Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

A InÉPÜJSÁG 1978. november 17. A közoktatás kérdései Karlstejn vára A holnap iskolájáért <■' M ' i , , a a" ig3íggj|3S gfóg&ggg SggS&S .. Ms -s A könyvet összeállító és a kísérleteket végző kollektíva úgy őrzi meg az általános iskola értékeit, hogy tagadja annak gyenge pontjait. Eredményük alapján nyilvánvaló, hogy a holnap iskolája az anyanyelvi nevelésben a mainál jobb ered­ményekre képes: mind a tananyag, mind a nevelők és a ta­nulók vonatkozásában. (Szépe György: Előszó az Anyanyelv tanítási kísérlet a kommunikációkutatás eredményei alapján című könyvhöz.) Az előbb említett ‘könyv szerzője, s a tanulmányok jó részének szerzője dr. Zsolnai József főiskolai docens, a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola szekszárdi tagozatá- tanára. Vele beszélgetünk kutatásairól, a kutatások gyakorlati alkalmazásáról. — Hogyan kezdte tudo­mányos munkáját? — A Szegedi Tanárképző Főiskolán földrajznév-ku- tatással és felsőoktatási pe­dagógiával foglalkoztam. Ezeknek semmi közük mos­tani ‘kutatásaimhoz. Legfel­jebb annyi, hogy kutatási módszertan .területén szerez­tem tapasztalatokat. Hogyan jutottam el a kommuniká­ciókutatáshoz? Magyartanárokat. képez­tem a főiskolán. Az oktatás során arra döbbentem rá, hogy a tanítók hatása rend­kívül nagy kisiskolás kor­ban. Az általuk beidegzett nyelvi hatásokat vettem ész­re hallgatóimnál is. Ha ez a beidegzés helytelen volt, igen nagy erőfeszítésbe került megváltoztatni. Ekkor ala­kult ki bennem az, hogy az anyanyelvi műveltség terü­ltén akkor lehet jó eredmé­nyeket elérni, ha a gyermek már kisiskolás korban szi­lárd alapokat kap nyelvi műveltségből. A francia és a szovjet pszichológia hívta fel először a figyelmet arra, hogy a gyermekek sorsa tíz­éves kor körül többé-kevés- bé eldől, ami a nyelvi mű­veltségüket illeti. A hat-tíz­éves kor tehát perdöntő. A kutatásnak kell tisztáznia, hogy mi az az anyag, ami ebben a korban eredménye­sen elsajátítható. Ez ösztön­zött kommunikációkutatás­ra. — Milyen nemzetközi és hazai előzményekre tudott támaszkodni? — A francia, angol és a szovjet pedagógiai, pszicho­lógiai kutatások mutattak utat. Á Rousseau, Pestalozzi, Piaget, Vigotszkij által kije­lölt pedagógiai úton haladok. Hazai előzmények alig van­nak. — Milyen cél megválósí~ tására törekszik? — Az Anyanyelvtanítási kísérlet a kommunikáció­kutatás eredményei alapján című program 1971-ben in­dult a Kaposvári Tanítókép­ző Intézetben. Célja: tisztáz­ni az optimális anyanyélv- elsajátítás lehetőségeit kisis­kolás korában, majd a 10—14 éves korban. Optimális elsa­játításon azt az any any elv- elsajátítási lehetőséget kell érteni, amely már tízéves korig felszámolja a nyelvi hátrányt, s ugyanakkor a .te­hetségnek maximális kibon­takozási lehetőséget biztosít. — Kikkel dolgozik együtt? — Egy tizenháromfős ku­tatócsoportot vezetek. Vala­mennyién a tanítványaim voltak, s valamennyien gya­korló tanítók. Munkájuk, eredményeik jól bizonyítják azt, hogy a kutatómunka nem feltétlenül magasabb félsőfokú végzettség függvé­nye. Észre, türelemre és ki­tartásra van szükség. A tani. tás során is arra törekszem, hogy megmutassam, bebizo­nyítsam a hallgatóimnak: a tudomány nem a kevesek ki­váltsága. A tudomány .tanít­ható. Igyekszem önbizalmat adni, kedvet ébreszteni a hallgatókban