Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
1978. december 10. MÉPÜJSÁG 11 " ■1,1 ntik istennők mai utóA ? daival találkozik a né- \ ző ezekben a hetekben •••-* a budapesti Műcsarnok termeiben Somogyi József szobrászművész és Reich Károly grafikusmű. Himnusz elethez Somogyi József és Reich Károiy kiállításáról vész közös kiállításán Karcsú és izmos, dúskeblű és széles csípőjű ifjú nőalak Somogyi istennője, aki hol Diánaként les vadra ebétől kísérten, hol mozgalmas kontraposztba dőlve lustán támaszkodik valamely délszaki fa törzséhez, mint Éva, midőn Ádámot ama végzetes lépésre csábította (Paradicsomban). Máskor napozik, nyújtózkodik, a víz tükrében, a halak siklásában gyönyörködik* csikót babusgat, pajzán bacchánsnőként ősöreg szőlőprés szomszédságában jelenik meg, másutt a szerelem legkülönfélébb pózaiban kelleti magát — egyre megy a sok változat : az élet szeretetének, megtartó és továbbvivő erejének ősi tüze izzik át formáin. Nem mert öltözéke Diana. Somogyi József szobra csak egy-egy sor gyöngy a nyakában vagy a csípőjén, hogy géni táliáit még jobban kiemelje, hanem mert a szobrászi formaadásnak különös kitörésével, teremtő indulatával kerülünk közvetlen kapcsolatba általa. Reich istennőfigurája éteribb, tünékenyebb jelenség, közelebb az idealizált antik ábrázolatokhoz. Tűnődő alkat, aki bármit tesz is, finom, keresett mozdulatokkal lebeg a világban. Könnyű kéz varázsolja papírra sok bájjal és derűvel áldva meg ezeket a lányfigurákat, szinte már-már túlságosan köny- nyű is az a kéz, s a sikló tollvonások idillé varázsolják azt a csodát, melyet életnek nevezünk. Az Élet dicséretére egész plakettsorozatot készített Somogyi József, apróbb- nagyobb lapjain anya és gyermeke, napkorong, víz, növény, fiatalok, szerelmesek, erőtől duzzadó figurák jelennek meg darabosan és keresetlenül állítva elénk az ősi anyagból való formálás hevét, alkotó izgalmát. Másik két sorozata csatlakozik az élethez, az Öröm és az Énekek éneke, és mindháromhoz kezünkbe adja a kulcsot az egyik kis dombormű felirata: „Lány, ló, madár, szárnyalni segítők.” Másik két sorozata az élet árnyékos oldalára tereli figyelmünket. Az Őrzés című ciklus még amit megtarthatunk, azt mutatja, a Jelek és halottak című pedig a kegyelet, az emlékezés boron. gós útjaira kalauzol bennünket. Drámákat jelenít meg Somogyi műveinek egy másik csoportja. Megláncolt Dózsája, a görnyedten ülő Mednyánszky, a botján vi- gyorgó, maszkját tartó, ösz- szetört Bohóc és a két Krisztus-test a kiemelkedő darabjai ennek a csoportnak. Reich Károly az egy szál vonal érzékeny idegére bízza az általa látott, átélt és megsejtett tragédiák közvetítését is. Egyik sorozata, a Tisztelet a szobrászoknak című a művészet — öröm és gyötrődés közt hányódó — teremtő aktusáról szól re- zignációval. Hogy milyen mélységekig hatolhat a grafikus szűkszavú megnyilatkozása, arról az autóra vetett holt szarvas vádoló tekintete (Hajnali sötétség I— III.) és a Nagy László tragikus távozását sirató Szarvasok temetője című sorozat lapjai adnak sejtelmet. De nem csupán állatszimbólumok nyelvén, hanem a közvetlen emberábrázolással is szól megrendítő felfedezéseiről Reich, például a Pásztor és a Hazafelé című rajzokon. Ami formai jellemzőiket illeti ezeknek a lapoknak, a nagyvonalú és érzékeny formaadásnak olyan fokával találkozunk rajtuk, mely a kézírás közvetlenségét mutatja. A rajz intim műfaj, az