Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
1978. október 1. Erdő a sivatagban A Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiájának sivatagi intézetében működő tudósok komplex programot dolgoztak ki a Kara-Kum sivatagnak a legeltetéssel kapcsolatos állattenyésztésre való felhasználására. Ez a majdnem 400 000 négyzetkilométer területű óriási sivatag félelmetes .neve — „Fekete homok” — ellenére egyáltalán nem élettelen. Bármilyen forró is legyen az év, a Kara-Kum sivatagnak még a legaszályosabb szakaszain is évente legalább 120 milliméter csapadék hull. A tudósok éppen ezeket az igen szűkös nedvességkészleteket használták fel. Különleges agrotechnikai módszerek segítségével a helyi ^ viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó bokrokat ültettek: vitaminokban gazdag, örökzöld tűlevelű fákat és más növényeket, amelyeket a juhok szívesen esznek. így olyan füves-bokros legelők keletkeztek, amelyek mindenféle gondozás nélkül 25—30 évig szolgálhatnak, mert a légköri csapadékot és a homoksivatagnak az élethez való csodálatos alkalmazkodóképességét használják fel. Szakemberképzés a Szovjetunióban Az APN tudósítójának kérdéseire Anatolij Su- rujev, a Szovjet Állami Tervbizottság szakemberképzéssel foglalkozó alosztályának vezetője válaszol. A Szovjetunióban nemrég még egyes népgazdasági ágakban a szükségesnél kevesebb volt a szakember. Hiányoztak az építészek, a villamosmérnökök, a mező- gazdasági szakemberek. Ezért 1965 és 1975 között az építészmérnöki szakokon 2,3-szeresére, a villamosmérnökin kétszeresére, a mezőgazdaságin pedig 46 százalékkal nőtt a nappali tagozatos hallgatók száma. A létszámfeltöltéssel párhuzamosan egyes telítődött szakmákban csökken a képzésben részt vevők száma. Kevesebb a hely például a geológiai, a bánya- és olajipari, a gépészeti, a mérnökközgazdász, valamint a humán jellegű szakokon. A nyolcadik ötéves terv <1966—70) időszakában 7 millió szakember került ki a közép- és felsőfokú tanintézetek padjaiból. A kilencedik ötéves terv során (1971—^-75) már 9 millióra emelkedett ez a szám. Ebből 3,4 millióan kaptak főiskolai, illetve egyetemi diplomát. Jelentős növekedés várható a mostani ötéves terv során is, várhatóan 9,6 millióan részesülnek magasabb fokú képzésben. A SZAKEMBERKÉPZÉS TERVEZÉSÉNEK Altalanos elvei A munka az adott vállalat, ágazat, illetve az egész ország által támasztott szakemberszükséglet felmérésével kezdődik. Ehhez szükség van a népgazdaság fejlődési ütemének, műszaki színvonalának — szakágazati megoszlásban való — ismeretére. Egyszóval a népgazdaság fejlődésével kapcsolatban felméréseket, előrejelzéseket készítenek. A szakemberképzés helyes tervezésének egyik legfontosabb tényezője a demográfiai előrejelzés. Segítségével meghatározható az általános képzésben részt vevők száma, a továbbtanulók várható megoszlása és az egész ország munkaerő- forrásának helyzete. A Szovjet Állami Tervbizottság figyelembe veszi, hogy a tanintézetek közül sok — elsősorban a műszakiak — azokban a köztársaságokban találhatók, ahol a profiljuknak megfelelő gazdasági ág magas fejlettségi szintet ért el. Ezáltal szem előtt tarthatók azoknak a körzeteknek a nemzeti sajátosságai, amelyek majd fogadják az iskolapadból kikerülő fiatalokat. A tanintézetek elhelyezkedése jelenleg teljes mértékben tükrözi a termelőerők területi megoszlását, az egyes körzetek specializáció- ját, s a gazdasági fejlődés várható irányait. Rohamos ütemben bővül a felső- és középfokú képzés Közép- Ázsiában, Kazahsztánban, az Uraiban, Szibériában, s a Távol-Keleten. A kilencedik ötéves terv során újjáépített, illetve átszervezett