Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

2 Képújság 1978. október 19. Hasznos eszmecsere A magyar-amerikai gazdasági tanács ülése Chicago, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: További, bővülő lehetőségek vannak hazánk és az Egye­sült Államok kereskedelmi, ipari kapcsolatainak fejlesz­tésére és a törekvéseket mind­két ország kormánya is tá­mogatja — ezzel a tanulság­gal zárult kedden Chicagóban a magyar—amerikai gazdasá­gi tanács idei ülése. A kétna­pos tanácskozáson a két or­szágból összesen mintegy száz ipari és kereskedelmi vezető vett részt. Az eddigi legna­gyobb szabású magyar—ame­rikai gazdasági tanácskozás egyben az első volt azt köve­tően, hogy az idén nyáron életbe lépett kereskedelmi szerződéssel ismét megnyílt az út a két ország között a nor­mális kereskedelem, a gazda­sági és pénzügyi együttműkö­dés előtt. A chicagói konferencián — Az állandósult közel-ke­leti feszültség oka, hogy Iz­rael meg nem szűnő agresz- sziót követ el az arab orszá­gok ellen, a mögötte álló erőkkel együtt igyekszik meghiúsítani az igazságos, átfogó közel-keleti rendezést és az arab népek nemzeti ér­míg az amerikai fél az Egye­sült Államok piacának sajá­tosságairól adott tájékozta­tást, a magyar szakemberek gazdaságunk, külkereskedel­münk üzleti, együttműködési lehetőségeit ismertették. Amint a tanácskozás közös közleménye rámutatott: a kölcsönös tájékoztatást, a két ország üzletembereinek esz­mecseréit rendszeressé kell tenni, s figyelmet kell szen­telni a harmadik országok­ban való együttműködésnek is. Kedden felszólalt a tanács­kozáson Kempton Jenkins, ál­lamtitkár-helyettes, aki ki­emelkedő jelentőségűnek mi­nősítette az új kereskedelmi egyezményt a két ország kap­csolatainak szempontjából. Jenkins elmondotta, hogy közelmúlt budapesti látogatá­sán megállapodás született miniszterhelyettesi szintű ma­dekeivel ellentétben álló részleges külön alkukkal próbálja azt felváltani — ál­lapítja meg egyebek között az a közlemény, amelyet Alekszej Koszágin és Hasz- szán Ben Talal moszkvai ta­lálkozójáról adtak ki szerdán a szovjet fővárosban. gyár—amerikai gazdasági ve­gyes bizottság felállításáról. Burger Robert, a magyar— amerikai tanács tiszteletbeli elnöke és Molnár József, a magyar tagozat elnöke igen hasznosnak minősítette a chi­cagói tanácskozást — akár­csak annak amerikai házigaz­dái. A második napon szak­mai tagozatokban találkoztak a két ország képviselői, hogy a többi között a vegyi, az elektronikai, a szerszámgép-, az alumínium-, a fogyasztási- cikk-iparban való árucsere­együttműködés lehetőségeiről tanácskozzanak. A chicagói tanácskozás idején létrejött megállapodások sorában a Medicor röntgengépek gyár­tására alapított közös vállala­tot amerikai partnerével. A magyar—amerikai gaz­dasági tanács következő ülé­sére 1979 őszén, Budapesten kerül sor. PANORÁMA WASHINGTON Az egyiptomi—izraeli bé­kekötés módozataival foglal­kozó washingtoni tárgyalá­sokról szóló hivatalos nyilat­kozatok már-már egyhangú derűlátását kedden bomba­ként robbantotta fel az a hír, hogy az amerikai elnök személyesen avatkozott be a megbeszélések irányításába. Carter elnök azonban azt ál­lította, hogy csupán tájéko­zódni kívánt az izraeli— egyiptomi eszmecsere állásá­ról. „Nincs válság, a dolgok az előre várható mederben haladnak” — mondotta, s ugyanezt erősítette meg a washingtoni tárgyalások hi­vatalos szóvivője is. * — Jordánia álláspontja változatlan, a jelenlegi kö­rülmények között nem csat­lakozik az egyiptomi—izraeli —amerikai tárgyalásokhoz — jelentette ki Husszein király azután, hogy Harold Saun- dersszel, az amerikai kül­ügyminisztérium államtitká­rával találkozott. Saunders átadta Husszeinnek az ame­rikai kormány válaszait arra a tizennégy kérdésre, ame­lyeket az uralkodó a Camp David-i találkozó