Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-13 / 242. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 242. szám ARA: 0,80 Ft 1978. október 13., péntek Mai számunkból városi tanácsülés SZEKSZÄRDON (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (4. old.) AZ INGÁZÁS (5. old.) BŐVÜL A MEGYEI KÖRHÁZ (3. old.) Munkacsúcs a földeken Az őszi betakarítás afféle nyitányaként, Tiszaföld- váron, majd Környén táj-, helyesebben országrész-ér­tekezletet hívott egybe a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. Az előbbin a Tiszántúl, az Alföld, a másikon a Dunántúl agrárszakemberei — megyei, téesz- szövetségi, tröszti vezetők — vitatták meg a tárca irá­nyítóival a mostani hetek különféle tennivalóit. Milyen lesz az időjárás? — ez az örökzöld kérdés. Az „igények” legalábbis kétfélék. Ott, ahol aszály jel­lemzi 1978 őszét, mint például elsősorban a Kisalföl­dön, természetszerű a csapadék óhajtása. De így van ez általánosságban a cukorrépatermesztő gazdaságokban is, ahol nem bíznak eléggé a répák, s még inkább, a szántás-vetést végzők berkeiben. Hiszen a szárazságban bajos jó magágyat készíteni. Hatalmas göröngyök, csonttá aszott rögök kísérik sok tájunkon a traktorokat, amelyek vezetői most aztán eldalolhatják: „Kemény a föld, hármas eke se járja.” Balassa Iván néprajztudós­nak Az eke és a szántás története Magyarországon cí­mű monográfiájában bukkantam arra a térképre, ame­lyen apró pontok, gúlácskák és köröcskék jelzik, hogy a Kárpát-medence mely részein mondják ekevasnak, szántóvasnak, laposvasnak, illetve lemeznek a... nos, az ekének azt az alkatrészét, amelyet magam ekevasként ismerek, s amely aszályos őszidőben sokkalta gyorsab­ban kopik, mint az esők lazította talajban. Vigasz ugyan, de meglehetősen sovány a Mezőgazdasági Gép- alkatrész Kereskedelmi Vállalat igazgatójának az a nyi­latkozata, amely szerint bőséggel van raktáron ekevas az idén. A gazdaságok másik, legalább ilyen fontos „igé­nye” viszont: legyen több, minél több napfény, hiszen jócskán megkésett a növények érése. Hozzávetőleg fél hónapban szabható meg ez a késedelem, ezért savanyú még most is a boltokba lassan érkező szőlő. Mégsem nehéz megkockáztatni azt az állítást, hogy a szőlő két, mitológiabeli istene. Dionüszosz és Bacchus az idén ki­tesz magáért. Miként a tekintélyes csemegeszőlőt honi és külföldi piacokra küldő-exportáló Balatonboglári Ál­lami Gazdaság igazgatója a szüret elején nyilatkozta: ritkán fordul elő, hogy ilyen dúsak legyenek-a tőkék. Egyebekben is jók a kilátások. Burgonyából pél­dául annyi termett, hogy — a termelők nagy bánatára — még a leszerződött mennyiséget is nehezen képes felvásárolni a kereskedelem. Némi reményt fűzhetünk azonban ahhoz az akcióhoz, amely átmenetileg leszál­lította a krumpli fogyasztói árát, s a házhoz szállítást is bekapcsolta az értékesítés bonyolult áramkörébe. A cukorrépát már nem érheti baj. Dehát hol van, hol le­hetséges a baj ? Akkor következhet be, ha — mint tavaly és tavalyelőtt is megtörtént — korán érkezik a fagy. Ez főként a kukoricára veszedelmes. A legtöbb dolgot az 1 millió 350 ezer hektáron saj­nos késve érő kukorica adja. Ez 60 ezer hektárral több a tavalyi termőterületnél, ami optimizmusra késztető adalék. Akárcsak az első termésbecslése a minisztériu­mi szakértőknek: eszerint igen kedvező átlaghozam várható kukoricából. Amennyiben azonban bejön a már említett fagy, úgy csakis alacsony lehet ez az átlag. így vagy úgy, az aratásban derekasan helytállt kombájno­kat és kombájnosokat valószínűleg jócskán megterheli majd ez a növény. Reményteljes a napraforgó is, hiszen 15 százalékkal magasabb hozamokkal kalkulálnak a termésbecslők, mint amilyen a tavalyi átlag volt. Sok a tennivaló a különféle zöldségnövények betakarításá­ban is. jóllehet a konzervgyárak panaszkodnak: para­dicsomból például nem lesz meg a tervezett mennyiség. Ellenkező előjelű viszont a hagyma helyzetképe; e nö­vény esetében ugyanis — akárcsak a burgonyáéban — a termelők elégedetlenkednek, hivatkozván a felvásár­lás lassú ütemére. Valamit még a gyümölcsről: szilvadömpinget lát­hatunk a piacokon, ám az alma kevesebb lesz a tava­lyinál. Ez annyit tesz, hogy egymillió helyett úgy 800 ezer tonnányi alma juthat a tárolókba, illetve exportra. S ha már az exportra abszolút számokra tértem át, mindent egybevetvén 16 millió tonna terményt kell gó- rékba, pincékbe, más tárolókba juttatni, szállítani a most elkövetkező hetekben. Mészáros Sándorral, a nád­udvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet fiatal elnök- helyettesével beszélgettem a minap, aki a legfőbb kí­vánságát így foglalta össze: „Bár sikerülne egyszer el­érni, hogy a téesz teherautói ne kényszerüljenek a kü­lönféle átvevőhelyek előtt oly sokáig várakozni!” Természetesen a szállításban nem pusztán a gazda­ságok teherautói, vontatói vesznek részt, — nagy fel­adat hárul a vasútra, a Volán vállalatokra is. Amiként társadalmi összefogásról beszélhetünk úgyszólván a be­takarítás minden fázisában. Hogy mennyivel nagyobb a munka az egyébként 1978-ban ugyancsak nehéznek bizonyult, végül is azonban jó termést eredményező aratásnál, arra bizonyság: míg az aratásban 60 ezren tevékenykedtek, most a nyugdíjasoktól, családtagoktól kezdve a diákokig és katonákig sok ezerrel több em­bert kell bevonni a mezei tennivalókba. A magyarázat összetett. Köztudomású például, hogy az ősziek betakarítását korántsem jellemzi akkora gé­pesítettség, mint a gabona betakarításáét. Dőreség len­ne ebbe holmi mulasztást belelátni, hiszen több tucatnyi növényről van szó, amelyeknek úgyszólván mindegyike más-más gépet igényelne. A cél azonban nyilvánvaló: ne menjen veszendőbe egyetlen mázsa sem! KERESZTÉNYI NÁNDOR illést tartott az MSZMP Központi A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1978. október 12-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titká­rának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájé­Bizottsága koztatót; Borbély Sándornak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az építő- és építőanyagipar helyzetéről, to­vábbfejlesztésének feladatairól szóló jelen­tést; Havasi Ferencnek, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében a lakás­építés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervé­nek irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Az ipari szövetkezetek munkája A kópviseföosoport ü/ése Bonyhädon Az országgyűlési képvise­lők Tolna megyei csoportjá­nak tegnapi munkanapja üzemlátogatásokkal kezdő­dött. Bonyhádon sorra járták az ipari szövetkezeteket, hisz értekezletüknek is az ipari szövetkezetek helyzete volt a témája. A vasipari szövetkezetben megrendezett tanácskozáson Máté Gyula, a szövetkezet el­nöke köszöntötte a Tolna me­gyei képviselőcsoport tagjait, majd rövidesen bemutatta szövetkezetüket. Ezt köve­tően a Fáy lakótelepen meg­tekintették a Bonyhádi Épí­tőipari Szövetkezet munkáját, az új eljárással épülő lakó­házakat. A lakótelepi séta után a Tolna megyei Cipő­ipari Szövetkezethez, majd a ruhaipari szövetkezetbe láto­gattak. Mindenütt a szövet­kezetek elnökei tájékoztat­ták, kalauzolták az ország- gyűlési képviselőket. Az üzemlátogatások után a vasipari szövetkezet tanács­kozótermében Gyerő András, a KISZÖV Tolna megyei el­nöke számolt be a szövetke­zeti ipar helyzetéről. A beszá­molót követő tanácskozáson a képviselőcsoport tagjai nagy elismeréssel szóltak megyénk ipari szövetkezetei­nek tevékenységéről, a négy bonyhádi szövetkezetben lá­tottakról. A képviselőcsoport ülésén részt vett dr. Kálmán Gyu­la, a megyei tanács elnökhe­lyettese, aki hozzászólásában a szövetkezeti ipar termelé­sének minőségi és gazdasági kérdéseivel foglalkozott. Az értekezleten szó volt az ipari szövetkezetek szakmun­kásképzésben betöltött jelen­tős szerepéről is. Daradics Fe­renc, a képviselőcsoport veze­tője összegzésében elismerés­sel szólt az ipari szövetkezetek­ről és valamennyi Tolna me­gyei országgyűlési képviselő nevében további eredményes munkát kívánt a szövetke­zeteknek. Végezetül a képvi­selőcsoport tagjai a váraljai parkerdő építési munkáit te­kintették meg, ahol a bony­hádi ipari szövetkezetek dol­gozói is jelentős társadalmi munkát végeztek. Nemzetiségi küldött-találkozó a népfrontnál November 4-én és 5-én a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségé­nek, november 18-án és 19- én pedig a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetségének kongresszusát rendezik meg. Országszerte, így megyénkben is, megvá­lasztották az elmúlt hetek­ben a kongresszusi küldöt­teket. Tolna megye német nemzetiségi lakosságát 26 küldött és kilenc országos választmányi tag, szerb nemzetiségét pedig egy kül­dött és egy választmányi tag képviseli majd. A küldöttek és választmá­nyi tagok részére tegnap találkozót szervezett a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége, amelyen részt vett S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, dr. Ki­rály Ernő, a megyei párt- bizottság titkára és István József, a megyei tanács el­nökhelyettese is. A tanács­kozást Csajbók Kálmán, a népfront megyei titkára nyitotta meg. A norvég küldöttség programja A Guttorm Hansen elnök vezetésével hazánkban tar­tózkodó norvég parlamenti küldöttség csütörtökön az Egyesült Izzóba látogatott. A küldöttséget elkísérte Rolf Jerving, a Norvég Ki­rályság budapesti nagykö­vete. A vendégeket Horváth Pál vezérigazgató-helyettes tájékoztatta a gyár életéről. Ezt követően a küldöttség üzemlátogatáson vett részt. Tízéves az „Otthon” Még néhány nap és sze­rény ünnepséget tart a Tol­na megyei Népbolt Vállalat. A napokban lesz kerek egy évtizede, hogy megnyílt a szekszárdi Otthon Áruház. Valamikor is e patinás fa­lak között működött Szek- szárd legrangosabb ruházati boltja, a szabadságharc évében alapított Pirnitzer- áruház. Az új, a modern, rangos­ságban szikrányit sem ma­rad el az egykor volttól, sőt, profilja sokkal bővebb, szélesebb. A megnyitáskor bútor-, lakástextil- és ház­tartási felszerelési osztálya volt az áruháznak. Az idők folyamán tüzeléstechnikai és vízszerelési osztály is lé­tesült. A nyitás évében közel 14 millió forint forgalmat bo­nyolított le, 37 fős létszámá­val az áruház, 1969-ben — az első teljes évben — 43 fős létszámmal a forgalom már 52 és fél millió forint volt. Az idén július 1-től már hét osztállyal üzemel az áruház. A fejlődés számai az első évekhez képest ér­zékletesek. A forgalom 1970- ben 72 millió forint volt, az idei terv ennek valamivel több mint kétszerese, 146 millió. Ha figyelembe vesz- szük, hogy szeptember 30- án 112 milliónál tartottak, a legóvatosabb becslések sze­rint is 150 millióra lehet számítani az év végére. A dolgozólétszám 1970-ben 43, az idén 80 fő. Az alapító dolgozók közül tizenketten még ma is az Otthon Áru­ház alkalmazottai. És végül egy teljes forga­lomösszegzés: 1968. október 18-tól 1978. szeptember 30- ig az áruház kétmillió híján egymilliárd forint forgalmat bonyolított le. Tudott, hogy ennek a dolgozók nem örülnek, de bizonyos értelemben mégis pozitív, hogy ezt a nagy nö­vekedést a körülmények változása nélkül érték el. A munkaszervezés, a beszerzés módja, a partneri kapcsola­tok kialakítása együtt fejlő­dött az áruházi forgalom­mal. Erre néhány példa: az Amfora Vállalattal például más áruházaknál is jobb az Otthon kapcsolata. A Bútor­értékesítő Vállalat Domus- áruválasztékot biztosít a szekszárdiak részére. Újab­ban olyan árukat is kapnak, amelyek eleddig Domus- monopolcikkek voltak. A jó munka feltétele — nem utolsósorban az, hogy a dolgozók megfelelő szak- képzettséggel rendelkeznek. Az 51 fős eladói állomány­ból mindössze ketten nem rendelkeznek szakképesítés­sel. Az átlagos életkor 32 év. Hét szocialista brigád működik. Az áruház 1973 óta ötször nyerte el a Kiváló áruház címet. A dolgozók negyven százaléka valami­lyen kitüntetés birtokosa. A földszinti rész gondoláin bőséges a választék

Next

/
Thumbnails
Contents