Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
A ^Depüjsäg / 1978. december 9. A község, egykori okmányok szerint az 1500-as években a „régi faluhelyen” települt, mely a török hódoltság idején teljesen elpusztult. Az 1610-es évek körül alakult újjá, amikor az akkori falualapitók a község jelenlegi helyén kezdték meg letelepedésüket. A dombokba pincéket vájtak és az onnan kitermelt földet házaik építésére használták fel. A község lakói ekkor főleg rácok voltak. Az 1775-ös évben nagyszámú német telepes költözött a faluba. A felszabadulást követően a község lakosságát szinte teljes egészében kitelepítették. Az újratelepítés során az új lakosság 66 községből települt Alsónáná- ra, főleg Heves és Békés megyéből, Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából. A lakosság mintegy 10 százaléka az összevont Uj Tavasz Termelőszövetkezetben, a többi része a környéken lévő állami gazdaságban és Szekszárd város ipari üzemeiben dolgozik. A községnek 917 lakója van. Röviden Takarékos emberek élnek Alsónánán. E kijelentés igazolására, bőven elég az a tény, hogy a község lakóinak több mint négymillió forintjuk van takarékban a helyi postahivatalban. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy sokan Várdombon, vagy Szekszárdon viszik takarékba a pénzüket, még nagyobb számadatról beszélhetünk. Tizenegy új, higanygőz- lámpa gyúladt fel Alsónánán idén november 7-én. így a felújított lámpákkal együtt 72 világítótest szolgálja a község közvilágítását. A jólét egyik kifejezője az is lehet, hogy egy községben hány személygépkocsit tartanak. Alsónánán a lakosság tulajdonában negyvenkét személygépkocsi és mintegy 70—80 motorkerékpár van. A szerencsére — autó- nyeremény-betétkönyv formájában — kétszázhatvanán várnak. • Az idén később kezdődik a pálinkafőzési szezon. A főzde vezetőjének megbetegedése miatt nem tudták a szokott időben a főzést megkezdeni, de a jövő héten indul az üzem, ahol évente átlag 12 ezer liter pálinkát szoktak kifőzni. Nincs sok dolga Alsónánán a szabálysértési ügyek intézőjének. Tavaly összesen nyolc szabálysértés fordult elő, az idén pedig egyetlen esetben kellett szabálysértési ügyben intézkedni. „...mindannyian alsnnánaiak 99 Az első években — emlékezik Farkas István, a községi tanács társadalmi elnöke — legnehezebb dolgunk a nánai tudat kialakítása volt. Egy évvel az én ide- érkezésem előtt, 1948-ban, hatvanhat községből jöttek ide az emberek. Persze azóta sokan elmentek, újak jöttek. Nehéz lenne ma megállapítani, hogy a jelenlegi lakosság honnét került ide. Ma ez nem is probléma, de akkor napirenden voltak a villongások, veszekedések. A tanács vezetőivel állandóan azt kellett magyaráznunk az embereknek, hogy őik most már nem felvidékiek, délvidékiek, alföldiek, vagy erdélyiek, hanem mindannyian alsónánaiak. — Később az idő, no meg a fiatalok házasságai, mert nem azt nézték, hogy ki honnét jött, lassan egybeolvasztották a falu népét. Kialakult az az összetartás, közösségi érzés, aminek köszönhetjük a társadalmi munkák szervezésénél elért eredményeinket. Itt Alsónánán kis szervezéssel sok pénzt lehet megtakarítani, ha számítunk a lakosság segítségére. Eddig háromszor lettünk első és egyszer másodikak a kis községek közötti társadalmi munkaversenyen. — A versenyeken nyert pénzből tudtuk elkészíttetni a szilárd útburkolatot a legfontosabb belterületi utcákban. Közel két kilométer hosszú szilárd út készült Alsónánán. Járda jelenleg hat és fél kilométer hosszan van a községben, ebből mintegy három kilométer betonjárda, a többi tégla. Elkészült a törpevízmű, több mint hat kilométeres vezetékkel. Kielégítő a közvilágítás, a gáztárolóhelyen jelenleg nyolcvan palackot tárolnak, de rövidesen elkészül az új, kétszáz palackos gáztelepünk is. A lakosság 70 százaléka áttért az olajfűtésre, ezért két, egyenként tíz köbméteres modern gázolajtároló tartállyal fűtőolajkimérő helyet létesítettünk. — Alsónána önálló község. A tanács nem tartozik semmilyen más településhez. A felső tagozatos általános iskolások Várdombon tanulnak és ott van a közös termelőszövetkezet is, ami a község felnőtt lakói jelentős részének a Aiunkát biztosítja. Tavaly óta orvoshoz is Várdombra járnak a ná- naiak. Bár bizonyos mérté-, kű lakosságcsökkenés bekövetkezett, de a nánaiak letelepedési szándékát bizonyítja, hogy az elmúlt kilenc évben harmincnégy új ház épült a községben. BEJÁRÓK Megérkezett a busz, beszállás. Jó a közlekedés a faluból. Naponta 38 busz szeli át. Reggel 5 órakor indul az első járat, s fél nyolcig negyedórás időközönként viszi busz a munkába indulókat. Az alsónánaiak főleg Szekszárd- ra járnak dolgozni, 300—350 fő naponta. Levelek mindenfelől Szinte azt lehet mondani, a világ minden tájáról érkeznek levelek az alsónánai postára. A tenyérnyi ablak mögötti hivatali helyiség forgalma nagy. Havonta több mint négyszáz levél érkezik ide és közel ennyi indul — esetleg tengerentúli — útjára. Mint a postahivatal vezetője, Hohmann Má- tyásné elmondta, többször változott a község lakossága, de szinte minden változás nyomon követhető a levelekkel. A század elején elvándorló szerbek sok rokont, barátot hagytak Alsónánán. Sok levél érkezik az NSZK-ból, Kanadából, a Szovjetunióból, Svájcból, de a szomszédos Csehszlovákiából is. A hatvanhat községből — 1948ban — Alsónánára települt emberek rokonsága szerte az országból, a szomszédos államokból sok levelet küld Nánára. Ilyenkor ünnepek előtt az átlaghónapok levélszámának többszörösét kézbesítik. Ünnepek: előtt A harmadik évet töliti az alsónánai vegyesboltban Csabók Sándorné üzletvezető. — Ebben az évben volt legjobb az ellátás Mikulás előtt — mondja. — Karácsonyra is van elegendő csokoládé és szaloncukor. A naponta 10 ezer forint körüli forgalmat lebonyolító üzlet a délelőtti és a délutáni órákban tart nyitva. Mivel a falu egyetlen boltja, az élelmiszertől a ruházati cikkekig széles skálán mozog a kínálat. A mohácsi és a szekszárdi FÜSZÉRT teljesíti a rendeléseket. Hiánycikk persze mindig akad. Jelenleg a Hi- po, a Biopon, a háztartási keksz és a rizs iratkozott ^erre a listára. És a kenyér? Egy kicsit későn érkezik, 10—11 óra körül. A kenyérellátást a helyi pékmester termelése is segíti. Ketten szolgálják ki a vevőket. Főleg hét végén van nagy forgalom. Az alsónánaiak általában pénteken végzik el a nagy bevásárlást. Szombaton elsősorban a tej, tejtermékek vásárlására kerül sor. Olajjal fűtenek Délelőttönként két órát van nyitva az alsónánai olajkimérő hely, így a fényképen rögzített helyzet, amikor csak egy ember érkezett olajért, eléggé ritka. A községben kétszázötven család él. Közülük mintegy kétszázan áttértek az olajfűtésre. ÖNO Mindenki így ismeri a faluban az öregek napközi otthonát. Tavaly Ikiderülf, hogy nincs elég gyerek, a bölcsődében, s akkor úgy döntöttek, hogy öregek napközi otthonává alakítják az épületet. Akadtak óvatoskodók, akik azt mondták, teljesen felesleges, úgy sem megy el oda senki. Nem így történt! Jelenleg 25-en járnak a napközibe. Ács Erzsébet vezetőnő mosolyogva mutatja be Galla Andrásnét, aki szorgalmasan varrt, — szemüveg nélkül — plédeket, meleg takarókat. A Szekszárdi Szabó Ktsz-től kaptak hulladékanyagot, s ezeket hasznosítják. Ami pénz összejön, azon kirándulni mennek — voltak már Pécsett, Siklóson és Mohácson — vagy filmeket néznek meg ott az otthonban, a megyei vándor filmszínház már két alkalommal is járt náluk. Aranylakodalmat is tartottak, a Toszenberger házaspárét. Volt nagy vigalom, ünneplés. Az egyik szobában kézimunkáztak, a másikban kártyáztak és zenét hallgattak; a harmadikban pedig nagy volt a nótázás. Amikor benyitottunk, azonnal elhallgatták. „Lámpalázasak vagyunk” — mondta özvegy Simon Sándorné. S hiába kérlelgettük, őket nem találtak rá a nótára. lfardombra farnak orvoshoz Schmidt Antal vb-titkár: — Április 1-vel a község orvosilag a várdombi körzethez tartozik. Kedden és pénteken kijön az orvos, más napokon pedig úgy járnak át busszal. A volt orvoslakásban — amelyet 110 ezer forintért újítottak fel, s az év