után tett fel a Carter-kormányzatnak. Nicaraguái közvetítő tárgyalások Havanna, Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: A nicaraguai ellenzéki Szé­les Front három pontos mini­mális tárgyalási feltételeinek előterjesztésével kezdődtek meg Managuában azok a tár­gyalások, amelyeken az Egye­sült Államok, a Dominikai Köztársaság és Guatemala képviselői próbálnak megol­dást találni a nicaraguai bel­politikai válságra. A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front kedden Cos­ta Rica fővárosában, San Jó­séban közleményt hozott nyil- [ vánosságra, amely elítéli az . amerikai kormány közvetítő­ként való fellépését a nicara­guai válság rendezésében. A kommüniké megerősíti a frontnak azt a korábbi kije­lentését, hogy megoldást csak Somoza lemondása és a had­sereg gyökeres átszervezése jelenthet. A közlemény elíté­li a nicaraguai légierőket, amelyek barbár bombázásaik­kal több, mint 6000 ember ha­lálát okozták a polgári lakos­ság körében, és azzal vádol­ja Salvadort, valamint Guate­malát, 'hogy a polgárháború idején reDülőgépeket és ka­tonákat küldött a Somoza-re- zsim megsegítésére. A sandi­nisták azért is elítélik az Egyesült Államokat, mert — látszólagos békítő szándéka ellenére — katonai tanácsadó­it továbbra is Nicaraguában tartja. A közlemény végezetül be­jelenti. hogy a Sandinista Front újabb, ezúttal ..döntő­nek szánt” támadásra készül. Callaghan Bonnban Valuta- és gazdaságpolitikai kérdések állnak Callaghan brit miniszterelnök és Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár kétnapos bonni tárgyalá­sainak középpontjában. Cal­laghan pénzügy- és mezőgaz­daságügyi minisztere kíséreté­ben szerdán délután érkezett az . NSZK-ba és nyomban négyszemközti megbeszélést tartott Schmidttel. A jordán trónörökös Moszkvában Hasszán Jordániái trónörökös (balról a második), aki Moszkvában tartózkodik, ellátogatott a szovjet külkeres­kedelmi minisztériumba, ahol a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatokról tárgyalt. (Képtávírónkon érkezett.) Luis Corvalán visszaemlékezései 3. Illegalitás, kínzás, A fiatal házaspár zavarta­lan boldogsága azonban nem tartott sokáig. A chilei reak­ció beleszólt életükbe. Videla, akit pedig az egyesült balol­dal jelöltjeként választottak meg 1946-ban államfővé — elárulta szövetségeseit, meg­szakította a diplomáciai kap­csolatokat a Szovjetunióval és kommunistaellenes kampányt kezdett. 50 ezer chileit fosz­tott meg állampolgári jogai­tól, ezreket küldött száműze­tésbe és börtönbe. Corvalán még időben ille- párt földalatti kiadványait párt földaleatti kiadványait készítette, részben pedig álné­ven, a szigorúan cenzúrázott, de egyelőre még megjelenő El Siglo számára írt cikkeket. Nagy ügyességre tett szert olyan írások megfogalmazá­sában, amelyeket a cenzúra még átengedett, de amelyek mégiscsak félreérthetetlenül kimondták az igazságot és a nép ügyét szolgálták. Ez a helyzet azonban nem tartott sokáig. Az El Siglo terjeszté­sét erőszakos eszközökkel aka­dályozták, s a cenzúra is egy­re elviselhetetlenebbé vált. A pártvezetés elhatározta, hogy a lapot nem jelenteti meg to­vább: ilyen körülmények kö­zött csak a Videla-rezsimnek nyújtanának érveket a „saj­tószabadság” bizonyítására. A kényszerű tétlenség ide­jének jelentős részét Corva­lán arra használta fel, hogy olvasson, továbbképezze ma­gát. Terjedelmes politikai ri- portázst írt, amelynek ideig­lenesen „Eljön a mi napunk” címet adta. Sajnos, a kézira­tot a politikai rendőrség meg­találta a szerző, barátjánál, aki azt rejtegette. Elégették, ami — mivel éppen a bizton­ság miatt csak egy példány volt belőle — nagyon érzé­keny veszteséget jelentett. Időközben valamelyest ja­vult a helyzet, a Corvalán házaspár, ha álnéven is, de állandó lakást bérelt magá­nak El Saltóban. És mert él­ni is kellett valamiből, Cor­valán előbb tyúk- és nyúlte- nyésztéssel foglalkozott, majd egy kis üzletet nyitott, amely­ben tüzelőt és főzelékféléket árultak. Luis Corvalánt 1950. janu­ár 4-én azonban ismét letar­tóztatták. Hajnali szürkület­ben hurcolták el egv kaszár­nyába, ahol egy kétszer-há- rom méteres cellába zárták. Egész nap nem szólították, csak éjszaka vitték kihallga­tásra. Három rendőr verte ke­gyetlenül amíg elvesztette az eszméletét. A következő éj­szaka ismét kiszólították a cellából, ahol egyébként még egy takarót sem kapott, s le­tartóztatása óta egy falatot sem adtak neki enni. Corva­lán felkészült az újabb kín­zásokra. nagv meglepetésére azonban az újságíró szövetség három tagja várt rá Foch fel­ügyelő szobájában. A rendőr­tiszt valószínűleg nem tudta, milyen állapotban van a fo­goly, különben nem engedte voína, hogy találkozzék a kol­légákkal. A felügyelő riadtan dadogott valamit arról, hogy a foglyok össze-vissza verik egymást, hogy a rabkórház­börtön ba kerüljenek. És gyorsan visszavezettette Corvalánt a cellájába, ahol aztán kényte­len-kelletlen átadták neki a felesége által beküldött taka­rókat és élelmet. Tizenöt napi fogság után megszületett az ítélet: szám­űzetés Pitrufquénbe. Corvalán másik három száműzöttel együtt minden este köteles volt jelentkezni a csendőrsé­gen. „Szállást” a falu sportpá­lyája öltözőjének egyik sarká­ba leszórt szalma jelentett, s építkezésen dolgoztak, hogy valami ennivalóhoz juthassa­nak. Szerencsére, néhány hó­nap múlva a népmozgalom kikényszerítette, hogy Videla elnök minden száműzöttnek megengedje a visszatérést. Corvalán ismét az illegális pártsajtónál dolgozott. Videla elnöki periódusának lejárta­kor. az 1952-es választások előtt újból létreejött a Nép­front. amely ezúttal először indította Salvador Allendét elnökjelöltként. Mivel semmi esélve nem volt, sokan még hívei közül sem rá szavaztak, így alig valamivel több. mint' 50 ezer voksot kapott. „Salva­dor Allende jelölése azonban kezdetét jelentette annak az elvi politikának, amely a tö­megek számára az évek folya­mán valódi forradalmi lehe­tőséget jelentett” — írja Cor­valán. A következő esztendőkben a chilei kommunisták a fél­legalitás körülményei között folytathatták harcukat. Újra megjelenhetett az El Siglo. El­ső számának vezércikkét Cor­valán írta. Az Ibanez-kor- mány első esztendeiben türel­mesebb politikát folytatott, 1955- ben azonban újabb kom­munistaellenes terrorakciók söpörtek végig Chilén. Corva- lánnak ismét el kellett tűn­nie. A lakásán tartott házku­tatás során a rendőrség elko­bozta valamennyi könyvét. 1956- ban részt a vett a párt illegális kongresszusán, ame­lyet Cartagenában tartottak. A küldöttek száma — bizton­sági okból — csekély volt, riiégis nagy fontosságú határo­zatok születtek. Itt választot­ták Corvalánt a Politikai Bi­zottság és a Titkárság tagjá­vá. de ezeket a feladatokat tulajdonképpen már előzőleg ellátta. A párt — még mindig az illegalitás körülményei kö­zött — egyre erősebb lett. Amikor Galo Gonzalez főtit­kár 1958 márciusában meg­halt, temetése hatalmas tö­megtüntetéssé változott. Al- bertot — ez volt Gonzalez ne­ve az illegalitásban — sok ez­ren kísérték végső nyughelyé­re. A búcsúbeszédet Corvalán mondta. Kijelentette: a párt de facto kiharcolta a legali­tást és kiharcolja majd jogi­lag is. Galo Gonzalez utódjául Luis Corvalánt választották. Üj szakasz kezdődött életé­ben. emlékiratai az addig ter­jedő időszakot ölelik fel. írá­sában foglalkozik azonban a Chilei Kommunista Párt je­lenlegi helyzetével magában az országban. Ebben azt az óriási felelősséget hangsúlyoz­za, amely azokra hárul, akik Chilében maradtak' és a ter­rorral dacolva vezetik a mun­kásosztály harcát a diktatúra ellen. P. I. — Vége — A Szahara jövője Szerda esti kommentárunk Harmadszor tárgyal