Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-10 / 265. szám

1978. november 10. ^fepÜJSÄG 5 Fegyelem Azoknak az írott vagy íratlan szabá­lyoknak a megtartása, amelyek vala­mely közösség vagy szervezet eredményes működését biztosítják. A szó mai formájában XIV. századi okiratokban fordul elő először. Függetlenül ettől a ténytől, feltételezhető, hogy a szó születése előtt is volt fegyelem, és a szó meglététől függetlenül is kell lennie fegyelemnek. Ismerni a normákat Nyelvhasználatunk hajlik arra, hogy a diákotthon és a kollégium szavakat felváltva, csereberélve alkalmazza a beszédben, mintha a diák­otthon egyszerűen magyar megfelelője volna a kollé­giumnak. Pedig a kétfajta el­nevezés rangbeli különbsége­ket takar.. A szekszárdi 505-ös számú szakmunkásképző intézet diákotthona 1975 óta műkö­dik és idén november 7-től viselheti a megtisztelő „kol­légium” címet. Ezt a címet a megyei KISZ-bizottság és a megyei művelődésügyi osz­tály javaslatára a KISZ KB, az Oktatásügyi és a Munka­ügyi Minisztérium együtte­sen adományozták. Schroth György igazgató a cím eléré­sének fontos kritériumaként említi a fegyelem fokát. — Ahol négyszázkilencven gyerek lakik, feltétlenül fon­tos a fegyelem. Fegyelmen én azoknak a normáknak az ismeretét és betartását ér­tem, amelyeket bizonyos kor­osztálytól elvárhatunk. Jól­eső érzés tudni azt, hogy az egy-két évvel ezelőtti állapo­tokhoz képest nagyot léptünk előre. Tavaly a tanév első két hónapjában harminc gyere­ket kellett kizárnunk a diák­otthonból különböző fegyel­mi vétségek miatt, az idén ugyanennyi idő alatt csak ötöt... A diákönkormányzat jól működik, a tanárok viszony­lag ritkán avatkoznak közbe. A napirendet szintén a diák­tanáccsal közösen állítottuk össze, nem hiszem, hogy szi­gorú ' lenne, a gyerekek is csupán egyetlen dolgot kifo­gásoltak benne: hogy meg­hosszabbítottuk a napi tanu­lási időt... A bukások száma késztetett rá bennünket. Évente rendezünk vetélke­dőt „Tudni illik, mi illik” címmel. Maga a felkészülés szerintem többet nyom a lat­ban, mint a díjak. A gyere­kek egyébként általában be­tartják a házirendet, s ha nem, akkor is tanácsos mér­legelnünk. Az egyik gyerek például ivott. Kiderült, hogy az apja alkoholista... S még valamit. Vallom, hogy a kamaszokat felnőtt­ként kell kezelni. Az esetek kilencvenöt százalékában be­válik ez a pedagógiai mód­szer. Gyógyulni így lehet Dr. Szabó Károly, a Tolna megyei Kórház—Rendelőinté­zet tüdőosztályának főorvosa mondja: — A társadalomban bárhol is él az ember, alkalmazkod­nia kell más emberekhez. Ez bizonyos fegyelmet igényel. Itt bent a kórházban — ahol nem egészséges, az átlagnál érzékenyebb emberek vannak —, még nagyobb szükség van az önfegyelemre, ha úgy „ tetszik, alkalmazkodóképes­ségre. Nem mondok azzal újat, ha kijelentem, hogy a gyógyulás érdekében is szük­ség van fegyelemre. Hosszú hónapok gyógyító munkáját teheti tönkre a beteg egy el­fogyasztott krémessel, elszí­vott cigarettával. — Persze ugyanígy sokat beszélhetnénk, a betegek gyógyszerszedési fegyelméről is. Elsősorban a krónikus be­tegségnél jelent ez problé­mát. Képtelenek rendszeres gyógyszerszedéssel elősegíteni a gyógyulásukat. Számos gyógyszer szedésekor nem szabad alkoholt fogyasztani. Ha mégis arra van kedve a betegnek, nem szedi egy da­rabig a gyógyszert. Nem be­szélve azokról, akik itt a kór­házban is fogyasztanak — különböző módon becsempé­szett — alkoholt. Nagyon sok­szor a hozzátartozók segítik- ebben őket. Sok gondot okoz az is, hogy a betegek egy része nem becsüli a kórházi felszerelé­seket, eszközöket. Készakar­va elrontott fülhallgatók, te­lefonok és más egyéb felsze­relési tárgyak beszélhetnének erről. Sokan közprédának te­kintik a kórházi lepedőket, vagy pizsamákat is. Nem egy lopás fordult már elő. Köz­ismert gondjaink vannak a takarítószemélyzet kis létszá­ma miatt is. Ennek ellenére még a minimális segítséget — azt, hogy a csikket, a sze­metet a szeméttartóba dob­ják — sem kapjuk meg né­melyik betegtől. Azt lenne jó már egyszer tudatosítani, hogy mindenki a saját érdekében legyen fegyel­mezett a kórházban, önmagá­ért, a mielőbbi gyógyulásért kell fegyelmezetten betartani az orvos utasításait, a kórház rendjét. Igaz, belépéskor mindenki aláír egy nyilatko­zatot, hogy önmagára nézve kötelezőnek tekinti a kórházi rendet, de ha nincs a közel­ben az orvos, vagy a nővér, sokan hajlamosak ezt elfelej­teni. Önfegyoiem Figyelem és fegyelem. A darukezelő, hogy pontosan a he­lyére tegye a több tonnányi építőelemet vagy más tár­gyat, minden idegszálával az elvégzendő feladatra össz­pontosít. Hibátlan munkájának alapvető része a nagy- nagy önfegyelem. 10—15 éves gyerekek cso­portja: — A fegyelem sze­rintem az, hogy szót foga­dunk a felnőtteknek — mond­ja a legkisebb. — És ha azt mondják, hogy ugorj a kútba, vagy verd meg az édesanyádat vagy a testvéredet? — Csak a jóra gondolok, te is tudod. — A felnőttek is csak jóra gondolnak. Ami nekik jó. Ne­kem például minden reggel negyed hétkor kell felkel­nem, hogy elmehessek a bolt­ba bevásárolni a szüleim he­lyett. Különben ráérnék hét­kor is kelni. — De ki ébreszt fel téged reggelente? — kérdezi egy lány az elégedetlenkedőt. — Vagy talán te ébreszted| a szüléidét? — Jót nevetnek. — Hallgassatok meg en­gem is! — szól egy aprócska fiú, de nem veszik figyelem­be és az előbbi lány folytatja. — Szerintem nem a felnőt­teknek való szótfogadás a lé­nyeg, hiszen azok is szót fo­gadnak nekünk, ha kérünk valamit. A család rendjéhez Fegyelmezetlenek hez? Azok hogy állnak a fe­gyelemmel ? Parkokban gyakran ta­pasztalható, hogy a kijelölt utakon kívül a járókelők célirányosabbat is taposnak a füvön, virágágyon át. Úgy látszik a nagyon sapkás­ra, tervezőasztalira szabott parki fegyelem fegyelmezet­lenséget szül. Es otthon? A családi modell tagadhatat­lanul fontos szerepet játszik ab­ban, hogy magatartásunk, visel­kedésünk milyenné válik. Tegzes Józsefné könyvelő így vélekedik erről: — Biztos, hogy a családon bel­iül is van, kell, hogy legyen fe­gyelem. Ez sokszor jelentékte­lennek tűnő apróságokban nyil­vánul meg. Például abban, hogy a szülők mérséklik magukat és nem a gyerek füle hallatára pa- táliáznak. De ha történetesen a gyerek is érintett az ügyben, akt­kor őt is bevonják a megoldás keresésébe. Nekem két lányom van, a nagyobbik 14, a kicsi hat­éves. Úgy látom, hogy a nagyob- bikra jó hatást tett a kicsi léte­zése, talán mindenben fegyelme­zettebb lett azóta. A fegyelem nem merülhet ki a gyerekek megregulázásában, a felnőttek is támasszanak saját magukkal szemben követelményeket. Akár a munkamegosztás betartását. Nálunk az enyém a háztartás, a férjemé a kert. Erőss Edéné adminisztrátor egyetért a nézettel, miszerint a fegyelem alapfoka, hogy önma­gunktól is elvárjuk azt, amit másoktól. — Szerintem a családban rend­kívül fontos a következetesség, mégha nehéz is ennek eleget tenni. A kettős nevelés az, ami­vel mindent elronthatunk. Ha az egyik szülő megengedi a kis­gyereknek az esti tévézést, a másik nem, a gyerek hamar rá­eszmél, hogy kibújhat a fegyei- lem alól. A rendszeresség, a na­pi időbeosztás szintén szüksé­ges, nekem legalábbis az óvodás fiam és lányom mellett nélkü­lözhetetlen. A fegyelemhez tar­tozik a kellő mérvű takarékos­ság is. S időnként nem árt el­gondolkodni azon, hogy vajon mi, felnőttek helyesen cselek­szünk-e? való alkalmazkodás a fontos. Az, hogy mindenki rendben tartsa a holmiját, a játékait, a füzeteit, a könyveit, a ru­háit. Rendesen megcsinálja a házi feladatát... — ...rendesen eszik, nem csámcsog, nem firkál a falra — veszi át gúnyolódva egy kamasz a szót. — Persze, hogy ez is kell, de ha min­denki csak így gondolkodna, akkor a világ még ma is az ősember koránál