Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-02 / 284. szám
ales z árd 71ol 5 ■ye térni Könyvi Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 284. szám ARA: 0,80 Ft 1978. december 2., szombat Mai számunkból SZAKMA ÉS „ILLAT” (3. old.) INTÉZKEDÉSEK A BALATON VÉDELMÉBEN (3. old.) ÍGÉR ÉS PÉCS PINCÉI (7. old.) OLVASÓSZOLGALAT MUNKASMÜVELÖDÉSI KÖZPONT, PAKS (3. old.) Sértődöttség helyett cselekvést NE SZÉPÍTSÜK A DOLGOT: hosszú évek óta a közélet mostohagyerekei a lakóbizottságok. A tanácsok, a népfrontbizottságok, a különböző társadalmi és tömegszervezetek nemigen fordítottak rájuk figyelmet. Az újságokban ritkán jelent meg tevékenységükről híradás, s mi tagadás, maguk is csak nagy néha hallattak magukról. Pedig szerte az országban, a városokban, a nagyobb településeken 17 ezer lakóbizottság tevékenykedett, és tagjainak, tisztségviselőinek száma meghaladta a 70 ezret. 1973-ban kapták kézhez mandátumukat. És most, fél évtized múltán hivatalosan visszaadják megbízatásukat. Az elmúlt napokban megkezdődött, és a jövő év tavaszán befejeződik újjáválasztásuk. E fontos eseménysorozat sikerének nem mellékes feltétele, hogy közvetlen és közvetett részesei képet alkossanak arról: mi a céljuk és rendeltetésük a lakóbizottságóknak, milyen feladatok várnak a megújuló 3—5 tagú testületekre? MIELŐTT AZONBAN választ adnánk ezekre a kérdésekre, érdemes közelebbről megvizsgálni az említett hallgatás okait. A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy a bizottságok és a bizottsági tagok — nem működtek. Papíron léteztek ugyan, a valóságban azonban passzivitásba vonultak, és csak „pro forma” dolgoztak. önkent adódik azonban az újabb kérdés: miért apadt el aktivitásuk? Nos, a lakóbizottságok egy része azért nem felelt meg a várakozásnak,, mert tagjai hibásan, rosszul értelmezték megbízatásukat. Azt gondolták, hogy mandátumuk jogosítvány valamiféle házi „kisbí- rói” szerepkör betöltésére. Ügy vélték, hogy funkciójuk föihatalmazza őket a perpatvarokban, a vitákban való igazságtevésre, a végső szentenciák kimondására, a hivatal, a hatóság ellentmondást nem tűrő helyi képviseletére. Tény, hogy korábban a jogszabályok a lakóbizottságokat csakugyan fölruházták hatósági jogkörökkel. Funkcióik közé tartozott a különféle igazolások, bizonyítványok stb. kiadása. Aláírásuk, pecsétjük a hivatali okmány rangjára emelt sokféle papírt. Csakhogy a gyakorlat rossz tapasztalatai alapján a hatósági feladatoktól már régen mentesítették a házi önkormányzatokat, ám a lakóközösségek egyes vezetői továbbra is igyekeztek a hivatali funkciók letéteményeseinek föltüntetni önmagukat. S amikor kiderült, hogy erre nincs megbízatásuk, hogy ilyen jogokat nem vindikálhatnak maguknak, sértődötten és csalódottan passzivitásba vonultak. A LAKÖBIZOTTSAGI AKTIVISTÁK nagyobb részé! azonban nem ilyen okok indították arra, hogy felhagyjanak a közéleti tevékenységükkel. Többségük ugyanis jó szívvel, szabad idejének tetemes részét föláldozva vállalta a lakóházi kollektíva érdekeinek képviseletét a helyi tanácsoknál, a házkezelőségeknél és egyéb hivatali szerveknél. De javaslataik, kezdeményezéseik sorra-rendre zátonyra futottak: a közöny, a nemtörődömség, a lélektelen ügyintézés végzett velük. Hiába fordultak okos, ésszerű indítványokkal, jó elgondolásokkal a szakigazgatási szervekhez. Az esetek nagy részében közhelyekkel tűzdelt, semmitmondó válaszokat kaptak beadványaikra. Nem csoda hát, hogy a kezdeti lelkesedés fásultsággá, a tenni akarás begu- bózássá változott. És az sem csoda, hogy sokan megkérdőjelezték a lakóbizottságok életképességét. Kétségbe vonták létjogosultságukat és újjáválasztásuk szükségességét. Beható vita, alapos elemzés alapján született meg az állásfoglalás, mégis szükség van a lakóbizottságokra. Megvan a helyük és szerepük a területi politikai munkában. Hogy a lehetőségek és a feltételek megteremtésével komoly szerepet játszhatnak a szocialista együttélés normáinak érvényesítésében, a házi kollektívák közösséggé kovácsolásában, a lakók érdekeinek képviseletében és társadalmi munkaakciók, a közhasznú megmozdulások szervezésében. NEM FORMÁLIS AKTUS tehát a megújítás, az újjáválasztás. A lakóbizottságokra fontos közéleti feladatok megoldása vár. Többek között az, hogy legyenek a lakóközösségek öntevékeny érdekképviseleti szervek, legyenek — a nagyobb kollektíva érdekeit szem előtt tartva — szószólói saját választóiknak, lakótársaiknak. őrei a harmonikus együttélésnek, részesei a célok meghatározásának, a fejlesztési tervek kialakításának. És legyenek képviselői a kerület, a város gyarapítását célzó törekvéseknek, a társadalmi munkaakcióknak, a közös megmozdulásoknak. MINDENNEK SZEMÉLYRE SZŐLŐ feltételei vannak. Többek, között, hogy a lakóbizottságokba a társaik •«. bizalmát élvező, a közösségért tenni kész és akaró, köztiszteletben álló emberek kerüljenek. Olyanok, akik megbízatásukat nem valamiféle hatósági funkciónak, hanem felelősségteljes szolgálatnak tekintik. Akiknek nem a funkció adja a tekintélyt. Hanem fordítva. A tekintély adja funkciójukat. BAJNOK ZSOLT \ Megkezdte munkáját a IX. magyar békekongresszHS Az Országház kongresszusi termében pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját a IX. magyar békekongresz- szus. A kétnapos tanácskozáson az előkészítő megyei konferenciákon megválasztott 800 küldött, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek képviseletében meghívott vendégek vesznek részt. A megnyitó ülés elnökségében helyet foglalt Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a HNF OT elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdte munkáját a IX. magyar békekongresszus. Képünkön: Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnök- helyettese köszönti a küldötteket. (Képtávírónkon érkezett.) Kádár János fogadta Antonio Maidanát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Antonio Máidanát, a Paraguayi Kommunista Párt első titkárát. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről valamint, a pártközi kapcsolatok fejlesztéséről. Kádár János, az MSZMP, a magyar nép szolidaritásáról biztosította a paraguayi kommunistákat, demokratákat, minden hazafit a fasiszta diktatúra megdöntéséért folytatott áldozatos harcukban. A találkozón jelen volt Alfredo Alcorta, a Paraguayi Kommunista Párt másodtitkára, Julio Rojas, a politikai bizottság tagja és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Hafez Al-Asszad a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Hafez Al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke pénteken — Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes társaságában — a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba látogatott el. A vendégeket megérkezésükkor Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Szatmári István, a XI. kerületi pártbizottság első titkára, Grubics István, a XI. kerületi tanács elnöke és a gyár vezetői fogadták. Iklódy Gábor vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket a nagy múltú gyár tevékenységéről, termelési szerkezetéről, a világ számos országába eljutó termékeiről. Örömmel szólt arról, hogy a Szíriái elnök magyarországi látogatásának időpontjában már két évtizedes múltra tekinthet vissza a gyárnak szíriai partnerekkel kialakult kapcsolata, s az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján nagyon jó, fejlesztési eredményeiket is folymatosan ismertetik szíriai partnereikkel. A tájékoztatót követően Hafez Al-Asszad kérdéseket feltéve érdeklődött az évi 350 ezer vonalat kitevő termelés megoszlásáról, az export arányairól, a rotary, a crossbar és az elektronikus rendszer jellemzői közötti különbségekről, a korszerűsítés előnyeiről. Ezt követően olyan berendezésen, amelyet legutóbb Damaszkuszban is bemutattak, megtekintették a Beloiannisz gyár önálló fejlesztési tevékenységének legújabb eredményéként, a nemzetközi kooperációban készült elektronikus alközpont-rendszer működését. Hafez Al-Asszad elismeréssel nyilatkozott a látottakról, a termelőmunka szervezettségéről, s további sikereket kívánt a gyár dolgozóinak. Péntéken délután ' az MSZMP Központi Bizottsága székházában befejeződtek a magyar—szíriai hivatalos tárgyalások. A megbeszéléseken a tárgyaló csoportok Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Hafez Al-Asszad- nak, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság elnökének vezetésével áttékintették a pártok közötti együttműködés kérdéseit, megvizsgálták a két ország kaDCSolatainak alakulását, további fejlesztésének lehetőségeit. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiről, különös tekintettel a közel-keleti helyzet legutóbbi fejleményeire. Véget ért a szovjet parlament ülésszaka A szovjet állampolgárságról szóló új törvény elfogadásával pénteken délelőtt Moszkvában véget ért a Legfelsőbb Tanács ülésszaka. A 29 cikkelyből álló új törvényjavaslatot Vaszilij Kuz- nyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese terjesztette elő. Elmondotta: a törvénytervezet teljes egyenjogúságot biztosít a Szovjetunió minden állampolgárának, függetlenül attól, hogy mikor és hogyan kapta meg áz állampolgárságot. A tervezet pontosan meghatározza, kiket fogadhatnak az állampolgárok sorába; a Szovjétunió állampolgárainak kötelességük, hogy becsülettel viseljék ezt a címet, megőrizzék az ország érdekeit és méltóságát. A képviselők egyhangúlag megszavazták a' Szovjetunió állampolgárságáról szóló új törvényt, s a Legfelsőbb Tanács háromnapos ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak harmadik munkanapján is részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével. Váralja jellegzetes utcaképét adja ez a pincesor, amely a falu közepén van. Ha nem is pécsi vagy egri méretekben, már ezek is gondot jelentenek. Az egyik ugyanis beomlott és vele együtt az úttest is leszakadt. (A faluról szóló magazinunk a 4. oldalon található.) Pincesor és házsor