a kisplasztika is, Somogyi József azonban monumentális szobrok — Martinász, Család, Szántó Kovács, Zrínyi, Dózsa — mestereként ismert, így indokolt, hogy tárlatán ilyen jellegű munkásságából is ízelítőt kapjon a néző. A Csikós lány, a Szántó Kovács János, a Család kis tervei mellett ott találDél. Reich Károly rajza hatjuk a Hárfás lány más- félszeres életnagyságú megoldását és a Carmina bura- na — színpadi díszletnek készült — nagy kompozícióját. A Hárfás lány eleven példája annak, hogy a kis Somogyi-szobrokon mutatkozó felületi jegyek, a mintázás hevületének festői fény-árnyék játékot eredményező nyomaj kellő méretben milyen plasztikai tartalommá nőhetnek. A nagy lélegzetű elgondolás és térbeállítás uralja ezt a művet is, melyet ellenpontok tesznek feszütté és az ívelő vonalak és erős formák áramló ritmusa jár át. Az egyéniség ábrázolása nem vonzza egyik művészt sem, egy-egy típust variálnak mindketten sok leleménnyel, gazdagon. Közös munkáik gyökere is: a természettel szoros kapcsolatot tartó életérzés és a meditativ egyéniség. Ez az a többlet, az a fel sem mérhető gazdagságú tartalom, mely a tárlatot magasan kiemeli a hasonló rendezvények sokaságából. Mindkét művész szól pár sorban önmagáról a katalógusban, kézírásban reprodukálva. Ezek a kis vallomások sokatmondóak. Reich higgadt tartalmú, kiegyensúlyozott gyöngybetűkkel szól élményeiről. Somogyi zakla- tott-tépett, száguldó sorai pedig annak az embernek a gondolataiba engednek bepillantást, aki már tudja, hogy van a világ folyásának olyan pontja is, amelyikről nincs visszafordulás... Kezük és szellemük ezért dicséri az Életet. HEITLER LÁSZLÓ Műemlék könyvtáraink A keszthelyi Helikon Könyvtár A Keszthelyre érkezők figyelmét nem kerülheti el a Fő utca végén, gazdag barokk stílusú kapu mögött emelkedő tornyos építmény: a Festetics család egykori palotája, ma — a Helikon Kastélymúzeum. A látogató a déli kastélyszárny főbejáratából induló márvány lépcsőházon keresztül érkezik a múzeumba. Innen három termen végighaladva a klasszicista stílusban berendezett, két emelet magasságú könyvtárterembe ér, amely értékes könyvanyagával együtt, változatlan formában maradt fenn. A berendezést Kerb János keszthelyi asztalosmester készítette. A belépő magnetofonról hallgathatja meg a könyvtár történetét: eredete a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Alapját Festetics Kristóf mintegy kétezer kötetes gyűjteménye vetette meg. Festetics Pál idejében a könyvgyűjtemény olyan becses műemlékekkel gyarapodott, mint a Velikei Gergely által 1522-ben írt Zsoltáros- könyv, az ún. Keszthelyi kódex. (Ezt, Kinizsi Pálné zsol- tároskönyvével, az ún. Fes- tetics-kódexszel és néhány ősnyomtatvánnyal együtt jelenleg az OSZK kézirattára letétként őrzi. A nemzeti művelődés szolgálatába azonban csak Festetics György (1755—1819) állította a gyűjteményt. Kikérve például a nagy könyvbarát Széchényi Ferenc véleményét, bővítette az állományt. Miután visszavonult a politikai szerepléstől, az irodalom és az oktatás fellendítésének szentelte minden erejét. Nevéhez fűződik a nagy kastélykönyvtár létrehozása is. Könyvtárában megtalálhatók a felvilágosodás irodalmának legnevesebb alkotásai, a francia, német, angol klasszikusok teljes sorozatai. Különösen széles körű gyűjtés folyt a mezőgazdaságról szóló műveket magában foglaló Oeconomia et Technollogia szakcsoport területén. (Ezeknek nagy részét ma a nagyteremhez csatlakozó kabinetkönyvtárban mutatják be.) Legtöbb könyvét Földessy István keszthelyi könyvkötővel aranyozott bőrkötésbe foglaltatta. Könyvtárost is tartott Péteri Takáts József író személyében. Mindenre kiterjedő gondoskodásáról tanúskodik a családi levéltárban őrzött, 15 pontból álló könyvtári Instruktiója. Az elsők közé tartozott Magyarországon, akik magánkönyvtárukat a tudományos munka szolgálatába állították. A könyvtár használatát utódai fokról fokra korlátozták. Festetics Tasziló idejében az állomány 52 ezer kötetesre nőtt ugyan, de ezek a szerzemények erősen felhígították az értékes gyűjteményt. Az állomány feltárására azonban ő is nagy gondot fordított: könyvtárosa, Párkányi József a 25 ezer kötetes törzsállományról korszerű cédulakatalógust szerkesztett. A gyűjteményt, amely jelentős szerepet töltött be régebbi irodalmi emlékeink megőrzésében, 1948 nyarán az OSZK vette gondozásába. Ekkor kapta a Festetics György által rendezett keszthelyi irodalmi ünnepségek emlékére a Helikon elnevezést. KÖNYVRITKASÁGOK, A JELEN FELADATAI A könyvtár háromszázra tehető régi magyar állományából jó néhányat kuriózumként tart nyilván az irodalomtörténet. így az első magyar bibliafordítást, Szilveszter János testamentumfordítását (1541); Thuróczi János Krónikájának 1488. évi augsburgi kiadását és Székely István Cronikája ez világnak jeles dolgairól (1559) című első magyar nyelven írt történeti mű is a könyvtár ritkaságainak sorába tartozik. Legteljesebb a gyűjtemény a XVIII—XIX. századi mezőgazdasági szakirodalomban. A kor neves külföldi mező- gazdasági szakíróinak munkái mellett megtalálhatók a könyvtárban a magyar mezőgazdaságtudomány nagy úttörőinek (Nagyváthy János, Tessedik Sámuel, Pethe Ferenc és mások) művei is. A különgyűjteményei ré- ‘vén fejlődő könyvtár állománya ez idő szerint 80 ezer könyvtári egység. Az 1945 előtti gyűjtemény — a Festetics György idejéből származó szakbeosztással, és az eredeti latin nyelvű jelzetekkel — eredeti helyén található. A leginkább keresett szakcsoportok (magyár történelem, magyar irodalom, geológia és esztétika) rekatalo- gizálása 1960 és 65 között megtörtént. A többi 26 szakcsoportban a régi betűrendes katalógust használják. Az új anyagok, mint például a Balatoni Intéző Bizottság által létrehozott Balatoni gyűjtemény feltárására szakkatalógust is létrehoztak. A gyűjtemény forrásértékű darabjai az újabb szerzeményekkel együtt helybeni használatra a tudományos kutatók rendelkezésére állnak. Az olvasóforgalom növekedését a helyhiány gátolja. A jelentős állománnyal rendelkező könyvtár alapterülete az irodákkal együtt 400 négyzet- méter. Ez még a könyvek elhelyezésére sem elegendő, a szerzemények nem férnek el a polcokon. Igaz, évente mindössze 200—300 olvasó fordul meg a könyvtárban, de olvasóterem hiányában csak valamelyik dolgozószobában tudnak nekik helyet biztosítani. * A kastély felújítási munkálatai 1969-ben kezdődtek meg. A déli épületszárny — benne a könyvtárral — 1974- ben mint kastélymúzeum nyílt meg ~a nagyközönség előtt. A kastély többi részét még mindig tatarozzák. Az északi szárny, amelynek átadását 1980-ra ígérik, műemlék jellege másodlagos. Díszes belső kiképzése különböző rendezvények, tudományos ülések, kormányszintű tárgyalások lebonyolítására teszi alkalmassá. MÁTRAHÁZI ZSUZSA A keszthelyi Festetics-kastély épülete Látogatók a Helikon Könyvtárban
