Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

1978. november 14. KÉPÚJSÁG 5 A sztalitenisz Tolndr ) a Sabaria-kupa A Tolnai VL asztalíteni- szezői mintha az idei év utolsó nagy versenyét ünne­pelték volna, minden eddigi jó eredményüket felülmúl­ták. Az első versenyszámnak a II. osztályú felnőtt egyéni­nek Bízó Mária volt a hőse. Jó formában versenyezve került a döntőbe — Gacsályi (Postás), Urbán II. (Statisz­tika), és Faragó (Bp. Sparta­cus) legyőzésével —, ahol könnyű győzelmet aratott a szombathelyi Körmendiné ellen. Az I. osztályú felnőtt egyé­niben is folytatódott a tol­naiak sikersorozata. Itt Bol- vári Ildikó volt ismét ellen­állhatatlan. Sajnos a sorsolás szeszélye révén két klubtár­sával is összekerült, előbb Bízó ellen, majd az elődön­tőben Dudás ellen győzött. A döntőben nagy csatát vívott Urbán (BSE) ellen, és vég­eredményben az első helyen végzett. Győzelme nagyszerű teljesítmény. Hasonlóképpen nagyon jó eredmény Dudás Bízó Mária Ibolya 3. helyezése is, töb­bek között Urbán I. Papp A. és Schneller szerepel azok között, akik vesztesként hagyták el ellene az asztalt. Az ifjúságiak versenyében teljes volt a tolnai fölény. A legjobb négy közé három tolnai került, Bolvári Ildikó, Bízó Mária és Kiss Anikó. Itt Bolvári győzött Kiss ellen, míg a másik ágon Bízó vere­séget szenvedett a Statiszti- kás Szélestől. A döntőben Bolvári Ildikó ezúttal is biz­tosan győzött. A serdülő korosztályban sem maradtak el a tolnai si­kerek. A döntő ezúttal test­vérharcot hozott, mivel a Bolvári testvérek mérkőztek az első helyért. Itt Ildikó is­mét győzött, és ezzel ezen a jelentős versenyen mindhá­rom korosztályban az első helyen végzett. Bolvári Ildi­kó teljesítményét nehéz vol­na szakmailag értékelni. Elég talán annyit, hogy magyar asztaliteniszező ezt a bravúrt előtte még sohasem érte eL A legnagyobb örömet a né­pes gárdának az jelentette, hogy az összesített pontver­senyt óriási fölénnyel, 108 ponttal nyerték a Budapesti Statisztika előtt, akik 54 pontot szereztek. Már folynak a VII. szovjet spartakiád küz­delmei. Ez a versenyso­rozat a szovjet sportélet legnagyobb eseménye. Már a városi, megyei, köztársasági döntőket bonyolítják le, 1979. jú­lius 21-én pedig meg­kezdődnek az országos döntők. A fiatalos erő és egészség e nagyszabású seregszemléjén most el­ső ízben vesznek részt külföldi vendégek: szá­mos országból mintegy kétezer sportoló érkezik. A spartakiád versenyei a világ legjobb sportem­berei számára szolgál­nak erőpróbául a XXII. olimpia előtt. Úgy véljük, érdemes átla­pozni a sportkrónikát, és felidézni, hogyan is kezdőd­tek a szovjet sport e nagy ünnepei. 1928. Moszkva, 7125 spor­toló — közöttük 17 ország­ból 600 vendég — részvéte­lével rendezték meg a világ sporttörténelmének legtö­megesebb versenyét, az or­szágos spartakiádot. Ez volt a kezdet kezdete, az első a szovjet sport nagy sereg­szemléinek sorában. 1956. Moszkva. Az első szovjet spartakiád. A váro­sokban és falvakban, gyá­rakban és iskolákban lebo­nyolított selejtezőkön húsz- millióan indultak valameny- nyi köztársaságból. Három évvel ezelőtt pedig: a hato­dikon már 80 millió sportoló vett részt. Most bizonyára is­mét számosán állnak rajt­hoz. Nem tévedünk azt állítva, hogy a spartakiád a szovjet sportélet legnépszerűbb ese­ménye. Életkorától és foglal­kozásától, lakóhelyétől és felkészültségétől függetlenül mindenkinek lehetőséget ad, hogy próbára tegye erejét, akaratát, jellemét, és