Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-06 / 236. szám
7“i.oi T: iwtá i XXVIII. évfolyam, 236. szám ARA: 030 Ft 1978. október 6-, péntek Mai számunkból MI A LEGJOBB REKLÁM? (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) AZ ORVOSÉ A SZÓ (5. old.) MOSZKVÁRA KÉSZÜLVE (4. old.) Volt, van és lesz?! Ha a nyolcórás napi műszak teljesítményét száz százalékosnak vesszük — s ez jóindulatú feltételezés —, akkor a napi 10 órás műszakban dolgozó ember teljesítménye 85 százalékos, a 12 órás műszakban dolgozóé már csak 75 százalékos. A két, illetve négy túlórával meghosszabbított műszakért természetesen tisztes túl- I óradíj jár. Ezt is bekalkulálva a képlet így fest: minél i több a túlóra, annál magasabb a bér és alacsonyabb a f teljesítmény. Erre az összefüggésre nem magyar, hanem jj francia kutatók hívták fel a figyelmet. I Lengyel kutatók viszont szoros összefüggést mutattak | ki a túlórák számának növekedése és a munkahelyi bal- I I ® esetek száma között. Bebizonyították, hogy a növekvő I túlórázás következtében nemcsak a munka minősége ! romlik, hanem a munkások olyan pszichofizikai álla- [ pótba kerülnek, ami már önmagában is oka a termelési j költségek növekedésének és a termelékenység romlásá- I nak. E megállapítást erősítik azok az amerikai vizsgálatok, amelyek szerint — az ottani munkaszervezési felI I tételek között — csak három túlóra alatt érhető el az a termelési eredmény, amit a fizikai munkások, normál munkaidőben, két óra alatt teljesítenek. Egyszóval: a teljesen automatizált munkák kivételé- |l vei, a túlórában végzett munka eredménye lényegesen kisebb, mint a törvényes munkaidő alatt elérhető eredmény. Nyilvánvaló: az ember nem képes napi 12—13 órát azonos intenzitással és azonos hatékonysággal vé- j gig dolgozni. Mondom: nyilvánvaló... Legalábbis a külI földi szakirodalom szerint... Mert ilyen természetű hazai vizsgálatok után hiába is kutatna az ember. Nincsenek. Holott az is nyilvánvaló, hogy az iménti meg- I állapítások nemcsak a francia, a lengyel, vagy az ame- j rikai iparra jellemzőek. Nálunk a túlóra, a világ legtermészetesebb jelensé- í gei közé tartozik; afféle előre tervezett „kapacitástarta- : lék”, olyan szükséges rossz, amely ellen legfeljebb zsur- j nalisztikai eszközökkel, módszerekkel emelünk szót, ám -í a valóságos okok vizsgálatával, elemzésével nem sokat í törődünk. Túlóra volt, van és lesz... A statisztikai adatok is ezt bizonyítják: gyenge első negyedév — újabban már ez sem megy túlórák nélkül —, némileg erősebb I második negyedév, majd „időarányosan” növekvő túlóramennyiség a harmadik negyedben, és végül a „mindent bele” állapot az utolsó három hónapban. És ez nemcsak a negyedévekre, a dekádokra is jellemző. Hasz- szú évek óta, sőt: egyre jobban terjednek az olyan bé- ; rezési, jutalmazási formák, amelyek a — kollektív szer- l ződésekben rögzített — túlóraszabályok kijátszására en- s gednek következtetni. A mozgóbérek felhasználásának részletezése is arra utal, hogy még az egészségre ártal- j más munkakörökben is növekszik az illegális túlórázás. \ I Mert ilyen is van. S nincs az a statisztikus, aki leg- f alább megközelítően kimutathatná az úgynevezett „fe- ' kete”-túlórák mértékét. Az imént idézett külföldi vizsgálatok eredményeiből : egyértelműen következik, hogy a túlóra rossz üzlet a j I munkaadó számára. És nem jó a munkásoknak sem. j Nemcsak a nagyobb elfáradás, a nagyobb balesetveszély miatt, hanem mert a rendszeres túlmunka, érthető módon, zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. És mégis: a túlóra, nemcsak a munkáltató által előre I betervezett ,,kapacitásbővítés”, hanem a munkavállaló által is szívesen vett keresetnövelési lehetőség. Újság- ■ cikkek nem szólnak róla, de néhány szociológiai vizsgálódás felhívta a figyelmet arra, hogy a munkások egy része egyáltalán nem tiltakozik a túlóra ellen. Sőt: bizonyos esetekben a munkavállalási feltételek közé sorolandó a túlórabiztosítás. Arra is akad példa, ha a vállalat vezetői már nem tűrik a minden mértéken felüli ! túlmunkát, akkor a munkások megtalálják a módját, hogy kikényszerítsék a további túlórát. No nem azért, mintha nem tudnának elszakadni a munkahelyüktől, #; mintha mindenáron még többet és többet akarnának teljesíteni, hanem — tessék egy pillantást vetni a keI resetek időszakonkénti alakulását jelző statisztikákra —, mert számítanak a túlóradíjjal pótlékolt keresetre. Ez í a bérstatisztika ugyanazt jelzi, amit a túlórastatisztika: az év első három hónapjának átlagkeresete messze elmarad az év utolsó negyedében elért keresetektől. S ezen a ponton a túlóraprobléma átcsap a bérszabá■! lyozás problémájába. S előáll a furcsa helyzet: miközben a szakszervezet harcol a mértéktelen túlórázás ellen, hivatkozva a munkások érdekeire, közben könnyen szembe találhatja magát éppen azokkal, akiknek az érdekeit védi. S mert ez cseppet sem kívánatos állapot, talán érdemes lenne a szakszervezetnek belevágnia a j nagy feladatba: sokoldalúan és részletesen elemezni, ] hogy a túlórázás miért is tartozik gazdasági életünk szűnni nem akaró, káros jelenségei közé. VÉRTES CSABA Asszad Moszkvában Szovjet-szíriai tárgyalások Hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezet Hafez Asszad. Képünkön: a szíriai elnököt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözli — Tudósítás a 2. oldalon. (Képtávírónkon érkezett.) illést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Bruno Kreiáky- nek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának hazánkban tett nem hivatalos látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett a KGST Végrehajtó Bizottságának 87. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott -ajánlásokból eredő feladatok végrehajtására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az OKP küldöttsége Párizsban Párizsban csütörtökön megkezdődtek a tárgyalások a Francia és az Olasz Kommunista Párt vezetői között. Berlinguer látogatására a két párt közötti rendszeres találkozók keretében került sor. Az OKP főtitkárát Antonio Tato és Antonio Rubbi, a KB tagjai kísérték el a francia fővárosba. Ez az első találkozó a két nagy nyugati kommunista párt vezetői között a francia nemzetgyűlési választások és a Moro-ügy, valamint a közös piaci parlament megválasztása időpontjának kitűzése óta. Az OKP és az FKP egyfelől több ízben is hitet tett a kölcsönös szolidaritás mellett, másfelől saját országában sok tekintetben eltérő stratégiát követett az elmúlt időszakban. Időszakos tanácstagi választások Ülést tartott a megyei választási elnökség. Megvizsgálta az elmúlt időszakban megüresedett tanácstagi helyeket betöltő választás előkészületeit. Megállapította, hogy az előkészületek, a ielölőgyűlé- sek mindenütt rendben zajlottak le. Az időközi tanácstagi választások Tolna megyében huszonhat tanácsot érintenek, s hatvankilenc megüresedett helyre kell új tanácstagot választani. A választók vasárnap, október 8-án reggel 6 órától este 6 óráig adhatják le szavazataikat a Hazafias Népfront jelöltjeire. Etióp delegáció Szekszárdim Magyarországi programja során, tegnap délelőtt e.tióp delegáció látogatott Szekszárdra, élén Tesfaye Maró államtitkár, megbízott építési és városfejlesztési miniszterrel. A megbízott miniszter és két minisztériumi főosztály- vezető, több szocialista országban tanulmányozza a város- fejlesztést és tervezést, valamint a lakásépítési programot. Tegnap délelőtt az etióp vendégek a megye és Szék- szárd vezetőivel találkoztak, közöttük dr. Gyugyi Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával, dr. Rúzsa Jánossal, a városi pártbizottság első titkárával és Császár Józseffel, a megyei tanács általános elnökhelyettesével. Képünkön: Tesfaye Maró megbízott miniszter, a megye és Szekszárd vezetőivel. Betakarítási szezon Diákok a gyümölcsösben, szőlőben Évek óta megszokott, hogy ilyenkor ősszel középiskolások, az általános iskolák felső tagozatos tanulói hosz- szabb-rövidebb időt töltenek a mezőgazdasági üzemekben: szőlőt, gyümölcsöt szüretelnek, zöldségféléket szednek. Ezekben a hetekben Tolna megye számos gazdaságában dolgoznak diákok. A simon- tornyai Vak Bottyán Általános Iskola felső tagozatosai az igari Lenin Tsz-ben szedik a szőlőt, hasonlóan a tolnai Földvári Mihály Gimnázium kétszáz növendéke is, akik a helyi tsz-ben szüretelnek. A Paksi Állami Gazdaságban a dunaszentgyörgyi, a gerjeni, a faddi, a németkéri, a paksi III. számú és a Beze- rédj Általános Iskola tanulói, valamint a Vak Bottyán Gimnázium diákjai — ösz- szesen 795-en szüretelnek. A szekszárdi Aranyfürt szövetkezetben 300 egészség- ügyi szakközépiskolás, valamint a tanítóképző főiskola 150 hallgatója szedi a szőlőt. A Tamási Állami Gazdaságban a helyi gimnázium és általános iskola 300 diákja sárgarépát, cukorrépát szed és kézzel fosztja a hibrid kukoricát. A Szekszárdi Állami Gazdaságban a bonyhádi Petőfi Gimnázium és a közgazdasági szakközépiskola 300—300 tanulója, a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola 300 diákja, valamint a Rózsa Ferenc Ipari Szakközépiskolából 360-an, a Garay Gimnáziumból pedig 500-an — összesen 1800-an dolgoznak: szőlőt és burgonyát szednek. A betakarítási munkákban részt vevő közép- és általános iskolások az üzemekben alkalmazott munkabért kapják, s keresetüket országjáró vagy külföldi kirándulásra fordítják. Losonczi Pál fogadta a portugál képviselőket Dr. Vasco Da Gama Fer- nandes-nek, a köztársasági gyűlés elnökének vezetésével hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó portugál parlamenti küldöttség csütörtökön délelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetemre látogatott. A vendégeket dr. Eörsi Gyula professzor, az egyetem rektora tájékoztatta az 1635-ben alapított felsőoktatási intézmény munkájáról. Délben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta a dr. Vasco Da Gama Fernandes vezette delegációt. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Fernandó Delfim Maria Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. A portugál köztársasági gyűlés küldöttsége délután a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumba látogatott, majd a budai Vár néhány nevezetességével ismerkedtek a képviselők. Elnökségi ülés Az öregek segítése Ülést tartott tegnap délelőtt dr. Kolumbusz László- né elnökletével a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A legfontosabb napirendi pont egy régebbi felmérés tapasztalatainak a megvitatása volt. A népfront és az SZMT nőbizottsága közösen mérte fel az időskorúak szociális helyzetét, valamint a rászorulók társadalmi segítségének módozatait és a helyi népfrontbizottságok feladatait. A népfront megyei elnökségének ülésén szó esett ezen kívül a nyugdíj askorú- ak közéleti tevékenységéről és a második napirendi pont keretében a dunaföldvári kertbarátkor munkájáról.
