Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
aivEPÜJSÄG 1978. október 29. Több évtizedes háború után Vitanam a békés újjáépítés korszakába lépett. Uj lendületet kapott a tudományos kutatás is ebben a sokat szenvedett országban. Vietnam „szellemi központja” mindig Hanoi volt. A saigo- ni egyetemet viszonylag későn, 1957-ben alapították. Északon a közoktatás nemcsak egyetemi, de alacsonyabb szinten is sokkal! fejlettebb volt háborús évtizedekben, mint a kolonializ- must viselő Délen. Északon az orvosi kutatások területén jelentős eredményeket ért el Ton That Tung professzor és csoportja a Viet Dúc kórházban. A professzor már a háború alatt kimutatta, hogy az amerikai légierő általi alkalmazott herbicidek, különösen egy dioxin nevű méreg többféle betegséget okoz az emberek számára. Amióta az amerikaiak megkezdték a nagyarányú vegyszeres duzsungelirtást, megnövéke- dett a májrák, szaporodtak a csecsemőknél a veleszületett rendellenességek és az anyáknál a koraszülések, abortuszok. Mindezt a professzor a dioxin alkalmazására vezeti vissza. Északon 1960 óta orvosok, biológusok, gyógyszerészék nagy erőfeszítéseket végeznek az ország gyógynövényeinek feltérképezése érdekében. Eddig mintegy 1000 (gyógynövényt sikerült azonosítani 160 családba osztva. A gyógynövények drogjai különösen hatékonyak a vesegyulladás, a vírusos máj- gyulladás gyógyításánál, kezelésénél. Északon a kutatóorvosok a második világháború óta jó eredményeket értek el a lepra gyógyításával, és megelőzésével kapcsolatban. Délen az amerikai megszállás és a háború egészség- ügyi szempontból súlyosabb örökségeket hagyott maga u'tán. Dél egészségügyi hálózata más rendszerű volt, és nem volt olyan szervezett, mint Északon. Dél egészség- ügyi problémáit nehéz volna felsorolni: sárgaláz, tuberkulózis, angolkór, idegbetegségek, májbetegségek — ezek a déli országrész fő népbetegségei. Saigon körül pestisfészkeket kell még felszámolniuk az egészségügyi hatóságoknak. A tüdőtuberkulózis délen részben az alultápláltságra, másrészt arra vezethető vissza, hogy a partizánok és a lakosság egy része évekig barlangokban élt, így tudott csak eredményesen küzdeni az amerikai megszállók ellen. Mongólia idegenforgalma A. Gobi déli része sokak képzeletében — akik nem látták — úgy él, mint egy forró és végtelen sivatag, tengernyi homok az élet legcsekélyebb jele nélküL.. Valóban, a Gobi déli részére jellemző mindaz, ami a sivatagok sajátja — tengernyi homok, zöld oázisok, délibáb. De nem ez az, ami elsősorban vonzóvá teszi a turisták számára, hanem egyedülálló növény- és állatvilága: olyan ritka állatfajok találhatók itt, mint az akulán, a mazaláj (góbi medve), havasi párduc, leopárd, szaj- gek. A Góbinak ezen a részén több minit 300-féle növény is található. Gazdag és változatos Mongólia természeti világa. De ami a legvonzóbb a műszakitudományos forradalom korában az az, hogy az országnak számos olyan zuga van, ahol még nem járt ember. Nem túlzás azt állítani, hogy az egész ország egy óriási természetvédelmi terület. Luvszandasnak, a mongol „Zsulcsin” utazási iroda vezérigazgató-helyettesének szavai szerint évről évre nő az érdeklődés Mongólia iránt, az utóbbi három évben az idegenforgalom majdnem megduplázódott. A világ minden tájáról érkeznek turisták — a Szovjetunióból és az NDK-iból, Magyarországról . és Lengyelországból, Csehszlovákiából és Jugoszláviából. Jönnek a nyugatiak is: osztrákok, angolok, hollandok, dánok, norvégek, spanyolok, mexikóiak, ame- riakiolk, nyugatnémetek... Többségük azzal az elhatározással hagyja el az országot, hogy egyszer még újból visz- szatér. A jelenlegi mongol idegenforgalom méretei ugyan egyelőre jelentéktelenek az európai országokéhoz képest, a fejlődés azonban rendkívül gyors és sokat ígérő. A jövőben új létesítmények építésével jelentősen növelni kívánják az idegenforgalmat, hogy jobban ki tudják elégíteni a jelentkező külföldiek igényeit. Orvosi kutatások Vietnamban Jól tejelő juhfajta A bolgár állattenyésztő szakemberek a hetedik ötéves tervben célul tűzték ki, hogy kidolgozzák az eddiginél hatékonyabb juhtenyész- tési és -tartási módokat, különös tekintettel a jó tejtermelő egyedek számának a növelésére. A jövőben másfél-kétmillióra akarják növelni a magas tejhozamú juhfajták számát. így az eddig főleg a húsáért és gyap- jáért tartott állatok többirányú hasznosítását sikerül elérni. A tenyésztők a kelet-friz tejtermelő és a pleveni fekete fejű hústermelő fajta keresztezésével kívánják céljukat elérni. A szakemberek véleménye szerint az így keresztezett egyedek évi tej- hozama 154—236 liter lehet. A Várna megyei Georgi Trajkov város közelében működő agráripari egyesülés juhfarmján már a nagyüzemi tartás bizonyítja az új juhfajta előnyeit. Az utóbbi három évben ott az így keresztezett állatok 200—219 liter tejhozamot értek el, emellett szapora termőké- pességűek. Polgári repülőgépek - egykor és ma Bár a második világháború előtt is létezett Magyar- országon polgári légdközleke- dés, igazán csak a felszabadulás után bontakozott ki. 1946-ban a Szovjetunió segítségével megalakult a Magyar—Szovjet Polgári Légi- forgalmi Rt, amelyből 1954- ben alakult meg a Magyar Légiközlekedési Vállalat. Az elmúlt több mint fél évszázad alatt (1920-ban alakult meg a Magyar Aerofor- gaimi Rt, amely féléves működése alatt Szombathelyre és Szegedre légiposta-szállítást végzett) csaknem 20 géptípus volt forgalomban. A felszabadulás előtt a Fokker F—VIII és a Junkere Ju— 52-es gépek voltak a legjelentősebbek, a felszabadulás óta pedig a Liszunov Li—2, az Iljusin II—14, II—18, a Tupoljev Tu—134 és Tu— 154. Az egyes típusok közül a Li—2-es 17 évig volt szolgálatban, az II—14-es pedig 14 évig Az II—18-asokmár 18 éve repülnek és még egy ideig megállják a helyüket. A felszabadulás előtti gépek közül a F—VIII-as 10 évig, a Ju—52-es 8 évig bonyolítottak le forgalmat. A légi közlekedés egyik nagy előnye a gyorsaság. A mai 800—900 kilométeres sebességnek azonban nagy ára van: az F—VIII-as hajtóműteljesítménye 185 lóerő volt, az II—18-as négy hajtóművéé összesen 16 000 lóerő. A dugattyús repülőgépmotor teljesítményének felső határát a II. világháború első éveiben érte el 4000 lóerő körüli értékkel. Már a háború alatt felhasználásra kenült a gázturbinás hajtómű, ekkor azonban rendkívül nagy üzemanyag-fogyasztása miatt nem volt gazdaságos. Ezért fejlesztették ki a gázturbinás légcsavaros hajtóműveket, amelyek 600—800 kilométeres sebességtartományban gazdaságosabbak. Fejlettebb változata a kétáramú gázturbinás sugárhajtómű, ilyen van a Tu—134 és Tu— 154 gépekben is. Gépeink az II—14-ig bezárólag dugattyús hajtóművekkel voltak felszerelve. Az 1960 óta üzemelő II—18-as gépekbe 4x4000 lóerős légcsavaros gázturbinás hajtómű 650 kilométeres sebesség mellett gazdaságos üzemet biztosít. A Tu—134 és 154-es gépek 800—1000 kilométeres sebességgel közlekednek. A világ 23 országában és a Szovjetunió valamennyi köztársaságában használt II—18- as repülőgépek javítását az 1931-ben alapított Bikovói Repülőgépjavító Üzemben végzik. Pontyotthon A korszerű élelmezés szempontjából oily értékes ponty tenyésztésének új módszereivel kísérleteznek a dél-csehországi Vodnayban működő halgazdasági és hidrobiológiái kutatóintézet munkatársai. Ez a halfajta kedvező körülmények között jó súlygyarapodást ér el, húsa igen ízletes: életének korai időszakában azonban az időjárás változásai ólyan károsan hatnak, hogy tömegesen kipusztul. A kutatók megpróbálják a halastavat e káros hatásaitól megóvni a pontyivadékokat azzal, hogy „kalitkákban” nevelik őket, ahová az erőművek vagy a gázvezetékek kompresszor-állomásainak meleg vizét vezetik A meleget kedvelő ponty ilyen körülmények között kétszerié gyorsabban nő, mint természetes környezetében. A „természetes” hőt tehát — méghozzá szabályozhatóan — biztosítani tudják. Marad a természetes környezetben megszokott táplálék problémája. A kutatóintézet új eljárással a keményítőgyárak elhasznált vizéből kipergetett burgonyalisztből az állati fehérjét nagy részben pótló anyagot nyert. A következő megoldásra váró kérdés a mesterséges tenyészetek megfelelő víztisztaságának a megoldása. Mindezeknek a kérdéseknek a megoldásával sikerül megteremteni a ponty jóval hatékonyabb tenyésztését, mégpedig ipari, nagyüzemi méretekben, hála a vod- nanyi kutatók évtizedes fáradságos munkájának. Mekkora legyen a turbina? Az NDK-ban a szakoktatás csakúgy, mint az általános képzést nyújtó tízosztályos iskola, ingyenes. A tíz- osztályos iskola elvégzése után a szakoktatás általában 2,5—3 évig tart. A szakmunkásképzést 30 ezer gyakorlati oktató, 15 ezer elméleti és általános műveltségi tárgyakat tanító pedagógus és az iparitanuló-otthonokban dolgozó 4500 nevelő segíti. A tanulóintézetekben 224 hivatásra — és ennek 525 szakágára — képezik ki a fia- lókat. Ezenkívül 32 régi kézműves szakmát — így többek között aranyműves- séget, intarziás asztalosmes- iterséget, harangöntést — tanulhatnak a fiatalok. A szakmunkástanuló-évek megkezdésére mód van már a 8. osztály elvégzése után is, 66 különféle szakmában. Jelenleg több mint 500 ezer szakmunkástanuló készül jö-' vendő hivatására. Közülük a legtöbben — az összlétszám 46,2 százaléka — különféle ipari szakmákat tanulnak, 16,1 százalék az építőiparban, 10,7 százalék a kereskedelemben fog dolgozni. Az oktatásnak három fajtája van. A 708 üzemi szakiskolában tanul a szakmunkástanuló ifjúság 66 százaléka. A 269 kommunális szakiskolában képezik a kisebb ipari üzemek, a szolgáltató létesítmények leendő szakmunkásait. A harmadik fajita intézmény a központi szakiskola, ide a ritka szakmák kedvelőit gyűjtiik össze. A gyakorlati képzés csaknem mindenütt tanműhelyekben történik. A szakiskolák többsége mellett kollégium is működik. Ezt a tanulóik egynegyede veszi igénybe. Szállásért, ellátásért napi 1,10 márkát fizetnek. Egy évben ötször, hét végén vagy ünnepnapok elqjt, valamint szabadságra, ingyen utazhatnak haza a kollégiumi lakók. A fiatalokat tanácsadó szolgálat segíti, hogy eligazodjanak a szakmák sokaságában, megtalálják a leginkább nekik valót. E szolgálat nemcsak a gyermekeket, a szülőket is ellátja tanácsokkal. A tizedik osztályban az iskolaorvos már a választott hivatást tekintetbe véve végzi el befejező vizsgálatát. A most folyó tervidőszakban 1976—80-ig egymillió fiatalt képeznek szakmunkássá a Német Demokratikus Köztársaságban. Az energetikai szakemberek tisztában vannak veié, hogy a turbogenerátorolk üzeme annál gazdaságosabb, minél nagyobb egységeket sikerül bevonni az áramtermelésbe. Mindamellett az egyre fokozódó nehézségeket is ismerik, tudják, hogy a turbinaméretek növelésének, a generátorok nagyobbodásának már igen jól megközelített határai vannak. Bebizonyosodott, hogy a turbinaméretek növelése nemcsak a lapátoméretek megváltoztatásából áll, hanem számolni kell az áramlástani viszonyok megváltozásával is. A turbina teljesítménynövelésekor rendszerint nagyobb névleges gőznyomást választanak. Kevésbé törekszenek az üzemi hőmérséklet növelésére. A korszerű, 1000 megawattos turbinákat 250 atmoszféra frissgőznyomásra, 535 Celsius fok hőmérsékletre, s ugyanakkora közbenső túlhevítési hőmér- ségletre tervezik. A tápvi-1 zet nyolc fokozatban, 275 Celsius fokra melegítik elő. A háromhengeres kivitelű —■ nagy nyomású, közepes nyo- jmású és kis nyomású részből ,álló — turbinákat megfelelő gyors zárószelepekkel látják el, amelyek a turbina teljes terhelésen való lekapcsolását is lehetővé teszik. A teljesítmények növeked- tével a hagyományosan használt szerkezeti anyagok megengedhetetlenül nagy méreteket igényelnek. Ezért részben újabb gyártástechnológiai eljárásúkat vezetnek be, részben korszerűbb — főleg A holnap mesterei a gázturbinagyártás céljaira kifejlesztett — szerkezeti anyagokat választanak. A szakemberek úgy vélik, hogy a mai szerkezeti anyagokkal és gyártási módúkkal még megbízható 1000—1200 megawattos, egytengelyű turbinák gyárthatók. Szovjet gyártmányú 1200 MW-os turbógenerátor-forgöiész megmunkálás közben (Fotó: APN — KS> A motoz ellenö
