Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
1978. november 26. Képújság q Hatvanezer kilométer olajvezeték A Szovjetunióban az elmúlt 15—20 évben hatalmas új olajközpontok létesültek a Mangislak-félszigeten, az Udmurt és a Komi ASZSZK- ban, valamint Nyugat-Szibé- riában. A X. ötéves tervben eddig 114 új kőolaj-, valamint 188 földgázlelőhely kiaknázását kezdték meg. Közülük a legnagyobbak a nyugat-szibériai források. Ebben az esztendőben az ország egyedül a nyugat-szibériai területekről 250 millió tonnánál is több olajat kap, ez pedig nagyobb mennyiség, mint amennyit 1965-ben a Szovjetunió egész területén kitermeltek. A X. ötéves tervidőszak alatt Nyu- gat-Szibéria olajbányászainak évenként több mint 300 millió tonnára kell emelniük a fekete arany kitermelt meny- nyiségét. Az idén áprilisban Nyugat-Szribériában elérték az egymilliárd tonnát az olaj- termelésben. A Komi ASZSZK-ban nehéz északi természeti feltételek mellett aknázzák ki az uszini és a vozejszki lelőhelyet. Az ötéves tervidőszak három éve alatt a komi terület olajtermelése a kétszeresére növekedett. Az olaj termelésében fontos szerepet játszik az Ural—Volga-vidék, Közép-Ázsia, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Észak-Kauká- zus és több ún. „régi vidék” olajkútjainak hozama. Ezek közül a régi olajmezők közül jelentős eredményeket értek el az Ural—Volga-vidék, Baskíria és a kujbisevi terület olajbányászai. Hatalmas olajvezeték-rendszerek működnek, amelyeket nagy teljesítményű automatizált szivattyúállomásokkal láttak el. Az olajvezetékek hosszúsága meghaladja a 60 ezer kilométert. Az elmúlt évben a Szovjetunió földgáztermelése elérte a 346 milliárd köbmétert, ami 25 milliárddal több az előző évinél. 1978-ban 370 milliárd köbméterre emelkedik a földgáztermelés. A földgáztermelés mennyiségét tekintve a Szovjetunió Európában az első, a világon pedig a második helyet foglalja el. Sokat tettek azért, hogy a szovjet olajbányászok élet- körülményei javuljanak. Évről évre emelkedik a keresetük. Ezenkívül 1976-ban és 1977-ben az állami költség- vetés terhére 1,8 millió négyzetméter alapterületű városi lakótelepet építettek az olajbányászok számára. Kórházak, poliklinikák, kultúrhá- zak és klubok egészítik ki a lakótelepeket. Nyugat-Szibé- riában növekszenek és szépülnek az olajvárosok; Szur- gut, Nyizsnyevartovszk,'Nyev- tyejuganszk, Sztezsevoj és a többi olajközpont. Az elmúlt 12 évben ezen a területen több mint'll millió négyzet- méternyi lakást építettek fel, a megfelelő szociális létesítményekkel. Matuzsálemek földje Hol van földünkön a legjobb éghajlat? Hol él legtovább bolygónkon az ember? — Nálunk — mondják teljes meggyőződéssel Kara- bah, a szovjet Kaukázusontúl hegyivdékének lakói. Valóban, itt nagyon sokáig élnek az emberek, sok százéves öreg még nem is gondol a nyugdíjra... Karabah története a távoli múlt ködébe vész. Láthatunk itt várromokat, ősi kolostorokat és templomokat. Maga a Karabah szó azt jelenti, hogy „sűrű kert”, errefelé egymást érik a szőlős- és gyümölcsöskertek, a gránátalma, a füge és a földiszeder ültetvényei. A vidék hivatalos neve Nagorno-Karabahi Autonom Terület. Mi a titka a karabahiak hosszú életének? Először is a kitűnő éghajlat. Másodszor, itt magasak a hegyek, a hegyek pedig megedzik az embereket. De — hangzik az ellenvetés — ezeknél a hegyeknél nagyobb hegyek is lehetnek például az MAlpokban, a Pireneusokban vagy a Kárpátokban... Csakhogy — s ez a harmadik, és legfontosabb: — Karabahban van valami, ami máshol nincs, itt terem ugyanis a nevezetes Sah-tuta, a gyümölcsök cárja. A botanikus számára ez a szederfa egyik változata, a karabahiak számára viszont minden betegség ellen gyógyszer. Amikor valakit fakély miatt gyomorműtét