főiskolák közül 15 az Uraiban, Szibériában és a Távol-Keleten, 14 pedig Közép-Ázsiában és Kazahsztánban található. A LEGFONTOSABB SZEMPONTOK A SZAKEMBER- KÉPZÉSBEN A tudományos-technikai forradalom mind magasabb követelményeket támaszt a szakemberképzés színvonalában. A kommunista párt és a kormány ezeket veszi figyelembe akkor, amikor állandóan emeli a szakemberképzéssel kapcsolatos költségvetési ráfordításokat. Egyidejűleg növekszik az egy tanulóra jutó állami kiadások összege. Egy főiskolai hallgatóra jutó ráfordítás például, az 1965-ös 384 rubelről 1975-re 612 rubelre emelkedett. Ez a tendencia érvényesül majd a jövőben is. Évről évre nő a sokrétű ismerettel rendelkező szakemberek iránti szükséglet. A szakmák rendkívül differenciált nomenklatúrája (majdnem ezerféle közép- és felsőfokú képzettséget igénylő szakmamegjelölés létezik) jelentősen megnehezíti a szakemberek ésszerű foglalkoztatását. Sok főiskola sikeresen alkalmazza a Moszkvai Fizikai-Műszaki Intézet azon kísérletét, amely az általános és műszáki képzést összekapcsolja a tudományos kutató tevékenységgel. A diákok egyre több tudományos kutatómunkában vesznek részt. A főiskolák és az egyes termelőegységek között gyakran jön .létre tudományos-műszaki együttműködés. A szakemberképzés minőségi jellemzőinek a javítása összetett probléma. De a cél: a sokrétű tudással rendelkező embertípus kialakítása. Ez az SZKP programjában központi helyet foglal el. A megvalósulás a szocialista életmód fejlődése, illetve a kommunista társadalom építése során következik be. ARKAGYIJ KUDRJA Lengyelország legforgalm asabb folyója az Odera, amely összeköti a sziléziai iparvidéket a Balti-tengerrel. A vízi utat naponta több száz hajó és vontató veszi igénybe. Képünkön: uszályok érkeznek Szczecinből Wroclawba. I Iskolareform A XXI. század számára nevelnek Egy mondatban meg lehet fogalmazni a mai lengyel iskola feladatát: az iskoláknak meg kell tanítania tanulni. A XX. század végefelé már nem létezhet olyan intézmény, amely egy egész életre ellátja az embereket ismeretanyaggal. Épp ez a célja a Lengyel- országban most megkezdett nemzetközi közoktatási reformnak. Fokozatosan bevezetik az általános, tíz- osztályos, kötelező oktatást. Ez egy ún. 0 évvel kezdődik, mely valamennyi hatéves számára kötelező lesz, míg a „valódi iskola” első osztályába hétéves korban mennek a gyerekek. Az előkészítő osztályokban már tavaly megkezdődtek a foglalkozások, azaz a gyerekeknek a rendszeres tanulásra való előkészítése. Maga a tízosztályos iskola két szakaszból áll majd. Az első szakaszban — az első három évben az alapvető ismereteket oktatják. A második szakaszban —, melyet „rendszeres oktatásnak” is neveznek —, azaz a negyedik osztálytól kezdve már jóval bővebb ismeretanyagot tanítanak és több lesz a tantárgyak száma is. A tanulók iskolában töltött idejének azonban csak 70 százalékát fordítják a tanórákra. A fennmaradó időt fakultatív foglalkozásokkal töltik el, s ezt a tanuló, érdeklődésének megfelelően, maga választhatja ki. A reform bevezetésére fokozatosan kerül majd sor, a jelenlegi iskolai évtől, 1978—79-től kezdődően 1988 —89-ig. Tíz éven keresztül tehát két oktatási rendszer él majd egymás mellett Lengyelországban: az eddigi és a reformált. Ez idő alatt komoly erőfeszítéseket fordítanak majd a tízéves iskola tantervének tökéletesítésére. (Interpress—KS) Uj könyvből tanulják az ábécét a lengyel gyerekek Családügyi bírósagok Lengyelországban évek óta kísérleteket folytatnak a családi ügyekre vonatkozó igazságszolgáltatás tökéletesítésére. A célkitűzés kettős: a létrehozandó szervezeti megoldások biztosítsák