tartana. A nagy feltalálók, akik mindig vitában voltak a többi tudó­sokkal, azok is fegyelmezet­lenek voltak, mert, nem il­leszkedtek a többiekhez. Mi lett volna, ha Petőfi is csak azzal törődik, hogy szépen megegye a spenótot, meg ki­pucolja a cipőjét és azt mond­ja: „Igen bácsik, nem írom meg a ,Talpra magyar’-t, mert az különböző fegyelme­zetlenségekre ragadtatja az embereket.” — Állítsd le magadat, gyö­nyörű-nagyokos — pattog a szófosztott lány. — Mi nem vagyunk se tudósok, se for­radalmárok. Az élethez bi­zonyos rend kell és rend csak úgy van, ha van fegyelem. — Igaza van Andinak! — fogja pártul a lányt egy kö­vér, szőke fiú. — Mi lenne, ha a napköziben a mérésnél nem várnánk a sorunkra és egymás kezéből kapkodnánk a kanalat. Kilotyog a leves. — Óriási hahotázás követi a pufók fiú szavait, aki önér­zetesen mondogatja: „Hiába is nevettek, akkor is igazam van.” — Neked az volna a fegye­lem, ha nem zabáinál any- nyit! — mondják többen is egyszerre. — A fogyókúrához is fegyelem kell. A nevetés perceit kihasz­nálva próbál magának szólás­jogot szerezni a már említett apró fiúcska, de nem nagy sikerrel. „Hallgassatok már, most én beszélek!” Nem na­gyon hallgatnak, sőt az egyik beszélni kezd. Az apróság mérgesen nekiugrik a szólni akarónak: „Hallgass, hát nem látod, hogy én beszélek!” Igaza van neki is. A fegye­lemhez tartozik mások véle­ményének meghallgatása is. De az már súlyos fegyelem- sértés, ha vélt vagy valós igazunknak az ököljog sze­rint szerzünk érvényt. Dr. Lencsés Gyula, a me­gyei tanács igazgatási osztá­lyának vezetője: A tanácsi dolgozók részé­ről a fegyelem — ez a mun­kafegyelem követelménye is — a jogszabályok, rendelke­zések helyes alkalmazása, betartása és betartatása. A szó szerint vett fegyelmet, itt a leírt kötelezettségek betű­ről betűre való végrehajtása jelentené. Erről viszont szó sincs, hiszen az alkalmazó figyelembe vesz humánus szempontokat, méltányossá­got, egyszóval a törvény szel­lemében és nem betűjében gondolkodik. Ebből adódnak aztán olyan dolgok, amelyek már érzésem szerint az ál­lampolgári fegyelem körét érintik. A méltányosság — sók gyermek, betegség — fi­gyelembevételével egyik vagy másik állampolgár jogos elő­nyökhöz jut. Látva ezt, nem elégszik meg ezzel, hanem újabb és újabb — már jog­talan juttatásokat, előnyt akar magának megszerezni. Ide sorolnám — bár ez gazdasági jellegű dolog is — a kisajátítás kérdését. A köz­érdekből kisajátított épüle­tért, telekért kapott ellen­értékkel az érintettek 85—90 százaléka elégedett. Időben, pontosan, fegyelmezetten vég­rehajtja a kiköltözést, a ki­ürítést. A fennmaradó 10 szá­zalék újabb és újabb követe­léssel előállva — melyek többsége már a jogtalan ha­szonszerzés kategóriájába tar­tozik — hátráltatja a szanált területekre tervezett gyár, lakótelep, iskola, óvoda vagy bármi más építését. Az elmondottak az ügyira­tok számával mérhető állam- polgári fegyelmet mutatnak, mint ahogy a szabálysértési ügyek száma is. melyeknél az elmúlt évben lényeges csök­kenés volt tapasztalható. A közel háromezres megyei szám ötszázzal csökkent 1976- ról ’77-re. A szabálysértési eljárások között a tulajdon elleni vét­ségek szerepelnek a legna­gyobb számban. A fegyelme­zetlenség mutatói közül saj­nos igen magas a köztiszta­ság, a közegészségügy ellen vétők száma. Még mindig igen sok az oktalan rongálás. Sajnos az ilyen ügyekben a megyeszékhely vezet és a szekszárdi járás. Az oldalt írták Kovács Mária, Virág F. Éva, Czakó Sándor, Komáro­mi Zoltán és Tamási Já­nos. Prométheusz is fegyelme­zetlen volt, hiszen fegye­lemsértés árán lopta el a tü­zet az embereknek. Lám a fegyelem két arcú is. Pro­métheusz tette az istenek előtt bűn, az emberek előtt jótétemény. No és akik a nem kijelölt helyen tapostak utat a Prométheusz szobor célszerűbb megközelítésé" ÍGY LATJUK

Next

/
Thumbnails
Contents