Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
A KÉPÚJSÁG 1978. október 14. A két legfontosabb munkahely A falu számára a két legfontosabb munkahely a Völgység népe nevű termelőszövetkezet, és a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Báta- széki erdészete, ennek is a falu határába eső üveghutai kerülete. Mindkét gazdasági egység vezetősége is magáénak tekinti a község gondjait és segítenek, amiben tudnak. A szövetkezetnek harminckét helybeli tagja van, ezenkívül 17 nyugdíjasa. Az egy főre jutó havi kereset 3200 forint, amihez hozzá kell tenni, hogy a földek aranykorona értéke 14. összehasonlításul Zomba határában 50, itt ráadásul még a domboldalak is meredekek. Ennek megfelelően a 62 milliós termelési érték 60 százalékát teszi ki az állattenyésztés. A napokban szállítottak 320 pecsenyebárányt külföldre. Jelentős ágazat az erdészet is, éppen most folynak a tárgyalások a környező gazdaságokkal, erdészeti társulás létrehozására. Tavaly óta üzemi étkezés van. Az erdőgazdaságban mintegy harmincán dolgoznak rendszeresen. A gazdaság lassan eléri célját, sikerül szakmunkás- törzsgárdát kialakítani. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a korábbi évekhez viszonyítva minimális az üzemi balesetek száma. A kitermelés gépesített a szállításban ez a folyamat még nem fejeződött be. Itt született Engel Henrik azon kevesek közé tartozik, akik a községben születtek és máig is itt élnek. Ősei a Feketeerdőből jöttek 1720 és 30 között. 1905- ben született, kovácsmester- séget tanult Bonyhádon, amit ma is gyakorol és méginkább tenne, ezt ha kapna hozzá patkószeget és más szükséges kelléket. Az iparengedélyét 1957-ben adta be, dolgozott az erdőgazdaságban és a termelőszövetkezetben. Legszívesebben ifjúkorára emlékezik, úgy a húszas-harmincas évekre. Tehenet tartottak, szőlőt művelték és virágzott a kézművesség: a szék- és klumpakészítés. A meredek domboldalra a fejükön hordták fel a trágyát az emberek. Svájci sajtmester is dolgozott a faluban. Naponta több mint kétezer liter tejet fejtek a községben. Volt két bolt, a két kocsi ma tulajdonosa a mészáros- mesterséget is űzte. Kéttan- termes iskola, sőt egy időben gazdászképző iskola is működött. Oláh Sándor mai háza helyén 1942-ben még állt az a faház, amelyben egyetlen tégla vagy fémszög sem volt. fából és sározott szalmafonatból készült, zsúptetővel. Engel Henrik apósa építtette. Gulyas uan, Juhász nincs A termelőszövetkezet az V. ötéves tervidőszak végére a falu határában kizárólag birkát fog tenyészteni. Már most is van 1800 darab Mórágy körzetében. Kétezerre fejlesztik fel az állományt, amit talán már a következő év végére sikerül megvalósítani. Háztáji gulyást már most alkalmaz a termelőszövetkezet a körülbelül hetvendarabos állomány őrzésére, de Apátiban szükség lenne majd juhászra is. A tsz vezetői már jártak Lengyelben a szakmunkásképzőben, de ott nem sok biztatást kaptak. Már az idén indulhatott volna juhászosztály, de két megyéből — Tolna és Somogy a beiskolázási körzet — a jelentkezők száma mindössze 2 volt. A kereset havonta 4,5—5 ezer forint, igaz, ezért napi 10—12 órát kell dolgozni a szabad ég alatt. Cserepezők Rozsdásserpenyő A „Rozsdásserpenyő”, nem elkopott és használaton kívül helyezett konyhai edényt jelent ezen a vidéken, hanem a község egy némileg különálló részét. Zömmel cigány családok élnek itt és most éppen arról nevezetes, hogy háromszázötvenezer forint költséggel bevezették a villanyt. A lassan rendszeres munka, az óvoda és az iskola, a villany, ezzel együtt a rádió és a televízió megjelenése sokat változtatott korábbi életmódjukon. A tanítónő, Solymosi Gézáné — aki az elmúlt tanévben több mint fél évig egyedül tanított reggeltől estig — a tanév elején kimegy és „saját kezűleg” iskolázza be a hatéveseket az első osztályba. Ajándékok az óvodának A szülők és a termelőszövetkezet brigádjai sok társadalmi munkát végeztek az elmúlt két évben az óvodában. Elkészült az étkező melegpadló-burkolata. Az anyagot a tanács biztosította. Festettek, mázolták az ajtókat, ablakokat. Az óvónő szép kézimunkákat készített a kicsinyeknek. A vadásztársaság háromezer forint értékű játékot vásárolt a gyerekeknek. A támogatást rendszeressé kívánják tenni, később szemléltető eszközöket vesznek. Az erdőgazdaság a kerítés kicserélését vállalta, még a tél beállta előtt el is készítik, ők adják a szükséges faanyagokat is. A szülők az udvart parkosítják és az esőbeállót betonozzák le, ahol nyáron akár a szabad levegőn is alhatnak a gyerekek. A betonozáshoz az anyagot a tanácstól kapják. J1 fejlődés szamai Legalább 10—15 lakásban építettek fürdőszobát, sajnos csak saját hidroforos megoldásra van lehetőség. Egy színes televízió is üzemel a faluban. A lakosság betétállománya a községi postán 1 