Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

1978. október 17. Képújság 5 Asztalitenisz A paksi járás felnőtt férfi asztalitenisz-versenyét Pak­son tartották. A legjobbak: Egyéniben: 1. Fekete Péter (Dunaföldvár), 2. Madaras József (Bölcske), 3. Steinbach Rajmund (Dunaföldvár). Pá­rosban: 1. Madaras—Szabó# (Bölcske), 2. Fekete—Illés (Dunaföldvár), 3. Steinbach —Horváth (Dunaföldvár). Csak neveztek! Mint arról már hírt adtunk, Kiskunhalason került sor az országos lovasbajnokság harmadik fordulójára. A versenyen azonban hiába kerestük a dalmandi MEDOSZ lovasait, nem voltak ott. Mint a versenybíróság vezetői elmondták, ne­veztek: Kanizsai László­nak Csengőn, mig Szabó Sándornak Bajadéron kellett volna indulni, de hiába várták őket. A dalmandiak csak neveztek, de nem men­tek el... Nem éppen a legjobb reklám az egyesületnek. Tömegsportnap Szedresen telesek csokoládét kapitale Rosszkedvűen, fejfájással ébredtem. A nyomott hangu­latot még tetézte: a Sió-híd- tól kezdve nem lehetett öt- venméterre ellátni. Szedresen csak sejteni lehetett, hogy a sportpálya túlsó végén mi történik. A köd mindent el­takart. Fél kilenckor, egyik perc­ről a másikra a Nap sugarai áttörtek a ködfüggönyön, és lázas készülődést lehetett felidézni. A szedresi KISZ- esek tömegsportnapot tartot­tak. Volt már korábban ha­sonló próbálkozásuk, tavaly például havonta egy napot a tömegsportnak szenteltek. Az eredmény váltakozó volt. Ak­kor még csak a helybeli fia­talok versenyeztek egymás­sal. Ezúttal már távolabbi községekből is eljöttek a KISZ-esek. Amikor Reinhardt Ádám ismertette a programot, vagy százötvenen türelmetlenked­tek, mikor lehet már bizo­nyítani az ügyességet, lele­ményességet. A rendezőség jelesre vizs­gázott. Nem keresték a kifo­gásokat, mit miért nem lehet rendezni, hanem cselekedtek. Köztudott, hogy Szedresen nincs futópálya, de ez sem je­lentett akadályt. A labdarú­gópályán jelöltek ki négy sá­vot a százméteres futásra. Ezen a távon vagy ötvenen indultak, a 400 méteres sík­futásban is vagy húszán vet­tek részt, de az 1500 méteres távra is akadt jelentkező bőven. Igaz, nem biztos, hogy a négyszáz méter, vagy az 1500 méter ténylegesen annyi volt, de ez nem csorbítja a rendezőség tekintélyét, az in­dulók sportolni vágyását. Az­tán magasugrásban, majd távolugrásban is harminc­negyven jelentkező akadt, hogy összemérjék tudásukat. Tizenegy kispályás labdarú­gócsapat jelentkezett a zsű­rinél. Az öregfiúk csapatában például ott láttuk dr. Gom­bai Csongor körzeti orvost, és Koleszár Mihály tanácsel­nököt is. Az ő jelenlétük — az, hogy indulnak, — továb­bi bátorítást adott annak a néhány bizonytalannak, aki azzal a jelszóval ment ki: „majd meglátjuk”. Egyszó­val, aki oda kiment, részt is A talp nem érintheti a talajt vett valamilyen sportágban, vagy valamilyen vetélkedő­ben. Mint megtudtuk: két hete is volt egy tömegsport jellegű verseny, melyet az MHSZ-szel közösen rendez­tek. A tanácselnök és a kör­zeti orvos ott is részt vett, sőt a legjobbak között végzett. A vasárnapi tömegverse­nyen a rendezőség kedveske­dett meglepetéssel: a győzte­sek, sőt még a helyezettek is egy-egy tábla csokoládét, vagy egy csomag cukorkát kaptak. Nagy sikert aratott az ügyességi vetélkedő, ahol labdavezetéstől a kötélhúzá­sig minden akadt. A tizenkét csapat közül a medinaiak bizonyultak legügyesebbek­nek kötélhúzásban. Délután fejeződött be a jól szervezett verseny, melyért dicséret il­leti a szedresi KISZ-eseket, és mindazokat, akik valamit is tettek a siker érdekében. Ismét bebizonyosodott, lehet jó sportnapot rendezni, nem kellenek hozzá több száz fo­rintos tiszteletdíjak, sőt még futópálya sem. Mindent le­het, csak akarni kell! — mondja a közmondás, és ez így is igaz! Ennyi sok jókedvű fiatal között elmúlt a rosszkedvem, sőt még a fejfájásom is. Nem véletlen, hogy a szabadba hívják az embereket felüdül­ni! — kas — Ehhez a gyakorlathoz erő is kell Olimpia, 1980 Moszkva (elkészült a vendéglátásra Kosárlabda A dombóváriak A főváros