Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-13 / 242. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 242. szám ARA: 0,80 Ft 1978. október 13., péntek Mai számunkból városi tanácsülés SZEKSZÄRDON (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (4. old.) AZ INGÁZÁS (5. old.) BŐVÜL A MEGYEI KÖRHÁZ (3. old.) Munkacsúcs a földeken Az őszi betakarítás afféle nyitányaként, Tiszaföld- váron, majd Környén táj-, helyesebben országrész-értekezletet hívott egybe a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. Az előbbin a Tiszántúl, az Alföld, a másikon a Dunántúl agrárszakemberei — megyei, téesz- szövetségi, tröszti vezetők — vitatták meg a tárca irányítóival a mostani hetek különféle tennivalóit. Milyen lesz az időjárás? — ez az örökzöld kérdés. Az „igények” legalábbis kétfélék. Ott, ahol aszály jellemzi 1978 őszét, mint például elsősorban a Kisalföldön, természetszerű a csapadék óhajtása. De így van ez általánosságban a cukorrépatermesztő gazdaságokban is, ahol nem bíznak eléggé a répák, s még inkább, a szántás-vetést végzők berkeiben. Hiszen a szárazságban bajos jó magágyat készíteni. Hatalmas göröngyök, csonttá aszott rögök kísérik sok tájunkon a traktorokat, amelyek vezetői most aztán eldalolhatják: „Kemény a föld, hármas eke se járja.” Balassa Iván néprajztudósnak Az eke és a szántás története Magyarországon című monográfiájában bukkantam arra a térképre, amelyen apró pontok, gúlácskák és köröcskék jelzik, hogy a Kárpát-medence mely részein mondják ekevasnak, szántóvasnak, laposvasnak, illetve lemeznek a... nos, az ekének azt az alkatrészét, amelyet magam ekevasként ismerek, s amely aszályos őszidőben sokkalta gyorsabban kopik, mint az esők lazította talajban. Vigasz ugyan, de meglehetősen sovány a Mezőgazdasági Gép- alkatrész Kereskedelmi Vállalat igazgatójának az a nyilatkozata, amely szerint bőséggel van raktáron ekevas az idén. A gazdaságok másik, legalább ilyen fontos „igénye” viszont: legyen több, minél több napfény, hiszen jócskán megkésett a növények érése. Hozzávetőleg fél hónapban szabható meg ez a késedelem, ezért savanyú még most is a boltokba lassan érkező szőlő. Mégsem nehéz megkockáztatni azt az állítást, hogy a szőlő két, mitológiabeli istene. Dionüszosz és Bacchus az idén kitesz magáért. Miként a tekintélyes csemegeszőlőt honi és külföldi piacokra küldő-exportáló Balatonboglári Állami Gazdaság igazgatója a szüret elején nyilatkozta: ritkán fordul elő, hogy ilyen dúsak legyenek-a tőkék. Egyebekben is jók a kilátások. Burgonyából például annyi termett, hogy — a termelők nagy bánatára — még a leszerződött mennyiséget is nehezen képes felvásárolni a kereskedelem. Némi reményt fűzhetünk azonban ahhoz az akcióhoz, amely átmenetileg leszállította a krumpli fogyasztói árát, s a házhoz szállítást is bekapcsolta az értékesítés bonyolult áramkörébe. A cukorrépát már nem érheti baj. Dehát hol van, hol lehetséges a baj ? Akkor következhet be, ha — mint tavaly és tavalyelőtt is megtörtént — korán érkezik a fagy. Ez főként a kukoricára veszedelmes. A legtöbb dolgot az 1 millió 350 ezer hektáron sajnos késve érő kukorica adja. Ez 60 ezer hektárral több a tavalyi termőterületnél, ami optimizmusra késztető adalék. Akárcsak az első termésbecslése a minisztériumi szakértőknek: eszerint igen kedvező átlaghozam várható kukoricából. Amennyiben azonban bejön a már említett fagy, úgy csakis alacsony lehet ez az átlag. így vagy úgy, az aratásban derekasan helytállt kombájnokat és kombájnosokat valószínűleg jócskán megterheli majd ez a növény. Reményteljes a napraforgó is, hiszen 15 százalékkal magasabb hozamokkal kalkulálnak a termésbecslők, mint amilyen a tavalyi átlag volt. Sok a tennivaló a különféle zöldségnövények betakarításában is. jóllehet a konzervgyárak panaszkodnak: paradicsomból például nem lesz meg a tervezett