Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
A rtEPÜJSÄG 1978. december 16. Nagyon régi település, kőkori leleteket is találtak a falun határában. A bronzkorban öntőműhelye volt az itteni telepnek. A római korban Valéria néven szerepelt ez a vidék, amikor a községtől északra, a kenderföldeken át római út vezetett. A falu neve Kurd: török szó, magyarul farkast jelent. Szájhagyomány szerint a környék török basájának vagy Kurd, vagy Kurt volt a neve. Mária Terézia és II. József német ajkúakat telepített a községbe. A katolikus templom román stílusú bal mellékoltárképét Zichy Mihály festette, 1846-ban. Közvetlenül a felszabadulás előtt 60 százalékban német és 40 százalékban magyar lakosok éltek a faluban. A német anyanyelvű lakosságot 1946-ban kitelepítették. Helyettük bácskai, erdélyi, felvidéki és a szomszédos községekből ki nem telepített német nyelvű lakosok kerültek. 1948-ban földbérlő csoport alakult, amelyből 1950-ben alakult a Dózsa Népe Tsz. A község lakóinak száma 1718. Kétszázhetven dolgozó és kilencven nyugdíjas tagja van az Uj Élet Tsz-nek. A faluban ilymódon minden család kapcsolatban van a téesszel. A szövetkezet úgy alakította ki termelési profilját, hogy minden dolgozó tagnak egész éven át tud munkát biztosítani. Természetesen, a növénytermelési munkacsúcsok idején átcsoportosításokra van szükség. A község lakossága életszínvonalának alakulását tehát döntően a termelőszövetkezet munkája, gazdálkodása határozza meg. Tavaly 35 208 forint volt az egy dolgozó tagra jutó átlagos jövedelem. A szövetkezetben az utóbbi évek legnagyobb beruházása, a tízmillió forintba kerülő tojóház ez év októberében készült el — saját kivitelezésben. Berendezése Mosonmagyaróvárott készült, Fe A dombóvári ÁFÉSZ felvásárlója Sajgó Csabáné. — A szerződött árukat mind felvásároltuk, kivételt képezett a zöldhagyma. Többen be is jelentették, hogy jövőre nem foglalkoznak a (termesztésével. Az ÁFÉSZ öt fóliasátrat adott ki. A sátor- tulajdonosók maximálisan teljesítették tervüket, s úgy érzem, a bevétellel is meg voltak elégedve. — Ami árut felkínálnak, mindent felvásárolok. Jelenleg a bab a sláger, az elmúlt héten 8 mázsát vettem át belőle, kilónként 18,50 Ft-ért. Az a ma ismert legkorszerűbb technológia bevezetését tette lehetővé. A negyvenháromezer Shawer tyúk naponta 30 —31 ezer tojást ad, gondozáI v á s á r ősszel a szilva felvásárlásával volt egy kis probléma, nem volt elegendő ládánk, végül konténerben szállították el az árut. Itt a telepen minden mozgatható edényben szilvát tároltam. Azért még így is akadt, akitől nem tudtam felvásárolni. De az idén szilva-„dömping” volt! — Nyúltenyésztő szakcsoportunk van, 30 taggal. Ezzel kapcsolatosan van egy problémánk. A szigetvári tsz-nek is van egy felvásárlótelepe. Oda legalább ugyanannyian adnak le nyulat, mint hozzánk. Nem értem, miért visukat, a berendezések kezelését kilencen végzik. A szövetkezetben baromfitenyésztő szakmunkásképző tanfolyam indítását tervezik. I á s szik oda az árut. Ugyanany- nyit adnak érte, mint mi, sőt, mi súlyra csak 2 százalékot vonunk le, ők hármat, azonkívül én beírom az ÁFÉSZ vásárlási könyvbe is a leadást. — Másik probléma: Sajnálatos, hogy a dombóvári ÁFÉSZ tojóhibrid vásárlására nem adott hitelt, így kénytelenek voltak