ehhez a mun­kához. — Milyen kísérleteket végeztek a kutatáshoz, s milyen eredményeket ér­tek el eddig? — A kísérletet 1971-ben a Kaposvári Tanítóképző Inté­zet gyakorló iskolájának 1. b. osztályában indítottuk. Azt vizsgáltuk: tanítható-e a helyes kiejtés a korai kisis­kolás korban. Az első év eredményei igazolták ezt. 1972-itőt több irányú tevé­kenységbe kezdtünk. Kiszé­lesítettük a kísérletet: a gyakorló iskola mellett Sár- szentlőrincen, Siklóson, Za­laegerszegen működtek kí­sérleti osztályok. Hozzákezd­ünk a kísérleti tantervét megalapozó részletvizsgála­tokhoz laboratóriumi kere­tek között. Ehhez olyan rész­letkísérleteket végeztünk, mint például a versmondás kisisköláskori taníthatósá­gának vizsgálata, vagy a gyors olvas ás taníthatóságá­nak vizsgálata. A kísérleti tanterv 1973/74-re készült el, amit az OPI teljes terjede­lemben átvett az 1978-as tantervhez, s ebbe egyes ré­szei be is kerültek. Ezen kí­vül a kísérlet tudományos hátterének a kidolgo­zásához is hozzákezdtünk. Anyanyelvtanítási kí­sértetünk első szakaszának eredményeit 1976-ban tettük közzé , kutatási beszámoló formájában. Jelenleg a kí­sérletet kiterjesztettük egész Tolna megyére. Ez mutatja majd meg, milyen eredményt éntünk el eddigi kutatásaink­kal. Anyanyelvtanítási kí­sérleteinket 1985-ben zárjuk. — Milyen következmé~ nyekkel jár a kisiskolás­kori oktatás szerkezetének átalakítása? — Kísérleteink azt igazol­ják, hogy sok anyag már kis­iskolás korban tanítható, amivel a jelenlegi oktatás során később találkoznak a tanulók. Például a stilisztika gimnáziumi anyag. Kisisko­lás korban elemei már tanít­hatók. A színművészeti fő­iskolán oktatott beszédtech­nika is tanítható ebben a korban. A jelenlegi tanter­vek kihasználatlanul hagy­ják az agyban rejlő képessé­geket. Ezért talán leginkább a mostani alsó tagozat a fe­lelős, azzal, hogy nem kellő igénnyel foglalkoztatja a kis­iskolást. Kísérleteink éppen az agy nagyobb hatásfokú kihasználásának igénybevé­telével készültek, s készül­nek. — Munkája milyen más pedagógiai kutatással van összehangolva? — Az ezredfordulón ese­dékes iskolareform előké­szítésén dolgozunk. Mi a kisiskoláskor problémáit igyekszünk megoldani. Ez egyébként az Akadémia 6. számú kutatási területének egy része. A jövőnek dolgo­zunk a jelen és a jövő fel­adatainak együttes figyelem- bevételével. — Köszönjük a beszél­getést! MAJOROS ISTVÁN Beszámít a nyugdíjamba Ki ne ismémé azt a vidám tekintetű," harcsabajszú, sző­ke sofőrt, aki a 77/0 autó­busz volánjánál ül, és zengő baritonján harsogja fülünk­be a megállókat... Tegnap este azonban alig ismertem meg a vendéglő kerthelyiségében. A tekinte­te ugyanis nem volt a meg­szokott vidám, a bajsza pe­dig nem csüngött lefelé, ha­nem felfelé szúrt. — Vagy fél órája ülök itt — válaszolta baráti érdeklő­désemre —, egy korsó sörre várok. De hiába szólonga- tom a kedves felszolgáló kis­asszonyt, csak legyint. Hol a kollégáival trafikál, hol telefonál, s az előbb, amikor merészeltem megjegyezni, nem azért van itt, hogy a privát ügyeivel foglalkozzon, tetszik tudni, mit válaszolt... He? Azt mondta: „Az is be­számít a nyugdíjamba!” Erre magam is méregbe jöttem, diszkréten félrehív­tam a kisasszonyt és meg­kérdeztem tőle, hogy lehet így beszélni a kedves ven­déggel? — Mit háborgat engem még maga is, van nekem elég bajom — fújt 