Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
2 Képújság 1978. október 1. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Damaszkuszban közzéteszik a Szilárdság Front nyolcpontos akcióprogramját. — Rögtönítélő bíráskodás Rhodesiában. — Tömeges letartóztatások, fokozódó terror Nicaraguában. Kedd: Folytatódik az általános vita az ENSZ közgyűlésében, Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása. — Elhúzódó kormányválság Portugáliában. Szerda: Külügyminiszterünk, Púja Frigyes beszéde az ENSZ-ben. — Az izraeli parlament megszavazza a Sinai- települések felszámolását. Csütörtök: Brezsnyev amerikai üzletembereket fogad. — Carter sajtóértekezlete. — Bécsben megnyílik a haderőcsökkentési tárgyalások 16. fordulója. — Dél-Afrikában Botha hadügyminisztert jelölik Vorster helyére. Péntek: Huszonhat nappal trónralépése után meghalt I. János Pál pápa. — A Biztonsági Tanács ENSZ-erőket és -ellenőröket küld Namíbiába, a választások ellenőrzésére. — A Francia KP központi bizottsági ülése. Szombat: A szovjet—amerikai külügyminiszteri tanácskozások után Washingtonban Carter fogadja Gromi- kót. — Apartheidellenes világkonferencia az indiai fővárosban. A hét 3 kérdése Nemhiába szerepel már a 33-as sorszámnév az ENSZ közgyűlési ülésszakok jelzésére, e tanácskozásoknak kialakult hagyományai vannak. Miután megválasztották a vezető testületeket és véglegesítették az egyre terebélyesedő napirendet, az általános vita adja meg a politikai alaphangot. Rendszerint a külügyminiszterek, de időnként állam- és kormányfők használják fel ilyenkor a világszervezet szószékét arra, hogy felvázolják országuk legfontosabb külpolitikai törekvéseit. Az első felszólaló, s így volt ez a most záródó héten is, mindig Brazília képviselője: az „idők kezdetén” ugyanis, amikor az ENSZ tagállamainak száma a jelenleginek csupán egyharmada lehetett, ez a dél-amerikai ország volt az első az ábécé-sorrendben. Azóta már jó néhány „a”-betűs ország helyezkedik el a padsorokban, de a nyitás szokásjoga megmaradt Brazíliának. 1. Mi jellemzi az ENSZ általános vitáját? Az igazsághoz tartozik természetesen, hogy a világ nem a brazil felszólalást figyelte a legnagyobb érdeklődéssel, hiszen — többek között — ezen a héten illette a szó Gromiko szovjet, Vance amerikai, Owen brit és Huang Hua kínai külügyminisztert, s a rangos névsorban ott szerepelt Púja Frigyes magyar külügyminiszter is. Teljes erővel folyik az NSZK-ban a NATO őszi hadgyakorlata. Képünkön: a forgalom elől elzárt autósztrádára szállt le egy amerikai katonákat szállító nyugatnémet repülőgép. (Képtávírónkon érkezett) Az általános vita jól mutatja a világ kellemesebb vagy kellemetlenebb közérzetét. A nemzetközi helyzet legfontosabb vonásai ezért pontosan visszatükröződtek az ENSZ- palotában is, kitűnt, hogy valóban kritikus szakaszhoz érkezett az enyhülés folytatásáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért vívott harc és sürgős megoldást várnak a válsággócok problémái. A szocialista külügyminiszterek beszédei kifejezhették azt a véleményt, hogy adottak a továbblépés lehetőségei, nem zárultak be a békés egymás mellett élés kapui, a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok megfelelő feltételeket biztosítanak a kibontakozáshoz. Ugyanakkor szembe kell nézni bizonyos negatív tényekkel. Például azzal, hogy az Egyesült Államokban és egyes NATO-országokban megerősödtek a hidegháborús hangok; Peking politikája veszélyezteti az egyetemes békét s különösképpen növeli a feszültséget Délkelet-Ázsiában; vagy a legutóbbi Camp David-i alku következményeivel, amelyek során igyekeznek gondosan megkerülni a Közel-Kelet rendezésre váró feladatait. A szocialista országok képviselői azonban nemcsak egy reális helyzetértékelés igényével léptek fel az ENSZ- ben, hanem megerősítették korábbi, konstruktív javaslataikat s új kezdeményezéseket tettek. Jól kiegészíthette az eddigi leszerelési indítványokat az a szovjet előterjesztés, hogy biztosítsanak mindenirányú garanciákat az atomfegyverekkel nem rendelkező s a területükön atomfegyverzettel állomásozó külföldi csapatokat sem elfogadó országoknak. Egy ilyen rendelkezés jóváhagyása megerősítené a kiterjedt területek atommentesítésének irányzatát, fokozná az atomsorompó-szerződés érvényét, jó hatást gyakorolna a leszerelési tárgyalásokra. Szovjet részről ezzel messzemenően figyelembe vették az atomfegyverekkel nem rendelkező országok többször kifejtett igényeit és aggályait. Ha mások is így járnának el, a megegyezésnek nem lenne akadálya ... 