Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
1978. október 5. ífepÚJSÁG 3 Várjunk még a szürettel Jó/ felkészültek a termés fogadására Tón még zsibbad a szüreti napok táncosainak lába, másfél hetet tudunk mögöttünk, hogy megrendeztük a szüreti napokat, s ma még nem Írhatom nyugodt lélekkel, hogy itt van a szüret ideje. Hétfőn reggel fél hatkor a higany a Celsius-féle mérőn a tizenkettes vonás körül állapodott meg — majdnem ott, ahol a cukorfokmérő a mustban. .. Itt van az ősz, és eszünkbe kell jusson: eleink a szekszárdi hegyet október 10-e előtt sohasem szokták kopasztani. Rizsányi Csaba, a SZÁG ágazatvezetője nyugalomra int bennünket, ne kiabáljuk el a szüretet, s óva int attól, hogy a kékszőlőhöz fogjanak, mert még az annyira sem édes-érett, mint a fehér fajták... Idén először a Szekszárdi Állami Gazdaság a gazdája a Tolna megyei borügynek, ebből következik, hogy az első évet jobbára tervezésre, , későbbi feladatok összeállítására fordították, majd a legsürgősebb tennivalókhoz fogtak: olyan apparátust kiépíteni az átvevőhelyeken ,ahol a termelőktől gyorsan átvehetik a szőlőt... Ezt a munkát sikerrel elvégezték. Az átvevőhelyek kapacitás-bővítése, laboratórium-korszerűsítés, szállító- és tároló-befogadó kapacitás növelést sok költséggel elkészítették. Ezért aztán ezekben a napokban, a tényleges szüret előtt, a szedéssel kell csak törődni, no meg az időjárásjelzéseket figyelni. A szekszárdi szüret hétfőn, október másodikén kezdődött: az állami gazdaságnak 516 hektáron kell a termést betakarítani, száztíz hektár ebből 2—3 éves telepítés, ettől függetlenül ennek sorait is végig kell járni, mert termés már akad a jól fejlett állományban. A palánki iskola háromszáz diákja, a Rózsa Ferenc műszaki iskola háromszáz hallgatója és a gazdaság 370 dolgozója megkezdte a szüretet. A szüretelésre váró sorok hossza 14 570 280 folyóTáncoltatják a mustfoko- lót, hogy a tizenötös számot megláthassuk A paksi termelőszövetkezetből megérkezett az első fuvar szőlő méter. Kajmádon, Sötétvölgyben és Görögszón a Muskotá- lyost és az Oportót szedik. A szőlő egészséges, a cukorfok 14—16 között van. A korai fajtáknál a vegetációs fejlődés megállt. A Rizlingszilváni, a Leányka aszályos jelenségeket mutat, bizonyos szemtöppe- dés állt be, tehát sürgősen le kell e korai fajtákat szedni. A később érő szőlők még növekedhetnek, ha az éjszakai hőmérséklet nem csökken tíz fok alá. Várható tehát, hogy a Bánási rizling, a Kékfrankos, a Kadarka, a Cabernet és az Olaszrizling még „szed magára valamit”. Ezért, aki csak teheti, várjon a szürettel. A nagy gazdaságok azonban kényszerülnek a szedés megkezdésére. Az állami gazdaságba naponta ezer mázsa szőlőt visznek be saját területükről, ugyanakkor a szekszárdi, a decsi, az őcsényi és a várdombi szövetkezetek is megkezdték a szedést. A gazdaság bátaszéki átvevőüzeménél, az Orbán-he- gyen a fehér szőlőt megkezdték feldolgozni. Itt körülbelül 1000—1200 mázsa termés feldolgozását tudiák elvégezni. A szekszárdi telepen Kovács Ferenc pincemester elmondta, hogy még ez ideig csak egy magános termelő, Miklós Lászlóné hozott szőlőt, szeptember 25-én 670 kiló Leánykát, amely 17,3-as volt. Megkapta érte a fajtafelárat is. Egyébként a szekszárdi telep a hét végén, és a jövő héttől várja a tömeges szüretet. Felkészültek erre. Aki 48 