Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

6 KÉPÚJSÁG

1978. december 17.

menye \

kérdés

történet

Sűtörtökön délelőtt tar- tóttá meg a Hazafias llpil Népfront megyei elnök- :jjÍiiiiiMsége ez évi utolsó ülését, amelyen jelen volt Szabó László, a HNF Országos Tanácsának alelnöke és Fekete Károlyné, az Országos Tanács elnökségének tagja.

Több témát megvitattak, de mind közül a legaktuálisabb és a legfontosabb az elnökség és a bizottság idei munkájának az értékelése volt, már csak azért is, mert ez egyben a jövő évi feladatok meghatározását is jelentette, nem csupán azért, mert el is fogadták a jövő év első félévének programját, hanem azért is, mert eredményeik alapot adnak azok továbbfejlesztésére, az önkritikus hangvétel pedig biztosítéknak látszik a hibák kijavítására. Nem is hibákról van szó tulajdonképpen, hiszen az elnökség ebbeh az évben is megtette, ami tőle tellett, inkább arról, hogy mely területeken vannak még tartalékok, hol és hogyan lehetne még jobb, még eredményesebb népfrontmunkát végezni.

Dr. Kolumbusz Lászlóné, a HNF megyéi elnöke bevezetőjében röviden felidézte, hogy a terv szerint megtartott üléseken milyen kérdéseket vitatott meg az elnökség, milyen állásfoglalások születtek.

A népfront VI. kongresszusa óta nincsenek járási bizottságok, ilyen módon a községi, területi bizottságok kötelezettségei és egyben lehetőségei megnövekedtek. Ennek a fokozott felelősségnek a bizottságok általában meg is feleltek. A megyei szerveknek, az elnökségnek, bizottságnak és apparátusnak javítania kellett irányító és szükség esetén ellenőrző munkáját. Az év elején a

barátsági hónap rendezvénytervét. Jól sikerültek a falugyűlések is, ami nem kis részben a népfrontaktivistáknak is köszönhető. Különösen pozitívnak ítélte a népfront megyei elnöksége, hogy részt vettek a tanácskozásokon a felettes tanácsi szervek, és az egy-egy település ellátásával foglalkozó vezetők, így a lakosság tájékoztatása konkrét és pontos lehetett. A duna- földvári bizottság beszámolójában különös hangsúlyt kapott a kertbarát kör és -mozgalom hasznos tevékenysége. A tanácsok és a népfront kapcsolata pedig a társadalmi munkaakciók kérdéseit vetette fel.

A népfront megyei elnöke beszámolójában nem törekedett teljességre, így például nem ismertette az igen jól működő munkabizottságok széles körű tevékenységét és politikai tömeghatását, mind a környezetvédelmi, mind a nő- és rétegpolitikai munka- bizottság eredményes esztendőről számolhat be.

Szólt a beszámoló és a hozzászólók méginkább egy megyei kezdeményezésről, aminek kezdeti eredményei már vannak és feltétlenül továbbfejlesztendő. A megyei elnökség és a bizottság tagjai egy- egy terület felett mintegy védnökséget vállalva, figyelemmel kísérik az ott folyó munkát. A módszer nemcsak azért jó, mert erősíti a kapcsolatot a megyei és a helyi bizottságok között, hanem azért is, mert ilyen módon a testületi tagok megbízást, feladatok kapnak.

És ez volt a másik kérdés, amiről az elnökség tagjai bővebben szóltak csütörtöki ülésükön. Úgy találták, hogy a két és fél éve bizottsági tagokat ajánló szervek és munkahelyek elfeledkeztek arról, kiket és miért küldtek a népfrontba? De azt is elismerték, hogy a népfronttól sem kapott mindenki feladatot, annak ellenére, hogy például a falugyűléseken és a nemzetiségi küldöttgyűléseken és azok előkészítésében szép munkát végeztek a testületi tagok, aktivitásuk nem kielégítő.

Ennek okát szemléleti hibában is látják, nevezetesen abban, hogy még nem minnagymányoki és a simontor- nyai bizottság számolt be az elnökség előtt tevékenységéről, oly módon, hogy írásban is rögzítették beszámolójukat, amit a többi bizottságnak is megküldték tapasztalatcsere céljából.

