Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

X 4 NÉPÚJSÁG 1978. október 28. Debregezth, Egyhózasdebregezth, Debreguezth, Debre- kesz, Döbrő — s végül Döbrököz. 1304-ben kelt a legrégibb irat, amelyben feltűnik a mai Döbrököz neve. De a kb. öt­ezer éves lengyeli kultúra maradványaira bukkantak a Ho­mokhegyen, bizonyítván, hogy már akkor is ember élt ezen a szép tájon. Hunokat, avarokat, keltákat, s természetesen rómaiakat sodor erre a népvándorlás vihara, hogy végül a magyarok állandó jelleggel megtelepedjenek a környező dombok ölében. 1532-ben az itteni várban kötött házasságot a hírhedt Werbőczi István Herczeg Katalinnal. A törökök, rácok tel­jesen elpusztítják a települést. A mezőváros újratelepítésé­re 1712-ben kerül sor, szinmagyar lakossággal. 1959-ben megalakul a termelőszövetkezet, amely ma meg­határozó gazdasági ereje a községnek. A lakosság száma ma 3200. Dombóvár városkörnyék nagyközsége, önálló ta­náccsal. Ami első pillanatban szembeötlik, a jómód számos jele. Döbrököz gazdag község. Mutatják az emeletes házak, a szép kertek, a 152 személyautó, a 117 motorkerékpár, a 18 év alatt épült 721 új ház, meg á takarékszövetkezet negyvenmillió forintos betétállománya. Ugyanakkor 11 ember részesül rendszeres szo­ciális segélyben, 19-en kapnak kiegészítő segélyt és 22-en ingyenes gyógyszerellátásra jogosultak. A hátrá­nyos helyzetű gyerekek száma húsz, a veszély eztetetteké 27. A fiatalabbak nem köszönnek előre, az idősebbek nem fogadják az idegen köszönését. Többek szerint szorgalmas, de maguknak élő emberek a döbrököziek. Az elmúlt öt eu alatt épült Nem szükséges magyará­zat, elég a puszta felsorolás, a tények önmagukért beszél­nek. Évente 14 új ház épül a községben, de ez kizárólag az építkezők salját erejéből. Köz­ségfejlesztési alapból, állami támogatásból és nem utolsó­sorban, a lakosság társadalmi munkájával a következők lé­tesültek: Autóbuszállomás és -váró, a főutcán higanygőzlámpás közvilágítás, háromszáz mé­ter híján a vezetékes víz el­juttatása minden utcába, rendőr szolgálati lakás, gyógyszertár szolgálati lakás­sal, játszótér a Láng-gépgyár dombóvári gyáregysége dol­gozóinak társadalmi munká­jával, két általános iskolai napközis tanterem, új gázcse­retelep, járda több utcában, felújították az általános is­kolát és vizes-iblofckal korsze­rűsítették, kövesút a temető­bejárathoz, felújították az óvodát, a hegyi részt is mély furatú kút vizével látják el, két buszmegálló váróval, épült egy sportöltöző, épült egy ravatalozó, a hegyi ré­szen most épül a kövesút, vá­sárolni kívánnak egy tűzoltó­autót, amelyre a visszaigazo­lás már megérkezett, a szállí­tása azonban — valószínűleg — csak jövőre történik meg. És végül — azért hagytuk utoljára, mert némi magya­rázatot megérdemel — most épül egy orvosi rendelő és orvoslakás, amelyet még az idén átadnak rendeltetésének. A története a következő: A tervet a Dailmandi Állami Gazdaság dolgozói készítet­ték, ez 150 ezer forintot je­lent, a termelőszövetkezet 250 ezer forintot adott, a megyei tanács 150 ezret, a lakosság önkéntes hozzájárulása pedig 110 ezer forint. A hiányzó összeget a községi tanács biz­tosítja a községfejlesztési alapjából. Kereskedelem — szolgáltatás A bolthálózat kielégítő a községben. Van ruházati bolt, vasbolt, önkiszolgáló élelmi­szerbolt, három vegyes bolt és egy magánkereskedő. A presszók száma kettő, az italboltoké négy. Vendéglő nincs. Autóbuszjárat óránként in­dul Dombóvár, illetve Szek- szárd irányába. A községet átszeli a vasút, Budapestre és Dombóváron át Pécsre le­het innen átszállás nélkül utazni. A régi malmot már csak magtárnak használják. Vala­mikor ez az épület jelentette az ipart a községben. Ezért szinte természetes, hogy a mellette lévő kis üzemecske ide települt. A műhelyekben az asszo­nyok ördögi gyorsasággal ké­szítik a jó öreg masinákkal, a közelmúltban még hiánycik­kek közé tartozó kerítésfona­tokat. összesen hét gép van a három műhelyben és 20 embernek, főleg asszonyok­nak ad munkát. A dombóvári Vasipari Szö­vetkezet üzemében ebben az évben 12,5 millió forint az éves terv, október közepére teljesítették! Nappal kiürül a község Harminckilenc kisiparos végzi a szolgáltatást Döbrö- közön. Asztalos azonban egyáltalán nincs, a többi szakmában kielégítő az ellá­tás — egyelőre. Azért egye­lőre, mert a férfifodrászok lassan' kiöregszenek, után­pótlás azonban nem mutat­kozik. Női szabóból is elkeld ne legalább még egy. Feltűnő volt, hogy alig ta­lálkoztunk emberekkel a döb- rököZi utcákon. A további tá­jékozódás aztán megadta a magyarázatot az üres utcák­ra, a csendre. A mintegy 3200 lakosból 1415 az aktív kereső. Közülük 993-an eljárnak dol­gozni a községből — többsé­gük Dombóvárra, a vasútra — 522-en maradnak itthon, akiknek a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a drótüzem, meg a néhány elszórt munkahely ad munkát. Kulturális élet Döbröközön Nem könnyű a dolga a döb- röküzi népművelőnek, miért a középkorosztály nehezen von­ható be a közművelődés vér­keringésébe. Éppen ezért a művelődési ház programjait az ifjúságra építi, a számuk­ra biztosított ifjúsági, mag­nós-, fotóklubokkal és külön­böző rendezvényekkel. Az ál­talános iskolások részvételé­vel működő szakkörökkel (irodalmi, modellező, képző­művész) az a cél, hogy már ebben a korban kifejlődjék a tanulókban a művelődés és az önművelés igénye. Az asszonyokat jól műkö­dő, baráti légkörű hímzőklub várja, a munka mellett vi­szont művelődésüket, szóra­kozásukat szolgálja a felol­vasás, zenehallgatás, közös éneklés. Az idős embereket évente „öregek .napján” látja vendégül a művelődési ház, közösen a községi és a tsz- nőbizottsággal. A művelődési ház ez évben is bővelkedett gazdag, színes programokban. Kéthavonta bál, ŐRI-rendezvények, gye­rekműsorok, disco-műsorok és legutóbb a szüreti felvonulás. Az intézmény helyet biztosít a különböző társadalmi szer­vek rendezvényeinek is. Reméljük, hogy a művelő­dési ház jövő évre tervezett felújítása szebb környezetet teremt a közművelődési munkának. Farkasné Doszpod Aranka tudósító Hírek — Takarékosak a döbrökö­ziek. Postatakarékban 13, a takarékszövetkezetben 27 millió forintjuk van. A ta­karékszövetkezet kölcsön- állománya 9 és fél millió, ebből 2 és fél millió forintot "vettek igénybe a tagok me­zőgazdasági tevékenységük korszerűsítésére és vásárlás­ra. * — Felkészültek a