2. Miről folynak a szovjet—amerikai tárgyalások? A New York-i üvegpalotában — az ülésterem mellett — lázas munka folyik a különböző különtermekben, kávézókban, folyosókon, s fontos megbeszélések zajlanak az ENSZ-missziók épületeiben is. Sor került két hosszabb New York-ban, az ENSZ székhelyén tárgyalt a SALT- egyezményről a szovjet és amerikai külügyminiszter. Képünkön: A. A. Gromiko és Cyrus Vance (háttal) megbeszélése. (Képtávírónkon érkezett) Gromiko—Vance találkozóra, majd a szovjet külügyminiszter Washingtonba utazott, hogy párbeszédet folytasson Carter elnökkel is. A fő téma változatlanul a SALT. Amennyiben hitelt lehet adni a kiszivárgott híreknek, a második stratégiai fegyverkorlátozási egyezmény szövege 95 százalékban már készen áll. Igaz, a megmaradt öt százalék nem egyszerűen mennyiségi, hanem minőségi problémát képez: új fegyverek végleges beillesztése, a rakétacsaládok korszerűsítésének kérdése és hasonló témák várnak megoldásra. Ezen dolgoznak a hétről hétre Genfben összeülő kiváló szakértők, legutóbb az amerikai delegáció vezetője, Warneke utazott Moszkvába s most nyilván Gromiko tolmácsolja majd a szovjet álláspontot. A derűlátók úgy vélik, hogy még az idén tető alá lehet hozni a megállapodást, mások óvatosabbak s utalnak rá, hogy immár négy esztendő telt el eredménytelenül a vlagyivosztoki keretszámok elfogadása óta. Előrejelzést adni nem lehet, hiszen amikor ezeket az újságpéldányokat nyomják, még tanácskozhatnak Washingtonban ... A fegyverkezéstechnikai kérdések valóban nagyon bonyolultak s a fegyverek fejlődésével egyre nehezebben megoldhatók. Mégis kijelenthetjük, hogy a legösszetettebb problémák is rendezésre kerülhetnek, ha erre igazi szándék mutatkozik. A Szovjetunió a tárgyalások kezdete óta kész erre, e törekvése Brezsnyev bakui és Gromiko ENSZ- beli beszédében ismét megerősítést nyert. A jelek viszont azt mutatták, hogy az amerikai vezetésben nem dőlt el a vita: akarnak, vagy nem SALT-megegyezést. Talán a Carter—Gromiko találkozó után világosabbak lesznek majd ezek a frontok. 3. Mit jelent az újabb forduló Bécsben? A SALT a kérdések kérdése, hiszen a legérzékenyebb területen, a nukleáris fegyverzet vonatkozásában nyitná meg a korlátozás, szabályozás és csökkentés útjait. A SALT azonban korántsem az egyetlen leszerelési téma s ezért kísérte fokozott érdeklődés a bécsi hadprőcsökkentési tárgyalások tizenhatodik fordulójának megkezdését. A jó öt éve tartó megbeszélések keretében a szocialista országok olyan új, kompromisszumos tervet terjesztettek elő júniusban, amely magába foglalta a korábbi nyugati véleményeket, ellenvetéseket is. így a szocialista országok elfogadták azt a nyugati kívánságot, hogy a közép-európai stratégiai térségben mindkét katonai szövetség tagállamai azonos szintű fegyveres erőkkel rendelkezzenek, konkrét indítványokat tettek a haditechnika (páncélosok, repülőgépek, atomrakéták) csökkentésére, s észszerű elképzeléseket vázoltak fel a részletes menetrendre. Közzétették a szükséges létszámadatokat is, amelyekből kiderülhetett, hogy a NATO és a Varsói Szerződés csapatkontingensei nagyjából azonosak az érintett térségben. Jogos volt a kíváncsiság tehát, hogy az eltelt gondíjl- kodási idő nyomán, milyen lesz a nyugati reagálás a szocialista javaslatokra. Az érdemi állásfoglalás egyelőre késik: úgy tűnik, hogy nyugati részről sem tagadhatják a szocialista tervek jelentőségét, ám a gyakorlati megegyezés elől kitérnek. Hivatkoznak például a létszámadatokban való egyet nem értésre s olyan követeléssel lépnek fel, hogy a szocialista oldalon 150 ezer fővel nagyobb legyen a csökkentés, mint a nyugatin. Ez természetesen elfogadhatatlan s nem más, mint a korábbi „diszparitásos” leszerelés felmelegítése. Vannak jelei az időhúzásnak is. Miközben az atlanti országok egyhelyben topognak, a szocialista országok újabb kiegészítéssel támogatták meg tervüket: mondják ki, hogy már