a Szaharai Arab Demokratikus Köz­társaság küldöttsége Mauritánia képviselőivel, ezúttal egy meg nem nevezett afrikai államban. Tripoli és Párizs a kap­csolatfelvétel eddigi két állomása, s a téma most is a három­éves múltra visszatekintő nyugat-szaharai ország jövője. Az egykori spanyol gyarmat fölötti adminisztratív hatal­mat Madrid Mauritániára és Marokkóra kívánta származtat­ni, ami természetesen a lakosság körében kezdettől fogva el­lenzésre talált. A Spanyol-Szahara Felszabadításáért Küzdő Népi Front, a Polisario eredményes harcot vív az ország füg­getlenségéért. Tavaly még Párizs is belebonyolódott a kopár, látszólag értéktelen térség birtoklásáért vívott csatákba: öt­ven korszerű Mirage próbálta megsemmisíteni a Polisario harcosait. Miért e nagyfokú érdeklődés? A sivatag kincsében: a Bu Keraa-i hatalmas foszfátlelő­helyek gazdagságában kell keresni a választ. A világ foszfát- mennyiségének körülbelül egyharmada található itt, amiről Spanyolország is nehezen mondott le, Marokkó és Mauritánia pedig mohón ragaszkodik hozzá. Ügy tűpik azonban, a mau­ritániai fordulat, Mustapha Ould Salek ezredes, az új államfő hatalma megszilárdulásával mintha közelebb hozta volna a szembenálló feleket, mármint a Polisariót és Mauritániát. Sok megfigyelő a korábbinál nagyobb megértést észlel Salek ez­redes kormánya részéről a nyugat-szaharai gerillákkal szem­ben. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a két ország minden próbálkozása kudarcot vallott: a Polisario harcosait egyszerű­en nem tudták visszaszorítani, s azok ellenőrzik ma a Sza­harai Arab Demokratikus Köztársaság egész területén kívül Mauritánia északi és Marokkó déli részét is. Leginkább Ra- batot nyugtalanítják a gerillák harci sikerei: veszélyeztetve érzi a régóta dédelgetett marokkói álmot, az Algéria kivéte­lével létrejövő föderációt Mauritániával és a Szaharával. Igaz, ezt az elképzelést Washington nem helyesli: egy ma­rokkói irányítás alatt álló erős Maghreb veszélyeztetheti al­gériai érdekeltségeiket. Nos, ezt figyelembe véve különösen érdekes az újabb nyu­gat-szaharai—mauritániai találkozó. Párizs szívesen fogad­ná a megbékélést, s az esetleges mauritániai—szaharai szö­vetség fölött a franciák örömmel bábáskodnának. GYAPAY DÉNES L A P Z A R TA BUDAPESTRE ÉRKEZIK DÁNIA MINISZTERELNÖKE Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára Anker Jörgensen, a Dán Királyság miniszterelnöke a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarországon (MTI) Carter amerikai elnök wa­shingtoni látogatásra hívta meg Botha dél-afrikai kor­mányfőt. Képünkön: a meg­hívást Vance külügyminisz­ter (balra) adta át a preto­riai rezsim kormányfőjének pretoriai tárgyalásaik során. (Képtávírónkon érkezett.) GENF Szerdán Genf ben újabb ülést tartott a hadászati táma­dó fegyverzetek korlátozásá­val kapcsolatos tárgyalásokon részt vevő szovjet és ameri­kai küldöttség. (TASZSZ) PÁRIZS Franciaország kikötőiben szerdán ötödik napja tartott a tengerészek munkabeszünte­tése : a matrózok elsősorban az ellen tiltakoznak, hogy a fran­cia kereskedelmi flotta hajói­ra mind gyakrabban vesznek fel a szokásosnál olcsóbb bérért a fejlődő országokból való tengerészeket. MOSZKVA A francia kormány meghí­vására október végén hivata­los látogatásra Franciaország­ba utazik Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. (TASZSZ) SALISBURY Rhodesiái csapatok szerdán újabb támadást intéztek a szomszédos Mozambik terüle­te ellen, azzal a céllal, hogy csapást mérjenek a Robert Mugabe vezette ZANU geril­laszervezet katonai táboraira. Iránban tovább folytatódnak az összetűzések a kormány- ellenes tüntetők és a fegyveres erők között. Képünkön: páncélozott harcjármű vigyázza a rendet a főváros, Te­herán utcáin. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents