Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
1978. október 12. ■Képújság 5 FIATALOK mim FIATALOK FIATALOK Kereskedők vetélkedője (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az if júmunkásnapok keretében a szekszárdi járási KlSZ-bizottság élelmiszereladói versenyt rendezett Bá- taszéken. A cél az volt, hogy a járás fiatal kereskedői — akik egyben KISZ-tagok is — összemérjék tudásukat, tapasztalatokat szerezzenek, szakmai ismereteiket továbbfejlesszék. A tizenegy tanuló — a bá- taszéki és a tolnai ÁFÉSZ dolgozói — először elméleti felkészültségéről adott számot politikai és szakmai totó formájában, majd mindenkinek bolti áruforgalmi jelentést kellett készítenie. Ezután a község egyik élelmiszerboltjában a gyakorlatban vizsgáztak: kiszolgálták a vevőket, különféle árukat lemértek, áraztak, csomagolták. A zsűritől a legtöbb pontot Püspöki Klára kapta, aki Bátaszéken a postával szemközti élelmiszerboltban dolgozik. Második Schmidt Mi- hályné (tolnai ÁFÉSZ) lett. Harmadik helyen ugyancsak a bátaszéki ÁFÉSZ eladója, Székely Anna végzett. SERES ANTAL Püspöki Klára ? Kerámiák PaksonJf (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Pakson, a Szamuely Tibor ifjúsági klubban népi kerámiakiállítást rendeztünk a néphadsereg napja alkalmából. A kiállító Bíró Annamária népi iparművész. A klubban nagyszámú közönség előtt Balogh Béla őrnagy méltatta a művész alkotásait. Bíró Annamária 1970-ben kapta meg a népművészet ifjú mestere címet. 1976-ban lett tulajdonosa a népi iparművész címnek. Ez volt a második önálló kiállítása. Most készül egy bemutatkozó kiállításra Makón, szülővárosában. Szekszárdon él, és a kerámiaüzemben dolgozik. Saját elképzeléseit otthon, műtermében, kemencéjében égeti agyagba. A fazekasság a legősibb foglalkozások egyike. Ma, a műanyagok korszakában is sokan keresik a néphagyományok formáit. Ezért volt olyan sikere a kerámiának Pakson, az atomkorszakot jelképező nagyközségben. NAGY VENDEL Október 16—22~ig Megyei ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Tanács és a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa közös rendezésében, hétfőn kezdődnek a Tolna megyei ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok. A megyei rendezvényt tulajdonképpen nem előzték meg a járásiak, sokkal inkább a meavei programjába épülnek bele a járási-városi szintű rendezvények. Ezeken belül is az egyes versenyek, vetélkedők szervezését egy-egy alapszervezet vállalta magára. Az ifjúmunkásnapok célja bemutatni, hogyan dolgoznak, alkotnak megyénk ifjúmunkásai, közöttük is a legifjabbak, a szakmunkás- tanulók. Október 16-án az 505-ös szakmunkásképzőben lesz a megnyitó, amit tanácskozás követ a szakmunkásképzés néhány időszerű kérdéséről. A diákotthonban délután rendezik meg a megye jövendő szakmunkásainak politikai vetélkedőjét. Egy nappal később a paksi atomerőmű építkezésén kerül sor a kőműves- és szerkezetlakatos-tanulók szakmai versenyére. Ugyanakkor rendezik meg Szekszárdon a tanboltban a „Ki minek mestere?” verseny megyei döntőjét, élelmiszer-árusító fiatalok számára. Tizennyolcadikén, Dombóváron, az Unió szövetkezet ad otthont azon épület- aszalosoknak, akik szeretnék bebizonyítani, hogy máris mesterei szakmájuknak. A számítástechnikai gépkezelésben jártas fiatalok a megyei kórházban és Bony- hádon, a Perczel Mór szak- középiskolában bizonyíthatják gyakorlati, illetve elméleti képzettségüket. Másnap az anyagmozgató targoncavezetők mérik össze szakmai tudásukat Szekszárdon, a BVK-ban. A verseny érdekessége, hogy a megyei győztesek számára országos verseny is lesz. A ZIM-ben, Bonyhádon tanácskozást rendeznek, ugyanezen a napon az ifjúsági brigádok szerepéről a munkavédelemben, és a balesetek megelőzésében. Ugyancsak csütörtökön délután lesz tanácskozás a megyei KISZ-bizottságon a számítástechnikai kormány- program Tolna megyei feladatairól és az eddig elért eredményekről. Október húszadikán, pénteken délelőtt és délután több program közül választhatnak az érdeklődők. Az úttörőházban, Szekszárdon módszervásár lesz, üzemi és szakmunkástanuló propagandisták számára. A fiatal orvosok a közéletben című tanácskozásnak a megyei kórház lesz a színhelye. A KISZ—Radar mozgalomról és továbbfejlesztéséről lesz szó a BHG szekszárdi gyárában. Beszéljük meg címmel, vitákra és ifjúsági találkozókra kerül sor Szekszárdon, vállalati és iskolai KISZ-szervezetekben. Október huszonhatodika, döntően a sporté. Délelőtt előadás hangzik el Dombóváron, a városi tanácson a megye gazdaságpolitikai feladatairól a népgazdasági terv megvalósításában, majd Simontornyán, Szekszárdon és Tolnán lesznek a női és férfi kézilabda-, kispályás labdarúgás, valamint az asztalitenisz-versenyek döntői. Általános megyei tömegsport-rendezvényekkel ér véget — a járások szervezésében — az ifjúmunkásáé szakmunkástanuló-napok Tolna megyei programja. Az ünnepélyes zárás és a versenyek díjainak kiosztása Szekszárdon lesz, az úttörőházban. Béke- és barátsági sportnap (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A fegyveres erők napja alkalmából béke- és barátsági sportnapot rendeztek Simontornyán és Tamásiban a községi KISZ-bizottságok. Az időjárás mindkét helyen mostohán bánt a fiatalokkal. Egész nap szitált az eső, de ez nem akadályozta meg a versenyek lebonyolítását. Meglepően sok fiatal indult a lövészversenyen, ennek a versenyszámnak 80 résztvevője volt. Az autós, a motoros és a kerékpáros ügyességi versenynek is sokan szurkoltak. Nem maradt ki a programból természetesen a labdarúgás sem. A sportnap kultúrműsorral zárult. A felvételek Simontornyán készültek. KÖNYE IVÁN Lakóterületi KISZ-alapszervezetek; SZABAD IDŐ Szüreti felvonulás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nagy sikert aratott a szabályi KISZ-alapszervezet által vasárnap megrendezett szüreti felvonulás. A község utcáin a népviseleti hagyományokhoz híven mintegy hatvan fiatal vonult fel feldíszített lovas fogatokkal, lóháton. A közönség körében nagy tetszést arattak a csa- csis fogatok. Este hangulatos bállal fejezték be a szüreti napot. Kismamatalálkozó (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat ifjúsági szocialista brigádja október 9-én vendégül látta a gyesen lévő kismamákat, gyermekeikkel együtt. A találkozón tizennyolc kismama és huszonhárom gyermek vett részt. A KISZ Tolna megyei Bizottsága legutóbbi ülésén a szekszárdi járási bizottság számolt be a lakóterületi alapszervezetek szabadidős tevékenységéről. A téma napirendre tűzését indokolta, hogy ifjúságmozgalmunk egyik sokat vitatott kérdése a szabad idő hasznos és tartalmas eltöltése. Számunkra sem közömbös, hogy fiataljaink a napi munkájuk után hol, milyen körülmények között, milyen tartalommal töltik szabad idejüket. Ifjúsági mozgalmunk elvárása, hogy a fiatalok „ ... szabad idejüket aktív pihenésre, művelődésre és testedzésre használják. Egészséges, vidám, kiegyensúlyozott, korszerű emberi életet akarunk. Azt várjuk a fiataloktól, hogy ragadjanak meg minden alkalmat a testedzésre, a tömegsport, a turisztika fellendítésére, az ifjúsági klubok, könyvtárak, művelődési házak korszerűsítésére és gyarapítására, fejlesszék az öntevékeny művészeti mozgalmat, terjesszék a szépet, a jó ízlést, a kultúrát, legyen gazdag és korszerű az életük.” A lakóterületi alapszervezetek akcióprogramjaikban elsődlegesen a szabad idő hasznos eltöltését célozzák. E szervezetek tagságának összetétele nagyon heterogén. A fiatalok között találunk tanítót, ipari tanulót, agronómust, bolti eladót, esztergályost és középiskolást éppúgy, mint 15 éves leányt, vagy 27 éves fiút. Szabadidős programjaik sikere azon múlik, hogy mennyire tudják rendezvényeiket differenciálni, mennyiben veszik figyelembe a helyben dolgozó és az onnan eljáró fiatalok szabad idejének alakulását, ezeknek a fiataloknak szerteágazó, sokirányú érdeklődési körét. Szabadidős tevékenységük legfontosabb színtere az alapszervezet, de ebben a folyamatban jelentős szerepet játszanak a közművelődési intézmények is. Célunk, hogy a művelődési házak fiataljaink művelődési, szórakozási központjaivá váljanak. Ma még alapszervezeteinknek csak kis része építi be programjába a lakóhely adta kulturálódási lehetőségeket. E Egy beszámoló nyomán hiányosság oka elsősorban abban keresendő, hogy az akcióprogramok készítésekor az egyeztetéseket nem végzik el. KISZ-szervezeteink által kevésbé kihasználtak a községi könyvtárak által biztosított lehetőségek is. A lakóterületi alapszervezetek szabadidős tevékenységének sajátossága, hogy nemcsak az alapszervezet tagjainak, hanem a község többi fiataljának is kell kulturált, hasznos programot biztosítania. Ez az igény leginkább a kis településeken jelentkezik, s alapszervezeteink elsősorban az ifjúsági klubok, KISZ- klubok révén tudják többkevesebb sikerrel kielégíteni. A fiatalok kulturális tevékenysége kiterjed zenés, táncos összejövetelek, politikai, szellemi vetélkedők, ismeret- terjesztő előadások szervezésére, amatőr művészeti csoportok szerepeltetésére. Kedvező tapasztalat, hogy kezd kialakulni a székhely községek és a társközségék közötti kulturális tevékenység ösz- szehangolása. Az előző évekhez viszonyítva e területen csökkent az amatőr művészeti csoportok száma. Korábban kedvelt forma volt a színjátszás, az irodalmi színpad, napjainkban leginkább a néptánccsoportokban tevékenykednek nagyobb számban fiatalök. A szabadidős tevékenység másik jelentős területe a sport és a turisztika. Az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalom bevezetésével alapszervezeteink tevékenységének állandó elemévé vált a sport. KISZ-vezetőink többsége tudatosan törekszik a sportversenyek, sportjátékok szervezésére, mert tapasztalták, hogy a közös testedzés, a közös sportolás erősíti az alapszervezeti közösségeket. Gyakori és kedvelt formái a sporttevékenységnek a különböző túrák, kirándulások, házibajnokságok. KlSZ-szer- vezeteink eredményesen és nagy számban mozgósítanak a különböző versenyekre (falusi spartákiád, OSN, FIN). Egyre több fiatal vesz részt a különböző gyalogtúrákon és kerékpártúrákon. A sportolási feltételek javítása érdekében a sportlétesítmények építésére, karbantartására, felújítására társadalmi munkaakciókat szerveztek. A községi sportegyesületekben az MHSZ klubjainak munkájában fiataljaink aktívan részt vállalnak. Az egyéni feladatvállalások bevezetésével konkrétabb és értékelhetőbb lett a fiatalok szabadidős, önművelődő, önképző tevékenysége. Járásunk lakóterületei alapszervezeteiben a szabad idő hasznos és kulturált eltöltésére a lehetőségek adottak. A javuló feltételek ellenére alapszervezeteink egy részénél a szabadidős tevékenység nem kielégítő. A szabadidős tevékenység továbbfejlesztése érdekében: — a programok további differenciálása szükséges. Tegyük érdekesebbé, vonzóbbá a fiatalok körében a különböző akciókat, rendezvényeket, bátran alkalmazzunk új elemeket. — Az éves akcióprogramokban szerepeltessünk olyan rendezvényeket is, amelyek felébresztik a fiatalok olvasási kedvét. A foglalkozások megtartásához kérjék a könyvtárak segítségét. — A járási KISZ-bizottság a sport és közművelődési munkabizottsága révén adjon hatékonyabb gyakorlati, módszertani segítséget e terület fiataljainak, tegyük munkájukat célirányosabbá. — A személyi feltételek további javítása érdekében céltudatosabb és tervszerűbb kiválasztással a klubvezetők, kul túrfelelősök, sportfelelősök beiskolázása szükséges. Ifjúsági szövetségünk a maga sajátos mozgalmi eszközeivel jelentősen hozzájárul, hogy fiataljaink szabad idejüket hasznosan töltsék el. Az előrelépéshez azonban szükséges az ifjúság nevelésében kialakult társadalmi munka- megosztás jobb koordinálása. Kérjük, hogy az állami és társadalmi szervek és szervezetek mozdítsák elő a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését. Céljaink világosak: művelt, edzett, egészséges fiatalokat akarunk nevelni! Csáki Béla a KISZ Szekszárdi Járási Bizottságának titkára LEHÖCZ SÁNDOR Füst Töredelmesen bevallom, hogy eddig sötét tudatlanságban éltem. Pedig — becsületszavamra — mindig igyekeztem az iskolában, hogy a kellő mérvű fejtágítást megkapjam. A füstről például azt hallottam történelemórán, hogy az ősember füstjelekkel spórolta meg a beszédet. Mert ugye az ősállatok menetrendszerű viharzásától nem értek rá trécselni. Gyermekkorom kalandos olvasmányai arra készítettek fel, hogyha netán lakatlan szigetre vetne egy szerencsétlen hajótörés, akkor füsttel hívjam fel magamra a távoli hajók figyelmét. Huszonéves fejjel már nem olvasok kalandregényt, de újságokat igen, nézem a televíziót, hallgatom a rádiót, vagyis járok ebbe a tömegkommunikációs iskolába. Itt nemrég arról tanultam, hogy a füst színe elárulja, van-e már pápa, vagy nincs. Hol itt akkor a tudatlanság? Hát éppen ez az. A füst legeslegfontosabb jelentését mind a mai napig nem ismertem. Tudniillik, hogy a füst az okosságot jelenti. Persze nem akármilyen füst! Erre a célra egyedül a dohányfüst alkalmas. Mint megrögzött nemdohányzó, úgy képzeltem, hogy a dohányosok önzésből, a saját egészségük — és az enyém! — rombolása céljából gyújtanak rá. A titkok kulcsát á ballagási nótákból közismert nagy- és pirosbetűs élet adta a kezembe: rájöttem, hogy a cigarettafüstben mérhetetlen okosság rejtőzik! Hogyan is lehetne órákig értekezletet tartani az okosságot hozó cigarettafüst nélkül? Hogyan mondhatnának annyi bölcsességet az egyetemisták, ha a szemináriumokon nem tűnnének el a füst homályában? Még a nemzedéki ellentéteket is eltörli ez a csodálatos füst: idős és fiatal dohányos egyaránt fújja, idős és fiatal nemdohányzó egyaránt szívja. A relativitáselméletre is a cigarettafüst tanított meg igazán. Addig is tudtam, hogy létezett holmi Einstein, aki szerint minden az égvilágon viszonylagos — de az elmélet gyakorlati bizonyítását a dohányfüst szolgáltatta számomra. Ha ugyanis több órás passzív dohányzás után kitá- molygok az utcára, a benzingőzről is hajlandó vagyok feltételezni, hogy a legtisztább hegyi levegő, a kipufogó gázról pedig egyenesen azt hiszem, hogy rózsaolaj. Milyen borzasztó, hogy a füst igazi jelentését évekig sűrű homály fedte előttem! Egy életem, egy hálálom, ezután én is dohányozni fogok. Már csak azt kell kinyomoznom, hogy a lángelme eléréséhez márkás külföldi cigaretták szükségesek-e, vagy a magyar bagó is megteszi. KOVÁCS MÁRIA Kerékpáros célba érkezése Autós ügyességi verseny