millió kettőszáznegyvenezer forint. A Népszabadságnak harminc, a Népújságnak 52 előfizetője van. A Képes Üjságot 46, a Nők lapját 32, a Rádió- és Televízió-újságot 33 család olvassa rendszeresen. Van 104 televízió és 93 rádió. H fouadasz szarvast a gombázók, a fővadász felesége nevelte fel. A környéken a vadásztársaság munkája jelentős, egy évvel ezelőtt kapták meg a vidéket cserébe egy Gödöllő menti területért, amiből vad- biológiai kutatóterület lett. Az állatok nevelésének, megfigyelésének, végül pedig a kilövésnek jelentős a gazdasági haszna is. Ottjártunkkor német vadászvendégük volt, akinél nem lévén nyolcezer márkánál több, nem lőhette ki az aranyérmes szarvast, mert annak a trófeája legalább 13 ezerbe kerül. Ha a vadász rálő az állatra, az értékének a felét már fizetnie kell, függetlenül attól, hogy eltalálta-e. Nép- gazdasági szinten a vadgazdálkodás jól fizető ágazat, összehasonlításul csak any- nyit, hogy 1 dollárt 12 forintért állítanak elő. Aki kíváncsi a vadásztudomány — beleértve a vadgazdálkodás csínját-bínját is — rejtelmeire, az látogassa meg az Erges menti vadásztársaság fővadászát, Szőke Istvánt. Megszállottja élete második hivatásának. Ezt megelőzően lökhajtsos repülőn vadász- pilóta volt, amit egészségi okokból kellett abbahagynia. Ma az erdők-mezők vadjainak ismerője és szerelmese. Elmondta többek között, hogy az idén tizenöt, nap helyett csak háromig tartott a főbőgés szarvasbőgés idején. Mindez azért, mert az állatok érezték meg a legjobban a fura időjárást. Van egy ünője, „aki” szerinte „emberré vált”, Bambinak hívják. Elkíséri vadászataira, de meg-meg jelenik a falu kertjeiben is. Négyórás korában találták meg a Bátaapóti hajdanvolt múltjának történetét az apósa tulajdonában lévő régi könyvből Jelenovics András, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség helyi állomásának a vezetője írta ki. E szerint Bátaapáti, kezdetben csak Apáti, újkökori település. A bronzkor is itthagyta emlékét. A magyarság megjelenése után besenyők szállták meg a vidéket. A XII. században bencések, 1303-ban a Bodó család birtoka volt. Temploma és plébániája 1307-ben már megvolt, valószínűsíthető, hogy egy előbbinek a helyén épült. A középkor utolsó két századában ismét egyházi birtok, a török időkben elnéptelenedik. Mária Terézia németeket telepit a környékre, igy Apátiba is. A szájhagyomány szerint ők is nevezték el a közeli Báta község miatt Bátaapátinak, mivel az országban több Apáti nevű falu volt. Ma a mőcsényi Közös Községi Tanács egyik társközsége, lélekszámú az idén 539 fő, ebből férfi 270, nő 269. Nulla és 14 éves kor között 178, 15 és 39 között 187, 40 és 59 között 115, 60 fölött pedig 59 lakója van. A számsor azért érdekes, mert cáfolja ama hiedelmet, miszerint a község elöregedő. Bátaapáti magazinunkat összeállította Ihárosi Ibolya, Pordán Jánosné és Szepesi László, akik köszönetét mondanak Antoni István tsz-elnökhelyettes- nek, Bat József pártve- zetőségi titkárnak, Donátit Árpád párttitkár- nak, Jelenovics András fedeztetési állomósvc- zetőnek, Hüdován Vince kerületvezető erdész, népfrontbizottsági tagnak, Engel Henrik nyugdíjas kovácsnak, Krachun Szilárd tanácsi ki- rendcltségvezetőnek, Krachun Elemér szállí- tásvezetőneb. Krachun Szilárdné óvónőnek, Solymosi Gézáné tanítónőnek, Sikahonyi Miklós tsz-elnöknek, Szol István fővadásznak. Lovak András tudósítónknak, és nem utolsósorban Váncsodi Lajos tanácselnöknek, akik munkájuk során segítségünkre voltak. Következő Magazin- isszeáUításunkat Kis- dorogou készítjük és október 21-5 számunk- meg. Mun- október 16Az Apponyi grófok vadászháza műemlék jellegű épület. Ma az erdőgazdaságé, szolgálati lakás és pihenő. Belülről jó állapotban van, a padló és az ajtók-ablakok, de még a gerendák is vadgyümölcsfából készültek. A tetőre és a külső vakolatra viszont ráférne a tatarozás, mert később még többe fog kerülni a felújítása. Szépül a falu A közös tanács évi fejlesztési alapja mindössze 150 ezer forint, ehhez jön természetesen a nem kevés állami támogatás. Az összefogás meghozta gyümölcsét. Az iskola teljes tatarozása, sőt mondhatni felújítása a végéhez közeledik. A tetőszerkezetet kijavították, nem kis részben a termelőszövetkezet Rónai szocialista brigádja közreműködésével, akik sok társadalmi munkát végeztek és nem is csak az iskolánál. Az úttörőszobát leparkettázzák, az alapburkolat már elkészült.. Az eddigi munkák mintegy kétszázezer forintba kerültek. Még az idén befejezik a vizesblokk és a mosdók beszerelését. Megkezdődött a művelődési ház felújítása is, a kőművesmunkákat elvégezték, a festés van vissza. A kerítés elkészítéséből a huszonegy KISZ-tag is kiveszi a részét. Farkas József, kőműves nemrég vásárolta meg ezt a házat, 75 ezer forintért Játszanak a gyerekek az óvodaudvaron