a tamási ÁFÉSZ-szel szerződni, azonkívül mi egy-, a tamási ÁFÉSZ hároméves szerződést kötött a termelőikkel, ami tojásonként 10 fillér többletet jelent, s most Szakályba járnak át tojást leadni. Több mint vasútállomás Az erre járó autós-motoros, buszutas az itteni MÁV-üze- melk közül csak a vasútállomásról és a sorompóról tud. Pedig Kurdon jóval több vasúti munkahely van. A sorompóról csak annyit, hogy nemcsak az errejárók bosz- szankodnak miatta, ha le van eresztve, hanem a vasútnak is gondot okoz gyakran, amikor egy-egy autó nekiszalad, megrongálja. Amikor ott jártunk, a kerítés várt javításra, mert nekiment egy teherautó. Itt van a pécsi igazgatóság építési főnökségének osztószertára — felépítményi anyagokat tárolnak és juttatnak el a felhasználás helyére az egész igazgatóság területén, nyerik vissza a bontásból származó anyagokat, válogatják, amit lehet, újrafelhasználásra raktározzák —• és itt van a bázisa a hegesztőbrigádnak is. Mintegy hetven kurdinak ad munkát a vasút. A vasutasok részt vesznek a község társadalmi életében. Két községi tanácstagjuk van — egyikük. Kakas József főpá- lyamester társadalmi munkában végzi a tanácselnökhelyettesi teendőket, egy párttag képviseli a vasutasokat a (községi pártvezetőségben. egy a községi népfrontbizottságban, hárman munkásőrök, ketten önkéntes rendőrök. A vasutasokra mindig lehet számítani a községben szervezett társadalmi, munkánál, különösen az „Ady” szocialista brigád tesz sóikat. Egy „apróság” a sok közül: Az „Ady” brigád asszonyai kötik a koszorúkat — természetesen társadalmi munkában — az áorilis 4-i és november 7-i koszorúzási ünnepségekre. Fogászat Másfél évtizede telepedett le a községben Tóth Tibor államilag vizsgázott fogász. Azóta látja el a községet és a környező falvakat. Uj Hid a Kapóson A hőgyész—dombóvári útnak egyetlen útszűkületét — az annak idején ideiglenesként épített Kapos-híd képezte — szünteti meg nemsokára az épülő új híd. „Kedves Gólyák!” Minden kedden este benépesül a községi pártház KISZ-szobája. A kurdi fiatalok közül sokan úgy várják a keddet, mintha bálra készülődnének. Délelőtt jártunk ott, de a berendezés önmagában is magyarázza a kurdi „Gólya” klub hírét. Plakátverseny tárgyai a falon, televízió, lemezjátszó, magnó, fényorgona, amit az egyik klubtag készített, játékok, diavetítő... és faliújságok. Többféle. Az egyiknek a címe: „Merem ajánlani” Hogy mit mer az ajánló ajánlani? Egy-egy könyvet, tömören összefoglalva tartalmát, egy filmet, egy hanglemezt. A másiknak: „Utazz velünk!” Rajta térkép, Kurdról kiágazó vonalakkal, színes képeslapokkal, szinte duzzadnak a tasakok a sok képes levelezőlaptól. Valamennyin a megszólítás: „Kedves Gólyák!” És küldője nemcsak a szokványos üdvözlősorokat írja, hanem azt is, amit megtudott a képen lévő városról, utcáról, épületről, szoborról. Némelyik azzal zárul, hogy „érdemes lenne ide kirándulni.” Sthéli Róbertné tanítónő, aki 1976 elején alapítója és ma is vezetője a klubnak, abban látja a siker titkát, hogy vonzó, változatos programút tud biztosítani a kurdi fiatalságnak, a politikai tájékoztatóktól, vitáktól a társadalmi munkán keresztül a különféle játékokig. Mint például a főzőest, amikor a fiúk főztek a lányoknak. KENYÉR Nagyon meg vannak eléged/ Benzinkút Felüdítő látvány tárul a Dombóvár felől érkező elé, ahogy a község központjában tovább halad a Kapos-hídra ereszkedő úton: a folyón túli hegyoldal. A kurdi szőlőhegy. Távolról is szép, de ha az ember közelebb megy, láthatja a felújított présházakat, tanyákat, szőlőket, hobbikerteket. Ahogy az idősebb gazdák kiöregednek a munkából, a fiatalok öröklik, de legtöbbjük felújítja a kis tanyát, sokan újat építenek. Évente nyolc-tíz házacskát építenek újjá, vagy a párszáz öles földet újratelepítik és ásnak pincét, építenek tanyát rá. Az utóbbi években a környékbeliek — főként dombóváriak — is felfedezték ezt a szép hegyoldalt, itt építenek, kertészkednek, pihennek. — Simontornyán működtem, mint fogtechnikus, majd államvizsgáztam és itt biztosított a tanács megfelelő feltételeket munkámhoz. Havonta öt-hatszá- zan fordulnak meg a rendelőmben, van, aki már a második fogsorát csináltatja, a tíz éve készült első elhasználódott. Rendszeresen, hetenként beosztva egy-egy osztály, jönnek az iskolások. Sikerült elérni, hogy a legtöbb gyerek nem akkor jön ide, amikor már fáj a foga, hanem kezelésbe tudom venni, amikor észreveszem a bajt. Ma már a végzős, nyolcadikosok közt ritka a rossz fogú. A következő lépés lehetne: rászoktatni a gyerekeket, hogy az iskola elvégzése után is évente legalább egyszer mindegyik eljöjjön ... ve a kurdiak a megyei sütőipari vállalat itteni üzemével, melynek vezetője Juhos Szilveszter. Harmadmagával naponta 12 mázsa kenyeret süt, ellátva Kurdon kívül Gyulajt és Csibrákot is. A gyulajiak háromkilós kenyeret kértek, kívánságuk teljesült. Jó a kurdi kenyér, csak akkor van baj, ha a kurdi személyzet szabadnapos, vagy szabadságon van és ilyenkor Dombóvárról látják el a községet. „Profi” gépkocsivezetőink közül egyiknek sem volt tudomása arról, hogy Kurdon van benzinkút. Mindig Hőgyészen vagy Dombóváron tankolunk. Pedig van! Méghozzá elég régóta. 1960- ban FMSZ-célrészjegyekkel hozták létre. Megkeresték a faluban lévő összes gépkocsi- és motortulajdonost, s az érdekeltek vásároltak 200 forintos részjegyeket. — Igaz, hogy az „átmenő forgalom” nem veszi igénybe, csak a környező községbeliek — tájékoztat Vajdics László a dombóvári ÁFÉSZ benzinkútjának vezetője,.— Havi 150 ezer forint a forgalmunk. — Kevesen tudják létezésünket. Igaz, tábla máshol nincs kitéve, csak itt a telepen, hogy „Benzinkút”. A gépkocsivezető pedig nem az úttól távolabb lévő felírásokat figyeli, hanem az utat — szerencsére. Szerintünk is egy kicsivel több reklám kellene. A magazint készítették: Jantner János, Szepesi László Pordán Jánosné. Munkatársaink december 18-án, hétfőn Lengyelbe látogatnak. A községről készülő magazinunk december 23-án jelenik meg. Önkiszolgáló bolt A dombóvári ÁFÉSZ 84-es önkiszolgáló boltja a falu központjában található. ízlésesen elrendezett áruk között válogathat a vásárló. Hogy szeretik ezt a boltot, azt mutatja forgalmuk is. Tóth Józsefné boltvezető; «— A havi forgalmunk 360—370 ezer forint körül mozog. A hiánycikkek ugyanazok nálunk is, amik másutt. Nagy problémát jelent, hogy nem kapunk rizst. Disznóöléskor mindenki ezt keresi! Friss hentesáruból is van már választék bőven. A mai nap forgalma 13 ezer forint. Az Új Élet Termelőszövetkezet Szalagrendszer szállítja a „végállomásra” a tyúkoktól a tojást