végén kerül majd átadásra — alakították ki az „egészségházat”, ahol a terhes anyák és a 3 éven aluli gyermekek gondozását látják el. Ide Szekszárdról járnak ki, hetente kétszer. — Problémák is adódnak, ha beteg az orvos, vagy elmegy szabadságra, nincs megoldva a helyettesítése. Egyébként elérhető bármilyen időpontban, ugyanis berepülőzött telefon van a posta előtt. * Megjegyzésünk: Az emberek megszokták 25 éven keresztül, hogy a faluban lakott az orvos mindenkit ismert, megkereshették bármikor, ott volt helyben. Az utóbbi kétségkívül kényelmes megoldás volt, de a község lakosságának lélek- száma nem indokolja, hogy Alsónánának saját körzeti orvosa legyen. Az egészség- ügyi alapellátásban dolgozó orvosok körzetében átlag 2500—3000 ember él. Óvoda Gyermekzsivaj, hirtelen csend, s jó hangos „Jónapot kívánok!” után találom meg Czéh Klárát, aki örömmel újságolja, hogy most 40 gye-- rek van az óvodában, egy felvételi kérelmet sem kellett elutasítani, mert 52 hely- lyel rendelkeznek. — Amikor három évvel ezelőtt idekerültem, sokkal kevesebb gyerekünk volt. Már elvégeztük a felmérést, májusra kb. 52—53-ra töltődik fel a létszámunk, aminek nagyon örülünk. Problémáink is vannak, ugyanis hozzánk nem jönnek végzett óvónők. Két képesítés nélkülivel dolgozunk jelenleg is, az egyik Ujberekből, a másik Bátaszékről jár ide. Hogy miért nem mentem el a faluból? Először is azért, mert nagyon szeretek itt élni, „tősgyökeres” alsónána; vagyok. Másodszor meg nagyon szép szolgálati lakásban lakom, nem kell a buszra várnom, munka után öt perc múlva otthon vagyok. Kisdiákok Alsónán csak alsótagozat g}űködik. A felsősök Várdombra járnak. Érdekes az alsótagozat hova tartozása: gazdaságilag a községi tanács felügyelete alá tartozik, úttörő, kisdobos élet terén Várdombhoz, az iskolai élet igazgatását pedig a bátaszékiek végzik. — Jelenleg 49 tanulónk van'— mondja Hollósi Lász- lóné . iskolavezető. — Két összevont osztály — I—III, II—IV. — működik, délután pedig napközi van. A kisdiákok már aktív részesei a falu közéletének. Névadás, névnap, tanácsülés vagy bármiféle megmozdulás a községben, a kis nebulók is ott vannak: műsoraikkal teszik színesebbé, érdekesebbé ezeket az ünnepségéket. A tanulók több mint fele tagja a községi könyvtárnak. Az itt működő gyermekszakköröknek is sok látogatója van. A takarékosságban szintén helyt állnak a kisdiákok. Az elmúlt évben 18 ezer forintot gyűjtöttek össze. Kalapács és böllérkés Ha valakiről, az alsónánai tanács karbantartó brigádjának vezetőjéről, Wili Jánosról el lehet mondani, hogy univerzális ember. Ott jártunkkor éppen az orvoslakás, leendő egészségház tatarozásának költségvetését készítette. Kisebb vállalat főkönyvelőjének is becsületére váló papírtömeg fölé hajolva dolgozott. Persze ez munkájának csak töredéke. Ha kell kőműveskanalat ragadva végzi munkáját, máskor a kényszervá- góhídon győződhetnek meg szakszerű hozzáértéséről. A levágott sertéseket, szarvas- marhákat a húsboltban szintén ő méri ki. — Kicsi ez a -község ahhoz, hogy önálló mészárost tudjon eltartani. Ha néha van vágás, akkor azt a társammal megcsináljuk — mondta. — Kitől tanulta a mészárosságot? — Nem kell azt tanulni. Amennyire szükség van, azt faluhelyen az én fiatalkoromban minden legény megtanulta. A családban mindenhol én voltam a böllér, de hívtak máshova is. A kő- művesség pedig az eredeti szakmám. Persze a karbantartó brigádban máshoz is kell érteni. Ha elromlik egy ajtózár, ha valahol festeni, mázolni kell, mindig minket hívnak. • Wili János volt a szekszárdi járás balatonszepezdi úttörőtáborának is egyik első lakója. No nem úttörőként. A tóparti erdőszélen felvert sátrakban az építők laktak. Mint elmondta az egyik legnagyobb és legemlékezetesebb munkája volt a tábor. első épületeinek elkészítése. Az oldal írásait készítette Pordán Jánosné, Majoros István és Tamási János. A fényképfelvételeket Czakó Sándor készítette. Munkatársaink december 11-én Kurdra látogatnak. Kurdi magazinunk december 16-án jelenik meg.
