Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-06 / 236. szám

OK-TÖBßR Névnap: Brúnó A Nap kél 5.49 — nyugszik 17.15 órakor A Hold kél 10.09 — nyugszik 19.59 órakor Százkilencvenöt évvel ezelőtt, 1783. október 6-án született — és 1855-ben halt meg — Francois Magen- die francia fiziológus, orvos, a modern élettan és kí­sérleti gyógyszertan egyik megalapítója. . 6 PÉNTEK JÉGVERÉS Belecskán és Tamásiban. Szerdán délután mintegy húsz percen át esett a jég Belecska határában, s a Szabadság szövetkezet 140 hektáros magfogó lucernájá­ban, 41 hektár szabadföldi paprika, és négy hektár pa­radicsomtáblájában okozott jelentősebb kárt. Tamásiban a község közelében lévő sző­lőkben károsított a mintegy három percig tartó jégeső. ^ BEFEJEZŐDÖTT a szil­vaszedés Madocsán. Az Igaz­ság Szövetkezet 18 hektáros szilvaterületéről szeptember végéig 62 vagon gyümölcsöt szedtek le; dupláját annak, amit más években szüretel­tek. A termés felét az NDK- ba és a Szovjetunióba expor­tálták, a többi pedig a Paksi Konzervgyárnak és a jakab- szállási tsz-nek adták át. ri gyáregység vezetése és az Állami Biztosító képviselői megállapodtak abban, hogy az idei év végéig kölcsönösen olyan előkészítő propagan­dát fejtenek ki, hogy 1979. január 1-től megkezdhessék a konkrét szervezést. (Oszlán- czi János.) + A MA VOSZ Tolna me­gyei intézőbizottsága szerve­zésében vadvédelmi tanfo­lyam kezdődött tegnap Szek- szárdon. Tolnai Ferenc, az intézőbizottság elnöke nyitot­ta meg a rendezvényt, ame­lyen 95 fő vesz részt. A hall­gatók a vadgazdálkodással és a természetvédelmi felada­tokkal ismerkednek. A részt­vevők zömmel vadászok, de vannak köztük természetked­velő fiatalemberek is, akik később vadászok szeretnének lenni. A NYOLC UTCA JÁR­HATÓ. Bölcskén a Baracsi, a Kender, a Malinovszkij, a Vörös csillag, az Árpád, a Zalka Máté, a Dimitrov és a Sallai utcát a lakók egy év alatt kohósalakkal járhatóvá tették. A salakot a községi tanács biztosította. * KISIPAROSOK a lakos­ságért. Az V. ötéves terv in­dulásakor a megye lakossá­gának ipari javítási és sze­mélyes jellegű szolgáltatásai­nak közel 38 százalékát, — az építőipari szolgáltatások­nak pedig közel negyven szá­zalékát — a kisipar látta el. O A LÄNG GÉPGYÁR dolgozói részéről fokozódó igény jelentkezik az új, kor­szerű biztosítási forma, a CS£B—80 iránt. A dombóvá­Az aradi vértanúk kivégzésé­nek 139. évfordulóján megismé­teli a televízió a Magyarország, 1849 című dokumentumjátékot. Este a Röpülj, páva! népművé­szeti vetélkedőműsor első döntő­jére kerül sor. Most Pest megye és a Rábaköz csapata versenyez, de a döntőnek már az első for­dulója is izgalmas számunkra, hiszen a továbbiakban két csa­patunk is színre lép majd. A második műsorban a Vidám sirató egy bolyongó porszemért címmel Sütő András két részes komédiáját mutatja be a televí­zió, a Szegedi Nemzeti Színház előadásának felvételéről. Ünnepség volt tegnap Bátaszéken. A család s a községi tanács vezetői köszöntötték Freund Ádámnét 100. születés­napja alkalmából. Az évfordulón az úttörők énekkel, sza­valattal kedveskedtek az ünnepeltnek, majd Erdei János tanácselnök szólt kedves szavakkal Bátaszék legidősebb szülöttjéhez. Ezt követően átadták a tiszteletet, s szere- tetet jelképező ajándékokat. Freund Ádámné lánya, uno­kái, déd- és ükunokái körében ünnepelte a nevezetes év­fordulót. Élénkülő szél Várható időjárás ma estig: válto­zóan felhős idő, számottevő csapadék nélkül. Élénk, időnként erős, helyen­ként viharos északnyugati, északi szél. Várható legmagasabb nappali — hőmérséklet 12—17 fok között. Távolabbi kilátások kedd reggelig: Az erős északnyugati szél fokozatosan mérséklődik, a nappali fölmelegedés kissé fokozódik. Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet plusz 5—10 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet eleinte 14, később 18 fok körül. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területének 20 százalékán várható. Harmincegy új tanuló (TUD0S1TÖNKTÖL) Mint arról már beszámol­tunk, az idei év januárjában a budapesti Páva Női Fehér­neműgyár Tamásiban új üze­met létesített, ahol hatvanan dolgoznak. Az 1980-ra elké­szülő gyár közel 500 munkást foglalkoztat majd. Az után­pótlásra már most gondol­nak, október 1-ével beindult 31 tanulóval a korszerű tan­műhely, ahol két szakoktató irányításával tanulnak a lá­nyok. Az elméleti anyagot a helyi 518-as Szakmunkás- képző Iskolában sajátítják el. Betervezték, hogy az elkövet­kező években — minden tan­évben — 31 tanulót iskoláz­nak majd be. Kép és szöveg: KÖNYE IVÁN OL VAST AM Beosztott-rendszertan Rajtam, aztán ne múljék a „hazai tudományos élet” fejlődése! Olvastam a tegnapi lapban, hogy ennek a hi­bája miszerint nem elemezte még kellő alapossággal a „főnöknek” nevezett jelenséget. Ebből én rögtön rájöt­tem, hogy ahol egy kutatási terület — a tegnapi írás­ig — kimaradt, ott kell lennie még legalább egy feltá­ratlan témának. Van is. Első megállapítás, úgy is mint axióma, ami nem szo­rul bizonyításra: ahol főnök van, ott beosztottnak is lennie kell. Második: többen vannak, mint a főnökök. Mindebből következik, hogy beosztott-rendszertan is van, csak még ki kell dolgozni. A vázlat vázlata a kö­vetkező lehetne, hozzátéve, hogy sok átmenet alfaj és változat figyelhető meg a munkahelyeken — o beosz­tott természetes lelőhelyén. Az első típus a taposó. Ez a fajta a legismertebb, mert éppen az a jellemző sajátossága, hogy ha akarja, ha nem felhívja magára a figyelmet. Ismeretes a csak lefelé taposó és az intrikus alfaj is. Nagy számban lel­hetők fel a bólogatok, akik bármely típusú főnökkel szorgalmasan egyetértenek. Ennek alfaja minden be­osztott minden nézetére is rábólint. Ez utóbbit arról ismerni meg, hogy igyekszik teljesen láthatatlanná válni. A harmadik típus az előbbi ellentéte, az anar- hista. Soha senkivel, lent és fent, semmiben nem ért egyet. Mindig az nem tetszik neki, ami éppen van. Persze ha valaki alapos és tudományos vizsgálatnak veti alá teszem azt a saját munkahelyét, és nem tarto­zik egyik típusba se — találhat egyszerűen csak jó kol­légákat is. I­Innen jön a lángolt kolbász (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A TESZKERV szaküzleté­ben nagy sikere van a lán­golt kolbásznak és néhány egyéb hentesárunak. A Szek­szárdi Állami Gazdaság új- bereki kerületében Juhász Zoltántól, a vágóhíd megbí­zott üzemvezetőjétől érdek­lődtünk a vágóhíd termelésé­ről. — A vágóhíd éves termelé­se 1200 mázsa tőkehús. Az üzemben még a sertések bőre sem megy veszendőbe, a bőrt a budapesti tímáripari szövetkezet viszi el feldolgo­zásra. A húst a Tolna megyei Népbolt vásárolja fel, szerző­dés alapján. Hetente 21 má­zsát szállítanak a TESZ- KERV-nek, 16 mázsa körül a Népboltnak. Mind e mellett mintegy tízmázsányi friss hús jut a gazdaság különböző