Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

1978. november 28. Képújság 5 Ma: Bátaszéken Lapunk sportrovatának munkatársai ma Bátaszéken, a BVSK labdarúgó-szakosz­tályának tagjaival találkoz­nak. Palatinusz János edző a beszélgetés időpontját az ed­zés befejezésére, 17 órára kér­te. Azokat a bátaszéki szur­kolókat is szeretettel várják, akik hétről hétre ott vannak a labdarúgópályán, érdekli őket a község csapatának sze­replése. Az MLSZ főtitkára Szekszárdim Krizsán József, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitká­ra látogatást tett Szekszár. dón, ahol megbeszélést foly­tatott Herczig Gáborral, a megyei sporthivatal vezetőjé­vel. Elsősorban a megye lab­darúgását wintő kérdésekről tárgyaltak. így például a me- gyebajnökságról, mely min­den gondjával, örömével együtt a jövőben is a megyei sportvezetés, illetve a szövet­ség irányítása alá tartozik. Herczig Gábor tájékoztatta többek között Krizsán Józse­fet arról a tervről is, melyet a megfelelő utánpótlás érde­kében kívánnak a közeljövő­ben megvalósítani. Tornacsarnok Dunaföldváron Üj tornacsarnokot építettek Bunaföldvár központjában, a gimnázium és a Templom ut­cai általános iskola között. Természetesen az összes is­kola használja majd, és a dunaföldvári szövetkezeti sportkör is. A nagyközségi tanács költ­ségvetési üzeménél kapott tá­jékoztatás szerint az épület tervét és vázszerkezetét a Dunai Vasmű készítette, ked­vezményesen. Könnyűszerke­zetes elemekből állították össze az épület vázát. A fala­zást és a belső munkákat a költségvetési üzem végezte el, kivéve a fűtés szerelését. Az épület alapterülete 36- szor 18 méter, magának a csarnoknak az alapterülete pedig 30-szor 18 méter. Az épület végén a földszinten alakították ki a kazánházat, ez fölött pedig öltöző és für­dő van, továbbá egy kes­keny „páholy”, erkélyszerű nézőtér a csarnok teljes szé­lességében. Az iskolások és a sportolók testedzésére és bi­zonyos labdasportok verse­nyeinek lebonyolítására egy­aránt alkalmas az új torna- csarnok. Ünnepélyes átadása de­cember 2-án lesz, egy nappal Dunaföldvár felszabadulási évfordulója előtt. G. J.—G. K. Kosárlabda NB I PVSK-Sz. Dózsa 71:58 (45:34) Pécs, városi sportcsar­nok, 500 néző. V.: Gen- csev, Matlári. Pécsi VSK: Bundászné (8), Csankó (2), Notaisz (14), Verbőcziné (25), Russainé (20). Csere: Hollós (2), Németh (—). Edző: Horváth Imre. Szek- szárd: Harsányi (20), Bin­der (2), Skoda (16), Sáf­rány (—), Tarczy (4). Cse­re: Palotás (4), Varga (12), Várkonyi (—). Edző: Tapo- di László. Mint az várható volt, a vasutascsapat nagy lendülettel kezdett, és az első félidőben igyekezett jelentős pontelőnyt szerez­ni. Jól tartotta magát a szekszárdi gárda, így a hazaiak szünetig csak ti­zenegy ponttal vezettek. A második félidőben feljött a Dózsa, s bár a PVSK végig vezetve, győztesen hagyta el a pályát, ezt a játékrészt 26:24 arányban nyerte a vasutasgárda. Továbbra is nyitott a kiesés elleni küz­delem. A rivális SZEOL AK hazai pályán 10 pont­tal győzött a sereghajtó Egri TK ellen. Ezzel együtt azonos pontszámmal ugyan, de megelőzi a szek­szárdi csapatot. A tegnap esti 29. fordulóban sorra került mérkőzések közül megyénk együttese számá­ra a SZEOL AK elleni ta­lálkozó rendkívül nagy je­lentőséggel bírt. Szerdán már világosabb kép tárul elénk, amikor az összes eredmény birtoká­ban, egy fordulóval az évadzárás előtt tisztázódik a kiesés ellen küzdő együt­tesek helyezése. Vasárnap, december 3-án a Szekszár­di Dózsa az őszi idény meg­lepetés-csapatát, a KSI-t fogadja. Ezután kerül sor a rájátszásra, ahol újabb mérkőzések kínálnak javí­tási lehetőséget az NB I-es mezőny együttesei számá­ra. * A tegnap lejátszott Sz. Dózsa—SZEOL AK NB I- es kosárlabda-mérkőzés eredménye: 85-72 (44-41). Szovjet sárkányrepülők Mindössze néhány évvel, ezelőtt, a hetvenes évek ele­jén emelkedett a levegőbe az első szovjet sárkányrepülő, ma már mégis több minit tíz­ezer sportoló hódol ennek az új, nagyszerű szenvedélynek. Az idén nyáron a moszkvai Andrej Karetlkin új világre­kordot állított fel az időtar­tamrepülésben, eredménye: 4 óra 13 perc. Augusztusban öt leningrádi sportoló az Elb- rusz-hegységről a világon el­sőként hajított végre csopor­tos repülésit. Az ősz elején a Krím-félszigeti Planyerszko- je faluban tartották meg a sárkányrepülők III. össz-szö- vetségi oktatói és módszer­tani gyűlését. A Klemenyitev-hegyen — meséli Viktor Kozmin 42 éves mérnök, a sárkányrepü­lők össz-szövetségi sportbi­zottsága moszkvai tagozatá­nak elnöke — az ország min­den pontjáról érkezett spor­tolók nagy fokú mesterségbe­li tudásról adtak tanúbizony­ságot. Igen jó értékelést kapottá szakemberektől a moszkvai Anatolij Rjabcev 8-as aero­dinamikai tulajdonságú „Al­batrosz” típusú és a leningrá­di Vlagyimir Mihajlov 9-es aerodinamikai tulajdonságú „Szokol—2” típusú sárkány- repülője. Ezeknek a repülő szerkezeteknek a súlya átlag 20 kiló, különösebb vontató- iberendezésekre nincs szüksé­gük, könnyen szállíthatók és a pilóta testtartásának vál­/ toztaitásával ,egyszerűen irá­nyíthatók. Az „Albatrosz” és a „Szokol—2” maximális re­pülési magassága 6 ezer mé­ter, legnagyobb repülési tá­volsága 164 kilométer. Ezek a típusok duraluminium csö­vekből és vitorlaanyagból készülnek. Áruk 200-tól 400 rubelig terjed (kb. 3500— 7000 forint), — jóval olcsób­bak, mint a külföldi gyárt­mányok. A szakemberek az „Albatroszt” és a „Szokol— 2”-it egyhangúan javasolták sorozatgyártásra. Pozitívan értékelték a jelen lévő repü­lési szakértők a szibériai Krasznojarszkból érkezett mérnök, Gennagyij Kova­lenko „Griff” elnevezésű sár­kányrepülőjét is. — A Nemzetközi Sportre­pülő Szövetség (FAI) mellett működik ,a szabad kategóriá­jú repülések bizottsága, amelynek tagjai közé olyan országok lépteik be, ahol ez a fajta sport különösen fej­lett, így a többi között az USA, Ausztria, Japán, az NSZK, Anglia és Franciaor­szág. A bizottság rendezésé­ben már néhány Európa- és világbajnokság zajlott le. A szovjet repülők legközelebbi tervei között szerepel a sár­kányrepülő-szövetség meg­alakítása, nemzetközi baj­nokság megszervezése és a későbbiék során természete­sen részvétel a nemzetközi versenyeken. BORISZ OLSEVSZKIJ APN—KS „Ikaruszok” a levegőben s$8868ä&>S 88 §S38f & ? *> y > c r**? °-w88^ a y». j*' Ir *r p > íbSBb^T * w íL^iít «56 s^S86^^^» a%9 m. * A vliJ Ä. a _g7VS~> ,j5$S& * jL «''7 Í § l JSSSLAlA. Hol vannak a nézők? Nem nehéz megállapítani, hogy a megyei labdarúgó­bajnokságban csökkent a né­zők száma. Igaz, ehhez a kellemetlen hideg, őszi idő is hozzájárult, az viszont tény, hogy kevesen vannak, akik kimennek a sportpályák­ra nézőknek. Nehéz lenne megállapítani, mi okból, de menet közben gyakran észre­vesszük, hogv tudósítóink lé­nyegesen nagyobb nézőszá­mot közölnek, mint amennyi ténylegesen van. Az évek óta vezetett kimutatásunk szerint még így is jelentős a néző­szám-csökkenés. Bár gyenge vigasz, de nem jobb a helyzet az NB II-ben, vagy az NB I- ben sem. Kapásból néhány nézőszám: Székesfehérvári MÁV Előre—Zalaegerszeg 1500, Tatabánya—Békéscsaba 3000, MTK-VM—Videoton 2500, Csepel—Vasas 2000, Honvéd—Salgótarján 3000, Dunaújváros—Haladás 2500. Ezekután nézzünk néhány vasárnapi NB Il-es mérkőzés­nézőszámot: Veszprémben 500, Pécsett a PVSK-mérkő- zésen 400, Győrben a MÁV DAC mérkőzésen 1000, Tata­bányán a KOMÉP-pályán 600, Szentendrén a Kossuth KFSE mérkőzésen 200, Budapesten a BVSC otthonában 200, míg a Budapesti Spartacus—Kecs­kemét mérkőzésen a Kőér ut­cában 400-an voltak. Igaz, volt néhány mérkőzés, ahol a nézőszám elérte a 8—10, sőt a 15 ezret is. Sajnos, ebből volt kevesebb. Mindezek a számadatok azt mutatják, hogy nemcsak Tolna megyé­ben csökkent a nézők száma. (Sz. Dózsa—Oroszlány 800 né­ző). Igaz a megállapítás: amilyen szinten van a labda­rúgás, úgy aránylik a néző­szám is. Tehát a labdarúgó­kon a sor, hogy többen áll­ják körül a pályát. Pedig jól fizetik őket Nem titkoljuk, adott eset­ben elmarasztaljuk még a társadalmi munkásokat is, akik az önként vállalt mun­kájukat nem végzik el. El­marasztaljuk őket, holott jól tudjuk, hogy mindezért nem kapnak pénzt, esetleg csak bírálatot, kritikát. Akarva, akaratlanul kicsúszott a szán­kon, amikor tegnap olvastuk, mi is történt Csepelen. „Az anyját, pedig jól fizetik őket”. Igen, olyan emberek követ­ték el a mulasztást, akiknek ez a főfoglalkozásuk, ezért kapják havonta a nem is ala­csony munkabért. Hogy mi történt? A Csepel egyik já­tékosának, név szerint Kö­kénynek nem volt jó az or­vosi igazolása. Ezt a játék­vezetők vették észre a mér­kőzés előtt. Úgy látszik, a technikai vezető, a szakosz­tályvezető nagy elfoglaltsága nem ért rá megnézni. Tömegsport egész éven át! A szakszervezeti sport­munka dinamikusan fejlődik. Ezt bizonyítják azok a tudó­sítások is, melyek lapunkban sorozatosan megjelennek, így például a KPVDSZ, a MEDOSZ, és a Közalkalma­zottak Szakszervezetének me­gyebizottsága úgyszólván egész éven át biztosítja a rendszeres sportolást. A KPVDSZ Tolna megyei Bi­zottsága például már elkészí­tette a jövő évi tömegsport­naptárt. Itt asztalitenisztől kispályás labdarúgásig, kézi­labdáig, atlétikai számokig, lövészetig bezárólag minden megtalálható. Lesznek helyi, területi, majd megyei verse­nyek, melyeket országos ver­seny követ. A Közalkalma­zottak Szakszervezetének programja is hasonló a KPVDSZ-éhez; januártól de­cemberig lehetőséget ad a sportolásra, a testedzésre. Az idén a járási hivatalok nagy segítségével a községi taná­csok apparátus dolgozói is részt vettek már a sportren­dezvényeken. A sorozat ja­nuárban sakkversennyel kez­dődött, majd februárban asz­talitenisz-csapatversennyel folytatódott. Márciusban kis­puskalövészet volt, áprilistól úgyszólván egyetlen hétvége sem maradt közalkalmazot­tak sportrendezvénye nélkül. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének sportbizottsága már most dolgozik a január­ban kezdődő sakk háziverse­nyek szervezésén. Érdekességek a csúcseredmények körül A megyei atlétikai szövet­ség elkészítette Tolna megye idei legjobb eredményeinek kimutatását, valamint a me­gyei csúcslistát. Az utóbbiban néhány érdekes csúcsot talál­tunk. A felnőtteknél például 1970 óta nem tudták megdön- teni Kőnigh Katalin 100 mé­teres gátfutását, vagy Kovács Klárának 1971-beft elért csú­csát 400 méteren. Az ifjúsá­giaknál Kovács Klára három számban, 400, 800 és 1500 mé­teren tartja a csúcsot, 1971 óta. Kőnigh Katalin távol­ugrásban 1970 óta csúcstartó. Ugyanakkor állította fel a 100 méteres gátfutás megyei csú­csát is. A férfiaknál néhány érdekes felnőttcsúcs: 4x100 méter (Tóth, Scherrer, Sze- leczky, Szabó), 4x200 méter (Bakó, Kiss, Szabó, Koszto­lányi) 1963 óta nem talált megjavítóra. Rúdugrásban a dunaföldvári Hortobágyi László 1964-ben érte el eddig megyénkben a legjobb ered­ményt: A 110 méteres gátfu­tásban Szabó Miklós 1967 óta tartja a csúcsot. A férfiak if­júsági eredményei közül egy 35 éve felállított megyei re­korddal is találkozunk: 4x100 méteren Szabiár, Bakó, Be- recz, Péterfalvi tartja a csú­csot. 4x200 méteren 1948-ban Zádor, Szabados, Tóth, Dör- nyei állított fel rekordot. Ga- ramvölgyi László 21 éve tart­ja az ifjúságiak megyei csúcsát rúdugrásban. ízelítőül talán ennyi elég, hogy van még le­hetőség néhány számban me­gyei csúcsok javítására. Ne legyünk azonban igazságtala­nok, atlétáink újabb és újabb csúcseredményekkel hívják fel magukra a figyelmet. Bár minden sportágban legalább úgy állnánk megyénkben, mint atlétikában!

Next

/
Thumbnails
Contents