a hatékony bíráskodás lehetőségét, ugyanakkor legyenek előnyösek minden érdekelt állampolgár számára. Az egyik első lépés az volt, hogy pár éve 12 családügyi bíróságot hoztak létre. Átfogó elemzéseket készítettek a családokról, a családi konfliktusok alapvető okairól. Köztudomású, hogy a mai család intézményének működése — minden kedvező társadalmi átalakulás ellenére — rendkívül bonyolult. Nemegyszer elengedhetetlen a bírósági beavatkozás, hiszen a családi viszályoknak szélesebb társadalmi következményei vannak. Világosan mutatja ezt a bíróság elé kerülő fiatalkorúak növekvő száma. Szintén sokatmondó a lengyelországi válások számának emelkedése. (1976-ban 43 ezer). Egy házasság felbomlása pedig újabb problémákat okoz: a szülői felügyelet gyakorlása; a tartási kötelezettségek teljesítése; a vagyon, a lakás megosztása, stb. Eddig a családvédelem terén a fiatalkorúak bíróságai maguk végezték a nyomozási és a megelőző tevékenységet is. Az idén január 1-től átalakították a lengyel bírósági szervezetet; ezentúl büntető, polgári, valamint családügyi bíróságok fognak működni. A családügyi bíróságok különválasztása azt célozta, hogy egységesebbé tegyék az egy családon belül különböző kérdésekre vonatkozó ítélkezést, továbbá kiszélesítsék a megelőzést és a társadalomba való visszailleszkedést segítő tevékenységet. Milyen jellegű ügyek kerültek a családügyi bíróságok hatáskörébe? A család és a gyermek gondozására vonatkozó eseteken kívül — mint a válás, a tartásdíj, vagyonmegosztás, a kiskorúak gondozása — átvették a büntetőügyek egy részét is. Ez utóbbiakhoz tartozik a családtagok bántalmazása, a kiskorúak alkoholhoz szoktatása, valamint a tartási kötelezettség alóli kibúvás. Nagy fontosságot tulajdonítanak az újonnan felállított bíróságok és a velük együttműködő szervezetek megelőző tevékenységének. A cél az, hogy elejét vegyék a kiskorúak erkölcsi züllésének olyan esetekben, amikor a társadalmi normák megsértése még nem ölt túlságosan durva formát. Az új családügyi bíróságok Lengyelország minden nagyobb városában megalakultak, a bírói testületet 382 női és 114 férfi bíró alkotja. A gyámhatósági pártfogók munkáját közel 10 ezer társadalmi aktivista, több ezer népi ülnök, valamint pszichológusokból, szociológusokból, szexológusokból és pedagógusokból álló családügyi csoportok is segíteni fogják. (INTERPRESS—KS) A bolgár kultúra számokban Bulgáriában a népi hatalom 34 éve alatt gyors fejlődésnek indult a közoktatás. Jelenleg az országban 26 főiskola és egyetem van, összesen 12 315 oktatóval. A tízezernyi professzor nagyszámú diákságot oktat: minden tízezer bolgárból 142 látogatja az egyetemeket. Ugyanakkor számos külföldi egyetemista tanul a balkáni szocialista országban, elsősorban a harmadik világból. * A bolgár könyvkiadás szervezetében 24 önálló kiadó működik. Ezek az elmúlt több mint három évtized alatt 1 millió könyvet adtak ki. Munkásságuknak is köszönhető a bolgár irodalom külföldi sikere — 65 nyelvre fordították le a bolgár szerzők munkáit. ♦ Bulgáriában már a múlt században kialakult a közkönyvtárak hálózata. Jelenleg 10 350 könyvtár van, polcaikon 65 millió könyvet őriznek. * A nyolcmilliós szocialista országban nagy becsülete van a színházművészetnek. 54 hivatásos színházon kívül számos amatőr együttes is rendszeres előadásokat tart — profi színvonalon. * A bolgár filmművészek az elmúlt esztendőben 20 játékfilmet és 387 rövidfilmet készítettek. Az országban 3597 mozi van, amelyek a hazai termésen kívül a szocialista országokból 110, a tőkés országokból pedig 45 játékfilmet mutattak be, összesen 115 millió néző előtL Vízi országút
