájának eredményét. A végrehajtó bizottság megállapította: a világ legnagyobb gázszállító rendszerének létrehozása példát mutat arra, miként valósul meg a gyakorlatban az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program, megmutatja, milyen célszerűek és hatékonyak az új szervezeti formák a nagyszabású építési programok együttes erővel történő megvalósításában. A végrehajtó bizottság ülésén eszmecserét folytattak a nemzetközi gyártásszakosítás és a termelési kooperáció fejlesztésének kérdéseiről. Megoldásukra gyakorlati intézkedéseket határoztak meg. Gyakorlati intézkedéseket szabtak meg a korszerű, numerikus vezérlésű szerszámgépek és az azokhoz szükséges rendszerek gyártásának koordinálására. Határozatot fogadtak el arról, hogy mindenekelőtt a gépgyártásban, valamint a rádiótechnikai és az elektronikai iparban meggyorsítják azt a munkát, amely a késztermékek mellett az egyes részberendezések, alkatrészek, részegységek gyártásának szakosítására és koope- rálására irányul. Jóváhagyták „A KGST- tagállamok szervezetei közötti gyártásszakosítás és termelési kooperáció általános feltételei” című okmányt, amely egységesen rendezi az ilyen jellegű szerződések megkötésével kapcsolatos kérdéseket. Ugyancsak jóváhagyták azt a javaslatot, amelynek értelmében megjavítják a KGST- tagállamok között a hosszú távú tervmegállapodások alapján kölcsönös kereskedelmi forgalomban szállított gépek és berendezések szervizellátását és alkatrészellátását. (Folytatás a 2. oldalon.) A KISZ-mb tárgyalta Ifjúsági parlamentek megyénkben Tegnap Szekszárdon ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Péti Imre, a megyebizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Krizsán Isván, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára terjesztette elő jelentését az 1978-as munkahelyi és intézményi ifjúsági parlamentek rendezésének megyei tapasztalatairól. Mint jelentéséből kitűnt, az elmúlt év jelentős ifjúságpolitikai eseményei voltak az ifjúsági parlamentek, melyeket megyénk minden munkahelyén és intézményében megrendeztek. Néhány helyen viszont a fiatalok a vártnál lényegesen kisebb létszámban vettek részt a parlamenten, így az ott lévő kevesek szóltak az egész kollektívát érintő kérdésekről. Az ifjúsági parlamentek légköre a munkahelyi parlamenteken volt a legpezsgőbb, ott, ahol nem képviselőiken keresztül, hanem személyesen vettek részt a fiatalok. Az ülés második részében Kapási József, a KISZ megyebizottságának politikai munkatársa számolt be a szekszárdi húskombinát felett vállalt KlSZ-védnökség- rőL Kistormás, Tolna megye egyik legkisebb községe. Ónálló tanácsa nincs, Kölesdhez társult. Öntudatos, tettrekész nép lakja. Keresztülfut rajta a szekszárd—gyönki út. Reggel 3-től este 7-ig 15 buszjáraton közelíthetik meg Szekszárdot Gyönköt, vagy a kötesd—tengelici vasútállomást. Alsó tagozatos iskolája és szép, korszerű óvodája van. Az orvos és a gyógyszertár a községgel egybeépült Kölesden van. (Magazinösszeállításunk lapunk 4. oldalán található.) Kistormási magazin
