Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 290. szám ARA: 0,80 Ft 1978. december 9., szombat Mai számunkból KÖVETELMÉNYEK ÉS VALÓSÁG (3. old.) DIÁKOTTHON — DIÁKÉLET (3. old.) ÜJ UTAKON AZ IBUSZ-SZAL (7. old.) OLVASÓSZOLGALAT NAGYOBB HÁZ HELYETT MÉG NAGYOBB (3. old.) Cselekvési program Az MSZMP Központi Bizottsága a minap megvitatta és jóváhagyta az 1979. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről kiadott közlemény számba veszi gazdasági építőmunkánk 1978. évi eredményeit, részletesen elemzi tapasztalatait, majd felvázolja a jövő év helyzetünkből adódó feladatait. Minden más célt és tennivalót megelőzve az egyensúlyi helyzet javítása került az 1979. év és az azt követő esztendők feladatainak középpontjába. Ennek rendelik alá a termelés, a felhalmozás és a fogyasztás növekedését. „Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk” — olvashatjuk a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben. Az ipari, a mezőgazdasági termelés, a nemzeti jövedelem, az ötéves terv előirányzatainak megfelelően növekedett, az ország és állampolgárai érzékelhetően gyarapodtak az utóbbi három esztendőben. A népgazdaság egyensúlyi helyzete azonban nem javult, hanem romlott, a külföldi adósság növekedése fokozódott. Előrehaladásunk e gondjai több összetevő következményei. Ismeretes, hogy a nemzetközi cserearányváltozások a magyar népgazdaságnak nagy veszteségeket okoztak. A behozott termékek (főleg nyersanyagok és energiahordozók) ára gyorsabban növekedett, mint a kivitt termékeké (a feldolgozóipari és mezőgazda- sági produktumoké). így jelenleg egyazon importmennyiségért 20 százalékkal több áruval kell fizetnünk, mint 1973-ban. Ilyen tömegű árutöbbletet előteremteni sem köny- nyű, külföldi értékesítését pedig erősen akadályozza a tőkés piacokon a , kereslet stagnálása, a védővámok és a kontingensek megszigorítása. Az egyensúlyi helyzet romlásában vitathatatlan szerepet játszik, hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlenebbül alakultak a legutóbbi években, mint amivel reálisan számolni lehetett. A döntő okot azonban munkánk fogyatékosságaiban találjuk meg. A termelés növekedése nem járt együtt a gazdaságfejlesztés minőségi követelményeinek kielégítésével: a külgazdasági egyensúly javításával, a hatékonyság előirányzott fokozásával, a termelési szerkezet szükséges ütemű és irányú átalakításával. A lehetségesnél és a szükségesnél szerényebb gazdasági teljesítmények ellenére a tervezettnél gyorsabban növekedett a nemzeti jövedelem belső felhasználása. Tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takaró ér. Több új értéket használtunk fel, mint amennyit termeltünk. Tegyük mindjárt hozzá: nem a lakosság fogyasztása volt túlzott, hanem a felhalmozás haladta meg erőinket. (Mindenekelőtt a vállalatok beruházása és készletnövelése.) A Központi Bizottság olyan változtatásokat határozott el a gazdaságirányításban, a szabályozásban, a gazdaságpolitika végrehajtásának valamennyi szintjén, amelyek lehetővé teszik a népgazdaság felzárkózását a növekvő külső és belső követelményekhez, s az egyensúlyi viszonyok tartós javulását eredményezik. így a nemzeti jövedelem — azon belül az ipari termelés — növekedési üteme mérséklődik 1979-ben. A mennyiségi növekedés lefékezésével a feladatok nem csökkennek, hanem növekednek, mivel a minőségi követelményekre, a hatékonyság fokozására, az egyensúly ja- . vitására tevődik át a hangsúly. A népgazdaság fejlődése csak így lehet törésmentes és hosszú távon kiegyensúlyozott, a következő években szükséges gazdasági növekedés megalapozott. A termelés bővülésének lefékezése tehát nem cél, hanem eszköz. Lehetővé teszi a behozatal mérséklését, a gazdaságos kivitel növelését a nem szocialista külkereskedelmi forgalomban. Ahol a termelés stagnál, vagy csökken, ott esetenként munkaerő és kapacitás szabadulhat fel (főleg a gép- és könnyűiparban) és meggyorsíthatja a "hatékonyan dolgozó üzemek, vállalatok fejlődését, bővítheti a nem szocialista importból származó alkatrészek, termékek kiváltását, hazai gyártását, javíthatja az áruellátást. Végeredményben a mérsékelt ipari termelésnövekedés akkor éri el célját, ha elősegíti a termelési szerkezet fejlesztését, hozzájárul a versenyképes, a nem szocialista piacokon is előnyösen értékesíthető áruk termelésének dinamikus növeléséhez, a nem gazdaságos tevékenység visszaszorításához. A növekvő hatékonysági követelményeknek döntően a gazdasági szabályozás szigorításával szereznek érvényt. Erősítik a szabályozás egyöntetűségét, normatív jellegét (általános érvényességét), csökkentik, illetve megszüntetik az állami támogatásokat, kivitelezéseket. Központi támogatásra, segítségnyújtásra csak kivételes esetben és szigorú feltételekhez kötötten, a tartós megoldásra garanciát nyújtó program alapján kerülhet sor. A gyakorlatból jól tudjuk, hogy gazdasági szabályozással, befolyásolással — vagy akár közvetlen utasítással, tervlebontással — a célok elérése automatikusan nem biztosított. Az 1979. évi népgazdasági terv megvalósítása is döntő mértékben függ a feladatok helyes értelmezésétől, és következetes végrehajtásától minden szinten és valamennyi poszton. A tennivalók világosak. Amint ezt a KB-ülésről szóló közlemény is kimondja: „A termelés ott növekedjék gyorsabban, hol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék.” Két szélsőséges nézet kísért. Közülük az egyik, ma még kisebb veszély, de már most fel kell rá készülni. Várható a nehézségek, a kedvezőtlen helyzet, az esetleges társadalmi, politikai feszültségek eltúlzása, olykor bénító, pesszimista hangulat keltése. Elejét kell venni minden olyan törekvésnek, amely gyengíti a központi intézkedésekbe, a gazdaságpolitikába, terveinkbe vetett hitet, bizalmat, kétségbevonja a feladatok realitását, lazítja a szigorú követelményeket. A másik véglet: a feladatok lebecsülése, az illúziókeltés, vagy a kivárás, az időnyerésre spekuláló magatartás. Jelenleg ez a nagyobb veszély. A gyárak, az üzemek többségében a termelés lényegében változatlan ütemű növelésére készülnek, s pillanatnyilag úgy látják, hogy ehhez a rendelések és a készletek, a beszerzési és az értékesítési lehetőségek adottak, s a termelés növekedésének mérséklése kizárólag másokat érint. Úgy tűnik, a termelő ember túlságosan nyugodt, s csupán némelyek és esetenként fogyasztói minőségükben nyugtalanok. Pedig fordított szerepvállalás lenne helyénvaló. Hiszen a Központi Bizottság irányelvei szerint nem a pénz elköltését nehezítik meg — változatlan feladat a jó áruellátás —, hanem a munkajövedelmek megszerzését: a reálbérnövelést kötik nagyobb teljesítményhez, hatékonyabb gazdálkodáshoz. Igv elkerülhetetlenül növekszik majd a vállalatok, az üzemek között a jövedelem- és bérkülönbség, amely a munkaerő nélkülözhetetlen átcsoportosításának egyik hajtóereje lehet. Csak nehogy" azok hivatkozzanak majd idővel „társadalmi igazságtalanságra”, „szociális feszültségre”, mentőövet, kivételes elbánást igényelve. akik napjainkban túlzottan, és megalapozatlanul nyugodtak. A szélsőségektől mentes közös gondolkodás. az egységes cselekvés most különösen fontos. A nem gazdaságos tevékenységek visszafejlesztése akkor lesz igazán sikeres, ha ezek nem igénylik üzemek, gyárak felszámolását. a dolgozó kollektívák elmarasztaló minősítését. E negatív hatások céltudatos. kemény munkával, határozott erőfeszítésekkel, életrevaló kezdeményezésekkel, fegyelmet sugárzó és igénylő irányítással megelőzhetők. A szemléletváltozás, a mennyiség bűvöletével való szakítás, a minőség, a hatékonyság új értékrendjének elfogadása, és cselekvő tisztelete gazdasági fejlődésünk sokat ígérő távlatait nyitja meg. Népünk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével olyan szilárd társadalmi, politikai alapot, műszaki gazdasági bázist teremtett, amelyre nehéz hélyzetben is bizton építhetünk. Nem indul új központi nagyberuházás 1979-ben, de a meglévők folytatására és befejezésére, a lakás- és szociális építkezésekre, vállalati fejlesztésekre több mint 200 milliárd forintot költünk. És nemcsak a közvagyon, a lakosság is tovább gyarapszik, az alacsony nyugdíjak emelésével szerény mértékben előrelépünk a régi szociális feszültségek feloldásában. Az a fontos, hogy jól éljünk a lehetőségekkel. Az MSZMP Központi Bizottsága irányelveiben programot ad számunkra az értelmes és értéket alkotó gazdasági cselekvéshez. KOVÁCS JÓZSEF Hogy több legyen a hús Szocialista együttműködés A Tolna megyében lévő háztáji és kisegítő gazdaságok sertéshústermelésének, továbbá baromfihús- és tojástermelésének intenzívebb fejlesztése