mennyiség. Ellenkező előjelű viszont a hagyma helyzetképe; e növény esetében ugyanis — akárcsak a burgonyáéban — a termelők elégedetlenkednek, hivatkozván a felvásárlás lassú ütemére. Valamit még a gyümölcsről: szilvadömpinget láthatunk a piacokon, ám az alma kevesebb lesz a tavalyinál. Ez annyit tesz, hogy egymillió helyett úgy 800 ezer tonnányi alma juthat a tárolókba, illetve exportra. S ha már az exportra abszolút számokra tértem át, mindent egybevetvén 16 millió tonna terményt kell gó- rékba, pincékbe, más tárolókba juttatni, szállítani a most elkövetkező hetekben. Mészáros Sándorral, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet fiatal elnök- helyettesével beszélgettem a minap, aki a legfőbb kívánságát így foglalta össze: „Bár sikerülne egyszer elérni, hogy a téesz teherautói ne kényszerüljenek a különféle átvevőhelyek előtt oly sokáig várakozni!” Természetesen a szállításban nem pusztán a gazdaságok teherautói, vontatói vesznek részt, — nagy feladat hárul a vasútra, a Volán vállalatokra is. Amiként társadalmi összefogásról beszélhetünk úgyszólván a betakarítás minden fázisában. Hogy mennyivel nagyobb a munka az egyébként 1978-ban ugyancsak nehéznek bizonyult, végül is azonban jó termést eredményező aratásnál, arra bizonyság: míg az aratásban 60 ezren tevékenykedtek, most a nyugdíjasoktól, családtagoktól kezdve a diákokig és katonákig sok ezerrel több embert kell bevonni a mezei tennivalókba. A magyarázat összetett. Köztudomású például, hogy az ősziek betakarítását korántsem jellemzi akkora gépesítettség, mint a gabona betakarításáét. Dőreség lenne ebbe holmi mulasztást belelátni, hiszen több tucatnyi növényről van szó, amelyeknek úgyszólván mindegyike más-más gépet igényelne. A cél azonban nyilvánvaló: ne menjen veszendőbe egyetlen mázsa sem! KERESZTÉNYI NÁNDOR illést tartott az MSZMP Központi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. október 12-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájéBizottsága koztatót; Borbély Sándornak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az építő- és építőanyagipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést; Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Az ipari szövetkezetek munkája A kópviseföosoport ü/ése Bonyhädon Az országgyűlési képviselők Tolna megyei csoportjának tegnapi munkanapja üzemlátogatásokkal kezdődött. Bonyhádon sorra járták az ipari szövetkezeteket, hisz értekezletüknek is az ipari szövetkezetek helyzete volt a témája. A vasipari szövetkezetben megrendezett tanácskozáson Máté Gyula, a szövetkezet elnöke köszöntötte a Tolna megyei képviselőcsoport tagjait, majd rövidesen bemutatta szövetkezetüket. Ezt követően a Fáy lakótelepen megtekintették a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet munkáját, az új eljárással épülő lakóházakat. A lakótelepi séta után a Tolna megyei Cipőipari Szövetkezethez, majd a ruhaipari szövetkezetbe látogattak. Mindenütt a szövetkezetek elnökei tájékoztatták, kalauzolták az ország- gyűlési képviselőket. Az üzemlátogatások után a vasipari szövetkezet tanácskozótermében Gyerő András, a KISZÖV Tolna megyei elnöke számolt be a szövetkezeti ipar helyzetéről. A beszámolót követő tanácskozáson a képviselőcsoport tagjai nagy elismeréssel szóltak megyénk ipari szövetkezeteinek tevékenységéről, a négy bonyhádi szövetkezetben látottakról. A képviselőcsoport ülésén részt vett dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, aki hozzászólásában a szövetkezeti ipar termelésének minőségi és gazdasági kérdéseivel foglalkozott. Az értekezleten szó volt az ipari szövetkezetek szakmunkásképzésben betöltött jelentős szerepéről is. Daradics Ferenc, a képviselőcsoport vezetője összegzésében elismeréssel szólt az ipari szövetkezetekről és valamennyi Tolna megyei országgyűlési képviselő nevében további eredményes