Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
1978. október 18. Képújság 5 Export „Aruknak, szolgáltatásoknak, szellemi javaknak, illetve más értékeknek az ország területéről külföldre juttatása, értékesítés céljából. — Közvetlen export esetén a termelő maga exportálja termékeit, közvetett export esetében az áru más — külkereskedelmi vállalat közvetítésével jut külföldre.” (Közgazdasági kislexikon 1977.) Bérmunka hozott anyagból A HUNGAROCOOP külkereskedelmi vállalat már 1974-ben szerződést kötött az NSZK-beli céggel. A feladat: bérmunka. A partner gépet, technológiát, anyagot ad. A magyar vállalatnak a törölközők szövése az egyetlen feladata. Az exportálás legegyszerűbb módja. Közben a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet is érdeklődött a külkereskedőknél üzlet ügyben. Tavalyelőtt, februárban megkapták az ajánlatot, tanulmányozták, és októberben szerződést kötöttek. Több okból jól jött ez a hőgyészi szövetkezetnek: lehetőséget kaptak gépek vásárlására és egy csapásra bekerülhettek a világ árutermelésének vérkeringésébe. Vásároltak 213 ezer márkáért a nyugati vállalattól gépeket, összesen 36 darabot a hozzá tartozó előkészítő és befejező berendezésekkel együtt. Ezek Hőgyészen még hosszú évekig korszerűnek számítanak. Ha ugyanezért az összegért újat kérnek: kettőt vagy hármat kapnak. A szerződés szerint 24 szövőgép exportra dolgozik, 12 pedig hazai piacra. Temesvári Ferenc szövetkezeti elnökkel beszélgettünk a beindulásról. — Rendkívül nehéz feladat elé állítottuk ezzel a szerződéssel a szövetkezet minden dolgozóját — mondja bevezetőként. — Egy működő üzemet szereltünk le folyamatosan, és 50—60 éves gépek helyett máról holnapra szinte ismeretlen berendezésekkel kellett dolgozni. — Nem voltak kint tanulmányúton? — Szerelőink rövid időre kint voltak. Közben ők is küldtek szakembereket, csak az nem volt folyamatos segítés ! — Az első széria rendben megérkezett? — Eredetileg 1976. december 20-ig üzembe kellett volna állítani a gépeket, de az első szállítmány csak 1977 márciusában érkezett, ez egymillió forint többletköltséget jelentett szövetkezetünknek. Ennek ellenére hamar; májusban küldtünk ki törölközőket, kifogástalan minőségben. „Az elmúlt két évben tovább növekedett a megye iparának exportértékesítése. A növekedés 26 százalékos. Legnagyobb a könnyűipar, ezen belül a bőr-, szőrme-, cipőipar exportértékesítése, de gyorsan fejlődött — két év alatt 90 százalékkal — a gépiparj export. A megye iparvállalatai és szövetkezetei közül néhány üzem termelésének nagy részét külföldön értékesíti, így 1977- ben a Bonyhádi Cipőgyár 54, a Paksi Konzervgyár 74, a Simontornyai Bőr- és 'Szőrmefeldolgozó Vállalat 41, a BONY—KS Cipőipari Szövetkezet 76, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet 92 százalékát... Az összes exportnak körülbelül 70 százaléka rubel és 30 százaléka dollár elszámolású.” (Részlet a megyei pártbizottság beszámolójából.) A Szekszárdi Szabó Szövetkezet ruháit a hazai vásárló nemigen ismeri, nem is isMaradjunk még a dollár elszámolású exportnál. A piacon óriási a harc. Ezekben a magyar üzemeknek is részt kell venni. A HUNGA- ROCOOP az ártárgyalásokban segít a szövetkezeteknek, de tovább már nem tudja képviselni az érdeküket. A technológia, a minőség, a szállítási határidők tárgyalása a vevő és a gyártó cég között zajlik. A piac kíméletlen. Ezért fogott ösz- sze és kötött együttműködési szerződést hat szövetkezet. A szekszárdiak a gesztorok, ők képviselik a tárgyalásokon a többieket. Nem kon- kurrálnak egymással, természetesen nagyobb erőt képviselnek így. Ez a szerződés csak a tárgyalásokig érvényes, utána minden szövetkezet csinálja a maga dolgát. Vári Györgyöt, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet elnökét kérdezem: — Mi a titka a világpiacon az elismerésnek? — A megbízhatóság a legfontosabb. A szállítási határExportáló üzemeinkben egyértelműen mondják: a minőség az egyik legfontosabb feladat. Az MMG—AM szekszárdi műszergyára már évek óta gyárt a Szovjetunióba tömlőfeszmérőket a Lada személygépkocsikhoz. Minden évben dicséretet kapnak gyártmányaikért, de a kis műszerek minőségét a hazai MERT és a szovjet partner is árgus szemmel nézi. A szekszárdi gyár termelésének egynegyede exportra megy. Csehszlovákiába 250 ezer hőmérsékletszabályozót küldenek és egyszer egy kétszáz darabos tétel kifogásolható volt. Rögtön megjelent a partner és reklamált. Az Ausztriába és az NSZK-ba, valamint Svédországba gyártott termékek minőségére is figyelni kell. A szekszárdi műszerek komoly berendezésekbe kerülnek. Ha azokban romlanak el, a kár sokkal több... A hőgyészi vegyesiparnál a minőségi tényezők is nagy szerepet kapnak. A szerződés merheti, hiszen termelésüknek csak nyolc százaléka marad itthon, a többi exportra megy. Szállítanak az NDK-ba, Bulgáriába, a Szovjetunióba, Hollandiába, Svájcba, Belgiumba, NSZK- ba, Nyugat-Berlinbe, de járnak szekszárdi sportruhában Franciaországban, Kanadában, talán jövőre már megismerkednek ezzel a termékkel az angolok, az amerikaiak is. időket pontosan teljesíteni kell. A másik: minőség és az árszínvonal. Lasasn közhely lesz: az alapanyagok ára emelkedik, mint a higany kánikulában, de a késztermékeké vagy csökken, de legjobb esetben is stagnál. Ez vonatkozik a szocialista exportra is. A Szovjetunióban évtizedek óta nem emelkedett a ruházati cikkek ára, hasonló a helyzet az NDK- ban és Bulgáriában is. A nyugati piacon meg egyre nagyobb a harc a vevőért, ez árban, minőségben, széria- nagyságban is megmutatkozik. — Az lenne az igazi üzlet, ha hazai alapanyagból gyártott ruhákat tudnának eladni, ez mennyiben volna gazdaságos, lehetséges? — Nehéz ügy. Igyekszünk népszerűsíteni a hazai anyagokat. Jelenleg nyugati exportunk 22—23 százaléka már magyar alapanyag. Ennek növeléséhez korszerű alapanyagot kellene gyártani. szerint a kiszállított darabszám négv százaléka lehet csak osztályos áru. Hőgyészen ezt csak 8—10 százalékban tudják tartani. Ezért nem is reklamál a partner... de, amikor a telített piac miatt nem tudja eladni az árut, sokkal nagyobb minőségi követelményt állít a termék elé. A minőségnek van egy másik oldala. Vári György mondja: — Divatszakmában dolgozunk. Napról napra követni kell a divatot. Napjainkban az indiai stílus lépett előtérbe a katonás keki helyett. Szerződést kötünk a vevővel egy ötezres szériára. De, hogy milyen fazont és azon belül hány darabot kell gyártani, azt már csak a gyártás közben tudják megmondani. Ehhez hihetetlenül felkészült emberekre van szükség. És az is minőség. Olyan optimális üzemnagyságot kell kialakítani a szabóknál, hogy szinte óráról órára egy szalagon át tudjanak állni új szériára. Hat szövetkezet gesztorát Minőség, ijesztgetés néiküi A Rákospalotai Bőr* és Möanyagfeldotgozó Vállalat szekszárdi gyárának' táskái is eljutnak külföldi üzletekbe A műszergyár évente 300 ezer tömilőfeszmérőt gyárt a Szovjetunióba. A partner csak kéthetes előretartásra raktároz alkatrészt. Ezért mindig pontosan és időben kell küldeni az újabb és újabb szállítmányokat. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha felkészült a gyár, ha folyamatosan tud termelni és már ez is a minőséghez tartozik. A zöld atombomba útja... A világpiacon rendkívül gyorsan kell reagálni mindenre. A hetvenes évek elején Tamásiban a VEPEX termelőszövetkezeti társulás formájában üzemelt. Holló János akadémikus és Koch Lehel tudományos munkatárs szabadalma szerint a lucernából 40—45 százalékos fehérjekoncentrátumot lehet előállítani. A szövetkezeti társulás csak kínlódott ezzel a termékkel. Hazai környezetben szinte még a szakemberek sem ismerték ennek az anyagnak a létezését. Lapunkban több alkalommal írtunk az eljárás nagy jelentőségéről. A televízió „Zöld atombomba” címmel filmet készített a témáról. Azóta ez a növényi fehérje kitermelési eljárás világhírű lett. Jelenleg 250 tonnát a 40—45 százalékosból exportálnak és ezer tonnát pedig a VEPEX rostos termékből, ebben 15 százalékos fehérje van. Évente mintegy 150 ezer dollár beAz MMG—AM termelésének jelenleg egynegyede kerül exportra. Az utóbbi években szinte évről évre megduplázták a kivitelt. Mosvételhez jut ebből a népgazdaság. Tíz év kellett ahhoz, hogy ez a világraszóló találmány elterjedjen. Ha a gyártás első éveiben lesz a tamási üzem a Phylaxia gyáregysége? ___ t alán Dániában nem az idén adják át a második fehérjegyárat, hanem jóval előbb és Holló professzor szellemi munkája sokkal előbb kamatozik — valutában. Ugyanez a lassúság a hőgyészi szövetkezetnél is meghatározó. Temesvári Ferenc: rendkívül nehezen indult a folyamatos termelés. Ebbe belejátszott az újtól való félelem, valamint az, hogy a korszerű gépeket még nem tudjuk korszerűen használni. Példa: az első negyedévben 58 millió vetést, a második negyedben 118 milliót végeztünk el, de ez még mindig nem az arait terveztünk. A további fejlődéshez az egész üzem kollektívájának összefogására van szükség. tanában indult egy svéd vállalattal a hegesztőkészülékekhez szükséges vezetőkocsik gyártása és a fémkazetták termelése. Jelenleg jó minőségben kerül határainkon túlra a termék és ezt a kapcsolatot lehet még fejleszteni. Belgiumba a gáztűzhelyekhez hőelemet (ilángőr) küldenek. Ez a robbanást gátló berendezés egyre terjed. Jövőre Csehszlovákiába már 330 ezer hőmérsékletszabályzót küldenek. A Szekszárdi Szabó Szövetkezet jövőre Angliába és az USA-ba is küld termékeiből. Nekik, hogy továbbra is a világpiacon maradhassanak, követni kell a divatot. Mód van arra, hogy hazai alapanyagból gyártsanak, ehhez jó hazai partnerek kellenek. A szövetkezetben kutatják ennek az útnak a lehetőségét is. Külkereskedelmi mérlegünk az utóbbi időszakban hiányt mutat. Több nyers- és alapanyagot és készterméket hozunk be, mint amennyit exportálunk. Pedig azt mindannyian tudjuk: vásárolni csak addig lehet, amíg annak fedezete van. Ugyanez a helyzet az export-importban is. Tolna megye üzemei megállják a helyüket a világpiacon. Ezt bizonyítja, hogy két év alatt 26 százalékkal emelkedett a megye szövetkezeteinek és ipari üzemeinek exporttevékenysége. Lehet fejlődni? < A Polesí Konzervgyár termelésének 74 százalékot exportálja
