Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-05 / 262. szám
1978. november 5. Képújság 5 Húskombinát-építkezés Kútfúrók Kiskunhalasról — Jó vízadó terület — mondja Tápai Ernő fúrómester, a Dél-dunántúli Vízmű Vállalat fúrócsapatának vezetője. Szekszárdon, a Csörgető és az őcsényt bejáró közötti kukoricás közepén dolgoznak már szeptember 13-a óta. Négy nagy átmérőjű kutat fúrnak a húskombinátnak és a leendő tejüzemnek. Mindössze öten: Nagy Antal, Bednárik Antal, Kovács József, Varjú András és Tápai Enő „parancsnok” végzik ezt a munkát. Kint laknak két lakókocsiban. „Nagy itt a kényelem”. Van televízió, rádió, az egyikben még zuhanyozásra is alkalmas fürdő Az első 27,5 méteres kút- tal végeztek, most a betonozás a feladat. Szokatlanul nagyok lesznek ezek, percenként 2—3000 liter hozamúak. Ezért fúrnak a Bács megyeiek a szekszárdi „pré- rin’”. A hagyományos átmérőjű víznyerők 160—240 milliméter átmérőjűek, ők ezer millimétereseket fúrnak és ebből a berendezésből kevés van az országban. — Mivel telnek az esték? — Többnyire hatig dolgozunk, van, mikor egész éjszaka felváltva. Egy év múl' va nyugdíjba megyek, de még mindig tanulással töltöm az időt — Tápai Ernő fúrómester mutatja a tankönyvet, a legkorszerűbb berendezések ismertetése, technológiája van benne. — Ez a szakma is rohamosan fejlődik, lépést kell tartani — mondja. Fotó: Bakó Jenó Készfii a távvezeték is ü wfliwimi hőnap uUn Időzítették az érdeklődést Pályázatok, vetélkedők, előadások A múzeumra vonatkozó közhelyeink szemléltetésére az értelmező szótárból másoltam ki néhány magyarázó mondatot: „Múzeumba való: elavult, kiöregedett, idejétmúlt.” „Vén múzeumban elmélázva járok.” „Az egész múzeum megcsodálta a legújabban nyilvánosságra került ókori leleteket.” Az az igazság, hogy legtöbbünkben hasonlóan poros elképzelések élnek, a múzeumot a csendes álmélkodás, az unalmas áhitat csarnokának tartjuk. Pedig a múzeumok már régen nem óhajtanak ilyen szerepben tetszelegni, a tudományos és kutató munka mellett élénk, vonzó ismeretterjesztő, széles körű közművelő hatásra törekednek. Az évente megrendezett „múzeumi hónap” is ezt a célt szolgálja: a szokásosnál több, nagyobb szabású rendezvénnyel hívogatni a látogatókat a múzeumokba, kiállítóhelyekre, minél több érdeklődőben tudatosítani, hogy a múzeumi látnivalók szoros kapcsolatban vannak hétköznapi életünkkel, mindazzal, ami történelmünk része. Az idei múzeumi hónap különösen emlékezetesen indult megyénkben, hiszen az országos megnyitót Szekszárdon tartották, a Béri Balogh Ádám Múzeum új, állandó kiállításának bemutatásával, az átalakított épületben. SZEKSZÁRD Dr. Szilágyi Miklóstól érdeklődtünk, hogyan sikerült a folytatás? — Nagy volt az érdeklődés múzeumunk iránt. Természetesen ez elsősorban az új, állandó kiállításnak szólt, de hogy a legszürkébb hétköznapon is két-háromszáz látogatónk volt, abban közrejátszott az a szerencsés körülmény, hogy a múzeumi hónapra esett az újra megnyílt múzeum első hónapja. Az állandó kiállítás mellett volt időszaki bemutatónk, modern magyar grafikákat állítottunk ki, a székesfehérvári I. István Múzeum anyagából. Nagyon sok csoportot fogadtunk, iskolai osztályokat, klubokat, szakköröket, és nem utolsósorban brigádokat. A múzeum szocialista szerződést kötött néhány helyi üzemmel, és ennek első következményeként megismertettük a múzeumot az üzemek dolgozóival. Újjáalakult a múzeumi ifjúsági klub, a középiskolások érdeklődési köre is folytatja munkáját. Vasárnaponként rendkívüli tárlat- vezetést tartottunk... A múzeumi hónap keretében idén harmadszor rendeztünk múzeumi tudományos délutánt, ahol a tudományos munkatársak számoltak be elmúlt évi kutatási tevékenységükről. Szintén az ünnepi hónap alkalmából értékeltük megyei szinten az országos néprajzi és népnyelvi gyűjtőpályázatot, október 29-én. DUNAFÖLDVÁR A dunaföldvári öregtorony rövid időn belül vált népszerűvé, talán nem is akad olyan látogatója a nagyközségnek, aki kihagyná a torony látnivalóit. Götzinger Károly, a dunaföldvári művelődési intézmények vezetője szerint a múzeumi hónap idején tovább növekedett a kiállítások iránti érdeklődés, sikerült időzíteni néhány érdekes, történelemhez, helytörténethez kapcsolódó eseményt erre az időszakra: — A múzeumi hónap idején tízezer látogatója volt az öregtorony kiállításainak. A TIT-előadóteremben rendeztük meg a dunaföldvári amatőrműhely bemutatóját, aminek közel négyezer látogatója volt. Szerencsés ötletnek bizonyult a Természettudományi Múzeum anyagából rendezett „Az ember származása” című kiállítás létrehozása, erre rendkívül sokan voltak kíváncsiak. A múzeumi hónap idején hoztuk létre a múzeumbarátok klubját, az első összejövetel jól sikerült, és már sor került egy kirándulásra is, a dunaújvárosi múzeumot néztük meg és meglátogattunk egy római kori feltárást. Általános iskolás gyerekeink TIT-előadást hallgattak Dunaföldvár településtörténetéről. A múzeumi hónap utolsó rendezvénye a dunaújvárosi fotóklub kiállításának megnyitása volt — sorolja. SIMONTORNYA Végh Lajosné tárlatvezetővel beszéltünk a múzeumi hónap simontornyai rendezvényeiről : — Igyekeztünk mozgalmas programot összeállítani, minél élőbbé tenni a vármúzeumot. Úgy érezzük, elképzeléseink várakozáson felül sikerültek... Rendhagyó irodalom- és történelemórákat tartottunk, meghívtuk az óvodásokat is a múzeumba. Az iskolásoknak rajzpályázatot hirdettünk, nagyon jól sikerült a vetélkedő, amit szintén a múzeum szervezett, „Szülőföldem, Tolna” címmel. Az ifjúsági klub három foglalkozása a múzeumi hónap szellemében zajlott le. Tartottunk múzeumi tárgyú filmekből vetítést — három alkalommal — október 8-án és 22-én pedig meghívtuk a si- montornyai szocialista brigádokat a várba. Hangversenyt adott a Lyra-együttes, a rádió gyermekkórusa, és rendeztünk népzenei hangversenyt, amelyen közreműködött Béres Ferenc, Béres János, Bodza Klári, Szőllősy Beatrix, ifjú Csoóri Sándor... * A múzeumi hónap idején megsokasodnak a plakátok, kiállítási meghívók, a köz- művelődési intézmények közül a legtöbbet a múzeumokról, kiállítóhelyekről beszélünk. Van, aki azt mondja erre: kampány. Valóban kampány lenne a múzeumi hónap? Ha az, hát nagyon jó kampány, mert emberek ezreit vitte közelebb most is a történelemhez és művészethez, a társadalom és az önmegismerés e két forrásához. vi— Megkezdődött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa A mindennapok kultúrájáért Szombaton megkezdte tanácskozását a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa az MSZMP Pest megyei oktatási igazgatóságának épületében. A megnyitó előtt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke kitüntetéseket adott át a szövetség társadalmi akti vistáinak az előző kongresz- szus óta kifejtett tevékenységük elismeréseként. A kétnapos kongresszus megnyitóján Krauth János, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének elnöke üdvözölte a 304 küldöttet és a meghívott vendégeket, köztük Benke Valériát, Garamvölgyi Károly oktatási, és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettest. A szövetség országos választmánya beszámolt a IV, kongresszus óta végzett munkáról. Megállapította: a Magyarországon élő németek tevékenyen részt vesznek a szocializmust építő munkában, a politikai, társadalmi, kulturális életben. Megelégedéssel tapasztalják: minden tekintetben egyenjogúak. A szövetség munkájáról szólva megállapították: szorosan együttműködött a párt-, az állami és a társadalmi szervekkel. A beszámoló számba vette az eredményeket, de nem hallgatott a problémákról sem. Javasolta többek közt, hogy mivel egyre többen igénylik az anyanyelvi oktatást, az óvodákban, az iskolákban még több lehetőséget nyújtanak az anyanyelv megőrzésére, tanulására. Réger Antal főtitkár a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: eredményekben gazdag időszakot értékelhetnek. A vitában felszólalt Benke Valéria is. A párt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolva hangsúlyozta: a bizalom, a szoros kapcsolat jut kifejezésre abban a mindennapos törekvésben, amelyet szövetségi politika, vagy a szocialista nemzeti egység politikája néven emlegetünk, melynek fontos eleme a hazai nemzetiségek egyenjogúsága. Vasárnap folytatódik a vita, majd megválasztják a szövetség tisztségviselőit, munkabizottságait. (MTI) Városunkban is, mint annyi más gyorsan fejlődő településen évről évre egyre több család költözhet újonnan épült, korszerű lakásokba, ahol igyekeznek otthont teremteni az új falak között. Azon falak között, amelyek — szociológusok számításai szerint — napi 12 órán át tevékenységeink színterét határolják. A határfalak adottak, de a közbezárt belső tér esztétikus, praktikus kialakítása az egyénektől, családoktól függ. Fekete György fogalmazta meg az alábbi sorokat : „Tárgyainkat, bútorainkat megvásárolhatjuk az üzletekben, a lakás kulturáltsága azonban nem vásárolható érték: ez alapvetően életmódunk. gondolkodás- módunk kulturáltságából fakad. Ennek kialakításában lehet segítségünkre az értelmes szép tárgyi környezet.” Mivel a lakás, a közvetlen lakókörnyezet életformát jellemző és befolyásoló tényezőkkel rendelkezik, mindenképpen indokolt a köz- művelődésnek e téma iránti nyitottsága. Elsősorban az új lakástulajdonosoknak, ám más érdeklődőknek is, konkrét segítséget szeretnénk nyújtani az Otthon Áruház, a Lakáskultúra című folyóirat, a TIT, a helyi könyvtár, mozi, könyvesboltok által közösen szervezett rendezvény- sorozatunkkal. Szeretnénk, ha az előadók, filmek, megvásárolható könyvek minél több érdeklődőben tudatosítanák azt, hogyan teremthetik meg korszerű lakberendezési elvekkel, jól választott bútorokkal és tárgyakkal a célszerű, esztétikus otthoni környezetüket. Rendezvényeink szerves része „A másik 12 óra” című tv-sorozat megismétlése. A korszerű lakáskultúra kérdéseit tárgyaló sorozat az elmúlt fél évben bizonyára sok érdeklődőt vonzott a képernyők elé. Ám valószínű, hogy a csak néhány percre látható érdekes bútorok tárgyak, izagalmas berendezési megoldások tanulmányozása több elmélyedést, hosszabb szemlélődést igényelt volna. Erre azonban a tv műsorsugárzási rendje nem adott lehetőséget, illetve sokak számára még nem rendelkezett kellő aktualitással a -téma. Az egyes adások levetítése közben lehetőség nyílik találkozni a sorozat szerzőjével, szerkesztőjével Fekete György belső- építésszel. A Lakáskultúra szerkesztőivel tervezett beszélgetés, találkozás is hasonló célt szolgál. Azok számára, akik nem látták e sorozatot, röviden felelevenítjük a filmek témáit. „Az anyagok, formák” című adás azokat a legfontosabb anyagokat ismerteti, amelyek lakókörnyezetünket alapvetően meghatározzák. Szó esik a fa, textil, fém, üveg, kerámia, porcelán és különböző műanyagok természetéről, törvény- szerűségeiről. Azokról a formákról, szerkezetekről, amelyek ezekből az anyagokból logikusan következnek, az anyaghamisítás és az anyagszerűség problémáiról. „Együtt egyedül” témája az, hogyan lehet megteremteni a lakásban az elvonulás, a pihentető magány, tehát a magánélet és a családi baráti együttlétek, a társasélet lehetőségét, színhelyeit hogyan szolgálhatja az otthonnak ezt a nagyon fontos kettős szerepét a berendezés, a bútor. „A konyha” az ottani munkák helyi és bútorigényéről, a konyha berendezéséről szól. A mai lakások egyik legkomolyabb gondjáról, a tárolásról, a tárolás legcélszerűbb helyeinek megkereséséről, tárolóbútorok elhelyezéséről, a különféle szekrényfalaktól a speciális kisbútorokig juthatunk hasznos információkhoz. A „Pihenőbútorok” című adás a pihenés módjairól, helyének és bútorainak kijelöléséről, ésszerű megválasztásáról tájékoztat. Bizonyára sokak érdeklődésével találkozik „Az otthoni munkák” című rész, mivel az a háztartási tennivalóktól a különféle hobbi- jellegű tevékenységekig, a szellemi munkáig, ezek eszközeit hely- és bútorproblémáit dolgozza fel. „A világítás” az esztétikailag és funkcionálisan helyes világítás megvalósításához nyújt segítséget, a világítás különböző módjairól, lehetőségeiről, a megfelelő lámpatestek kiválasztásáról. A gyermek környezetének megteremtése a témája a „Gyermekvilág” című filmnek. Fontos szerepe van a hagyományoknak, a művészeteknek is a lakások berendezésében. Régi és új együttélésről, a műalkotások jelenlétéről, fontosságáról szól többek között a sorozatzáró film, a „Hagyományok, művészetek.” Minden érdeklődőt, „új honfoglalót” szeretettel várunk a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban november 8-án 17 órakor: Anyagok, formák, Együtt és egyedül, Konyha, Tárolás című filmek vetítésére, — ezen belül 18 órakor Fekete György belsőépítész előadására, valamint november 10- én 17 órakor Pihenőbútorok, Otthoni munkák, Világítás, Gyermekvilág, Hagyományok, művészetek című filmek vetítésére — ezen belül a Lakáskultúra szerkesztőivel folyó beszélgetésre. Osipowitczné Pócs Margit a megyei művelődési központ munkatársa Míg a csövek a földbe kerülnek... A fúrómester
