Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 258. szám ARA: 0,80 Ft 1978. november 1., szerda BORÍTÉKOK (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) MUNKAIDŐ (5. old.) ÉVADZARÁS GYŐZELEMMEL (6. old.) DIÓSGYŐRI VTK— SZ. DÓZSA 63:58 (6. old.) A közlekedés: összefüggő rendszer Az ország minden második lakosa — ötmillió ember — napról napra igénybe veszi a tömegközlekedési eszközöket. A mozdonyvezető ötvenmillió forint értékű szerelvényt irányít — akkora súlya van felelősségének. A közlekedés tág köréből, s nem kevésbé kapcsolatrendszeréből megmutat valamit a két, csupán utalásnyi erejű adalék, amit a miniszteri beszámolóból emeltünk ki. A tíz esztendeje elfogadott közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának tapasztalatait összegezve, az országgyűlés nemrég befejeződött őszi ülésszaka reális képet állíthatott mind önmaga, mind az ország lakossága elé. A tekintélyes eredmények és a feszítő gondok vidámabb, komorabb színei váltakoznak ezen a képen. A közlekedés összefüggő rendszert alkot — e közismert igazságban lelhetjük a parlamenti tanácskozás legfőbb gondolati magját. Mindez rögtön nyomatékos figyelmeztetéssé válik, ha napi tapasztalatainkra gondolunk — amiket nagy szemléletességgel fogalmaztak meg a vitában részt vevő képviselők —, arra például, hogy az úgy-ahogy korszerűsített országutak lakott területeken átvezető — és elavult — szakaszai egyre gyakrabban okai a torlódásoknak, mint ahogy nehéz gondokat teremt a pályafelépítmények állapota a vasútnál, a szerviz az autóbusz-közlekedésben. Egy évtizedről mérleget vonva, a miniszteri beszámoló eredmények gazdag tárházából válogathatott — elég itt a gőzvontatás erőteljes visszaszorulására, a személygépkocsi-állomány növekedésére, a főközlekedési utak korszerűsítésére hivatkoznunk —, ám mind a mai helyzet vázolásakor, mind a jövőbeni teendők taglalásánál a feszültségeket sem hallgatta el. Azokat a feszültségeket, amelyek a népgazdaság egyetlen területét sem hagyják érintetlenül, hiszen a közlekedés — a személy- és áruszállítás — egyre inkább össztársadalmi jellemzővé, s ezért — üggyé válik. Több értelemben is igaz ez. A lehetséges nézőpontok egyike: a népgazdaság minden száz forint értékű állóeszközéből húsz forintnyi a közlekedésben található, azaz tulajdonosként korántsem közömbös számunkra, miként kamatoznak e dologi javak. Más szemszögből vizsgálódva: a vasút már a hetvenes évek elején elérte azt a teljesítményszintet az árutovábbításban, amit a I szakemberek 1980-ra vártak. Vajon mindenkor indokolt, szükséges volt-e ez a növekedés, avagy hozzájárultak a fölös megbízások, a „keresztbe”-szállítások is? A harmadik látószög: amint a miniszter elmondotta, a tárca évente egymilliárd forintot költ szociálpolitikai feladatokra, mégis állandósult a munkaerő- hiány némely területen. Milyen irányban kell haladni ahhoz, hogy a közlekedési szakmák valamelyike élethivatás, jó kenyérkereset, elfogadható munkakörnyezet egyszerre lehessen, legyen? Az ilyen és hasonló kérdésekre adandó válaszokhoz sokféle ténnyel, javaslattal járultak hozzá a képviselők a közlekedéspolitikai koncepció megtárgyalásakor, lévén a téma húsba vágó; mindennap közlekedünk. A tizennégy felszólalásból, valamint a miniszteri összefoglalóból az is kiderült, a tervbe foglalható teendők mellett nagy figyelmet kell szentelni a tartalékoknak, a szervezés kínálta hatékonyságjavításnak. Való igaz, a további fejlesztési feladatok rangsorában megkülönböztetett helyet érdemelnek — a miniszter szóhasználata szerint döntő jelentőségüknél fogva — a rendező-pályaudvarok, hidak, a korszerű vasúti biztosítóberendezések. Ahogy a nagyvárosokat elkerülő úgynevezett sugaras-gyűrűs útépítések szintén, a rakodásgépesítés jelentőségéről már nem is beszélve. Aligha csekélység — sem a munka, sem a költség oldaláról — a további vasútvillamosítás, 1200—1500 kilométeres hosszban, mégis, azt a szemléletmódot tartjuk a legfontosabbnak, mely felismerteti, s cselekvésben érvényesítteti a 'közlekedés összefüggő rendszerként történő kezelését, s nagy népgazdasági jelentőségét. Az országgyűlés tanácskozása ezt a szemléletmódot erősítette; a vita stílusával, tartalmával egyaránt bizonyította. Az őszirózsás forradalorn 60. évfordulója Sajtótájékoztató az új Btk.