fenyeget, a bakui, a jereváni és a tbiliszi orvosok néha javasolni szokták, hogy a beteg utazzon a „tuta” kedvéért Karabahba, ha az sem segít, akkor feltétlenül szükség van a műtétre. Nos, a tuta rendszerint segít. De ez a növény nemcsak fekély, hanem reuma és szívbetegség esetén is gyógyító hatású. Ráadásul igen ízletes, 32 százalékos a cukortartalma. A tuta számára imeretlen a rossz termés, vagy a terméskiesés, minden évben bőségesen terem. Egyébként belőle készül az egyik legerősebb vodka, a Tutovka, amelyet csak az ■igazi férfiak képesek meginni... A karabahiak táplálkozásában ettől eltekintve semmi szenzációs sincs. Macunt, savanyútejet isznak, sok zöldséget, sajtot és gyümölcsöt fogyasztanak. Más vidékek hosszú életű lakosaitól eltérően a karabahiak sok húst esznek. A karabahiak nem hisznek az idegbetegségekben és azokat az orvosok kitalálásának tartják. Egyes hosszú életű emberek (150—160 év) korábban is éltek Karabahban, de az átlagéletkor a szovjethatalom éveiben növekedett meg ugrásszerűen... A szovjethatalom ugyanis megváltoztatta az éghajlatot — a szó átvitt értelmében. Valamikor a lakosság 20 százaléka a cári hatalom provokálta nemzetiségi villongásokban halt meg. Égtek az örmény és az azerbajdzsá- ni falvak, szomszéd a szomszédját lőtte. Az emberek elhagyták szülőföldjüket. Már maga ctz a gondolat, hogy egy örmény nő egy azerbajdzsáni férfi felesége lehet, vagy hogy egy örmény keresztény feleségül vegyen egy muzulmán, azerbajdzsáni nőt, teljesen vad és képtelen dolognak tűnt. Az ellenségeskedés a szovjethatalom éveiben átadta helyét a barátságnak, amelyet egymás kölcsönös segítése jellemez. Minden karabahi örmény beszél azerbajdzsáni nyelven is, s minden azerbajdzsáni örmény nyelven is képes megértetni magát. (APN) Víz alatti farm Fésűskagyló-tenyésztő farm acsendes-óceáni Aranyszarv-öbölben. A bóják jelzik a tenyésztelepet Az első szovjet fésűs- kagyló-tenyésztő tengeri farm a Csendes-óceán partvidékén, az Aranyszarv-öbölben működik. A „Poszjet” kísérleti bázis sok millió darabot tenyészt ebből a magas tápértékű puha testű kagylóból. A szakácsművészek több mint kétszázféle ételt készítenek belőle. A tenger termékeit felhasználó ember hosszú ideig csak elvette a tenger ajándékait, anélkül, hogy újratermelésükről gondoskodott volna. A világóceán gazdagsága azonban nem kimeríthetetlen. Felmerült a gondolat, hogy az ember a tengerekben irányítsa a biológiai folyamatokat. Ehhez már megtörténtek az első lépések. Az eredmények igen biztatóak. Kiderült, hogy a víz alatti ültetvények produktivitása ötezerszer (!) magasabb, mint az óceánok szokásos halászati övezeteinek hozama. Az ilyen — szántást, boro- nálást, öntözést nem igénylő — ültetvények és veteményeskertek száma egyelőre még kevés a világon, mégis a tengeri térmékek össz- mennyiségének máris nyolc százalékát adják. És a hozamuk egyre növekszik. A hatvanas években az összes tengeri farmok és ültetvények 2 millió tonna tengeri terméket — halat, kagylót, mosza- tot, algát — adtak. A hetvenes évek közepéig ez a szám csaknem megháromszorozódott. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO előrejelzése szerint 1980 és 1985 között az akvakultúra termelése eléri a 20 millió tonnát. Az első kísérletek és számítások még a szakemberek elképzeléseit is felülmúlták. Ha például az osztrigatenyészetek a világrészek talapzatát borító tengerrésznek, a selfnek csak egy százalékát foglalják «1, ez húsz-harminc évre ellátja az embereket állati fehérjével. Gyógyító élelmiszerek Világszerte foglalkoznak az élelmiszerek kalóriacsökkentésének kérdésével. Egyre több országban kísérleteznek a csökkentett cukor- és zsír- tartalmú élelmiszerek előállításával. A szófiai Orvostudományi Akadémia