'rám dü­hösen. — Képzelje, ma dél­után kettő és négy között vártam a szerelőket otthon. Kértem, könyörögtem, hogy pontosak legyenek, mert én ötkor kezdek itt. Tudja, mi­kor jöttek? Fél ötkor, ami­kor épp akartam indulni ide, a munkahelyemre, & ahe­lyett, hogy elnézésemet kér­ték volna, szemrehányásom­ra nagy flegmán duettben válaszoltak! „Nyugi, nagysá­ga, beleszámít a nyugdíjba!” Nosza elkértem a szerelők címét. — A szerelő is ember,' uram — mondta a főszerelő —, s mint ilyennek, joga van az ebédeléshez. Igen ám, de nekünk, akik nap­hosszat az utcákat járjuk, csak jogunk van, de ebéd­lőnk, vagy kiszabott ebéd­időnk nincs. Mi tehát ott eszünk, ahol épp megéhe­zünk. Rendszerint valame­lyik önkiszolgálóban, állva kapjuk be az ételt, hogy az így megspórolt időnket is a kedves ügyfeleink rendelke­zésért bocsáthassuk. Nos, ma alaposan megjártuk. Épp akkor értünk a pénz­tárhoz, amikor a délelőttös hölgy távozott, de a délutá- nos még nem érkezett meg. Jó fél óráig vártunk, az étel már rég kihűlt, mire végre betipegett, s akkor is... Bá­torkodtam odaszólni neki, hogy szíveskedjék észreven­ni minket. Tetszik tudni, mit válaszolt? „Ez is beszá­mít a nyugdíjamba!” Csak természetes, hogy ez­után fölkerestem a pénztá­rosnőt, aki kijelentette, hogy ő a munkahelyére, meg ha­zafelé, továbbá szabad ide­jében járni szokott, mégpe­dig cipőben. A cipő meg ko­pik, kimegy a divatból, te­hát aznap új cipőt akart vásárolni. Talált is az egyik cipőboltban megfelelőt, de nem találta az eladónőt, mert az épp hátul volt a raktárban. Majd egy óra hosszat várt rá. Panaszt akart tenni a főnöknél, de történetesen az is hátul volt a raktárban. Mint kiderült, valami családi ügyben vi­tatkoztak, ugyanis házastár­sak. És tetszik tudni, mit mondtak a pénztárosnő jo­gos kifakadására? Igen, azt. Hogy beleszámít. — Kérem — magyarázko­dik a cipőbolt vezetője —, én azért szidtam meg a fe­leségemet, mert elkésett. Er­re elsírta magát, hogy a postán, ahol a telefont akar­ta befizetni, a kisasszony kávézott, aztán telefonozott, mintha hivatalból csinálná, de ő rájött, hogy igazában privát beszélt, s végül, ami­kor a sorba állók zúgolódni kezdtek, pimaszul kiszólt az ablakon: „Nyugi, beleszámít a nyugdíjunkba!” — Kérem, én a munká­mat akkor kezdtem — em­lékszik vissza a reggeli in­cidensre a postáskisasszony —, s belátom, kissé ingerült voltam, de nem tehetek ró­la, ugyanis tizenöt percet vártam a buszra. Melyikre? A 77/0-ra? Miért? Mert ez a jópofa, szőke, harcsabaj- szu sofőr vicceket mesélt a kollégáinak, és amikor szól­tunk neki, hogy már tíz per­ce ég az indulást jelző lám­pa, csak legyintett: „Csiga­vér, kedves utaskáim! Be­számít a nyugdíjamba!” SÓLYOM LÁSZLÓ A császár vára Prágáiéi délnyugatra, a Berounka folyó völgyében áll Karlstejn büszke vára. 1348-at írunk. A tehetséges, és igen művelt politikus, anyja után cseh származású IV. Luxemburgi Károly már két éve .uralkodik német— római császárként és cseh ki­rályként. Csehországot választja bi­rodalma, a korabeli Közép- Európa legnagyobb állam­közössége kulturális és poli­tikai központjává, melynek élén rövid idő múltán császá­ri címmel állott. Jól átgon­dolt kultúrpolitikai program­jának — amit IV. Károly Csehországban 1348-ban a prágai Újváros és az egyetem megalapításával kezdett meg — Karlstejn várának felépí­tése is egyik része volt. Ez a vár volt arra hivatva, hogy- birodalmi koronázási éksze­rek őrzője legyen. EREKLYÉK, KORONÁZÁSI Ékszerek kincstára Megépíttette a párizsi Sainte Chapelle mintájára Karlstejn várában a Krisz­tus szenvedéseinek szentelt kápolnát, a vár legfontosabb és legnagyszerűbb helyiségét, amely egyúttal hozzáférhe­tetlen kincstár feladatát is ellátta. Az ereklyéket, a koronázá­si ékszerek tartozékait 1423- ig őrizték Karlstejn várában, ekkor Zsigmond király elő­ször Magyarországra, majd egy évvel később Nürnberg- be vitette át. A Szenvedések- kápolnája ezután (1619-ig) a cseh királyság levéltárának és a cseh koronázási éksze­reknek nyújtott fedelet. Ez­zel megváltozott ugyan Karlstejn eredeti jelentősége, de a vár továbbra is meg­őrizte államjogi 'fontosságát. A KÖZÉPKORI MŰVÉSZETEK KINCSESTÁRA A vár jól átgondolt hiva­tása jól tervezett építészeti koncepciót igényelt, amely­nek ki kellett magasodnia a korabeli átlagos építészeti megoldások közül. A vár négy részből állott, amelyek jelen­tőségük szerint fokozottan egyre magasabbra kerültek. Ezek: a vár előtti térség a bejárati kapuval, a várpa­rancsnokság épülete, a két­emeletes császári palota a káptalani templommal és a Nagy-torony, az egész épület magva. A császárnak és kí­séretének a vár megtekinté­sekor három részre osztott utat kellett megtennie a ká­polnáig. s ezek mindegyike más-más szinten szólott a lá­togatókhoz, a falak freskói egyre pompásabbak lettek, s a Nagy-toronyban elhelyezett Szenvedések-kápolnájában (Szent Kereszt kápolnának is nevezik) ért tetőfokára. A freskók témakörei (bibliai mozzanatok, valamint a -csá­szár pozícióját és hatalmát dicsőítő ciklusok) egymáshoz kapcsolódtak, s ugyanolyan felfelé ívelő gradációval kö­vetkeztek egymás után. mint a vár építészeti megoldásá­ban. Ezek a freskók és tábla­képek teszik ma Karlstejnt az Alpeseken túli XIV. szá­zadbeli festőművészet legje­lentősebb kincstárává. Fenn­maradásukat — £>ár néhol csupán torzókként — a festő­művészeknek arra irányuló törekvése biztosította (akik kétségen kívül a korabeli eu­rópai festőiskolák élenjáró művészei voltak), hogy ne csupán szépséget biztosító technológiát alkalmazzanak, hanem olyat, ami biztosítja tartósságukat is. Egészen kü­lönleges művészi alkotás — az építőművészet és a belső dekoráció összhangjának ki­váló példája — a Szt. Ke­reszt kápolna IV. Károly ud­vari festője, Theodorikus mester készítette. 130 darab­ból álló táblaképsorozata a XIV. századbeli festőművé­szetnek az egész világon egyedülálló galériáját képezi. A KARLSTEJNI VÁR MA NEMZETI MŰEMLÉK Csupán a császári palota restaurálási költsége 2,5 mil­lió koronát igényelt, ahol 1978 novemberében IV. Károly ha­lálának 600. évfordulója al­kalmából állandó kiállítást rendeztek be. (Az évforduló­ra már megnyílt az a kiállí­tás Prágában, a Hradzsin ré­gi palotájában, amely a „IV. Károly kora a Csehszlovák Szocialista Köztársaság né­peinek történetében” címet viseli.) Karlstejn várának látképe. Az 1348—67 között épült várat a XVI. században reneszánsz stílusban építették át. Másod­szor az 1887—1899-es években épült újjá neogótikus stí­lusban. A Szenvedések (Szt. Kereszt) kápolnája Kilátás a császári palota árkádjairól a várudvarra A helyreállított kamracsempe gipszöntvénye a kályha (ütő- falának homlokzatából származik

Next

/
Thumbnails
Contents