-ról Megújulóban jogrendszerünk, ezt jelzi számos, új magas szintű jogszabály elkészítése is. Immár a második ötéves jogalkotási terv teljesítése szolgálja a célt: jogunkat fokozatosan hozzáigazítsuk a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeihez. Elérkezett az igazságügyi jogszabályok reformmunkálatainak befejező szakasza — közölte dr. Markója Imre, igazságügyminiszter tegnap a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón. Az időszerű jogalkotási és jogalkalmazási feladatokról szólva kiemelte: évekig dolgoztak az új büntetőtörvényikönyv megalkotásán. A Minisztertanács a közelmúltban megtárgyalta a kódex tervezetét, amely rövidesen az országgyűlés jogi bizottsága elé kerül, majd decemberben terjesztik az országgyűlés elé. A bűnözés elleni 'küzdelem jogi eszközeinek korszerűsítése ezzel nem zárul le. Formálják már a Btk-t életbeléptető jogszabály paragrafusait, napirenden van a büntető eljárási törvénykönyvnek a Btk- val összefüggő kisebb módosítása, valamint a büntetésvégrehajtásról szóló új törvényerejű rendelet megalkotása. A kodifikáció természetesen kihat a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény szabályaira is. A bűn- cselekmények egy része ugyanis a szabálysértési „kategóriába” kerül át. A szabálysértési jog megújítására vonatkozó javaslatokat várhatóan a jövő év első negyedében terjesztik a Miniszter- tanács illetve az Elnöki Tanács elé. Tudományos ülésszak Csajbók Kálmán megnyitja az ülésszakot A magyar polgári demokratikus forradalom 60. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága és a Tolna megyei Levéltár tudományos ülésszakot rendezett tegnap Szekszárdon a megyeháza dísztermében. A rendezvényen részt vett Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője, és István József a megyei tanács elnök- helyettese. A tudományos ülésszakot Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára nyitotta meg. Ezután L. Nagy Zsuzsa, a történelemtudományok doktora, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa tartott előadást A polgári demokratikus forradalom fő kérdései címmel. Ezt felkért hozzászólók kiselőadásai követték: dr. Farkas Gábor, a Fejér megyei Levéltár igazgatója Politikai irányzatok és küzdelmek az őszirózsás forradalom idején, dr. Szita László a Baranya megyei Levéltár igazgatója Az antant és a szerb megszállás hatása a polgári demokratikus forradalom folyamán Dél- kelet-Dunántúlon, Andrássy Antal a Somogy megyei Levéltár főlevéltárosa A nemzeti tanácsok tevékenysége Somogybán és K. Balog János a Tolna megyei Levéltár igazgatója Küzdelem a földért a polgári demokratikus forradalom idején Kelet- Dunántúlon című kiselőadása hangzott el, kiegészítve a négy megye sajátos helyzetével, vonásaival a tárgyalt időszakban A polgári forradalom fő kérdései című előadást. A tudományos ülésszak végén István József a megyei tanács elnökhelyettese megnyitotta A forradalmak kora című állandó kiállítást, a Tolna megyei Levéltár kiállítási termében. Heti időjárás-előrejelzés Csapadékosabb Etiópvietnami közlemény Addisz-Abebában kedden etiópiai—vietnami közös közleményt hoztak nyilvánosságra a Nguyen Huu Tho alel- nök vezette vietnami párt- és kormányküldöttség etiópiai hivatalos látogatásáról. Etiópia és a VSZK — hangsúlyozza a közlemény — határozottan elítéli Peking nagyhatalmi, terjeszkedő és egyeduralmi politikáját. Pe- kingnek az imperializmussal és a kolonializmussal kötött szövetsége nemcsak Délkelet- Ázsiát, hanem az egész világ békéjét és biztonságát fenyegeti. Az okmányban a két fél szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, a fajüldözés és a nemzetközi reakció ellen harcoló ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket. Nguyen Huu Tho baráti látogatásra hívta meg Vietnamba Mengisztu Haile Ma- riamot; az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke a meghívást köszönettel elfogadta. Közép-Európa időjárását az elmúlt hét folyamán az észak-nyugatról érkező, váltakozó hőmérsékletű légtömegek alakították. Hatásukra az elmúlt hét közepétől megerősödött a szél, megnövekedett a felhőzet, de jelentősebb csapadék Sopron kivételével sehol sem volt. A hőmérséklet csúcsértéke ebben az időszakban 1—4 fokkal elmaradt a sokéves átlagtól, és szombaton hajnalban szinte az egész Dunántúlon fagyok voltak. Ezt követően melegebb léghullámok hatására jelentősebb felmelegedés következett be és mindenhol átlag körüli hő- mérsékleti értékek alakultak ki, a reggeli órákban pedig sokfelé volt párásság, köd. Időjárásunkat a következő héten nedvesebb légtömegek alakítják. A ködös, párás reggeleket a hét közepétől megélénkülő széllel felhősebb idő váltja fel. Jelentősebb mennyiségű csapadék a hét végén és a jövő hét elején várható. A hőmérséklet csúcsértéke az időszak elején kevéssel meghaladhatja a sokéves átlagot (10, 15 fok), a jövő hét elején pedig kevéssel az átlag alatt marad. Az időszak első felében még néhány helyen várható talaj- meníi fagy, de később a megnövekvő felhőzet és a várható csapadék miatt a fagy valószínűsége tovább csökken. őszi idő Talajmenti fagyok inkább a hét második felében várhatók, a jövő hét elején a megnövekvő felhőzet hatására mérséklődik a lehűlés. Megyénkben a talajnedvesség 0—50 centiméteren 30— 35, 50—100 centiméteren 25— 30 százalék. DUNÁNTÚL BORÚIT ESŐS FELHŐS SE SZELES BBÄ ZIVATAR KÖDÖS PÁRÁS