Táplálkozástudományi Intézete például különböző fajtájú, úgynevezett „gyógyszertáplálékok” recep- túrájának és technológiáján nak kidolgozásával foglalkozik. Ezeknek a keverékeknek tápláló tulajdonságaikon kívül még gyógyító tulajdonságaik is vannak. Egyes élelmiszerekben a kalóriaösszetevőket fehérjékkel, vitaminokkal és ásványi sókkal helyettesítették. Az ilyen keverékeket az elhízott betegeknek szánják, mivel ezek fokozzák az anyagcserét. Más élelmiszereket viszont a súlyos betegségen átesett szervezet helyreállítására ajánlanak. A kikísérletezett tápláló keverékek kellemes ízűek. Nagy részük por alakjában készül, mert így könnyen feldolgozza a szervezet. Az intézet a csökkentett cukortartalmú, alkoholmentes italok gyártását is előkészítette. Ezek rövidesen forgalomba kerülnek. Találmányok, szabadalmak Az elmúlt harminc évben Lengyelországban 116 ezer gépre, eljárásra kértek szabadalmat a feltalálók. A szabadalmi hivatal 58 ezer jelentős találmányt fogadott el. Ezek egyike a négy találmányt egyesítő, forgattyús tengelykovácsolási eljárás, amelyet olyan országokban szabadalmaztattak, mint az NSZK, Nagy-Britannia és Franciaország. Licencét pedig amerikai, japán, svéd, svájci és olasz cégek vásárolták •meg. Másik jelentős, 30 országban szabadalmaztatott eljárás dr. Jerzy Grymek professzor találmánya, amely magas értékű portland-cement előállítására, ugyanakkor pedig alumíniumoxid mellék- termék kinyerésére vonatkozik. A világon Lengyelország az első állam, ahol különleges technológiai eljárással a halakból aktív fehérjepreparátumot nyernek a korszerű élelmiszeripar számára. A közelmúltban Chicagóban nagy elismerést aratott a lengyel mikrohullámú nedvességmérő műszer. Sokan vesznek részt a „Technika mestere” vagy a „Technika ifjú mestere” elnevezésű versenyeken ötleteikkel. Nagy a sikere a Lengyel Televízió „Van egy ötletem” című műsorának, amelyben feltalálók beszélnek munkájukról. Él és hat ez a mozgalom az iskolákban, a fiatalok körében is. Alighanem Lengyelország legfiatalabb feltalálója az a tízéves kislány — egy varsói általános iskola tanulója —, aki olyan gyufaskatulya minta- példányát készítette el, amelynek használata lehetővé teszi a gyufagyújtást viharos, szeles időben is. Megmentik a Szénán «vizet A Szevan-tó A Vardenyiszi hegygerinc, amely alatt alagút húzódik az Arpa-Szevan A Szevan-tó az örmény hegyek gyöngyszeme. Csaknem; 300 kisebb folyó ömlik belé és csupán a Razdán folyó; ered belőle. Amikor Szovjet- Örményország gazdasági életének viharos fejlődés nagy mennyiségű elektromos energiát igényelt, megépítették a Szevan-Razdán vízlépcsőt és vízi erőművet. A tó vizével működő turbinák évente 2,5 milliárd kilowattóra elektromos energiát adnak az iparnak és mezőgazdaságnak. Sok vizet használnak a kolhozok és szovhozok földjeinek öntözésére is. Mindez azonban azt eredményezte, hogy a Szevan vízszintje 19 méterrel csökkent, víztükre kisebb lett. A szakemberek kutatásokat végeztek, annak érdekében, hogy megőrizzék a tavat. Elhatározták, hogy a Vardenyiszi hegygerinc alatt, több mint 2000 méter magasan a tenger szintje felett 48 kilométer hosszú alagutat fúrnak, és ezen keresztül a Szevan-tóba vezetik az Árpa hegyi folyó vizét. A tudósok kiszámították, hogy az alagúton évente a tóba juttatott 270 millió köbméter víz visszaállítja a tó eredeti vízszintjét. Az alagútépítők bonyolult geológiai körülmények között dolgoznak. Az építéshez különleges vasbeton blokkokat alkalmaznak, amelyek képesek elviselni a rájuk nehezedő hatalmas nyomást, ellenállnak a talajvíz-kitöréseknek és a különböző gázoknak. A munka nagy része elkészült, mindössze 750 méter hosszú alagutat kell meg megépíteni. Az Arpa-Szevan vízszállító alagút jövőre megkezdi munkáját.