közétkeztetésé­nek dolgozói már rendelkez­nek bizonyos tapasztalatok­kal a nagy nemzetközi ver­senyek résztvevőinek kiszol­gálását illetően. Mindezek a versenyek azonban együtte­sen sem hasonlíthatók össze méreteikben az 1980. évi olimpiai játékokkal. Több mint 12 ezer verseneyzőt, 6 ezer újságírót és több száz­ezer szovjet és külföldi tu­ristát várnak Moszkvába. Igen bonyolult és sókrétű feladat e népes vendégtábor számára megszervezni az ét­keztetést. Hogy az olimpiko­nokat és a vendégeket példá­san szolgáljuk ki, még 135 ebédlőt, kávézót, éttermet, bárt és sajtóbárt nyitunk. Kiemelkedő helyet foglal el közöttük az a kereskedel­mi központ, amelyet a több mint 12 ezer lakosú olimpiai faluban létesítünk. Egy 4 ezer férőhelyes étterem, az „Orosz tea” kávéház, presszó- fagylaltozó, tejbár, büfék, ét­termek, két önkiszolgáló ét­terem és egy félkésztermék- áruház áll majd a rendelke­zésükre. Más sportlétesítményék közelében is létesítenek új közétkeztetési intézményeket, így pl. a Béke sugárúton mű­ködő stadion területén egy 400 férőhelyes éttermet, vala­mint 4 kávéházat és két saj­tóbárt nyitnak. Három új kávéház nyílik a Moszkva melletti Krilátszkojében is, ahol az evezősök, kerékpáro­zók és íjászok versenye zaj­lik majd. A fent említetteken kívül 156, már meglévő olyan vál­lalatot újítanak fel, amelyek az olimpiai objektumok, szál­lodai komplexumök, közleke­dési főútvonalak mellett he­lyezkednek el. Sok éttermet, ebédlőt, ká­véházat, speciális bárt nyit­nak meg a többi olimpiai vá­rosban — Leningrádban, Kijevben, Minszkben és Tal- linnban is. Külön problémát jelent az olimpiai menü összeállítása. Kidolgozásával külön bizott­ság foglalkozik, mivel ún. soknemzetiségű konyhát kell létrehozni. A bizottságban tudósok, orvosok, vállalati vezetők, közétkeztetési mér­nök-technológusok, szaká­csok és jól képzett cukrászok foglalnak helyet. Különös gonddal készül az olimpikonok étrendje. A me­nün 400 meleg étel és hideg előétel neve szerepel, nem számítva a friss zöldségfélé­ket, gyümölcsöket, tejtermé­keket és süteményféléket. Figyelembe vették a münche­ni és montreáli olimpiai játé­kok menüit, természetesen kiegészítve a Szovjetunió né­peinek nemzeti ételeivel. Az alapvető európai és orosz fo­gások mellett szerepelnek majd Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika népeinek ételféleségei is. Nem keve­sebb, mint 5 ezer kalória kell legyen a napi fejadag, mert csak így képes egy sportoló helyreállítani a versenyeken elvesztett energiáját. A közétkeztetési hálózat ilyen jelentős mértékű kiszé­lesítése — az előzetes szá­mítások szerint — a meglé­vőkön kívül, még több mint 22 ezer szakembert — sza­kácsot, cukrászt, pincért, stb. — igényel A várakozáson felülien, majdnem kétszázan vettek részt vasárnap a Tolna me­gyei Természetbarát Szövet­ség által a sötétvölgyi park­erdő Haramia-forrásánál rendezett megyei természet­járó-találkozón. Az október közepén ajándéknak számító derűs idő is kedvezett a ter­mészetjáróknak. Bucsányj György, a Tolna megyei Természetbarát Szö­vetség elnöke köszöntötte Angelusz Miklóst, a Magyar Természetbarát Szövetség el­nökhelyettesét, valamint a turistaszakosztály megyénk­ből érkezett tagjait. Öröm­mel számolt be a megye szervezett turistaéletének kezdődő felélénküléséről, ar­ról, hogy két új szakosztály alakult nemrégiben: a Dom­bóvári Vasutas SE-nél, és a szekszárdi Balassa János kórháznál. Jelenleg csaknem háromszáz ifjúsági és két­száz felnőtt szervezett termé­szetjáró van megyénkben. A megyei szövetség területén 150 kilométernyi jelzett tu­ristaút segíti az egészségvé­dő túrázást, de jelentős fel­adat ezek felújítása, amihez a szakosztályok tevékeny se­gítségét kérik. A Társadalmi Erde; Szolgálatban folytatott rendszeres munkájuk elisme­réseként Bernáth Lajosnak az ötéves, Láng Ilona, Eber- ling István és Ballabás László túravezetőknek a tíz­éves törzsgárdajelvényt adta át a megyei szövetség elnö­ke, a TESZ országos intéző- bizottsága megbízásából. A Ganz-MÁVAG elleni szombat délutáni értékes győ­zelem után vasárnap ismét pályára lépett a Szekszárdi Dózsa NB I-es női csapata. Ezúttal a fővárosban szere­peltek, a Testnevelési Főis­kola termében a TFSE ven­dégeként. A pályaválasztó fő­iskolások a bajnokságban az előkelő második helyet fog­lalják el a táblázaton, így a tőlük elszenvedett huszonkét- pontos vereség megfelel a pa­pírformának. TFSE—Szekszárdi Dózsa 83:61 (44:26). V.: Aranyosi, Szabados. TFSE: Medgyesi (19), Dalnoki (32), Váczi (13), Novák (8), Dobrosi (6). Csere: Kilián (2), Koncsek (3), Do­mokos (—), Nagy (—), Ada- mik (—). Edző: Farkas József. Szekszárdi Dózsa: Harsányi (28), Skoda (8), Tarczy (6), Binder (1). Csere: Palotás (—), Varga (8), Lesó (4). Ed­ző: Tapodi László. NB II. Dombóvári VSE—Keszthe­lyi Haladás 91:76 (31:27). 'Dombóvár, 50 néző. V.: Ka­pusi, Páli. DVSE: Illés (18), Bogdán (7), Tamási (8), Ru- zicska (27), Szakács (5). Cse­re: Kollár (9), Bálint (4), Ta­hi (5), Ács (8), Haraszti (—). Könnyű, biztos győzelemre számítottak a dombóváriak. A tartalékosok is helyet kaptak a kezdőcsapatban. A könnyed kezdés után azonban akado­zott a játék, sok volt az el­adott labda, a kihagyott hely­zet és büntető. Az első félidő­ben ritkán hullott kosárba a labda mindkét oldalon. A má­sodik félidőben a keszthelyiek kezdtek jobban és 64:63-ra feljöttek. Illés visszaállításá­val ismét megnőtt a vasutas­csapat előnye, ami végül is elég volt győzelméhez, annak ellenére, hogy a mérkőzés hajrájában a DVSE kulcsjá­tékosai kipontozódtak. Jó já­tékvezetés és küzdelem jelle­mezte a találkozót. A hazai csapatból Illés és Ruzicska, míg a vendégeknél Bernáth és Gazdag teljesítménye di­csérhető. Zalaegerszegi Volán—Bony­hádi Botond 83:65 (40:25). Bonyhád, 80 néző. Vezette: Fülöp, Cserkuti. Bonyhád: Erb (4), Kecskés (18), Deischler (—), Vanya (17), Falvai (24). Csere: Fetzer (2), Rózsa (—). Incze (—), Hágen (—). A vendégcsapat nagy lendülettel kezdett és az 5. percben 14:4-re vezettek. Idő­kérés után feljött a hazai csa­pat és hét pontra megközelí­tette a Volánt. A sok védeke­zési hibával játszó hazaiak el­len gyors támadásokat indí­tottak és a 16. percben 10 ponttal vezettek a vendégek. Az utolsó három percben a hazaiak sorra kihagyták a jó helyzeteket, s így a vendég­csapat 15 pontos előnyre tett szert. A második félidőt is a vendégek kezdték jobban: a 3. percben 45:25-re vezettek. A bonyhádiaknak sikerült időközönként megközelíteni az ellenfelet, sőt a 13. perc­ben már csak 11 pont volt a vendégek előnye. A bonyhá­diak azonban 14 közeli dobó­helyzetet kihagytak, s ez meg­nyertek bosszulta magát. A vendégek gyors indításaikkal sorra ko­sárral fejezték be támadásai­kat. A bajnokság 3. helyén álló Zalaegerszegi Volán meg­érdemelten nyerte a találko­zót, de ha a bonyhádiak nem hagynak ki ennyi közeli hely­zetet, sokkal szorosabb lett volna az eredmény. Több kulcsjátékos tudása alatt ját­szott, csak Falvai ponterőssé­ge érdemel dicséretet. Székesfehérvári Geodézia— Bátaszék 87:59 (34:23). Báta­szék, 50 néző. V.: Parádi, Pé- czeli. Bátaszék: Illyés (10), Piszárovics (14), Gráma (2), Csátaljai (19), Szűcs (8). Cse­re: Gáli (6), Zágonyi (—), Pé­ter (—). Az első félidő köze­péig mindkét csapat támadá­sait kosárral fejezte be, szo­ros eredmény alakult ki. A 15. percben még 21:20 volt az eredmény a hazaiak javára. Ettől kezdve a vendégcsapat fokozatosan elhúzott és meg­nyugtató előnyt szerzett a fél­időig. Á második játékrészben to­vábbra is fáradt csapat be­nyomását keltette a vasutas­gárda, így nem tudott lépést tartani a jól játszó ellenfelé­vel. A félidő 10. percétől húszpontos vezetést szerzett a fehérvári csapat, melyet a ta­lálkozó végéig nemcsak tar­tani, hanem tovább növelni is sikerült. A tabellán azonos pontszámmal álló két csapat küzdelméből a vendégek igen értékes győzelemmel kerültek ki. A BVSK játékosai tudá­suk alatti telejsítményt nyúj­tottak. Százméteres síkfutás a labdarúgópályán Tizenegy csapat vett részt kispályás labdarúgásban

Next

/
Thumbnails
Contents