aktí­van részt vegyen a sport­életben. A spartakiád kifejezi a szovjet sport lényegét, min­denki számára hozzáférhető voltát, demokratizmusát, len­dületét és magas színvonalú eredményeit. Ez az esemény is érzékletesen bizonyítja, hogy a Szovjetunióban a vi­lágon először vált a testne­velés és a sport állami, sőt, össztársadalmi feladattá. A testnevelés és a sport meg- edzi az ember egészségét, amelyet a szovjet köztudat a legnagyobb kincsnek tart. A mostani spartakiádot három év választja el az elő­zőtől. Ez idő alatt új szakasz kezdődött a szovjet sport- mozgalom fejlődésében. Az utóbbi években tovább nőtt a szovjet testnevelés és sport tekintélye. Az élet minden területén, így a sportban is észrevehetőek azok a szociális és gazdasá- ki átalakulások, amelyekről az SZKP XXV. kongresz- szusán esett szó. Több a sportlétesítmény, gyarapo­dott az edzők és a sport- szakemberek serege. A szak­osztályokban és a klubokban milliók tevékenykednek, a fiataloknak ezrével állnak rendelkezésükre a legkor­szerűbb stadionok, uszodák, labdarúgópályák, tornater­mek, sporttelepek. A tizedik ötéves tervidőszak végére még tovább kívánják javíta­ni a szovjet tömegsport le­hetőségeit. A most folyó spartakiád fő feladata — a korábbiaké­hoz hasonlóan —, hogy mi­nél több szovjet embert be­vonjon a rendszeres testne­velésbe. Ez a legtömegesebb sport- mozgalom újfajta versenye­ket is létrehoz. Ilyen pél­dául az egészség olimpiája Litvániában, amelyen 670 ezren vettek részt. Sok szép hagyomány fű­ződik a spartakiádhoz. Az egyik: a fiatal tehetségek felfedezése. Elég arra utal­nunk, hogy Szovjet-örmény- országban a spartakiád döntőjének már az első sza­kaszában 85 sportoló akadt, aki első ízben teljesítette a eportmesteri szintet, három­százan mesterjelölti címet kaptak, 64 ezren pedig minő­sített sportolók lettek. A spartakiádtól hangos az ország. A hír szárnyra kap­ja a legjobbak nevét, akik majd a döntőkben képvise­lik köztársaságukat. E dön­tők iránt máris nagy az ér­deklődés. öt világrész leg­jobb sportolói is indulnak rajtuk. Ezek a versenyek lé­nyegében nyílt nemzetközi viadalok lesznek, amelyek során a sportolók megismer­hetik és kipróbálhatják majd a legtöbb olimpiai küzdőpá­lyát is. A küszöbönálló döntők főpróbát jelentenek az új­ságírók számára is. ötszáz­nál több külföldi tudósító küldi majd el jelentéseit a pályákról. — Úgy vélem, a hetedik szovjet spartakiád 1979-ben a nemzetközi sportévad leg­nagyobb szabású eseménye lesz az olimpia előtt — mondta a Szovjetszkij Szport című lap tudósítójá­nak Lothar Bock, az egyik NSZK-beli nemzetközi mozi- és televíziós filmgyártó vál­lalat tulajdonosa. — 150— 200 munkatársunkat küld­jük ki a spartakiádra, amely további és kétségkívül még nagyobb lehetőségeket nyújt majd a külföldi tévénézők­nek arra, hogy megismerjék az önök országának kultúrá­ját és sportját. A moszkvai versenyeket száz országban láthatják a képernyőkön. Kosárlabda | Kettős siker az NB l-ben Szekszárdi Dózsa—Egri TK 73:70 (41:36). -Eger: V.: Puhr, Szabó lEh'Sz. Dózsa: Harsányi (24), Binder (6), Skoda (16), Sáfrány (2), Tarczy (18). Csere: Palotás (1). Varga (4), Várkonyi (2). Nagy lendülettel kezdtek a szekszárdiak, az első hat perc­ben szinte lerohanták a tanár­képzősöket, s jelentős előnyt szereztek. A 6. percben 14:4-re, a 9. percben 23:14-re, majd a 15. percben 33:24-re vezettek. Ekkor a Dózsa együttese „be­gyűjtötte” tizedik személyi hi­báját, így