Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-18 / 14. szám
1979. január 18. t^ÉPÜJSÁG 3 A tomerőmű-építkezés A hó nem állítja le a munkát. Nagy a nyüzsgés mindenütt Már a múlt hét végén beborította a hó a paksi atomerőmű hatalmas üzemi területét, s azóta újabb havazás is volt. Az utak és más sima felületek letakarítása nem okoz különösebb nehézséget, de magának a főépületnek a megtisztítása, a bonyolult formák, acélszerkezetek, betonfelületek alkalmassá tétele a zavartalan munkához: ez bizony nem kis gond. Hegeszteni olyan szigorú követelményekkel, amilyenek itt az előírások, és betonozni ugyancsak speciális módon és anyagokkal, ehhez tökéletesen el kell tüntetni a havat minden zegzugból, mégpedig gyorsan. Az idő nagyon sürget. A főépület generálkivitelezője a 22-es Állami Építőipari Vállalat, a legnagyobb gond, teher itt érződik. Persze ugyanilyen helyzetben vannak az alvállalkozók. A helytállás és a koordinálás egyaránt nagy erőt igényel. Felkerestük a 22-es ÁÉV paksi főépítésvezetőjét, Mihályi Jánost, adjon tájékoztatást a rendkívüli helyzetről. — Most semmi nem akadályozhat bennünket — mondja. — Nem lehet hivatkozni arra, hogy a hó gátolja a munkát bárhol is. A területeket biztonságossá kell tennünk. Kint a helyszínen meggyőződtünk róla, hogy nincs ácsorgás, ellenkezőleg, teljes erővel mennek a munkák, a hóeltakarítás után. Ahol pedig nem volt szükséges a nagytakarítás, ott csak a közvetlen munkaterületeket tisztították meg és máris hegesztettek. Túlóráztak a múlt szombaton és vasárnap az I. számú Szép a hóborította beton- gerenda, de nem veszélytelen itt dolgozni reaktoraknánál és környékén, ahol az egyik legsürgősebb feladat előkészítése folyik: a 250 tonnás daru szerelési feltételeinek megteremtése. A főépítésvezető így mondja: szervezett túlórázás volt. A munkák: nehéz- és normálbetonozás, valamint hegesztés. Részt vettek benne legalább 150-en, a betongyári és pakettüzemi (szerelőüzemi) létszámmal együtt. Vasárnap reggel héttől délután kettőig tartott a munka. A 22-es ÁÉV túlórázóin kívül egyébként itt tevékenykedtek azok is, akik egyfolytában tíz napig dolgoznak, aztán négy szabad napjuk van: a Kőolajvezetéképítő Vállalat siófoki dolgozói és a Dunántúli Építőipari Társulás egész soros állománya. Értesültünk egy valóban rendkívüli munkáról, ami nagyrészt Markulia József lakatos-hegesztő brigádját dicséri, de mások is részt vettek benne, nem is beszélve a „Huszonkettesek” műszaki embereiről, akik a főépületen dolgoznak, illetve azt szolgálják ki. Az eset nem most történt, hanem karácsony előtt, de nem dicsekedtek el vele sehol, hiába kérdezgettük, hogy volt, van-e valamilyen érdekes esemény. Nos, ez esemény volt. Utólag is élményszámba megy, csak hallani róla. Az történt, hogy az egyik Potain-daru (az építkezést kiszolgáló legmagasabb daru) elromlott éppen abban a pillanatban, amikor egy 14 tonnás acél- szerkezetet tett volna a helyére, az egyes reaktor falánál. Leejtette a súlyos terhet, de szerencsére baleset nem történt és egyébként is ott volt már a szerkezet a helye közvetlen közelében. Ferdén ráült a két szomszéd építőelemre. Igen ám, de a kettes Potain-daru nem ér el idáig. Franciaországból szerelőt hívni lehet és kell is ilyen esetben, de abba is beletelik néhány nap, amíg a francia szervizkocsi megérkezik és elhárítja a hibát. A 14 tonnás falcella helyre rakását nem lehetett halogatni néhány napig sem. Most minden napért, minden kitűzött munka megvalósításáért küzdelem folyik az atomerőműnél. Elővették a raktárból a hidraulikus emelőberendezéseket és alapos konzultálás, töprengés után — nagyon nehezen — helyére emelgették a nagy és súlyos testet. A falak és más felületek síkosak* voltak, jéggé fagyott a víz mindenütt, a jégpáncélt nem lehet lesöpörni, mint a porhavat, ha pedig olvasztgatják, újra megfagy a maradék. De nem is nagyon jutott idő olvaszt- gatásra. Tehát meglehetősen veszélyes körülmények között dolgoztak Markulia Jó- zsefék és a többiek (nem lehet összeszedni a neveket, mert ők ezt nem tartották újságba való eseménynek, csak kellemetlen munkának) sikerült a próbálkozásuk, nem történt elmaradás a további munkákban. Szép jutalmat kaptak, személyenként 1500 forintot. Az eset csak a veszélyessége miatt kivételes. Ami a helytállást és a rendkívüliséget illeti, sok olyan nap előtt állnak az atomerőmű építői, amikor erőfeszítés kell a tervek megvalósításához. Az idő sürget az ország legnagyobb beruházásán, nem szabad késni, ne kerüljön sor energiakorlátozásra. Erről beszélt legutóbb a 22-es ÁÉV munkásgyűlésén Szabó Benjamin kormánybiztos. Hozzátette: a több pénz sem marad el, ami az erőfeszítések jutalmazására való. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Ká:oly A 14 tonnás falrész, amit „kézzel” tettek a helyére Téli energiaellátásunk Intézkedések ésszerűbb takarékosságra Energiafogyasztásunk csúcsidőszaka a tél, amelynek első felében a szélviharok miatt vezetékszakadások okoztak ugyan átmeneti üzemzavarokat, ellátási nehézségeket, de energiahiány miatti korlátozásra nem volt szükség. Az országos energiagazdálkodási hatóságtól kapott felvilágosítás szerint a hideg évszak második felében is kiegyensúlyozott ellátásra lehet számítani, feltéve, hogy az időjárás 6em teremt a szokásostól lényegesen eltérő, szélsőséges helyzetet. Villamos erőműveink a folyamatos ellátáson túl általában egyhónapos tüzelőanyag-készlettel rendelkeznek, s az ország távfűtőműveinek tartalékai is megfelelő biztonságot nyújtanak a zavartalan fűtésre és melegvíz-szolgáltatásra. Energiaellátásunknak több mint a fele az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Vállalatain múlik, amelyeknek dolgozói példamutató alapossággal készültek fel a télre, -s a hideg ellenére folyamatosan, tehát szombaton és vasárnap is teljesítik, sőt túlteljesítik napi terveiket, s így megfelelő mennyiségben és minőségben zavartalanul látják el gázzal és feldolgozott kőolajtermékekkel, üzemanyaggal és tüzelőolajjal az ország erőműveit, üzemeit, a járműparkot és a háztartásokat egyaránt. Szénbányászaink a terven felüli szombat—vasárnapi munkával segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az importból átmenetileg lassabban érkező tüzelőanyagot hazai termékkel pótolhassák a TÜZÉP-telepek. Szükség esetén a lakosság zavartalan ellátása érdekében az állami tartalékokból is gondoskodnak a pótlásról. Hazai erőfeszítéseinken túl energiaellátásunk stabilitását az alapozza meg, hogy a Szovjetunió — amely energiaimportunknak mintegy 90 százalékát adja — a leghidegebb napokban is zavartalanul, az ütemezés szerint szállította és szállítja az energia- hordozókat, a villamos energiát, a földgázt, a kőolajat és a kőolajtermékeket egyaránt. Már megkezdődött az oren- burgi földgáz üzemszerű szállítása is a KGST-orszá- gok közös beruházásában épített vezetéken. Ebben az évben 1,6 milliárd köbméter földgázt kapunk az orenbur- gi vezetékrendszeren át. ENERGIAFELHASZNÁLÁSI TERV Hazai energiatermelésünk növelésének lehetőségei szűkösek, s így a szükségletek kielégítésében mindinkább a behozatalra kell támaszkodnunk. Ebben az évben már meghaladja az 50 százalékot az ország energiaimportja, s a következő években és távlatban is a felhasználás bővülésével tovább nő ez az arány. A nemzetközi és a hazai prognózisok szerint tovább növekedik az energiahordozók világpiaci ára, s az energetikai beruházások költsége egyaránt. Ezért népgazdaságunknak alapvető érdeke, hogy ésszerű takarékossággal csökkenjen az energiaigény növekedési üteme. Ennek érdekében több központi intézkedésre is sor kerül. Egyebek között az idei népgazdasági tervben előirányzott feladatoknak megfelelően kidolgozzák az ország 50 nagyvállalatának éves energiafelhasználási tervét. Az országos energiagazdálkodási hatóság több fontos intézkedés előkészítésére dolgoz ki javaslatokat. Sok lehetőség mutatkozik az elektromos energia ésszerűbb, takarékosabb felhasználására. Különösen sok energiát pazarol az elektromos fűtés. Ezért új rendelkezést készítenek elő, amely szerint ■felülvizsgálják az elektromos fűtőberendezések gyártását, forgalmazását. Intézkednek arról is, hogy a vállalatoknál és intézményeknél megszüntessék a hősugárzók alkalmazását és más energiahordozóval váltsák fel az elektromos fűtést. A tanácsokkal közösen intézkedést készítenek elő arról, hogy a közbiztonság és a járműforgalom biztonságának veszélyeztetése nélkül a közvilágítás egy részét korábban kikapcsolják, s ne egész éjszaka legyenek teljes fényárban az áruházak és kirakatok sem. (MTI) Vb-ülés Szekszárdon Ne játsszunk a tűzzel! Tegnap délután tartotta idei első ülését a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ennek során a címben jelzett felszólítás természetesen nem hangzott el, azzal csak az egyik napirendi pont tartalmára akartunk utalni, mely a városi-járási tűzoltóparancsnok beszámolója volt a megyeszékhely tűzvédelmi helyzetéről. A tűzoltóság tavaly tavasszal a város valamennyi kétszintesnél magasabb, illetve hatlakásosnál nagyobb lakóépületében tűzvédelmi ellenőrzést tartott. A tapasztalatok korántsem mindig rózsásak, ami talán részben arra is visszavezethető, hogy a tűzvész (szerencsére) nem mindennapi része életünknek és így sokan az eshetőségével sem számolnak, ami természetesen nem mentség. Az épületek gyakran nem voltak megközelíthetők, a vízcsapok megjelölése hiányos, vagy téves, nem is beszélve arról, hogy milyen bonyodalmakat okozhat veszély esetén az a nagyon sűrűn előforduló tény, amikor a föld alatti tűzcsapszekrények fölött gépjármű parkol. Rendszeresen visszatérő hiba, hogy a szuterénokban nagy meny- nyiségű tűzveszélyes anyagot tárolnak, a lépcsőházakban motorkerékpárokat helyeznek el. A középmagas házakban (Mészáros Lázár utca), melyeket szeretünk toronyházaknak nevezni, már eleve tervezési-építési hiba, -hogy azok csak egy belső útvonalon közelíthetők meg. Ezekből származik az a megdöbbentő információ, hogy „a tűzoltásnál nélkülözhetetlen száraz felszálló vezeték csatlakozási szerelvényeit tönkretették, a csőbe a gyerekek köveket dobáltak, a védő- szekrényeket megrongálták, a szintenkénti leágazásokat rendszeresen kinyitják”. Bízzunk benne, hogy csak a gyerekek... Jelentősen javult viszont a kereskedelem tűzvédelmi helyzete és fejlődött ez a szövetkezetnél, vállalatoknál, intézményeknél és intézeteknél is. A szakképzett tűzvédelmi előadók hiányát a megyei tanács szervezésében indult 2 éves tűzvédelmi előadói tanfolyam várhatóan megoldja, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett dolgozók vizsgáztatása a befejezés szakaszához érkezett. Ülése további részében a végrehajtó bizottság dr. Asszmann Anna előterjesztésével foglalkozott, aki a városbeli táppénzes helyzet alakulásáról számolt be. Ezután az esedékes első idei tanácsülés előkészítésével foglalkoztak, melyre lapunkban visszatérünk. O. I.