Foglalkozott az elnökség a környezetvédelmi akciók megvalósulásával, ugyanakkor beszámolót hallgattak meg a decsi és kaposszekcsői népfrontbizottság környezet- védelmi tevékenységéről. A népfront és a lakóbizottságok kapcsolatát Szekszárd, Dombóvár és Bonyhád népfronttitkárainak tájékoztatása alapján vitatták meg. Tárgyaltak a kádermunka helyzetéről és feladatairól. Ugyanakkor fogadták el a Béke és

den pártszervezet ismeri el teljes értékű pártmegbízatásnak a népfrontban végezett társadalmi tevékenységet.

Az elnökség úgy döntött, hogy a bizottsági tagokat de1 legáló, illetve ajánló szerveket, munkahelyeket levélben keresik fel és tájékoztatják arról, hogyan dolgozott jelöltjük a bizottságban. Ugyanakkor módot találnak arra is, hogy aktivizálják a jövőben jobban a megyei bizottság minden tagját.

Mint ahogy azt K. Balog János megyei alelnök összefoglalójában elmondta, tovább kell társadalmasítani a népfront tevékenységét — így lehetne összegezni a csütörtöki elnökségi ülés munkáját.

Bucsi Elek

Két hét van vissza 1978-ból. A vállalatoknál az utolsó alkatrészeket készítik. Sok helyütt jövő héten befejezik a munkát, és 1979-re előregyártanak. De vannak olyan üzemek is, ahol lemaradás lesz. Mindezek ellenére már javában készítik az idei év mérlegeit, a termelés tapasztalatait összegzik. Ugyanakkor a következő év előkészítésének munkálatai is megkezdődtek, sőt deember közepén, végén már az utolsó apró kis simítások vannak hátra. A Tejipari Vállalat igazgatóját, Bucsi Eleket kérdeztük:

— Mennyire sikerült kielégíteni a tejiparral szember támasztott igényeket 1978-ban? Milyen feladataik vannak, és milyen tervfeladatokat tűztek ki 1979-re. A beruházást mikor kezdik?

— Tevékenységünk három területre terjed ki. 1. Felvásárlás: 1978-ban 103 millió liter tej termeltetését terveztük, ezt év végéig várhatóan 102 millióra teljesítjük. Tehát sikerült megközelítőleg a tervet teljesíteni. Az éves felvásárlás viszont 9 százalékkal több, mint a múlt évi bázis. 2. A felvásárolt tej feldolgozása: Erre termelési tervet készítettünk, még 1977 végén. November végéig időarányosan 99,5 százalékra teljesítettük, Ez a bázishoz viszonyítva 7,9 százalékos növekedést jelent. Nem függ össze a tervben szereplő tej mennyiségének lemaradása a feldolgozás ütemével. Mert mindenkor a piaci igény határozza meg feladatainkat.

Az év során nagyobb feladatot jelentett a kiszerelt tej szállítása Budapestre és más

társvállalatokhoz. Ez nálunk termelési értékként nem jelentkezik. Ezért van látszólagos ellentmondás a felvásárlási lemaradás és a termelés között. De nem is a terv volumenben vagy értékben való teljesítését tartjuk szem előtt. Inkább a velünk szemben állított igények teljesítése a feladatunk mennyiségben, választékban és megfelelő minőségben. Ügy érzem, hogy ezeket vállalatunk kielégítette. Ennek alapján vizsgálva elmondhatjuk; egy termékünk kivételével minden igényt kielégítettünk. Nem tudtunk megfelelő mennyiséget gyártani a szekszárdi Csemege sajtból. Ennek oka: a sajt érlelése olyan hűtött térben történik, amilyennel mi csak korlátozott mennyiségben rendelkezünk. Ezért nem tudjuk kapacitásunkat bővíteni szekszádi Csemege sajtból. Ha ezt mégis megtennénk, akkor a minőség romlana, de ezt nem tehetjük meg vásárlóinkkal.

— örülünk annak, hogy a fogyasztók részéről nem volt reklamáció. Az iparágban előkelő helyen szerepelnek vállalatunk készítményei. A szekszárdi túró, a kölesdi köményes (vásárdíjat is kapott) első helyen van az országban. A legnagyobb termelési volument adó Trappista sajtunk is jó minőségű, ezt bizonyítja, hogy az időközönként jelentkező exportot mi adjuk. 3. Nagykereskedelmi tevékenység: kereskedelmi forgalmunkat a bázishoz viszonyítva 7—8 százalékkal növeltük 1978-ban. Ez felette van a tervezettnek. Van olyan termék, aminek forgalmazására sem mi, sem a kiskereskedelem nincs felkészülve. Ezek egy-két napi szavaosságú áruk. Ilyenek: a kávéstej, a karamel, a habosított túró. Ezek teljes hűtőláncot kívánnak. Sokkal több probléma van velük, mint bármivel. A boltokban nem szeretnek velük foglalkozni. Ennek ellenére sok helyen igénylik és oda szállítunk is. Ebben az évben hét új terméket hoztunk forgalomba. — Gazdálkodásunk pozitiven alakul. A tervezett eredmény 1,5—2 millióval lesz több.

— 1979-ben hasonló feladataink vannak. Kiinduló a fel- vásárlási terv, melyet minden szervvel egyeztettünk és úgy látjuk, hogy 107 millió liter tej felvásárlására lesz lehetőségünk. Ez meközelítőleg 5 százalékos növekedést jelent majd. Itt kell megjegyeznem, hogy nekünk minden tejet fel kell vásárolnunk, erre fel is készültünk.

— Termelési tervünk előirányzata 1,5—2 százalékos növekedést ír elő. Ez szintén az igények alapján alakult ki. A felvásárlásból keletkező tejnövekményt a társvállalatoknál heyezzük el. Az itt maradt mennyiség elegendő arra, hogy a termékeink iránt jelentkező igényeket ki tudjuk elégíteni. Termelésünk szerkezetében változást nem tervezünk, hiszen meglévő kapacitásunk csak ezekre ad lehetőséget. Értékesítési feladatunkat a bázishoz viszonyítva 5—6 százalékkal kívánjuk növelni. A fogyasztói tej eladásából 2,5 százalékos felfutást szeretnénk. Jelentősebb növekedést irányoztunk elő az ízesített és savanyított termékeknél, ezt 10—14 százalékkal növeljük. A sajtoknál is egy nagyobb tervet szeretnénk megvalósítani mintegy 8 százalékkal. Bővíteni kívánjuk a választékot. Elsősorban habosított túróból és forgalomba hozzuk a fagylaltport. Előkészítés alatt áll, hogy Szekszárdon készítünk karamellás tejet. Ezzel már januárban—februárban szeretnénk jelentkezni, illetve tudunk indulni.

— A terv előkészítését már megtárgyalta a vállalati szak- szervezeti tanács és a bizalmiak, testületé. Ennek a tanácskozásnak a felvetései alapján még finomítjuk a tervet és ezután következik az üzemekre való lebontása, majd a helyi üzemi tanácskozásokon tárgyalják meg. Véglegesítésre ezután kerül.

— Tervezzük az élet- és munkakörülmények javítását. 1979-ben szerényebb lehetőségeink — 4 százalék — lesz bér- fejlesztésre. Az eredménytől függően tudunk ezen javítani, majd az év során. Szociálpolitikai tervünk teljesítésének 'költsége 3,3 millió forint lesz.

— A napi feladatok mellett jelentős munkát ad az új beruházás előkészítése, bonyolítása. A jóváhagyott program alapján több mint 900 milliós költséggel épül Szekszárdon egy napi 200 ezer liter tejet feldolgozó, félkemény sajtot gyártó üzem. Ugyancsak készül napi 3,4 tonna kapacitású citopánt előállító üzem, egy 70 ezer liter tejet feldolgozó város ellátóüzem és egy 7 ezer tonna évi befogadóképességű sajtérlelő. Ehhez a beruházáshoz tartozik még a 70 gépkocsit üzemeltető forgalmi telep.

— A program szerint a sajt- és citopánüzemnek 1981 harmadik negyedére, a városellátó üzemnek 1982 negyedik negyedére kell elkészülnie. Mi bízunk az építőiparban, hogy ezéket a feladatokat határidőre teljesíti.

— A beruházás elkészülése után a vállalat termelési értéke megduplázódik és meghaladja az egymilliárd forintot.

Viszont a technológia korszerűségét mutatja, hogy a több mint kétszeres termékmennyiséget 25—30 százalékkal kevesebb élőmunkával tudjuk előállítani. H. J.

Talán többen kétkedve fogadják az alábbi adatokat, de az eredeti iratok a Tolna megyei Levéltárban vannak, ott őrzik egykori történelmünk, sorsunk hiteles forrásaiként. (Alispáni iratolk 18 096 (1937). A községi elöljáróságok küldték a jelentéseket a megyéhez a munkanélküliségről. A jelentések összesítéseként több mint 400 családfő volt munka nélkül.

Pedig 1937 már a gazdasági fellendülés időszaka volt. A 30-as évek gazdasági világválságát a tőkés rendszer túlélte, az ipari válságot 'követően a mezőgazdaságban még néhány évig tartott a pangás, de erre az időre már a mezőgazdaságban is a fellendülés jelei mutatkoztak. A fasiszta rendszer ekkor már készítette az egymilliárdos fegyverkezés programját (a később győri programként ismert háborús felkészülés tervét). A jelentések mindössze négy hónappal előbb készülték el, mint ahogy a fegyverkezési programot meghirdették.

Érdemes kissé részletesebben megnézni a jelentéseket. Hét csoportra osztották a munkanélkülieket, és pedig föld- és alkalmazás nélküliók, a kőművesek, az asztalosok és ácsok, lakatosok kovácsok és szerelők, cipészek és csizmadiák, szabók és végül az egyéb iparosok. (A föld-nélküliek alkottak tehát egy, az iparosok hat csoportot).

A munkanélküliek túlnyomó többsége a földnélküliek közül került ki, számuk — a kimutatások szerint — 3199 fő volt. A második legnépesebb csoport a kőművesekből került ki, összesen 401 nem kapott közülük munkát. A cipészeik és a csizmadiák sem dicsekedhettek helyzetükkel, közülük 121-en hiába akartak munkát vállalni, számukra nem jutott foglalkoztatás. Hatvan asztalos és ács, 50 szabó, 43 lakatos, kovács és szerelő is hiába várta a munkaalkalmat. Az egyéb munkanélküli kisiparosok száma 164 volt.

Négyezernél több családfőnek legfőbb gondja volt 1937 december közepén, hogy mit ad holnap és holnapután az éhező család asztalára. S legfeljebb abban reménykedhetett, hogy karácsonykor valamelyik jótékonysági akció keretében juttatnak egy flanelinget, egy pár zoknit, vagy valamilyen meleg textíliát egyik, vagy másik gyermeke számára. Mert ilyen nyomorenyhítő akciók voltaik. Rendszerint a szeretetcsomagot valamilyen vallásos műkedvelői előadás előzte meg.

Hetvenhét község küldött jelentést. A jómódú Faddról 350, Paksról 182, öcsényből 193, Decsről 254, Kocsoláról 135, Ozoráról 120 földnélküli munkanélkülit jelentettek. A kőművesek közül legrosszabbul a dunakömlődieknék ment, 280 maradt munka nélkül. Diósberényben 25, Hő- gyészen 27 kőműves hiába akart dolgozni. Az ácsok és az asztalosok közül a ikisszé- kelyiek álltak a legrosszabbul, ott 12-en nem kaptak munkát, de a kocsolaiak közül is 11-en hiába kerestek munkát, kenyeret,

A munkanélküli kovácsok, lakatosok és szerelők a megyében elszórtan voltak találhatók, csupán D un alkom- löd elöljárósága jelentette, hogy náluk nyolcán vannak közülük munka nélkül. A szekszárdi cipészek és csizmadiák közül tették le legtöbben a kaptafát, számszerűen 28-án. Hiába, új cipőre csak keveseknek jutott, s amíg lehetett megtalpaltat- ták, megfoltoztatták megviselt (vagy elviselt) lábbelijüket az emberók. Ehhez nem kellett oly sok foltozó suszter.