ettől kezdve az eg­riek minden személyit dobhat­tak. A félidő végéig ezzel ^ött fel a hazai csapat, amely a hajrában 8 pontot büntetőből szerzett. A második félidőben ismét a szekszárdiak kezdtek jobban: Harsányi és Skoda tá­volról, Tarczy közelről szerzett kosarakat. A 6. pecben Harsá­nyi acába belefejelt az egyik egri játékos, Harsányi hosszú ideig ápolásra szorult. A 8. percben Skoda kipontozódott. A 10. perctől játszott ismét Har­sányi, s büntetőből mindjárt két pontot szerzett. Ekkor 55:50-re vezettek a szekszárdiak. A 14. percben büntetőből egyenlített az Eger, majd egy ponttal át­vette a vezetést. Gyorsan vála­szolt a Dózsa gárdája, de egy perc múlva ismét a hazaiak ju­tottak vezetéshez. Előbb Harsá­nyi, majd Tarczy volt eredmé­nyes. Ezután percekig állt a já­ték, miután az időmérő a stop­perórát nullára „ugratta”. Meg­egyezés alapján a játékvezetők úgy döntöttek: még 5 perc a hátralévő játékidő. A hazaiak kapkodtak, a Dózsa gárdája lel­kesen, fegyelmezetten küzdött, végül igen fontos győzelmet szerzett. Valamennyi játékos di­cséretet érdemel. NB I. ifjúsági mérkőzés: Sz. Dózsa—Eger 72:40 (42:18). Szek­szárdi Farkas (—). Palotás (10), Varga (29), Stella (6), Várkonyi (14). Csere: Nagy (2), Tóth (4), Szegedi (7). Jó játékkal, meg­érdemelten nyert a szekszárdi együttes. Hétfőn este Szekszárdon, a Zrínyi utcai tornacsarnokban 800 néző előtt ismét bajnoki mérkőzés következett. Ráadásul az élmezőnyhöz tartozó Székes- fehérvár volt az újabb akadály. Szekszárdi Dózsa—Székesfe­hérvári Építők 53:49 (29:24). V.: Faidt, Szabados. Sz. Dózsa: Harsányi (16). Binder (10), Sko­da (12), Varga (7), Sáfrány (8). Csere: Tarczy (—), Palotás (—). Edző: Tapodi László. Sz. Épí­tők: Szllasi (2), Bekő (12), Bok­sái (15), Hegyiné (12), Major II. (4). Csere: Major I. (2), Engl (2), Ober (—), Verrasztó (—). Edző: Madacsay Miklós. Ideges hangulat uralkodott a pályán és a nézőtéren egyaránt. A 2. perc elején büntetőből az Építők szer­zett vezetést, de Sáfrány révén gyorsan egyenlített a Dózsa. A 4. percben még mindig 2:2 volt az állás, aztán Binder és Har­sányi kosaraival 6:2-re a ha­zaiak vezetek. Gyors ellenak­ció végén 6:4-re, majd 8:6-ra és 10:6-ra alakult az eredmény. A 10. percben 16:10, a 13. percben 17:14-re vezettek a szekszárdiak. A 14. percben 20:16-os állásnál időt kért az Építők edzője, erő­sítettek a vendégek. A 16. perc elején 22:20, három perccel ké­sőbb 27:22-re módosult az állás. Szünetig mindkét csapat egy-egy kosarat szerzett. A második fél­időt fehérvári kosár vezette be: 29:26, sőt gyors akcióból 29:28- ra feljöttek Bekőék. A 3. perc­ben 33:30-ra, majd Sáfrány okos megoldása végén 35:30-ra vezetett a Dózsa. A 10. percben 45:27-re módosult az eredmény, de négy perccel később a jól hajrázó vendégek 47:47-re egyenlítettek. Fokozódott az iz­galom, de Harsányi és Skoda irányításával remekül hajrázott a hazai gárda: hat pontjukra csak kettővel tudtak válaszolni a fehérváriak. Vastaps fogadta a Dózsa együttesének bravúros győzelmét. Az NB II-ben: Bonyhádi Botond—Pécsi Sí 86:61 (38:38). Pécs, 100 néző. V.: Virik, Lakner. Bonyhád: Erb (2), Kecskés (39), Vanya (17), Fetzer (—), Falvai (18). Csere: Tamás (4), Deischler (2), Tóth (—), Incze (—). A bonyhádi csapat kezdett jobban, Kecskés gyors indításból elért kosarai­val az első percben 4:0-ra ve­zetett. A 10. percig felváltva es­tek a pontok, jelentősebb előny­re egyik csapat sem tudott szert tenni. A Botond letámadást al­kalmazott, amiből igen sok sze_ mélyi hiba származott és ez kissé visszavetette a lányok vé­dekezését. A 14. percben hét ponttal elhúzott a kiesés ellen küzdő pécsi gárda. - Előnyük nem tartott sokáig, büntetőből Falvai egyenlített. Mindkét csa­pat lassítani igyekezett a játé­kot, felváltva estek a kosarak. A második félidő is a rendkívül nagy kedvvel játszó Kecskés kosaraival kezdődött. A 3. percben 44:38-ra vezetett a Bo­tond. Ebben a játékrészben jól védekeztek a bonyhádiak, sorra megszerezték a lepattanó lab­dákat, támadásaikat rendre eredményesen fejezték be. Köz­ben Falvai is megkapta negye­dik személyiét, Fetzer pedig ki­pontozódott. A 13. percben 13 pontos vezetést szerzett a cipő- gyári csapat, melyet a folyta­tásban fokozott. A 16. percben Vanya, Kecskés és Tamás ko­saraival 8 pontot gyűjtöttek, miközben a pécsiek egyet sem: 78:59. A 20.. percben Deischler és Tamás volt eredményes. A bonyhádiak fegyelmezetten, lel­kesen játszottak és időnként jól is védekeztek. Kecskés, Fal­vai, Fetzer teljesítménye emel­kedett ki. ASE—Bátaszéki VSK 78:66 (41:37). Budapest. V.: Fülöp. Bátaszéki VSK: Csátaljai (16), Nagy (14). Szűcs (2), Illyés (13), Piszárovics (13). Csere: Gráma (8), Péter (—), Várda (—). A fővárosi csapat gyors indítások­ból a 6. percben már nyolc­pontos előnyt szerzett. A báta- székiek időkérés után zónázás- ból emberfogásra tértek át. Ez megzavarta a hazaiakat, kizök­kentek a korábbi ritmusukból és a 12. percben négy pontra csökken a vasútascsapat hátrá­nya. A félidő végéig Nagy há­rom remek indításából a BVSK vette át a vezetést, de végül Illyés kipontozódása után az egyetemistáknak sikerült négy­pontos előnnyel zárni a félidőt. A második játékrészben már többet kezdeményeztek a fővá­rosiak és a 6. percben 12 pontra nőtt az előnyük. A 15. percben 59:57-re még sikerül felzárkóz­niuk a vendégeknek, de a vég­ső hajrában elfáradtak, így nem tudták a maguk javára fordíta­ni a találkozó végeredményét. A sérült Zágonyit nélkülöző BVSK csapatának játékából ez­úttal hiányzott az egységesség. A vereség ellenére Csátaljai és % Nagy eljesítménye dicsérhető. A hét végén a vasútascsapat Esztergomban szerepel, a kiesés szempontjából sorsdöntő mér­kőzést vív a pályaválasztó esz­tergomi együttessel. Autósügyességi verseny fi tamásiakat nem érdekli A Közlekedésbiztonsági Tanács autósügyességi ver­senyt rendezett Tamásiban. Ami az érdekesség: az indu­lók egy kivételével mind vi­dékiek voltak. A jelek szerint a tamási autósokat nem ér­dekli az ügyességi verseny. A kategóriák legjobbjai: 600 köbcentiméterig: 1. Sarlós Zoltán, 2. Horváth Já­nos, 3. Bognár Zoltán. 600— 1000 köbcentiméterig: 1. Miklós Gyula, 2. Simon Fe­renc, 3. Varga Rudolf. 1000 köbcentiméter felett: 1. Sza­bó Ernő, 2. Dombi Ferenc, 3. Leipold János. Nőknél: 1. Bessenyei Cecília, 2. Kiss Tünde, 3. Sverlichovszki Lászlóné. Megkaptuk a felsőnyéki autóverseny legjobbjainak a névsorát: 1000 köbcentimé­ter alatti kategóriában: 1. Miklós Gyula (Szekszárd). 2. Németh Sándor (Hőgyész), 3. Berka János (Bogyiszló). 1000 köbcentiméter fölöttiek­nél: 1. Szitkovics Lajos (Fel­sőnyék), 2. Kiss Lajos (Fel­sőnyék), 3. Fehér László (Szekszárd). A két kategória abszolút győztese: Miklós Gyula (Szekszárd). Nőknél: 1. Bessenyei Cecília (Dombó­vár). 2. Kiss Tünde (Siófok)­Könye Iván felvétele a tamási verseny egyik trabantos résztvevőjéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents