Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-30 / 306. szám
u Képújság 1978. december 30. Szedres 1838-ban jött létre mint az ország első olyan települése, ahol felszabadított jobbágyok laktak. Nevét a jobbágyfelszabadító Bezerédj István unokaöccsének, Beze- rédj Pálnak köszönheti, ő szervezte meg hazánkban a selyemhernyó-tenyésztést. A selyemhernyó tápláléka az eperfa levele, amit itt szederlevélnek hívnak. A sok szederfáról kapta nevét Szedres. Az 1867-es kiegyezéskor a keresők száma 354 volt, ebből cseléd és napszámos 340. Ez az arány jellemző a fel- szabadulásig, 1944. december elsejéig. 1945-ben 3200 katasztrális hold földet osztottak szét a volt uradalmi cselédek között. Az első termelőszövetkezet 1949. október 22-én alakult 11 taggal, 15 katasztrális holdon. Napjainkban, a medinai- val egyesült termelőszövetkezetnek 716 tagja van, 4081 hektáron gazdálkodik és ad munkalehetőséget az aktív keresők harminc százalékának. A község lakosainak száma: 2750. Mindössze tizenöten dolgoznak a Holstein-Friz szakosított tehenészeti telepen — eredményesen. A budapesti AGROTERV készítette a telep terveit 1974-ben. A telep 320 férőhelyes kötetlen tar- tású, pihenőboxos, központi fejőházas rendszerű. Mezőpanel épületek, új belső technológiával. Állami támogatással építették, mintegv 20 millió forintért. A korszerű telep betelepítéséhez a technológiát jól tűrő, korszerű fajta kellett, amely biztosítja az iparszerű tejtermelést. Ezek figyelembevételével döntöttek a fekete-tarka Holstein-Friz mellett. A telep 1976-ban készült el, 386 vemhes üszővel telepítették be. Néhány számadat a tejtermelésről: a tehenek éves átlagtermelése 1978-ban 5600 liter. Egy liter tej előállításához 0,47 kilogram abrakot használnak fel, a takarmányozási költség 2,44 forint. Az egész telep munkáját 15 fizikai dolgozó látja el. A szedresi művelődési ház 300 személyes nagyteremmel és három klubhelyiséggel szolgálja a lakosság művelődését. A nagyteremben iskolai testnevelési órákat is tartanak. A három helyiségben mégy klub működik: ifjúsági klub, asszonyklub, nyugdíjasklub és a tizenévesek klubja. Számukra hetente TIT-előadásoikat tartanak. A könyvtár a művelődési házzal egybeépült. Hetente háromszor van nyitva. Közel hatezer kötet könyvből válogathatnak az olvasók, a beiratkozottak száma az idén 338. A tavalyihoz képest emelkedett. A cigány olvasók száma 68. A művelődési ház vezetője egyben könyvtáros is. Az eltelt évben a művelődési ház és a könyvtár közös rendezésében 77 rendezvényt tartottak, társasági tánctanfolyam és szabó-varró tanfolyam is volt az idén. Ugyanakkor Kajmádon a dolgozók általános iskolájának VII—VIII. osztályát is megszervezték. Mindezekre évente ismétlődően sor kerül a művelődési ház szervezésében. Hivatásos művészek felléptével hét színházi rendezvény volt, bált 14 esetben rendeztek, 24 TIT-előadást, egy író-olvasó találkozót tartottak, két kiállítást mutattak be, s volt egy rendhagyó irodalomóra is. LATABÁR ÉS AZ OLDALKOCSI Az ötvenes évek legelején történt. Lotabór Kálmánt várta a közönség. A színpadot a tanácsház udvarán tákolták össze. Estefelé gyülekeztek az emberek, hozták magukkal székeiket. Kissé késve ugyan, de megérkezett a nagy nevettető — oldalkocsis motor- kerékpáron. Sötétedett, amikor az előadás elkezdődött. Néhány perc múlva „elment” az áram, kialudtak a lámpák. Viharlámpáknál, mécsesek világánál folytatódott a műsor, amelyre még nagyon sokan emlékeznek — s úgy emlékeznek, ez volt minden idők legjobb előadása Szedresen. Okleveles KISZ-szervezet KISZ-szervezet, természetesen, Szedresen is működik. Sőt van KISZ-bizottság is, amely három alapszervezetet irányít. Munkájuk nem könnyű, hiszen a fiatalok közül igen sokan Szekszárdon dolgoznak, vagy tanulnak. Akcióprogramjuk felöleli a legfontosabb tennivalókat a nevelés, a kultúra, a sport területén. Sok társadalmi munkaórával járultak hozzá a szedresi fiatalok községük szépítéséhez, építéséhez. A jó szervezeti munka jutalmaként a termelőszövetkezet ifjúsági szervezete megkapta a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét. A közlekedés őrei 1973-ban a szedresi iskolában, az úttörőmozgalom keretében, közlekedési őrs alakult. Mára az úttörőgárda közlekedési szakaszává fejlődött. Munkájuk igen fontos, hiszen amikor az érkező gyerekek, három irányból, ellepik a szedresi utcákat, nagy a balesetveszély. A szakasz tagjai gondoskodnak, fegyelmezett forgalomirányítással, a rendről, a biztonságról. A szedresi 'gyerekek minden évben részt vesznek a KBT által szervezett országos versenyben, általában szép eredménnyel. Az 1975— 76-os tanévben a szedresi csapat országos első lett, ami az erkölcsi elismerés mellett 25 ezer forintos jutalmat is hozott. Ezt egy KRESZ-pá- lya építésére fordítják majd. A szakasz tagjai KRESZ- oktatást tartanak a többi gyerekeknek. Az iskolában elérték, hogy minden negyedik osztályos kerékpárvezetői vizsgát tesz, amelynek birtokában részt vehet a közúti forgalomban, a 14 évesek pedig segédmotor - kerékpár-vezetői engedélyt szereznek. A szakasz vezetője Meiszel Károly, igazgatóhelyettes, a Közlekedés-biztonsági Emlékérem arany fokozatának tulajdonosa. Az egyik alapító Ha föllapozzuk a régi újságokat, többször találkozunk Szedres nevével, mint manapság. Ennek az az oka, hogy 1949-ben Szedresen is létesítettek gépállomást. Ezeknek a gazdasági egységeknek a szerepe közismert, akkori létük nélkül — bízvást mondhatjuk — ma nem lenne szocialista mezőgazdaság. Az egyik alapító ifj. Bíró Ferenc, aki mindmáig megmaradt eredeti szakmájában, traktoros a termelőszövetkezetben. — összeszedett, ilyenolyan gépekkel kezdtük a munkát. Főleg Fordson, meg Corrnick traktorokkal, meg néhány cséplőgéppel. Induláskor tizenöt-húszán voltunk. Jártunk szántani egészen Juhéig, Szabaton-pusz- táig. Segédvezetőként kezdtem, de hat hónap után felelős vezető lettem. Jó iskolája volt ifj. Bíró Ferencnek. Apja , cseléd-kovács volt, maga is kovácsinasnak készült az uradalomban, de 14 éves korában már gépre ültették — az apa felelősségére. Egy huszonkét lóerős Hoffherr nyergébe került. Ott is maradt mindvégig, igaz most már nem a jó öreg masináját irányítja, hiszen a szövetkezet közel harminc traktorjának zöme MTZ-erőgép. A beszélgetés során visszavisszatér egy gondolat, amelyről szólni kell, hogy teljesebb legyen a kép ifjú Bíró Ferencről, az alapítóról. — A körülmények? Hát azok bizony egészen mások voltak, mint most. Nagyon kellett vigyázni az eszközre. Nem mondom, most is kell, de ma mór korszerű gépek vannak. A szabad időm a gépre ment rá. A szombat, meg a vasárnap. A javításra. A gépállomás indulásakor is kollektívában dolgoztunk, de önfelelősség is volt. Most is van, de... Azt hiszem, akkor nagyobb volt az eszközzel való gondosság. Nem úgy volt, hogy „jövőre majd kapunk újat”. Mi szerettük a gépet. Rázott? Hát rázott. De aki igazán szerette, az a rázást se vette észre. A technika mára már óriási, de nem mindig becsüljük meg eléggé ezt a technikát. Ember és gép. Ember és munka. Dolgozni csak jól és szépen szabad. Ezt példázza az alapító élete is. Kétszáz tagú horgászegyesület működik Szedresen. Vizük kevés, a Sárvíz szennycsatorna, a Sió se sokkal különb, a Duna és Dombon pedig messze van. Horgászni viszont szerétnek, s éppen ezért az egykori „Urak földje” helyén, nem kevés társadalmi munkával, horgásztavat létesítették. Van ebben mindenféle hal, a compótól a csukáig. Tavaly egyik sporthorgász hét és fél kilós busát akasztott és szákolt. A víz kettős hasznosítású, hiszen a tsz öntözésre is igénybe tudja venni. Éppen ezért a jövőben fokozott támogatásit kérnek és várnak a közös gazdaságtól. LOVUKRÓL - V RS EIUY BS KRO A termelőszövetkezet tagjainak tulajdonában lévő zártkertek és házi kertek megművelése tette szükségessé 1970-ben, hogy a közös foglalkozzon lótenyésztéssel. Ekkor tértek rá a félvér jellegű négylábúak tartására. A kezdeti elhatározást azonban-egy újabb igény bővítette. Ekkor kezdődött, illetve fejlődött újra a lovassport az országban. Ezek a félvér jószágok versenyzésre is alkalmasak. így 1973-ban Szedresben fs megalakult a lovasszakosztály. Azóta rendszeresen részt vesznek területi versenyeken, bemutatókon. Két versenyágban szerepelnek: fogathajtásban és ugrósportban. A következő évtől (1974) már rendszeresen, szeptemberben rendeznek lovasversenyeket, a szövetkezet tagjainak és Szedres község, valamint a környék lakosságának. Az idei évben a kétnapos programot mintegy ötezren nézték végig. Szeretnék, ha hagyománnyá válna a szedresi lovasverseny, ennek érdekében új versenypályát terveznek, melyet a TOT anyagilag és erkölcsileg is támogat. Eredményes évet zártak a szakosztály versenyzői. Ugrósportban a felnőtt kategória harmadik helyezettje (Horváth János), az ifjúsági területi bajnok (Lőkös József) a szakosztály versenyzője. A hajtők versenyében a négyes fogatok összetett versenyében a második helyet (Acsádi János), a kettes fogatok versenyében a harmadik helyet szerezték meg (Tőttösi Sándor). Szekszárd közelsége lehetőséget nyújt arra, hogy a sportolni vágyó fiatalok lovasiskolában rendszeres oktatásban részesüljenek és a tehetségesekből az utánpótlás nevelését is megoldhatják. Szedresi magazinunkat irta és összeállította: Pordán Já- nosné, Hazafi József és Lete- nyei György. A fényképek Gottvald Károly munkái. Köszönetét mondunk az alkotó közreműködésért Koleszár Mihály tanácselnöknek, Medgye- si Sándorné művelődésiház- igazgatónak, Reinhardt Ádám KISZ-titkárnak, Geiger János tsz-ágazatvezetőnek és Ádám Tibor állattenyésztési főága- zatvezetőnek. Legközelebb, 1979. január 2-án, kedden munkatársaink Gerjenben tartózkodnak. Horgásztó Pozsonyi József szálas takarmányt ad a teheneknek A szedresi ménes A szedresi négyes Ifj. Bíró Ferenc