télre. A dombóvári ÁFÉSZ 81. számú TÜZÉP-telepén eddig 8397 mázsa szenet, 1664 mázsa tűzifát és 163 ezer 400 liter olajat vásároltak. Döbröközi magazinunkat irta és összeállította: Pordán Jánosné, Hazafi József és Le- tenyei György. A fényképeket Gottvald Károly készítette. Munkatársaink legközelebb, október 30-án Kétyen tartóz­kodnak. Társadalmi munka A lakosság által végzett társadalmi munka értéke 1976-ban 514 ezer, 1977-ben 1 millió 343 ezer forint volt. Az idén eddig 800 ezer forint értékű munkát végeztek Az álfomásfőnök hobbija Jegesi József, döbröközi ál­lomásfőnök városi embernek született, a vasút falura szó­lította. — Először a néprajzi köny­veket bújtam, később, 1952- ben kezdtem foglalkozni ré­gészkedéssel. Szerettünk ki­rándulni a gyerekekkel, meg az asszonnyal. Itt & környé­ken pedig sok a forrás és mint tudjuk, régen a források mel­lé települtek az emberek — mondja. A kirándulások al­kalmával mindig került elő valamilyen, régi emlék. Nem gyűjtögette, a szekszárdi mú­zeumba vitte a talált tárgya­kat Észt lapály - battériában A Zöld mező Termelőszövetkezet az idén fejezi be a sertéstelep rekonstrukcióját. Felújítottak öt 600 férő­helyes hizlaldát. Tavaly építettek egy kocaszállást, melyben 200 sertés helyezhető el. És az idén befejezik az 1000 férőhelyes battériástartású telepet. Ezzel tulaj­donképpen a lényegi feladatokat megoldották, de a jö­vő tervei között szerepel még két kisebb fiaztató és egy ötven köbméteres víztároló építése. A szövetkezetben az észt lapály fajta tenyésztése fo­lyik ezeket keresztezik durocokkal és német lapállyal. Ez a fajta marad a továbbiakban is a döbröközi szövetke­zetben. Jelenleg 350 kocájuk van és mintegy 50—60 te- nyészkocajelölt, jövőre ezt a számot megemelik és át­lagban 400 koca lesz. Szükséges is, hiszen évente 5,5—6 ezer süldőt küldenek majd a vágóhídra. Az idén már 3700-at leadtak, az évi ötezres tervet tar­tani tudják. Egy éve az IS-V-rendszerbe is beléptek. A sertésekből az összbevétel 15 millió forint, amit az V. ötéves terv végére 18 millióra emelnek. A sertéstenyésztés rekonstrukciója után a szarvas- marhatartás fejlesztésére kerül sor. Jelenleg 300 darab tejelőjük van, a hozam 3300 liter. Évente mintegy 50— 60 üszőt értékesítenek. •üv.VAVőv.ú *• ; \V . * * 1 t tenenpasztor Az asszony karján sza­tyor, tele fonallal, a kezében horgolótű. A szeme az álla­tokon, a keze pedig jár mint a motolla. Az őszi csípős hi­degben jól fel kell öltözni, a mezőn, a szőlőhegy alatt a széljárás pirosra csípi az ar­cokat. Az asszony lába mel­lett szorosan a puli várja az utasítást. A 300 szarvas- marha pedig békésen harap­ja a füvet, harsan a fű, köz­ben szépen, lassan haladnák előre, ikeresve az újabb zöl­det, az élelmet. Huszár Józsefné már 15 éve minden reggel hatkor ki­hajtja az állatokat és este ötig legeltet. A társa — mert egyedül nem bírna a három­száz jószággal — Göndöcs József, a gulya másik olda­lán vigyáz, ne menjenek ti­losba. Beszélgetésre nincs alkalom és az asszony unal­mában rákapott a kötésre, horgolásra. Nem is tartoznak a faluhoz, a Bikali Állami Gazdaság györgyi-majorjából járnak át a döbröközi föl­dekre.

Next

/
Thumbnails
Contents