a célja annak az együttműködési szerződésnek, melyet e héten írtak alá az érdekelt vállalatok Szekszárdon. A Tolna megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, az Iparszerű Sertéstartó Szövetkezetek Közös Vállalkozásának szekszárdi főosztálya, a Kisállattenyésztők Beszerzési és Értékesítési Szövetkezete, valamint a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat megállapodott a szerződés feltételeiben. Az ISV vállalta, hogy a Pálfán, Tamásiban és Sza- kályban létesülő sertés- bemutató udvar kialakítása mellett még egy bemutatóudvar létesítését 20 ezer forinttal támogatja. A kisállattenyésztő szövetkezet által javasolt helyre négy BK—1 típusú nevelőbattériát, és egy higiénikus fiaztató kut- ricát díjtalanul biztosít, s az állattartót szaktanácsadással látja el. A hatékonyabb sertéstenyésztés érdekében egyébként tapasztalatcserével egybekötött előadássorozatokat szerveznek a közeljövőben a megyében. Az ISV a Gabonaforgalmi Vállalat rendelkezésére bocsátja a program keretében kidolgozott magas tápértékű keveréktakarmányok receptjeit, a speciális ISV—BlO- GÁL-tápok etetési technológiáját. A közös vállalkozás szaktanácsot ad a bábolnai TETRA baromfi hybrid te- nyészállomány kialakításához, és megyén belüli elhelyezéséhez. A kistermelőknek tenyésztojást, valamint tojó jércét adnak. Az együttműködési szerződésben igen nagy feladatot vállalt magára a kisállattenyésztő szövetkezet. Felmérik, hogy Tolnán, Bony- hádon, és Szekszárdon kik azok a kistermelők, akik szívesen, vállalkoznak az új módszeréit alkalmazására. Kijelölik a sertésudvarok helyét, s a tenyésztők rendszeresen megkapják az általuk igényelt takarmányt. Az ISV—-BIOGÁL-készítmények bolti forgalomba nem kerülnek, csak a programban részt vevő állattartók kapnak belőle a kijelölt értékesítő helyen. A szövetkezet már a jövő évre 5465 mázsa készítményt igényelt. Amennyiben ez kevésnek bizonyulna, a gabonaforgalmi üzemei időben elkészítik a kívánt mennyiséget. A késztermék gyártásához szükséges alapanyag a BIOGÁL- tól érkezik, amelyből hatféle készítmény szolgálja a kisállattartást. A Gabonaforgalmi Vállalat megállapodást kötött a szuperkon- centrátumot gyártó törteli mezőgazdasági szövetkezet takarmánykeverő üzemével. A megyei állattenyésztési felügyelőség elsősorban szervezési kérdésekben segíti a programot, és mindennemű szakmai kérdésben — amennyiben igénylik — konzultál. A szocialista együttműködési szerződés aláírói félévenként megbeszélést tartanak arról, hogy hogyan sikerült betartani a szerződésben megfogalmazott feltételeket. Az értékelés tapasztalatai alapján, ha szükséges, módosítják munkájukat. Tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői Megyénk országgyűlési képviselői pénteken tartották az idei utolsó csoportülésüket, Daradics Ferenc elnökletével, Szekszárdon. A megyei tanács vb üléstermében rendezett tanácskozáson részt vett és felszólalt Horváth József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Császár József, a Tolna megyei Tanács elnök- helyettese, s megjelent Hanoi Jószef, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárhelyettese is. Daradics Ferenc, a megyei képviselőcsoport vezetője megnyitójában ismertette a december 20-án két napra összeülő országgyűlés napirendjét, valamint a parlamenti bizottságok munkájáról beszélt. Mivel az ország- gyűlés soron következő, téli ülésszaka a jövő évi költségvetés tervjavaslatát is megtárgyalja, ezért a megyei képviselőcsoport is előzetes betekintést kért a megyei tanács 1979. évi költségvetési, fejlesztési terveibe. Ennek előkészítéséről Ribling Ferenc, a Tolna megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetője és Cse- kei Gyula, a megyei tanács tervosztályának vezetője tájékoztatta megyénk ország- gyűlési képviselőit. A megyei költségvetési és fejlesztési terv reális alapokon áll, s ez megnyugtató a képviselőcsoport számára — hangsúlyozták a felszólalók. A költségvetési, fejlesztési alap terve egyébként a jövő héten kerül a megyei tanácsülés elé. B. L. Százados falu - modern házak Nem minden falura jellemző megyénkben, hogy lépten-nyomon új házakba botlunk. Alsónánán házak tucatjai épültek, sok házat renováltak az elmúlt évtizedben. Fényképünkön lévő ház egy a sok közül. (Alsónánai magazinunk lapunk 4. oldalán.)