órával előbb bejelenti a szüretet, és termése 30 mázsánál több lesz, akkor kap konténert, amelyet a gazdaság terepjárója a helyszínre visz és onnan a feldolgozó üzembe... Paksról is jó híreket hoztunk, hiszen hétfőn kezdte meg a Dunamente Egyesült Mgtsz, a szüretet és fél tizenegy órakor az első szállítmányt, 40,7 mázsát be is hozták, 13,5 cukorfokkal... Egyébként itt tudtuk meg, hogy egy gazda Zalagyöngye szőlője 19 cukorfokos mustot adott Pakson, Németkéren, Dunaföldváron, Györkönyben és Pusztahencsén a szüretet a nagy gazdaságok nem teljes erővel végzik, várnak az idő jobbra fordulására, mert elegendő munkáskéz lesz majd a szüretre, amely e térségben november első napjaiban fejeződik be. A paksi szövetkezetben például száz asszony, s leány szedte hétfőn a szőlőt, idegen segítséget, majd később kérnek. Az idén, talán sok évtized után először, lehetőség nyílik arra, hogy sok minőségi bort készítsenek. A szőlők egészségesek, és nagy az akarat az állami gazdaság vezetőiben, hogy a Szekszárd vidéki sző- lőnek-bornak a rangját, — tekintélyét visszaszerezzék. Ezért is jött létre a termelő- szövetkezetek és az ÁG között a társulás. Most e társulás programját készítik, mit, hogyan fejlesszenek, .. .kétkezi munkát a bor ad. Azaz többet a fejnek, hiszen ma már a szőlőfeldolgozásnál is inkább az ember ésszel dol- kozik, mintsem kézzel — pláne ilyen rendkívüli évjáratban. .. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Fönökrendszerton A hazai tudományos élet egyik hibája, hogy a szakirodalom tudomásunk szerint idáig még nem foglalkozott kellő alapossággal a „főnök”-nek nevezett jelenség rendszertanával. A'z alábbiakban erre teszünk kísérletet, néhány részletet közölve szorgos kutatásokon és nem kevés kísérleten alapuló tanulmányainkból: A „főnök”: kizárólag a humanoidák körében előforduló kétlábú, melynek legfőbb sajátossága, hogy utasítási joga van. Másik jellemzője, hogy nincsen főnök, főnök nélkül. Megkülönböztetünk kisfőnököt és nagyfőnököt. A kettő jól elhatárolható, mert utóbbi sosem akar az előbbi lenni, ami fordítva viszont nem igaz. A főnökök előfordulási helye többnyire a munkahely, de sok példányuk ezen kívül is főnöknek érzi magát. Ez az állapot gyógyíthatatlan, az orvostudomány „chef-kórnak” nevezi. Főnöktípusok: Szigorúan határozott: tudja, hogy mit akar és nem kíváncsi arra, hogy netán más is akar valamit. Határozottan szigorú: mint az előbbi, de úgy tesz, mintha kíváncsi lenne. Pedagógus: szüntelenül nevel, de nincsen nádpálcája. Kioktató: az előbbi — nádpálcával. Bocsánatkérő: imitálja, mintha szégyenlené főnöki mivoltát, de ez akkor se igaz, ha igaza lenne. Szélkakas: mindig annak ad igazat, akivel legutoljára beszélt. Csak kakas: szüntelenül kukorékol és tekergeti a fejét egy nagyobb szemétdombot keresve. Kedélyes: fehér asztal mellett nyújtja át a felmondó- levelet. Vicces: tévedésből másnak ad prémiumot és utána nevet rajta. Őrmesteri: bölcsője Jutáson ringott. Ellenszere (gyógyszere) az övével azonos hangerő. Atyai: érdeklődik családunk hogyléte iránt és bánatosan ad fegyelmit, ha másnaposság miatt késve érkezünk munkahelyünkre. Hangya természetű: többet dolgozik, mint az összes beosztottja és ezt tőlük is elvárja. Grafomán: mindent írásba ad és írásba kér. Keserű: tudja, hogy elérkezett pályája csúcsára. (Csak a kisfőnökök közt fordul elő.) Optimista: hiszi, hogy még nem. (Előbbinek ellentéte.) Valamennyi említett típus két nagy főcsoportba sorolható: Jó: akiről mások mondják ezt. Rossz: aki önmagáról hiszi, hogy jó. (ordas) Vb-iilé$ Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ülést tartott a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyása után, második napirendi pontként a dombóvári központi politechnikai műhely tevékenységéről számolt be Farkas Sándor, műhely- vezető. A központi műhely 1965-től látja el a város és a város környéki általános iskolákat, a gyakorlati foglalkozásokhoz szükséges anyaggal, szerszámmal. A vb a beszámolót követően megállapította, hogy a központi műhely alaptevékenységét a rendelkezésnek megfelelően jól és kezdeményezően látja el annak ellenére, hogy a műhely elhelyezése nem megfelelő. Ezért utasította a művelődési osztályt, hogy készítsen tervezetet a műhely megfelelő elhelyezésére. Harmadik napirendi pontként elfogadta a testület a dombóvári Alkotmány Tsz elnökének előterjesztését, mely a szövetkezet termeléséről és gazdálkodásáról szólt. A szövetkezet növénytermelési ágazata, a mostoha időjárás ellenére — ismét jó eredménnyel dicsekedhet. Őszi búza átlagtermésükkel Tolna megye területén az elsők között voltak, az állat- tenyésztésük is kiemelkedő termelési eredményt ért el. Köztudott, hogy a szövetkezet a tejtermelés irányába szakosította tehenészetét. Állományuk teljes egészében tiszta vérű Holstein-friz, és az előző évben elért 6 ezer 317 literes tejtermelést ebben az évben túlteljesítik. Céljuk továbbra is az, hogy a Kiváló Szövetkezeti címhez méltóan segítsék a várospolitikai feladatok megvalósítását és a termelés során a mennyiségi növelés mellett elsődlegesnek tartják a minőség fokozását. Utolsó napirendi pontként Micheller József osztályvezető, az ipari és mezőgazdasági szövetkezeteknél végzett törvényességi felügyeleti tevékenységről számolt be. A vb-ülés végül belterületi utcanevek megváltoztatásában döntött, majd együttműködési megállapodást kötött az •MHSZ városi vezetőséggel. MAGYARSZÉKI ENDRE Alkatrészellátás VAJON HÁNY EZER, vagy hány tízezer, netán százezer háztartási gép áll bénán, mert alkatrész hiányában a szervizek nem tudják megjavítani? Iljren statisztika nem áll rendelkezésre, de személyes tapasztalatai mindenkinek vannak. Hiszen rna már több mint 700 ezer személygépkocsi van a lakosság birtokában, minden 100 háztartásra 78 mosógép, 81 hűtőgép és 76 televízió jut, hogy csak a legfontosabbakat, a legértékesebbeket említsük. Miközben a gépek mennyisége és választéka rohamosan nőtt, a szervizhálózat csak lassan bővült, az alkatrész-utánpótlás pedig távolról sem folyamatos. Az idén sok minden történt annak érdekében, hogy a tartós fogyasztási cikkek hosszabb életűek legyenek. Az országgyűlés tavaszi ülésszakán megtárgyalta és elfogadta a belkereskedelemről szóló törvényt, amely erre vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter parlamenti expozéjában a többi között a következőket mondta: „A VEVŐK JOGGAL KÍVÁNJÁK, hogy a vásárolt termékek, amelyekért pénzüket adták, használhatók legyenek. Jogos bosszankodást vált ki mindenkiből, ha a drága készülék egy-egy olcsó alkatrész hiánya miatt nem működik.” A törvény, amely július elsején életbe lépett, kimondja, hogy az üzemben tartáshoz illetve javításához szükséges alkatrészekről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak — együttműködve a kereskedelmi gazdálkodó szervezetekkel — az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia kell. A forgalombahozatallal egyidőben meg kell teremteni a karbantartás és a javítás feltételeit is. A téma nem sokkal később a Minisztertanács elé került, amely rendeletben szabályozta a leglényegesebb részletkérdéseket. Tisztázta például, hogy mit értsünk a „szokásos élettartamon”, vagyis hogy mennyi ideig kell egy-egy tartós fogyasztási cikkhez alkatrészekről gondoskodni. Az ötezer forintnál olcsóbb termékek esetében legkevesebb 6, a drágább cikkekhez legkevesebb 8 évig kell gyártani, illetve a kereskedelemnek beszereznie az alkatrészeket. Amennyiben ez nem történik meg, a KERMI megtilthatja a termék árusítását, a vásárló pedig polgárig pert indíthat a vállalat, vagy a szövetkezet ellen, amelyiktől a tartós fogyasztási cikket vásárolta. A kormányrendelet már hatályba lépett, de csak az 1979. január 1. után gyártott termékekre vonatkozik. A határidő csak a vásárló számára látszik távolinak; a termelőknek, az importálóknak, a forgalmazóknak és a javító-szolgáltató iparnak már rég meg kellett kezdenie a felkészülést a rendelet és a törvény végrehajtására. A KERESKEDELEMBEN az elképzelések szerint összpontosítják az alkatrészek árusítását. A sűrűbben szükségesek legyenek széles körben kaphatók, a nagyobb terjedelmű és értékű alkatrészeket viszont szakáruházakban kell kínálni. Ilyen szakáruházakat a közeljövőben minden nagyobb városban, elsőként a megyeszékhelyeken szükséges létrehozni. A szakszerű árusításhoz, tanácsadáshoz jó szakemberek is kellenek; képzésük módját most dolgozzák ki. Számos szerviznek vannak üzletei is, amelyekben alkat- részt árusítanak. Ám inkább készárut kínálnak, vagy kizárólag beszereléssel, tehát drágábban adják az autóalkatrészt. Kívánatos, hogy ezek az üzletek főként alkatrészt árusítsanak, sőt a szervizek bővítsék mind az alkatrészárusító, mind a javító tevékenységüket. Különösen nagy gond a tekintélyes mennyiségű, importból származó tartós fogyasztási cikk alkatrész-utánpótlása. A Belkereskedelmi Minisztérium ma bár — a törvény szellemében, de a vállalati önállóság tiszteletben tartásával megkérdezi vállalatait, hogy mennyi alkatrészt rendeltek, kötöttek le szerződésben több évre előre a késztermékhez. Nem véletlen, hogy olyan sok baj van az alkatrész-utánpótlással. Mind a gyártás, mind a forgalmazás meglehetősen hálátlan feladat: munkaigényes, helyigényes (a sok százezer féle alkatrész tárolásához korszerű raktárházak, sőt, számítógépek is kellenének), nagy szakértelmet kíván, ráadásul nem túlságosan kifizetődő. Módosításra szorul az ezzel foglalkozó vállalatok érdekeltségi rendszere is, egyebek között a készletgazdálkodás vonatkozásában. Ma ugyanis büntető kamatot fizet az a vállalat, amelynek alkatrész-készletei meghaladnak egy bizonyos mennyiséget. ITT CSAK NÉHÁNYAT említettünk a teendők közül, amelyekkel mérsékelhető vagy megszüntethető a krónikus alkatrészhiány, s amelyekkel életre kelthetők a működésre képtelen, béna gépek. A megoldás nemcsak a tulajdonosok érdeke, hanem a népgazdaságé is: a lakosság gépállománya a nemzeti vagyon nem is csekély része. (g. zs.) Diákok a Sötétvölgyben