Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

Mai számunkból / Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 303. szám ARA: 1,50 Ft 1978. december 24., vasárnap Új-Delhi Tiltakozások Indira Gandhi letartóztatása miatt Indiában pénteken hat ha­lálos áldozata volt annak a hatalmas méretű tiltakozó megmozdulásnak, amely Indi­ra Gandhi volt miniszterelnök szabadon bocsátását követeli. Péntekig, vagyis Gandhi asz- szony letartóztatása óta eltelt négy nap alatt a rendőrség mintegy ötvenezer embert tartóztatott le. A pénteki halálos áldoza­tokkal legkevesebb 18-ra emelkedett azoknak a száma, akik a volt miniszterelnök le­tartóztatását követő tiltakozó megmozdulások következté­ben. vesztették életüket.. TÖBB KELL A jóindulatnál (3. old.) PAKSI NÉPFRONTAKTÍV Ak (3. old.) PUSZTÍTÁS HELYETT A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN (8—9. old.) (5. old.) AZ 51. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) KOLOMPÁR BÉLA ÜNNEPEI (7. old.) AZ EMBER, HA ÖREG IS, ÉLNI AKAR (4. old.) BABITS KÉTKÖTETES TANULMÁNY­GYŰJTEMÉNYE (10. old.) TATÁNAK SZÁRNYAI NŐTTEK (10. old.) KINCSEK KÖZÖTT A BÉLYEGMÚZEUMBAN (4. old.) A TANÍTÁSI CIKLUS FALUSI BAROKK (10. old.) MŰEMLÉKVÉDELEM — VÁROSKÉPVÉDELEM (11. old.) SZOLG és az ember (7. old.) FESTETT BETLEHEMEK TREBICHBEN (11. old.) KÖVÉREK, MAGASAK, SOVÁNYAK, ALACSONYAK (12. old.) SPORTROVATUNK FENYŐFÁJA (13. old.) Változó társadalom, változó család A karácsonyt a család ünnepének tekintjük. Igazi bensőséges hangulatát a családtagok egymás i'ánti ragaszkodásának, szeretetének érzése adja és ennek szimbolikus jelei a fa alatt elhelyezett ajádékok. Nehezen tudunk elképzelni karácsonyi hangulatot úgy, hogy valaki egyedül tölti ezt az ünnepet, és többnyire már az is zavaró, ha a csa­ládból valaki hiányzik. Több nemzedékre visszanyúló hagyományok elevenednek fel ez alkalmakkal, évről évre. A szü­lői, nagyszülői otthonban tapasztalt-megismert szo­kások élednek fel és ezek, valamint a szóbeli visz- szaemlékezések valamilyen állandóságot, maradan- dóságot kívánnak bizonyítani a sok változás köze­pette. A mai családok ugyanis alapvetően különböz­nek azoktól a szülői, nagyszülői családoktól, ame­lyekben korunk fenőttei megtanulták a karácsonyt ünnepelni. Bár a változások nagy része a család­tagok érdekeit tekintve előnyös, a megszépítő messzeség mégis sokszor a múltbeli család után tá­maszt nosztalgiát. A harminc-negyven évvel ezelőtti családokban a téli vakáció alatt a gyerekek nagy többségének állandó anyai gondoskodásban volt része odahaza. Abban az időben ugyanis az egykeresős családmo­dell uralkodott. A gyermekes nők többsége nem folytatott rendszeres kereső tevékenységet. Ma ennek fordítottja jellemző: csekély a nem kereső anyák száma. Ha a család intézményének fejlődé­se során bekövetkezett változásokat rangsoroljuk, akkor ezt helyezhetjük első helyre, mert ez a csa­lád működésének minden területére kihatott. A család egyik alapvető funkciójának ellátása a gyermekek gondozása, nevelése, kétségtelenül kevesebb problémával járt az egykeresős család­ban, mint a mai kétkeresősben. Amikor egyedül a férj-apa végzett távol az otthontól kereső munkát, akkor a gyermekek ellátása, gondozása, nevelése a feleségre-anyára hárult. Mindenki számára, így az asszony számára is magától értetődő volt, hogy ez a helyzet. Kérdés azonban, hogy a társadalmi fejlő­déssel bekövetkezett változások mellett ez a helyzet mennyiben szolgálná ma a két legjobban érdekelt, az anya és a gyermek érdekét. Az elmúlt évtizedek társadalmi fejlődése ha­zánkban egyebek között megszüntette a személyi függést a társadalmi munkamegosztásban, amely korábban kísérője volt a munkás és munkáltató viszonyának iparban, mezőgazdaságban és különö­sen a személyi szolgáltatásokban. Az egykeresős családban a feleségnek férjtől való függése intéz­ményesen adva volt, hiszen a feleség csak azzal az összeggel gazdálkodhatott, amit férje átadott. Két­ségtelen, hogy a férjek jelentős része nem élt visz- sza ezzel a helyzettel, de a feleség alárendeltsége általánosan elfogadott norma volt. E normát sem­miképpen sem lehet fenntartani a szocialista társa­dalom viszonyai között. Az egyedüli helyes út: a nők éppen úgy vállalhassanak munkát, mint a férfiak; módjuk legyen rá, hogy ezt a munkát ak­kor is folytathassák, ha már asszonyok, anyák let­tek és így önálló keresettel rendelkezzenek. Egyre több vizsgálat bizonygatja: a gyermek zavartalan fejlődéséhez szükséges, hogy megkülön- böztetettt módon ragaszkodjék egy-két személy­hez, és azok megkülönböztetett szeretetében is biz­tos legyen. Ugyanakkor ez nem tételezi fel a sze­mélyek állandó, megszakítás nélküli jelenlétét. Megállapították, hogy az állandó intézeti elhelye­zésnél is kedvezőtlenebb hatást válthat ki a gyer­mekre annak az anyának a magatartása, aki fo­golyként érzi magát otthon és visszavágyódik a munkahelyére. Gyermekében pedig, akarva-akarat- lanul vágyai valóraváltásának akadályát látja. CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ Népszokásokról, hagyományőrzésről készült lapunk 5. oldalán található képriportunk Genf Folytatódtak a SMJ-táryyalások Szabó Zoltán, az MTI tudó­sítója jelenti: Az előzetes feltételezések­kel ellentétben a szombat délelőtti üléssel nem értek véget Andrej Gromiko szov­jet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter genfi megbe­szélései, hanem délután foly­tatódtak. Vance szerint a délelőtti ülésen „kevés haladást” értek el, ezért volt szükség a dél­utáni tanácskozásra. Gromiko pedig kijelentette: a késede­lem a rendkívül fontos tár­gyalások jellegéből adódik. Sokszor nehéz elkezdeni egy magas szintű tanácskozást, sokszor pedig nehéz befejezni azokat — mondotta a szovjet külügyminiszter. „Befogadjak-e a bötiekemeseket?”

Next

/
Thumbnails
Contents