Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-20 / 299. szám
e ntÉPÜJSÁG 1978. december 20. Hírek Szekszárdon a Felszabadulási kupa asztalitenisz versenyen hatvankét férfi és huszonöt nő állt asztalhoz. Férfi egyéniben a sorrend: 1. Dobos, 2. Heronyányi, 3. Blu- menschein, és Steig. Nőknél: 1. Hodászné, 2. Polomné, 3. Fekete és Bakáné. * A Dombóvári VSE birkózói vasárnap Szigetváron, az úttörők területi szabadfogású versenyén vettek részt. A nyolcvan induló között öten voltak dombóváriak. Helyezéseik: 57 kg-ban: 1. Müller József, 2. Illés János. 49 kg- ban: .. .3. Nemes Zoltán. 4. Lőbel Ervin. 35 kg-ban: .. .4. Visnyei Attila. Müller József jogot szerzett az úttörő-olimpia országos döntőjén indulni, mely december 28—29-én lesz Abonyban. * Vasárnap Bonyhádon a tornacsarnokban találkoztak Tolna megye teniszsport- űzői. Részt vett Szekszárd, Dombóvár, Tamási és Bony- hád két-'két versenyzője, és körmérkőzést játszottak. A találkozón a Magyar Tenisz Szövetség is képviseltette magát. Január 1-től a Bonyhádi Spartacus támogatja a bonyhádi teniszezőket. A bonyhádiak tervet készítettek a sportág fellendítése érdekében — írja dr. Kovács Zoltán, nyugdíjas jogász, a sportág szervezője. A megyei sakkszövetség közzé tette az 1978. évi megyei versenyek alapján a pontverseny végeredményét. Ez az értékelés, illetve pontszám nem jön számításba az OTSH által vezetett értékelésben. 1. TÁÉV 95, 2. Szedres 80, 3. Garay Gimnázium 29, 4. Paks 13, 5. Tolnai VL 9, 6. Dombóvári VSE 6, 7. Regöly 6, 8. Báta 3 ponttal. * A Baranya megyei Labdarúgó Szövetség hivatalos körlevelében érdekes hír jelent meg. Értesítik a Baranya megyei I. osztályú labdarúgócsapatokat, hogy a bajnokság tavaszi idénye nem március 4-én, hanem február 25-én kezdődik. Kérik a csapatvezetőket. hogy a felkészülést ehhez igazítsák. A ♦ m A n löszt vai ohm pia szervező bizottságának egyik, napokban megjelent kiadványában Vlagyimir Jascsenko, a magasugrás szabadtéri és fedettpályás világcsúcsának gazdája arról is nyilatkozik, hogy a moszkvai nyári játékokon milyen eredmény szükséges a győzelemhez. A 19 esztendős, nagyszerű szovjet sportember szerint az arany „ára” alighanem 235 cm, de lehet, hogy annál is több. A világcsúcstartó emlékeztet arra, hogy az az eredmény, amellyel honfitársa, Brummel nem is olyan régen még egyedülállónak számított — az egykori világcsúcsot jelentő 228 cm — ma már „közhelynek” számít, mert tizennégyen is képesek átvinni, nem beszélve arról, hogy a 230-asok „klubját” heten alkotják. I. rész „Az atlétika elterjedtsége és színvonala az egész testnevelés és sport állapotának és további fejlődésének meghatározója, testkultúránk színvonalának fontos befolyásoló tényezője. Az atlétika fejlesztését kiemelkedő értékei, az ifjúság testi nevelésében, a sportágak utánpótlásnevelésének biztosításában cs a magyar sport nemzetközi tekintélyének növelésében betölthető szerepe miatt ifjúság- és társadalompolitikai kérdésnek kell tekinteni.” Az országos atlétikai állás- foglalás eme soraihoz nem kell hozzáfűznünk semmit, hanem értékelésünkben arra szeretnénk válaszolni, hogy megyénk ezeknek mennyiben tudott megfelelni. A Minisztertanács határozatot hozott az atlétika, a gimnasztika, a labdarúgás és az úszás fejlesztésére. Az atlétika kettős funkcióját (minden sportágra előkészítő képességfejlesztés, valamint objektíve mérhető eredmények elérése) mind többen felismerik és a különböző sportágak edzésanyagában, tömegversenyek, jelvényszerző mozgalmak mozgásanyagában szerepe nőttön nő. Ez nem jelenti azt, hogy maga a sportág eszközével nem igyekszik mindig nagyobb eredmények túlszárnyalására, a szervezetet működtető képességek mind speciálisabb fejlesztésére. Tolna megyében óriási hagyományai vannak a sportok „királynőjének”, és olyan neves emberek neveltek bajnokokat, válogatott versenyzőket, mint Miriszlai Ernő. Bessenyei Gyula, Boross Dezső, Novák István, Faragó Antal, Kaspari János. Jelenleg mintegy' 25 edző munkálkodik a sportág további sikere és a művelők jobb eredményei érdekében. Anyagi gondjai nincsenek a sportágnak, de erkölcsi megbecsülése megyénkben még korántsem jutott el oda, mint azt az említett idézet alapján elvárhattuk volna. Sok szemléletbeli kérdést kell még ahhoz megoldanunk, hogy az állásfoglalásban említett helyét elfoglalhassa a sportágak között. íme néhány szám megyénk atlétikájának történetéből: ez idáig magyar nemzeti válogatottban szereplők száma 27, országos bajnokságot nyert versenyzőink száma 47, országos csúcsot elért versenyzők száma 6. A múlt tehát kötelez és ezt rendkívül nehezen lehet tartani, illetve továbbfejleszteni. Ebben , a sportágban minden objektíve mérhető (már Budapesten elektromosan mérik az időket is, tehát az emberi reflex teljes kiküszöbölésével), nem befolyásolhatja ellenfél, csak az időjárás. Erre is konkrét szabályok intézkednek és’ fiát» széllel elért eredményeket nem lehet elfogadni. A minősítésekre ugyanolyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint a csúcsokon és még: az I. osztályú szintet azzal is szigorították 1978-ban, hogy kétszer kell elérni. (így Vasz- kó Judit hiába ugrotta át az 180-as I. osztályú szintet, mert nem tudta megismételni). Jellemzi még ezt a sportágat, hogy versenyzőket nem hoz. hanem nevel és ad. íme néhány példa az utóbbi évekből: Ötvös Imre Dunaföldvári Szöv. SE-ből FTC-be, Ötvös Éva szintén Dunaföldvárról a PMSC-be. Illés Antal Sz. Dózsából MAFC-ba, Pálinkás János a Tolnai VL-ből a TFSE-be. Gazdag Zsuzsa Sz. Dózsából a CseDel SC-be, Grósz László Sz. Dózsából a PMSC-be, Vida Adrien Sz. Dózsából a PMSC-be. Koller László a Dombóvári Sl-ből a MAFC-ba, Strigens Csaba a Bonyhádi Spartacusból a PMSC-be, valamint a Bonyhádi Spartacusból még a PMSC-hez Csábrák János és Pék Gáspár távozott. Ezt a funkcióját megyénk negyedszázada betölti és nem jelent elkeseredést, mert az atlétika alapvető szellemében dolgoznak a szakemberek is az egész boldogulása érdekében (továbbtanulás), ami természetes. Megyénkén belül is lassan kialakulóban van a felfelé áramlás egészséges rendszere, bár más megyék elszívó hatása is érvényesül még. Reméljük, hogy ez mindig kisebb lesz és akkor az alapvető célkitűzéseiket megvalósíthatják szakosztályaink. És itt már el is jutottunk a „műhelyekhez” a képzések alapvető közösségeihez a sportegyesületekben folyó munkához. Ebben a sportágban nem egy felnőtt-, vagy ifjúsági csapat eredménye befolyásolja az eredményeket, hanem a legreálisabb, vagyis férfinői vonalon serdülő, ifjúsági és felnőtt versenyzők együttes teljesítménye. Mindenki csak a saját kategóriájában szerezhet pontot és minősítést. így ez valóban hű képet ad egy közösség munkájáról és azt is megmutatja, hol erős és hol gyenge egy szakosztály. Jelenleg egy „B” kategóriás és egy „C” kategóriás szakosztálya van a megyének és a többi szakosztály jó nevelő munkával segíti további sikeres szereplésüket. A „B” kategóriás Szekszárdi Dózsa és „C” kategóriás Bonyhádi Spartacus után legeredményesebben a Dombóvári Sí szerepelt. A Paksi SE és Nagymányoki Brikett is szerzett pontot az országos bajnokságon. 1978-ban összesen a következő pontokat „termelték” szakosztályaink: Szekszárdi Dózsa 180. Bonyhádi Spartacus 54. Dombóvári Sí 15. Paksi SE 5, Nagymányoki Brikett 2. Elfogadhatóan szerepelt megyei szinten a Dunaföldvári Szövetkezeti SE és a Tamási Szövetkezeti SE, járási szinten a Tolnai VL. Naev. dorog, Hőgyészi MEDOSZ. Nem hallatott magáról a Fadd és a Bátaszék. Eredményeik becsületes helytállást tükröznek, de elégedettségről szó sem lehet. Sajnos a magyar atlétika eltávolodása a világ élvonalától tény. Ugyanilyen tény megyénk atlétikájának távolodása az ország élvonalától még akkor is, ha Gazdag Zsuzsa és Kovács Ágnes személyében ismét volt válogatott versenyzőnk 1978-ban. Ezt a megállapítást azért tesszük ilyen könnyen, mert az eredmények objektívek, a számok nem csalnak és reméljük, hogy ugyanilyen reális mérleget vonnak meg nemsokára azokban a sportágakban is, melyeket könnyű „felkapni” és nehéz objektíve mérni. Eme bevezető sorok után lapunk holnapi számában ismertetjük megyénk legjobb versenyzőinek eredményeit (ezúttal a születési év megjelölése nélkül), néhány megjegyzéssel, mely nevelő célzatú és reméljük, hogy további eredményes munkára Ösztönzi az érintett versenyzőket, buzdítja a kezdőket, a jövő bajnokait (Folytatjuk) Bemutatjuk a játékosokat A megyei labdarúgó-bajnokság 16 csapatának felnőtt- keretéhez tartozó játékosokat mutatjuk be — folyamatosan — olvasóinknak. A táblázaton elfoglalt helyezésük sorrendjében közöljük a listát. PAKSI SE Az őszi bajnok paksi együttes átlagéletkora 23,6 év. A tizennyolcas játékoskeretük legfiatalabbja Skál- lát József 18, a legidősebb játékos Kovács Dénes 31 évével. Bagó Béla: Paks, 1950. Előadó, 176 cm, középpályás, Pécsi Dózsa SE. Czethoffer Gyula: Budapest, 1956. Előadó, 180 cm, középpályás, Szelestei Tsz SE. Féhr Ferenc: Paks, 1959. Autószerelő, 169 cm, kapus, saját nevelés. Kalmár Gyula: Kölesd, 1953. Munkavédelmi előadó, 174 cm, beállós, Kölesdi Tsz SE. Kovács Dénes: Fájsz, 1947. Hegesztő, 178 cm, hátvéd, Faddi Tsz SE. Kovács Zoltán: Pincehely, 1955. Kéziszedő, 170 cm, csatár, Dunaszentgyörgyi Tsz SE. Majsai István: Kajdacs, 1951. Villanyszerelő, 168 cm, középpályás, Nagydorog,- Kajdacs, Szekszárdi Vasas, Tatabányai Bányász, Báta- széki VSK. Miklós János: Nagydorog, 1955. Lakatos, 175 cm, középpályás, Nagydorogi KSK. Muck Pál: Tengelic, 1952. Gépkocsivezető, Í68 cm, csatár, TengeliCi Tsz SE. Somodi Béla: Szolnok, 1951. Előadó, 183 cm, csatár, saját nevelés. Skállát József: Paks, 1960. Szobafestő, 168 cm, csatár, saját nevelés. Szabadi Vilmos: Paks, 1956. Mezőgazdasági gépszerelő, 168 cm, középpályás, Bölcskei KSK, Szekszárdi Vasas. Szűcs József: Tengelic, 1955. Lakatos, 173 cm, hátvéd, Tengelici Tsz SE. Thuróczy Béla: Mosonmagyaróvár, 1956. Kőműves, 178 cm, kapus, saját nevelés. Vajer András: Paks, 1959. Lakatos, 176 cm, hátvéd, saját nevelés. Vácz Ferenc: Paks, 1955. Hegesztő, 168 cm, csatár, Honvéd Toldi SE. Vábró József: Paks, 1950. Pedagógus, 170 cm, csatár, Szekszárdi Dózsa, Kossuth KFSE. Wolf Márton: Dunaújváros, 1959. Hegesztő, 173 cm. hátvéd, saját nevelés. DOMBÓVÁRI MSC Csak rosszabb gólkülönbségével szorult a dobogó második helyére a 23,8 éves átlagéletkorú dombóvári gárda. Dobos Ernő 31 évével „korelnök”, Horváth II. József és Magyar Zoltán 19 évükkel a legfiatalabbak a keretben. Banai Ferenc: Dombóvár, 1958. Autószerelő, 178 cm, csatár, Szekszárdi Dózsa, DVSE. Bus László: Szekszárd, 1951. Tanár, 172 cm, középpályás, Bonyhádi Vasas, Bp. Honvéd, Szekszárdi Dózsa, Mázaszászvár, MÁV Előre, Haladás VSE. Csatári András: Dombóvár, 1955. Gyógyszergyártó, 175 cm, hátvéd, " DVSE, D. Spartacus, Chinoin SE, Kiss János SE. Dobos Ernő: Dombóvár, 1947. Villanyszerelő, 172 cm, kapus, DVSE, Kiss János SE, D. Spartacus. Foki László: Döbrököz, 1955. Lakatos, 186 cm, kapus, DVSE, Kiss János SE, D. Spartacus. G. Kiss István: Kaposvár, 1954. Lakatos, 165 cm, csatár, DVSE, Kiss János SE. D. Spartacus. Horváth I. József: Dombóvár, 1954. Diesel-szerelő, 176 cm, hátvéd, DVSE. Horváth II. József: Dombóvár, 1959. Motorszerelő, 173/cm, csatár, DVSE. Lakos István: Dombóvár, 1953. Lakatos, 175 cm, hátvéd, DVSE, Kiss János SE, D. Spartacus. Magyar Zoltán: Szekszárd, 1959. Raktáros, 176 cm, hátvéd, D. Spartacus. Nagy Béla: Dombóvár, 1953. Lakátos, 180 cm, középpályás, D. Spartacus, Honvéd Szőnyi SE. Németh Miklós: Tamási, 1951. Tanár, 170 cm, csatár, Fornádi MEDOSZ, KÖFÉM, Szekszárdi Dózsa, D. Spartacus. Porosa Ferenc Attila: Kurd, 1956. Raktáros, 183 - cm, csatár, Dombóvári Tsz SE, D. Spartacus. Szieber József: Dombóvár, 1954. Asztalos, 185 cm, csatár, Szakcs, D. Spartacus, Honvéd Táncsics SE. Szíjártó Károly: Kaposvár, 1953. Anyagbeszerző, 178 cm, hátvéd, DVSE. Tóthbagi Sándor: Szőny, 1955. ’Autószerelő, 175 cm, középpályás, KocsoLa, Kaposvári Rákóczi, Kiss János SE. Végvári János: Veszprém, 1953. Lakatos, 172 cm, középpályás, DVSE. Vida József: Dombóvár, 1954. Lakatos, 180 cm, hátvéd, D. Spartacus, Honvéd Trencsényi SE, Szigetvár. Megjegyzés: a játékos neve után a születési helyet, időt, foglalkozást, a testmagasságot tüntettük fel, továbbá milyen poszton játszik és korábban melyik egyesületben szerepelt. Oköluíuas A Dombóvári Spartacus ökölvívói vasárnap Ajkán meghívásos versenyen vettek részt. Mintegy ötszáz néző előtt a dombóvári csapat 17:17 arányú döntetlent ért el. Kiemelkedett az ifjúsági Benke Gyula, valamint a felnőttek / korcsoportjában Tánczi Ödön, magabiztos ök- lözéssel. Eredmények (elöl a dombóváriak): Gyermek korcsoport: Horváth L.—Gornbor döntetlen, Orsós J.—Banczikler döntetlen, Mihina—Takács döntetlen. Serdülőkorcsoport: Szalai J.—Árvái döntetlen, Háry— Kovács döntetlen, i Kasza Ä. —Horváth 0:2, Orsós J.—Moj- zer 0:2, Horváth L.—Sidó 2:0, Szekeres J.—Wágner 2:0, Eigenbrót—Standl 2:0, Szántó L.—Fodor 0:2, Deák A.— Horváth T. 2:0, Övári—Horváth A., 0:2. Ifjúsági korcsoport: Benke—Rudolf 2:0. Felnőtt korcsoport: Váradi —Kottáin 0:2, Nagy—Hegedűs 0:2, Tánczi—Horváth L. 2:0. Tánczi ellenfelét a vezetőbíró sorozatos szabálytalanság miatt leléptette. A mérkőzésen részt vettek még: Guzsola Sándor, Gó- man István, Juhos László, Lakatos Csaba. Kalányos József, Tóth Lajos, Hurta János és Mihalik Zoltán. Sajnos, az ajkai csapat részükre nem tudott ellenfelet biztosítani. A dombóvári fiatalok december 22-én vesznek részt edzésen, utána rövid szünet következik. A csapat január 2-án kezdi az alapozást. A dombóvári csapat a megyeválogatott színeit képviselve részt vesz az 1979. februárjában induló és több sorozatból álló serdülő csapat- bajnokságon. Ebben a sportágban minden objektiven mérhető, sőt Budapesten már elektromos időmérővel dolgoznak