a bécsi tárgyalások ideje alatt sem emelik a szembenálló felek fegyveres erőik és fegyverzetük színvonalát Közép-Európában. Ez ismét kínos NATO-dilemmát eredményez, hiszen éppen a tavaszi NATO-tanácsülés fogadott el ajánlásokat újabb nagyszabású fegyverkezési tervek végrehajtásáról... RÉTI ERVIN Bécsben megkezdődött a héten a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 16. fordulója. Képünkön: a megnyitóülés a Hofburg-palotában. (Képtávírónkon érkezett) A múzeumi hónap megnyitója Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) Bevezetőben dr. Szabópál Antal röviden áttekintette a megyei múzeum háromnegyed évszázados történetét az 1902-es megnyitástól kezdve egész a mai napig, amikor változott körülmények, gyarapodó anyagi eszközök segítik a múzeum „küldetését betöltő feladatvállalását, a tudatformálást.” Pozsgay Imre miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy az országos „rendezvénysorozat célja, hogy újabb, még nagyobb nyilvánosságot biztosítson a múzeumokban őrzött értékeknek ... A múzeumok dolga a haladás vívmányainak megőrzése... A kulturális örökség vállalása annak elsajátítását is jelenti. A múzeum attól lesz élő, hogy beleszól a mai ember életébe, aki történelmi ismeretei alapján jobb cselekvője lesz a mai magyar valóságnak. Műemlékeink megbecsülése a nemzeti önbecsüléshez is hozzátartozik.” Kiemelte, hogy a szekszárdi szakemberek nagyszerű munkája az itteni új, állandó kiállítást az országos múzeumi és műemléki hónap kiemelkedő eseményévé avatta. Beszéde után a miniszter a Szocialista kultúráért kitüntetést adta át dr. Szilágyi Miklósnak, a megyei múzeum igazgatójának, Vincellér Lászlóné, a simontomyai vármúzeum vezetője és Molnár Józsefné hivatalsegéd a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. Dr. Szabópál Antal Wosinsky- emlékplakettet és jutalmakat nyújtott át az új múzeumi kiállítás létrehozásában részt vett valamennyi szakembernek és a hőszolgáltatást biztosító dombóvári Unió Ipari Szövetkezet II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádjának. Az ünnepi esemény művészi értéket képviselő kísérője volt a dombóvári Kapós- kórus szereplése, valamint Thész László és Lányi Péter zongorajátéka. O. I. Pozsgay Imre kulturális miniszter megnyitó beszédét mon d ja LAPZARTA JUBILEUMI ÜNNEPSÉG BARCSON Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az ebből az alkalomból a járási művelődési házban rendezett ünnepségen megjelentek az alapító tagok, köztük Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Ott volt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Varga Péter, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a környékbeli közös gazdaságok képviselői. * Bogó László, a Somogyi Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára ünnepi megemlékezésben méltatta a barcsiak három évtizedes eseményét. A szövetkezet gyorsan erősödött, a közös vagyon 1951-ben meghaladta a másfél millió forintot, s ma már 300 millió körüli. A barcsi Vörös Csillag a termelőszövetkezeti mozgalom egyik büszkesége. Harminc esztendő alatt 27 alkalommal kapott kimagasló sikereiért országos elismerést. A jubileumi ünnepségen felszólalt Losonczi Pál, aki tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának jókívánságait. Az Elnöki Tanács elnöke és Romány Pál ezután kitüntetéseket adott át, s emlékplaketteket a termelőszövetkezet alapító tagjainak, valamint azoknak, akik 25 éve dolgoznak a közös gazdaságban. Losonczi Mihály, a szövetkezet elnöke a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Oluse- gun Obasanjo altábornagy- nak, a Nigéria Szövetségi Köztársaság államfőjének, a függetlenség kikiáltásának 18. évfordulója alkalmából. BERLIN Az NDK munkásőrségének eddigi legnagyobb szabású díszszemléjével, a legkiválób- ba'knak adományokott magas kitüntetésekkel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága által rendezett ünnepi fogadással emlékeztek meg Berlinben a német munkás-paraszt állam munkásőrsége megalakulásának 25. évfordulójáról. A jubileumi ünnepségeken részt vevő külföldi vendégek közé tartozott a magyar munkásőrség küldöttsége is, Papp Árpád vezérőrnagynak, az MSZMP KB tagjának, a munkásőrség országos parancsnokának vezetésével.