munkát kívánt a szövetkezeteknek. Végezetül a képviselőcsoport tagjai a váraljai parkerdő építési munkáit tekintették meg, ahol a bonyhádi ipari szövetkezetek dolgozói is jelentős társadalmi munkát végeztek. Nemzetiségi küldött-találkozó a népfrontnál November 4-én és 5-én a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének, november 18-án és 19- én pedig a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének kongresszusát rendezik meg. Országszerte, így megyénkben is, megválasztották az elmúlt hetekben a kongresszusi küldötteket. Tolna megye német nemzetiségi lakosságát 26 küldött és kilenc országos választmányi tag, szerb nemzetiségét pedig egy küldött és egy választmányi tag képviseli majd. A küldöttek és választmányi tagok részére tegnap találkozót szervezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége, amelyen részt vett S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Király Ernő, a megyei párt- bizottság titkára és István József, a megyei tanács elnökhelyettese is. A tanácskozást Csajbók Kálmán, a népfront megyei titkára nyitotta meg. A norvég küldöttség programja A Guttorm Hansen elnök vezetésével hazánkban tartózkodó norvég parlamenti küldöttség csütörtökön az Egyesült Izzóba látogatott. A küldöttséget elkísérte Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. A vendégeket Horváth Pál vezérigazgató-helyettes tájékoztatta a gyár életéről. Ezt követően a küldöttség üzemlátogatáson vett részt. Tízéves az „Otthon” Még néhány nap és szerény ünnepséget tart a Tolna megyei Népbolt Vállalat. A napokban lesz kerek egy évtizede, hogy megnyílt a szekszárdi Otthon Áruház. Valamikor is e patinás falak között működött Szek- szárd legrangosabb ruházati boltja, a szabadságharc évében alapított Pirnitzer- áruház. Az új, a modern, rangosságban szikrányit sem marad el az egykor volttól, sőt, profilja sokkal bővebb, szélesebb. A megnyitáskor bútor-, lakástextil- és háztartási felszerelési osztálya volt az áruháznak. Az idők folyamán tüzeléstechnikai és vízszerelési osztály is létesült. A nyitás évében közel 14 millió forint forgalmat bonyolított le, 37 fős létszámával az áruház, 1969-ben — az első teljes évben — 43 fős létszámmal a forgalom már 52 és fél millió forint volt. Az idén július 1-től már hét osztállyal üzemel az áruház. A fejlődés számai az első évekhez képest érzékletesek. A forgalom 1970- ben 72 millió forint volt, az idei terv ennek valamivel több mint kétszerese, 146 millió. Ha figyelembe vesz- szük, hogy szeptember 30- án 112 milliónál tartottak, a legóvatosabb becslések szerint is 150 millióra lehet számítani az év végére. A dolgozólétszám 1970-ben 43, az idén 80 fő. Az alapító dolgozók közül tizenketten még ma is az Otthon Áruház alkalmazottai. És végül egy teljes forgalomösszegzés: 1968. október 18-tól 1978. szeptember 30- ig az áruház kétmillió híján egymilliárd forint forgalmat bonyolított le. Tudott, hogy ennek a dolgozók nem örülnek, de bizonyos értelemben mégis pozitív, hogy ezt a nagy növekedést a körülmények változása nélkül érték el. A munkaszervezés, a beszerzés módja, a partneri kapcsolatok kialakítása együtt fejlődött az áruházi forgalommal. Erre néhány példa: az Amfora Vállalattal például más áruházaknál is jobb az Otthon kapcsolata. A Bútorértékesítő Vállalat Domus- áruválasztékot biztosít a szekszárdiak részére. Újabban olyan árukat is kapnak, amelyek eleddig Domus- monopolcikkek voltak. A jó munka feltétele — nem utolsósorban az, hogy a dolgozók megfelelő szak- képzettséggel rendelkeznek. Az 51 fős eladói állományból mindössze ketten nem rendelkeznek szakképesítéssel. Az átlagos életkor 32 év. Hét szocialista brigád működik. Az áruház 1973 óta ötször nyerte el a Kiváló áruház címet. A dolgozók negyven százaléka valamilyen kitüntetés birtokosa. A földszinti rész gondoláin bőséges a választék