*

Bátaszéken 1937-ben tagosítás volt. Erről a többi között onnan van tudomásunk, hogy a községben járt Tolnai József, volt szociáldemokrata területi titkár Pécsről, és felkereste a helyi szociáldemokrata szervezet vezetőségét. A csendőri jelentés szerint a tagakkal a tagosításról tárgyalt. A megbeszélés eredményeként a bá- taszéki szociáldemokrata csoport úgy határozott, hogy tagjai közül a becslőbizott- ságba egy személyt beküld a tagság érdekeinek védelmére . A becslőbizottságnak az volt a feladata, hogy a tagosításba bevont földeket értékeljék, és osztályozását elvégezzék.

*

Húsz évvel ezelőtt, 1958 december közepén kezdte meg a megyei pártbizottság annak a központi bizottsági határozatnak a feldolgozását, amelyet az MSZMP KB 1958. december 5—7-i ülésén dolgozott ki. Mint Ismeretes, ez a határozat képezte a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elvi-politikai alapját. Mit tartalmazott a határozat a többi között megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalomra kiterjedő, egybehangolt, szervezett munkát követel meg, ezért:

— a mezőgazdaság szocialista átszervezését mindenütt a pártnak kell vezetnie, irányítania. Különösen inagy feladat vár a falusi pártszervezetekre, ezért azokat meg kell erősíteni, széles körű aktívahálózatot kell szervezniük;

— a meglévő és újonnan szervezendő termelőszövetkezetek megerősítésére 500 politikailag szilárd és a politikai munkában nagy tapasztalatokkal rendelkező elvtársat kell falura küldeni;

— az új termelőszövetkezetekbe és a gyengén működők megsegítésére jól képzett szakembereket kell a népgazdaság más területéről átcsoportosítani — főleg állami gazdaságokból és tangazdaságokból ;

— a megyei pártbizottságok mellett minden megyében 50—100 jól képzett kommunistákból aktíva csoportot kell szervezni. Ennek a csoportnak az lesz a feladata, hogy a tsz-szervezésben, az agitációban segítséget nyújtson a helyi pártszervezeteknek;

— a falusi tanácsok hozzanak létre 20—40 főből álló fejlesztési bizottságokat. Ezekben a termelőszövetkezeti tagokon kívül legyenek benne a tsz-be belépni szándékozó, jól gazdálkodó egyéni parasztok is. Ezek a fejlesztési bizottságok készítsék elő ä termelőszövetkezetek megalakítását;

— meg kell szervezni a termelőszövetkezeteket patronáló mozgalmat.

A Központi Bizottság határozata rögzítette az átszervezés legfőbb elveit, megállapítva, hogy hazánkban az átszervezés fő útja a termelő- szövetkezet. Kimondotta a termelőszövetkezet támoga- sának alapelveit, amelyek később az igen népszerűvé lett 3004-es rendeletekben öltöttek testet. Kimondotta, hogy ahol nincsenek meg a termelőszövetkezet alakításának feltételei, ott az alacsonyabb típusú szövetkezetek létrehozását kell támogatni. Javasolta a Központi Bizottság a kormányinak,

mondja ki rendeletileg, hogy a termelőszövetkezeti tagokat megilleti a földjáradék. Megfogalmazták a kettős feladatot is: az átszervezéssel egyidejűleg emelni kell a mezőgazdasági termelést.

A határozat szélesebb körű ismertetése a megyében lényegében azzal kezdődött,

hogy a Központi Bizottság nevében Benke Valéria, a megyei tanács alakuló ülésén részt vett és otít felszólalásában részletes ismertetést adott a határozatról. Kiemelte, hogy Tolna megyében a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozdítása a legfontosabb feladat. Ezt követően a megyei, és a járási, városi párltbizottságok tárgyalták meg a határozatból adódó konkrét tennivalókat^ s megkezdődött a határozat végrehajtása. 1961. januárjában pedig megjelelt a közlemény: Tolna megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése.

K. BALOG JÁNOS

Ülésezett a népfrontbizottság