Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-31 / 257. szám
2 Képújság 1978. október 31. Húsz arab ország képviseletében Külügyminiszterek értekezlete Bagdadban Bagdad, Aczél Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : Hétfőn délelőtt Bagdadban, a Béke palotájában megnyílt húsz arab ország és a Palesztin Felszabadítási Szervezet külügyminisztereinek a csúcstalálkozót előkészítő értekezlete. A tanácskozáson — Egyiptom kivételével — valamennyi arab ország képviselteti magát. A november 2-án kezdődő csúcsértekezlet lesz az első az arab államfők konferenciáinak másfél évtizedes történetében, amelyet Egyiptom részvétele és az Arab Liga közreműködése nélkül tartanak meg. A bagdadi külügyminiszteri tanácskozást a vendéglátó ország diplomáciájának vezetője, Szadun Hammadi nyitotta meg. Mondanivalójának lényege a csúcsértekezlet napirendjét illetően a még október elsején tett iraki indítvány volt, eszerint az arab államok pénzalapot hoznak létre az Izraellel közvetlenül szembenálló frontországok katonai és gazdasági potenciáljának fokozására. A kilencmilliárd dollárosra tervezett alapból ötmilliárd egyiptomra jutna — feltéve, hogy Anvar Szadat teljes egészében felhagy különutas politikájával. Részesedne az alapból Szíria, Jordánia, Libanon és a PFSZ is. Az arab olajországok hozzájárulásának mértékét egy főre jutó nemzeti jövedelmük arányában határozzák meg. A legnagyobb terhet Szaúd-Ará- bia vállalná magára. Hammadi — elébe menve azon résztvevők óhajának, akik ellene vannak, hogy az arab csúcs Egyiptom kiközösítésének fórumává váljék — hangsúlyozta: most az a lényeg, hogy az arab országok arról tárgyaljanak, ami egyesíti őket és legalább minimális egyetértésre jussanak. Nem engedhető meg, hogy a széthúzás fokozódjék, az összetartásnak kell növekednie — tette hozzá. Közös piaci tárgyalások A közös piaci tagországok külügyminiszterei kétnapos megbeszélést tartottak Bonnban. Elsősorban a közösség kibővítéséről, illetve pénzügyi rendszeréről folytattak tárgyalásokat. (Képtávírónkon érkezett.) Sorozatos kínai határsértések Az elmúlt napokban az észak-vietnami Cao Lang tartomány térségében kínai részről újabb határsértő akciók sorozatát hajtották végre. Mint egy Hanoiban vasárnap kiadott közlemény rámutat' felfegyverzett kínai katonák és rendőrök százai, tüzérség támogatásával, támadásokat intéztek a VSZK Cao Lang tartománya ellen. — A kínai provokációk sűrűsödnek, és növekszik az azokban részt vevők száma is — állapítja meg a közlemény, majd így folytatja: a határ kínai oldalán végrehajtott csapatösszevonások, tüzérségi egységek felvonultatása és katonai rendeltetésű utak építése következményeként a térségben fokozódik a feszültség. (MTI) Washingtoni különalku Carter harmadszor is közbeszólt Az egymásnak ellentmondó értesülések után vasárnapra egyértelművé és véglegessé vált, hogy Anvar Szadat egyiptomi államfő Carter amerikai elnök személyes felhívásának eleget téve nem rendeli vissza Kairóba — még konzultációkra sem — a Washingtonban tárgyaló egyiptomi küldöttség vezetőit. Az amerikai elnök, aki személyes tekintélyét teljes súllyal a washingtoni tárgyalások sikeres kimenetelére helyezte, ezúttal harmadszor avatkozott be közvetlenül, hogy megakadályozza az egyiptomi—izraeli párbeszéd időleges megszakadását. Tekintélymentő akciója — a jelek szerint — eredményesnek bizonyult. Ezzel egy időben Washingtonban megerősítették: amerikai diplomaták továbbra is keményen dolgoznak, hogy arab — elsősorban szaúd- arábiai, jordániai és mérsékelt palesztin — támogatást szerezzenek a Camp David-i megállapodásokhoz. A források szerint a ciszjordániai településekkel és Kelet-Jeruzsálemmel kapcsolatos -izraeli döntések időzítése akarva sem lehetett volna rosz- szabb, mert fenyegeti az említett amerikai erőfeszítéseket. Anvar Szadat egyiptomi elnök szombaton újságírók előtt „rendkívül súlyosnak” nevezte az izraeli döntéseket, mindazonáltal sietett hozzátenni: ezek nem akadályozzák meg Egyiptomot abban, hogy „akár holnap vagy holnapután” aláírja az egyiptomi—izraeli békeszerződést. (MTI) Csomagolnak a Szálját űrállomás otasai Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Leltároznak és csomagolnak az űrhajósok a Szaljut űrállomáson: Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivan- csenkov néhány napon belül visszatér a földre a minden eddiginél hosszabb űrutazás után. Megkezdték a csomagolást. A Földre visszahozandó mintákat, fénykép- és filmfelvételeket, kísérleti tárgyakat pontosan a megadott tervnek megfelelően kell elhelyzniük a Szojúz—31 űrhajó visszatérő egységében, hogy az űrhajó a visszatérés során egyensúlyi helyzetét pontosan megtartsa. Fokozatosan üzembe helyezik az űrhajó berendezéseit, ugyanakkor egyre több és több műszert, berendezést konzerválnak a Szaljut űrállomáson. Ivancsenkov és Kovaljonok számos érdekes eredménnyel gazdagította a tudományt. Így a többi között a világóceán felületén számos újfajta elszíneződést fedeztek fel — ebből a mélységre, a szennyezettségre, a növények elterjedtségére, a halak vonulására lehetett következtetni. Ugyancsak igen sokat tudtak meg az űrhajósok révén a tudósok a jéghegyek és a gleccserek mozgásáról is. Egy sajátos érdekesség: az űrhajósok látása rendkívül élessé vált. Két alkalommal például olyan tárgyakat figyeltek meg szabad szemmel- a Földön, amelyek alig húszharminc méteres átmérőjűek. Szekér Gyula Finnországban Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke fogadta a hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó dr. Szekér Gyulát, a Miniszter- tanács elnökhelyettesét. A találkozón jelén volt dr. Matek Tivadar, hazánk helsinki nagykövete. Dr. Szekér Gyula hétfőn megbeszélést folytatott Paavo Väyrynen külügyminiszterrel és Eero Rantala ipari és kereskedelmi miniszterrel a magyar—finn gazdasági kapcsolatok és együttműködés időszerű kérdéseiről és továbbfejlesztésük lehetőségeiről. LAPZÁRTA SVÉD SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A SZOT székházában hétfőn megkezdődtek a hivatalos megbeszélések a Gáspár Sándor SZOT-főtitkár és a svéd szakszervezeti szövetség (LO) Gunnar Nilsson elnök vezette küldöttség között. A két ország szakszervezeti központ képviselői tájékoztatták egymást országaik gazdasági és politikai helyzetéről, a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a svéd és a magyar szakszervezeti kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Hétfőn délután Lázár György, a minisztertanács elnöke hivatalában fogadta a svéd szakszervezeti küldöttséget. A szívélyes légkörű eszmecserén Gáspár Sándor is részt vett. 70. születésnapja alkalmából a Szovjetunió hőse címet adományozták Dmit- rij Usztyinov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének BUDAPEST Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével magyar építésügyi küldöttség utazott Berlinbe, a KGST építésügyi állandó bizottságának 46. ülésére. A tagországok delegációi az együttműködés hosszú távú fejlesztésének feladatairól tárgyalnak. SALISBURY Hétfőn Salisburyben több száz afrikai egyetemista petíciót írt alá, s kijelentette, hogy inkább vállalja a bevonulás megtagadásának várhatóan súlyos következményeit, semmint, hogy „a zimbabwei tömegek ügyének árulóivá” váljon. BERLIN A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség hétfőn újabb felhívással fordult tagszervezeteihez, a világ lányaihoz és asszonyaihoz, hogy az eddigieknél is határozottabb akciókkal küzdjenek a neutronfegyver betiltásáért. TEHERAN Teheráni lapjelentések szerint tizenöten meghaltak és több százan megsebesültek az elmúlt napokban a mintegy harminc iráni városban és helységben kirobbant ösz- szetűzésekben, amelyek során a kormányellenes tüntetők a katonai egységekkel csaptak össze. 60 éve történt Tolna megye a forradalomban 1918. október 30-ról 31-re virradóan győzött a polgári demokratikus forradalom, megdöntötte a nagytőke és a nagybirtok hatalmát, amely az osztrák nagytőkével Közép- Európában fél évszázadon át a monarchikus dualista rendszer pillére volt. Hatalomra juttatta a liberális burzsoáziát, de a hatalmat birtokolták a munkások és a parasztok is. Ez a forradalom számos olyan feladatot oldott meg. amely a levert 1848-as forradalom óta megoldásra várt. Tolna megye lépést tartott az országos eseményekkel, noha itt a konzervatív erők igen nagy ellenállást fejtettek ki. A megyei törvényhatósági bizottság (tagjai nagybirtokosok, nagytőkések, kereskedők, ügyvédek, papok) állást foglalt ugyan az ország függetlensége mellett, kívánta a társadalmi feszültség megoldását, de érdemben semmit sem tett. A tolnai községi képviselőtestület október 31- én ugyancsak megfogalmazta álláspontját a forradalom fő kérdéseit illetően. ..Kívánjuk a magyar állam teljes függetlenségét, területének csorbítatlan épségét, a hazai évszázadok óta együtt dolgozó különböző ajkú népek békés együttműködését, a magántulajdon megvédését, a családi tűzhely szentségének oltalmazását, a nemzezti társadalom olyan berendezkedését, amely minden munkának gyümölcsét biztosítja; az anyaföldnek azok kezeihez juttatását, akik azt verítékkel megmunkálják, a ma még szervezetlen, az ország lakosságának négyötödét tevő falusi nép érdekeinek kielégítését és az ország sorsának intézésébe olyan arányban befolyását, amely többségi joga és munkája alapján megil- - Jeti.” A tolnaiak tehát számos olyan kérdés megoldását követelték, amelyre a polgári demokratikus forradalom hivatott volt: az ország függetlenségét, a nemzetiségi kérdés és a földprobléma megoldását stb. A tolnaiak ugyanakkor — fel nem ismerve a forradalmi folyamat osztálytartalmát — a kialakuló hatalomban paraszti vezetést igényeltek. A megye lakói nem sokat törődtek a hivatalos szervek — többé kevésbé jól megfogalmazott — követeléseivel. Sorra adták hírül a községi jegyzők és főjegyzők, hogy a megyében a frontról fegyverrel hazatérő katonák álltak az elégedetlen tömegek mozgalmának élére, s a tömeg ön- hataumilag megvalósítja követeléseit. Az éhező lakosság például feltörte a nagybirtokokon lévő magtárakat és az ott talált gabonát — a rend fenntartása mellett — kiosztotta. A főjegyzők, jegyzők, segédjegyzők azonban nem sokáig adhattak ilyen forradalmi eseményekről jelentést, mert a nép haragja elől menekülniök kellett. Többen még a megyét is elhagyták. A megye élén maradt konzervatív vezetés — és a megyei szociáldemokrata pártszervezet — megkísérelte a forradalom leszerelését. Kísérletet tett arra, hogy a hazatért katonáktól összegyűjtse a fegyvereket. Ez sok helyen a lakosság ellenállásával találkozott, s nem egyszer szabályos utcai tűzharc bontakozott ki. A megyei forradalmi megmozdulások leverésére ezért az ország más területéről hoztak ide nemzetőrséget, katonaságot. Gyakran hangoztatták a hivatalos szervek azt is, hogy földet csak az fog kapni, aki tiszteli a kialakult rendet, a törvényeket, és nem vesz részt a forradalmi megmozdulásokon. Ez az agitáció is hatástalan maradt. A polgári demokratikus forradalom hazánkat Európa második legdemokratikusabb államává tette. A lakosság tömegesen szervezkedett. Újra benépesültek a világháború alatt elnéptelenedett szakszervezetek. Viharos gyorsasággal alakultak új szociáldemokrata pártszervezetek is. E szervezetek többségében a vezetés a frontról visszatért — főleg Oroszországot megjárt és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat átélt — személyek kezébe került. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása után ezek a szervezetek egyre tudatosabban tevékenykedtek, s közülük a szekszárdi, a dombóvári, az ozorai, a paksi, és a dunaszentgyörgyi közel jutott ahhoz, hogy szervezeti szakítással megalakítsa a KMP helyi szervezetét. Gyorsan alakultak megyénkben a munkás-, katona- és paraszt- (falusi, földműves-) tanácsok is. Ezzel sajátos hatalmi viszonyok alakultak ki. Adva voltak esetenként a régi képviselőtestületek, s velük szemben a nemzeti tanácsok, valamint a munkás-, paraszt- és katonatanácsok. Gyakori volt azonban az is, hogy a korábbi képviselőtestületek automatikusan felvették a nemzeti tanács nevet (ilyen esetben ezek természetesen nem voltak a forradalom szervei), s velük szemben a munkás-, paraszt- és katonatanácsok képviselték a forradalmi tömegek érdekeit. Tényleges hatalmat gyakoroltak ezek a szervek, hiába bizonygatta — ki tudja hány levélben — Mayer Gyula főispán — kormánybiztos, hogy nem szólhatnak bele a községek életébe, — a gyakorlat egészen mást mutatott. A képviselőtestületek (vagy az átkeresztelt nemzeti tanácsok) a legtöbb esetben nem tehettek más, mint amit a forradalmi szervek elhatároztak, engedélyeztek. Próbált volna például a hő- gyészi nemzeti tanács valamit tenni a hatalmat ténylegesen gyakorló katonai tanáccsal szemben ... Nem mert, nem is tudott. * Az ellenforradalommal 1919 augusztusában a hatalomba visszatérő burzsoázia nemcsak a Magyar Tanácsköztársaság idején végzett tevékenységet büntette véres kézzel, hanem a polgári demokratikus forradalomban vitt szerepet is megtorolta. Pedig az 1919. október 31-re virradó éjjelen győztes forradalom nem számolta fel a kapitalizmust; nem szüntette meg a magántulajdont, csupán szélesebb körű jogot biztosított a tömegeknek; földet kívánt adni — ha még olyan közvetlenül is — az arra rászorulóknak, miközben megmaradt volna a nagybirtok egy része; kivívta az ország függetlenségét; hazahozta a katonákat a frontról; békét teremtett. Ebben a forradalomban Tolna megye lépést tartott az országos eseményekkel. K. BALOG JÁNOS
