Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-10 / 265. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 265. szám ARA: 0,80 Ft 1978. november 10., péntek Mai számunkból MINDENKI ELADNI AKAR (3. old.) HOGYAN SZÜLETETT A SIKER? (4. old.) FEGYELEM (5. old.) EMBER ES GÉP (3. old.) Vasaló, húszezerért NEM TRÉFA. Valóban húszezer forintba került, hogy Kovácsné a fali csatlakozóba mélyeszthette hőfokszabályozós vasalója villásdugóját. A húsz darab ezrest azonban a népgazdaságnak kellett kiadnia; beruháznia az energiatermelésben. Ennyit követel ugyanis egy-egy új vasaló villamosáram-felvételének az előteremtése. Számítások igazolják: egy-egy új háztartási fogyasztó bekapcsolása a villamosenergia-hálózatba százezer forint beruházási kiadással jár. Energiatermelő blokkok kellenek hozzá, nagyfeszültségű távvezeték-hálózat, al- állomások — „trafók” —, elosztó vezetékek. Sok más mellett. Másfél évtized alatt hazánkban megháromszorozódott a villamosenergia-termelés — 7,6 milliárd kilowattóráról 23,4 milliárdra.—, ugyanakkor a lakossági felhasználás az 1962. évinek a 7,3-szeresére növekedett. A két adat összevetése már érzékeltet valamit abból, hogy változó életkörülményeink miféle gazdaságifejlesztési követelményeket szülnek, s megfordítva, korszerűsödő termelőtevékenységünk miként hat mindem napjainkra. Az arányok szemügyre vétele sokat elmond erről. A teljes villamosenergia-felhasználásból a ' lakosság 8,1 százalékkal részesedett 1960-ban. A terme- I lés nagyfokú növekedése — s nem kevésbé az import fokozódása — mellett is 1977-re ez az arány 16,8 százalékra gyarapodott, azaz a kétszeresénél nagyobbra bővült. Néhány pillanatra elidőzve a termelésnél: idén ja- ! nuár és augusztus között a villamosenergia-ipar termelése 9,6 százalékkal volt nagyobb mint tavaly, a hasonló időszakban. Az 1971-től 1977-ig terjedő éveket figye- j lembe véve, a villamosenergia-ipar termelése minden ' esztendőben gyorsabban nőtt, mint az ipari termelés, s ráadásul — ahogy ezt mondani szokták — töretlen, mindenféle megtorpanástól, átmeneti visszaeséstől mentes volt ez a fejlődés. Csakhogy ennek ára van: ma már az energiatermelési beruházások a teljes fejlesztési kiadásoknak — népgazdasági összesítésben — a negyven százalékát emésztik fel, míg tizenöt esztendeje ennek a felét sem érték el. INDOKOLTNAK látszó kérdés: nem lehetne korlátozni az energiaigények gyors növekedését, elkerülendő a nagy kiadásokat? Tapasztalatok is, tudományos elemzések is azt bizonyítják, hogy a villamosenergia-szükség- let — ésszerű! — bővülésének visszafogása kedvezőtlen hatások sorozatával jár mind a termelői, mind a nem termelői területeken. A megoldás tehát nem ebben az irányban kínálkozik. Éppen ezért a tervezőmunka azzal számol, hogy a lakosság villamosenergia-felhasználása továbbra is a leggyorsabban emelkedik az összes fogyasztási területen belül, s a következő középtávú tervidőszakban eléri a teljes felhasználás negyedét. S ez az adat azért érdemel — azért is — nagy figyelmet, mert tavaly a rendelkezésre álló összes villamos energia 18,7 százaléka már külföldön megtermelt volt, importból származott. Ha úgy tetszik, akár azt is mondhatjuk, hogy a lakossági felhasználás teljes egészét a behozatal fedezte, amiért természetesen fizetni kell olyan árukkal, amiket a partner igényel népgazdasága számára. Gyorsan növekvő villamosenergia-étvágyunkat korszerűbb életkörülményeinkre vezethetjük vissza.'Tiiszen ezer lakosra számítva tavaly 254 elektromos hűtőszekrény jutott, míg 1960-ban mindössze 3,8 darab. A mosógépeknél 246, illetve 45,2, a televízióknál 240 és 10,4 a megfelelő adat. Évente 80—100 ezer új háztartási fogyasztót kapcsolnak be az országos kisfeszültségű hálózatba, s emellett a korábban villamosított otthonok is többet és többet követelnek. Ma egy család 4,2-szer annyi áramot használ fel havonta, mint másfél évtizede, napjainkban a havi átlag már meghaladja a 100 kilowattórát. Valamikor a szakemberek e bűvös határt a nyolcvanas évek végére tartották elérhetőnek... MINDEZ ÜGY MENT VÉGBE, hogy közben a villamos energia lakossági átlagára tetemesen csökkent; ma 64,4 százaléka az 1960. évinek. Akkor — az ún. övezeti díjszabás, valamint a fogyasztás több díjtételű elszámolása játszik itt közre — 1,21 forintot fizettünk egy kilowattóra villamos energiáért, tavaly viszont csupán 78 fillért. Az 1960-as ár sem fedezte a költségeket, még kevésbé teszi ezt% mostani, a különbség ellensúlyozása az államháztartás gondja. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, semmi közünk ezekhez a gondokhoz, a dolgunk annyi, hogy bekapcsoljuk a tv-készüléket, bedugjuk a kávéfőző, a villanyvasaló zsinórját. Dolgunk az is, hogy előteremtsük a költségvetés adta ilyen / támogatások fedezetét, s az szintén lehetőségünk, jogunk, de egyben kötelességünk is, hogy annyit használjunk a modern kor e nagyszerű energiaforrásából, amennyi szükséges. Annyit igen, ám többet, fölöset ne. VERESS TAMÁS Lázár György Berlinben Megkezdődtek a kormányfői megbeszélések Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke — Willi Stoph- nak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására — baráti látogatásra csütörtökön a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. Útjára elkísérte Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szalai Béla külkerés- kedelmi minisztériumi államtitkár, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt Die- ur Zibelius, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar miniszterelnököt és kíséretét Berlin schöpefel- di repülőterén Willi Stoph és az NDK számos más párt- és állami vezetője fogadta. A fogadtatáson jelen volt Kádár József, a Magyar Nép-; köztársaság berlini nagykövete és a magyar nagykövetség számos vezető beosztású diplomatája is. Röviddel a magyar miniszterelnök Berlinbe érkezése után Lázár György és házigazdája, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke közvetlen, szívélyes, baráti eszmecserét folytatott egymással. A találkozón részt vett a két ország berlini, illetve budapesti nagykövete. Ezt követően — még csütörtökön — megkezdődtek Berlin — Niederschönhau- senben Lázár György magyar és Willi Stoph NDK kormányfő hivatalos megbeszélései. Berlinben Willi Stoph miniszterelnök üdvözölte Lázár Györgyöt, aki hivatalos, baráti látogatásra érkezett az NDK fővárosába. (Képtávírónkon érkezett.) A 185. Elutazott Moszkvából aVSZK párt- és kormányküldöttsége Csütörtökön elutazott Moszkvából a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának és Pham Van Dongnak, a VKP Politikai Bizottsága tagjának, a VSZK miniszterelnökének vezetésével tett hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács meghívására érkezett 'küldöttség megbeszéléseket folytatott az SZKP és a szovjet állam vezetőivel, élükön Leonyid Brezsnyev- vel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével és Alek- szej Kosziginnal, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökével. A látogatás során írták alá a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság barátsági és együttműködési szerződését, valamint számos fontos gazdasági szerződést is. A küldöttség búcsúztatására megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, továbbá Andrej Gromi- ko, a Szovjetunió külügyminisztere, Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter, Viktor Grisin, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Konsztantyin Ruszakov, a Központi Bizottság titkára és sok más hivatalos személyiség is. plenáris ülés Tegnap megtartották Bécs- ben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 185. plenáris ülését. Mint a plenáris ülést követő sajtótájékoztatón ismertté» vált, a nyugat-európai NA- TO-országok, valamint Kanada továbbra is elzárkóznak attól, hogy konkrét kötelezettségeket vállaljanak a nemzeti haderőik csökkentésére. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülésére jövő csütörtökön kerül sor. (MTI) Befejeződött az ősziek vetése Betakarítás, szárítás, szántás lom. A Hőgyészi Állami Gazdaságban ennél lényegesen magasabb: 40 százalék, ami nem kis mértékben lassítja a betakarítást. Az üzemek egyébként a kukorica 75 százalékát már learatták, a megyei ütemterv szerint előreláthatólag november 20-ra befejezik a kukoricaszedést. A faddi Lenin szövetkezetben október 3-án kezdték a vetést, s november 1-én fordult le a vetőgép az utolsó gabonatábláról. A gazdaságban 7 búzafajtát termesztenek: Libelullát, Partizánkát, Zlatna dolinát, Gk-t, Mv—4- est, Jubilejnaja 50-est és Ra- na 2-est. Valamennyi közül a Rana és a Jubilejnaja hozta a legjobb eredményt. A gazdaság szántóterülete 4001 hektár, ebből 1390 hektár a kukorica. Hasonlóan a megyei helyzethez, itt is 80 százalékban már learatták a termést. A napi mennyiség 40—45 vagon — ennyit bír el a szárítóberendezés. Itt is, mint más mezőgazdasági üzemben, a betakarítás mellett ezekben a napokban a legfontosabb munka az őszi mélyszántás. Az ekék a tárcsák, a betakarító gépsorok nyomán haladva készítik a talajt a tavaszi vetéshez. Az 1980 hektárból 600 hektáron már megtörtént a mélyszántás, s ha az időjárás továbbra is engedi, december 5. és 10-e között befejezik a szántást. A vetés után is dolgoznak a traktorok Befejezték az őszi kalászosok vetését a megye mező- gazdasági nagyüzemeiben: az állami gazdaságokban, és a szövetkezetekben összesen 72 hektáron került a jól előkészített talajba a búza, a rozs, az őszi árpa és a takarmány- keverékek magja. A 2000 hektáron termett burgonya már a raktárakba került. Vége felé közeledik a cukorrépa-» betakarítás is. A káposzta és a gyökérzöldségek kivételével valamennyi más zöldséget is leszedték az üzemekben. A gyümölcsök közül egyedül alma található még aT fán: a bogyiszlói Duna- gyöngye szövetkezetben a munkaerőhiány miatt nem tudták időben leszedni a rekordtermésű almát. A kukoricabetakarítás menetrendjét a szárítókapacitás határozza meg. Normális időjárási körülmények között a megye üzemeiben a szárítók egyenletesen tudnák fogadni a termést. Minthogy a kukorica az idén a szokásosnál később érett, igen magas a víztartalma. A gazdaságok jelzései szerint 27—36 százalék között ingadozik a víztartad—