ke­rületeinek üzemi konyháira is. A jövőben bővíteni kíván­ják a létesítményt. SÁRKÖZI JÁNOS Németkér Patakmeder-mélyítés A munkálatokat már 1400 méteren elvégezték Három tábla és más semmi...? A „Kossuth” Mgtsz szék­hazának falán a cégtábla alatt másik három, kopófél­ben lévő tábla díszeleg, hir­detve, hogy a gazdaság 1972- ben, ’73-ban ■ és ’74-ben „Kiváló Termelőszövetkezet” címet kapott. ’75-ben, azaz a tsz Tolna megyébe kerülése­kor megszakadt a sorozat. Vajon miért? — A sorozat megszakadt, de a munkánk semmivel sem rosszabb, mint volt. sőt to­vább fejlődünk. Csak az eredményeink nem olyan látványosak, mint a korábbi­akban voltak. Hogy jól tart­juk magunkat, arra bizonyí­ték az, hogy terméseredmé­nyeink a megyei átlag felett vannak. Mindez annak elle­nére, hogy a talajviszonyok a mi szövetkezetünknél a leg­rosszabbak. Ezt igazolja, hogy a Dombóvár városkörnyéki közigazgatás községei közül, nálunk a legalacsonyabb az aranykorona érték: 14,9. Má­soknál ennek duplája, vagy még több. Ezzel a sásdi já­rásban az elsők voltunk, itt meg az utolsók vagyunk. En­nék ellenére a MÉM 1977-es értékelésében a mezőgazda- sági üzemek területi nagyság szerinti rangsorában orszá­gosan a 343. helyen állunk ezer tsz között. Ez a helyezés azt is jelenti, hogy a Dombó­vár környékieket messze megelőzve, közöttük az elsők vagyunk — mondja a tsz főkönyvelője. Ha a magyar falu modell­jét kellene elkészíteni, helyet követelne benne a falut át­szelő vagy a falu mellett za­vartalanul, méltóságteljesen fölydogáló patak is. Rendel­tetése ősidők óta az volt és az is marad, hogy a források ví­zét, a gyorsan lehullt és be nem ivódott esőt, valamint a közterekről, lakásokból kifo­lyó vizet, s nem szennyvizet elvezesse. Ha eleget tesz en­nek a követelménynek, nagy örömünkre szolgál. De ha nem, sok bosszúságnak, kel­lemetlenségnek lehet az elő­idézője. A patak medre kellő gon­dozás, ápolás hiányában ál­landóan telítődik, feltöltődik. A víz folyása lelassul, ingo­ványossá lesz. a terep. Szük­ség van tehát időnként a pa­tak medrének mélyítésére, tisztítására. A képen látható munkálatokat Németkér 'ha­tárában kaptam lencsevégre. Itt esős, csapadékos évszakok­ban a falu pincéinek több mint a felében feltör a talaj­víz. Ez nemcsak a pincék és szuterinok állagában okoz károkat, hanem érezteti ha­tását az alap nélkül épült ré­gi lakásokban is. Nagy gond ez a községben. Sok problé­mát okozott már a vezetők­nek is. Sokat remél a község la­kossága a patakmeder mélyí­tésétől, amely várhatóan a talajvíz szintjének a csökke­nését is eredményezi. A munkálatokat 1400 mé­teren már elvégeztették. Re­méljük, hogy folytatása is következik, ha erre anyagi alapja lesz a községi tanács­nak. NAGYFALUSI ALBERT Az MTESZ életéből Valószínűleg igaza volt Maucha Rezsőnek, a magyar hidrokémiai és hidrobiológiái kutatások híres úttörőjének, amikor azt jósolta, hogy a "jö­vő évezredben nem az arany, hanem a tiszta, egészséges víz lesz az emberiség legértéke­sebb kincse. A vízfelhasználás és szenny­víztermelés adatait vizsgálva úgy tűnik, hogy jóslata bevá­lik. Magyarország vízfelhasz­nálása 1972-ben mintegy négy köbkilométer volt, ami a Ba­laton víztömege kétszeresé­nek felel meg. Ez a mennyi­ség 1974-re 5,3 köbkilométer­re növekedett, 1985-re vár­hatóan eléri a 13 és fél köb- kilométert. Hazánkban évente 600 mil­lió köbméter szennyvíz ter­heli vizeinket, ennek több mint kétharmada ipari és mezőgazdasági, a többi ház­tartási eredetű. A budapesti szennyvíz — hogy csak egy példát említsünk — 95 száza­léka deritetlenül ömlik a Du­nába. Ennek eredményét mi is „élvezzük”. Bár nálunk még nem olyan tragikus a helyzet, mint Eu­rópa számos fejlett tőkés or­szágában, vizeink zöménél a természetes tisztulás adta kri­tikus határ szélén állunk. Elég a Bodeni-tóra, a Rajná­ra, a Temzére utalni. Ezek­ben a vizekben úgyszólván minden szerves élet meg­szűnt, tavaly minden jóérzé­sű embert megdöbbentett a hír, miszerint a Temzében „megint fogtak egy halat”. A hidrobiológia tudomá­nyát méltán nevezhetjük a „vizek őrének”. Egyik alapve­tő kutatási feladata annak ta­nulmányozása, hogy a vizek­ben lévő szervesanyag-felépí- tő és -elbontó folyamatok ho­gyan játszódnak le. milyen kapcsolatban vannak egymás­sal és hogyan befolyásolják a biológiai egyensúlyt. A vizekben található élő szervezetekben végbemenő változások érzékeny műszer­ként jelzik az egyensúlyt ve­szélyeztető folyamatokat. Pél­dául a Balatonban élő alga-, fajok eltűnése, vagy az alga­produkció megnövekedése rendellenességre utal. A keszthelyi, illetve a szigligeti öbölben lévő hínár előretöré­se a víz összetételében lévő változásra figyelmeztet, a szi­kes. sós vizek kiédesülése az Alföldön és a Fertő tó egyes vidékein szintén a biológiai egyensúly megbomlását jelzi. Hasonló jelenségeket tapasz­talhatunk megyénk legna­gyobb fürdővize, a faddi holt Duna-ág esetében is. A különböző vizsgálatokra igen nagy szükség van. vala­mint az azok által feltárt hi­bák elhárítására, mert az ipari fejlődés egvre újabb ve­szedelmeket zúdít civilizá­ciónkra. Az új mezőgazdasá­gi művelési módok, a növény­védő szerek, műtrágyák kellő körültekintés nélkül alkalma­zása károkat okozhat, mert a víz körforgásába kerülve a vegyszerek káros hatása ösz- szegződik. s útja tovább már nem irányítható, ellenőrizhe­tő. A rovarirtó szerek általá­ban igen lassan bomlanak le, túlzott mértékű alkalmazásuk az élővilágot fenyegeti. Meg­bízható, jó előrejelzéssel ta­lán elkerülhetők az olvan hal- pusztulások — például. — amelyekre az 1965-ös évben a Balatonon, az idén pedig a győri Dunán került sor. Ezek a kérdések foglalkoz­tatják a hidrobiológus szak­embereket, akik éppen ezért három napon át tanácskoznak a Magyar Tudományos Aka­démia rendezésében a XX. hidrobiológiái napok kereté­ben a helyzet hathatós javí­tására teendő intézkedések­ről. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG — A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja — Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN, főszerkesztő-helyettes: SZÁLAI JÁNOS. — Szerkesztőség: Szekszárd, Beloiannisz u. 2. 7100 Telefon: 129-01, 123-61. Crossbar-szám: 263. Sportrovat: 128-15. — Kiadja: a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Béla tér 1. 7100. Telefon: 120-10, 120-11. Telex: 14251, postafiók: 71. — Felelős kiadó: PETRITS FERENC. Készfiit ofszet-rotációs eljárással. Saphir 96-os gépen a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Szé­chenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 129-21. — Felelős vezető: SZÉLL ISTVÁN — Terjeszti a Magyar Posta — Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbe­sítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20,— Ft. — Indexszám 25 069 ISSN 0133-0551

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents