Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
2 Képújság 1978. szeptember 7. Barátsági nagygyűlés Darhanban Lázár György magyar és Zsambin Bafmönh mongol miniszterelnök kézjegyével látja el a mostani tárgyalások eredményeként létrejött kétoldalú megállapodásokat. (Folytatás az 1. oldalról) Lázár Györgyöt és kíséretét, valamint a társaságában érkezett magas rangú mongcfl állami vezetőket a darhani pályaudvaron a város vezetői, a lakosság és a húskombinátban dolgozó magyarok képviselői, s papírzászlócskákat lengető úttörők fogadták. Délben mongol—magyar barátsági nagygyűlést tartottak a magyar közreműködéssel épült és működő darhani húskombinátban. A nagygyűlést a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd D. Erdene húsipari munkásnő és Mocsai Pál, a kombinátban dolgozó magyar szakembercsoport vezetője üdvözölte a magyar és az ulánbátori vendégeket. Ezután Zsambin Matmönh és Lázár György mondott beszédet. Zsambin Batmönh beszéde Zsambin Batmönh bevezetőben a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Mongol Nép- köztársaság kormánya, az egész mongol nép nevében meleg szeretettel köszöntötte Lázár Györgyöt, majd méltatta a Magyar Népköztársaság eredményeit. Batmönh ezután a magyar —mongol kapcsolatokról szólt. — Az országainknak a szocialista internacionalizmus szilárd elvein alapuló testvéri barátsága — mondotta — az 1965-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződés szellemében állandóan bővül és fejlődik. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy párt- és állami vezetőink találkozói és megbeszélései jelentős ösztönzést adtak és adnak pártjaink, országaink és népeink közötti szövetség, testvéri együttműködés további fejlesztésének. A továbbiakban hangsúlyozta: — A mongol népet nagy hálával tölti el, hogy a Magyar Népköztársaság — a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával együtt testvéri segítséget nyújt szocialista építőmunkánk meggyorsításához. — Nem véletlen, hogy most a darhani húskombinátban tartjuk barátsági nagygyűlésünket. Ez a kombinát az egyike az utóbbi néhány évben magyar segítséggé? épült üzemeknek, mint amilyen az ulánbátori ruhagyár^ a szonginói biokombinát, vagy a harhorini malom. Ezek. a mongol és a magyar nép testvéri barátságának és együttműködésének szimbólumaivá vált üzemek, fontos szerepet töltenek be a mongol lakosság, illetve a népgazdaság növekvő igényeinek kielégítésében. Bővül országaink együttműködése a geológiai kutatások terén. Évről évre növekszik országaink kereskedelmi forgalma. Ugyancsak nagy támogatást kap országunk a Magyar 'Népköztársaságtól a szakmunkás- és szakemberképzésben. Nemzetközi kérdésekre áttérve a miniszterelnök rámutatott: a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország aktív békepolitikája, kitartó közös erőfeszítései nyomán jelentősen kiszélesedett az enyhülési folyamat. — Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a veszélyt, — folytatta —, amelyet a kínai vezetők és a legreakció- sabb imperialista körök szövetsége jelent a béke és a szocializmus ügyére. A jelenlegi kínai vezetők, háborús pszichózist keltve, nyíltan elleneznek minden olyan lépést, amely a népek biztonságának erősítésére irányul, gyengíteni és bomlasztani akarják a szocialista közösség, valamint a békéért, a biztonságért, a demokráciáért harcoló erők egységét és hatékonyságát. — A mongol közvéleményt nyugtalanítja — mondotta a miniszterelnök —, hogy a pekingi vezetők mesterkedései következtében Délkelet- Ázsiában feszültséggóc jött létre. Ismételten kijelentjük, hogy a mongol nép és kormány szolidáris a kínai vezetők nagyhatalmi soviniszta politikája és hegemonisztikus törekvései ellen eltökélten küzdő vietnami néppel. — A Mongol Népköztársaság álláspontja: véget kell vetni a Peking uszítására folytatott kambodzsai fegyveres betolakodásnak Vietnam területére. A kérdés egyetlen helyes megoldása csakis a békés tárgyalás lehet, amelynek alapjául a VSZK-nak e kérdésben többször is kifejtett álláspontja szolgálhat. Az MNFP Központi Bizottsága és a mongol kormány egyetértéssel állapítja meg, hogy Leonyid Brezs- nyev Krím félszigeti találkozói a szocialista közösséghez tartozó országok pártvezetőivel, fontos hozzájárulás a szocialista országok testvéri barátsága, együttműködése, további fejlesztéséhez és erősítéséhez. Batmönh befejezésül a magyar kormányfő mongó- liai látogatását méltatta. A Mongol Népköztársaság miniszterelnöke további sikereket kívánt a magyar kommunistáknak, a magyar népnek, az MSZMP XI. kongresszusa határozatának végrehajtásában. Lázár György beszéde Lázár György bevezetőben tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép elvtársi, baráti üdvözletét. — Azzal a megbízatással jöttünk a Mongol Népköz- társaságba — mondotta ezután —, hogy pártjaink útmutatásainak és népeink akaratának megfelelően tovább erősítsük, bővítsük országaink kapcsolatait, megtárgyaljuk a közös érdekű ügyeket és új lehetőségeket tárjunk fel együttműködésünk fejlesztéséhez. Az elvégzett munka alapján nagy megelégedéssel szólhatok arról, hogy ■ megbízatásunknak sikeresen eleget tettünk. A Mongol Népköztársaság vezetőivel elvtársi szellemben, hasznos és eredményes eszmecseréket folytattunk a soros és a további együttműködés előkészítését szolgáló közös feladatokról. Barátságunk tovább erősödött, megállapodásaink jól szolgálják országaink nemzeti érdekeit és egyben hozzájárulnak a szocialista országok közös ügyének előreviteléhez is. — A magyar dolgozók nagy érdeklődéssel és mély rokon- szenvvel kísérik figyelemmel a Mongol Népköztársaság szocialista építőmunkáját. Mostani látogatásunk során is őszinte örömmel tapasztalhattuk, hogy Mongólia dolgozó népe, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével, sikeresen váltja valóra a XVII. kongresszus határozatait, ennek nyomán fejlődik a gazdaság, a tudomány és a kultúra, emelkedik a nép életszínvonala. Meggyőződhettünk róla, hogy a hatodik ötéves tervben kitűzött célok felé haladva újabb és újabb eredményeket érnek el a szocializmus anyagi-technikai bázisának megteremtésében. Mély benyomást tett ránk, hogy a szocialista országokkal együttműködve egyre hatékonyabban használják ki hazájuk gazdag természeti erőforrásait, és ezzel mind jobb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy Mongólia ipariagrár országgá váljék. Szívből gratulálunk a szorgalmas és kemény munkával elért eredményekhez, amelyek az önök hazáját gazdagítva egyben a szocialista országok testvéri szövetségének erejét is növelik! Lázár György ezután a Magyar Népköztársaság helyzetéről, az MSZMP vezetésével a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeinkről, s megoldandó feladatainkról tájékoztatta a nagygyűlés résztvevőit, majd részletesen foglalkozott a magyar—mongol kapcsolatokkal. A Minisztertanács elnöke, ezután a baráti együttműködésünkben fontos szerepet betöltő kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatokról szólt, amelyek eredményesen bővülnek az 1976-ban aláírt öt évre szóló munkaterv végrehajtásával. — A Magyar Népköztársaságnak csakúgy, mint a Mongol Népköztársaságnak — folytatta Lázár György — alapvető létérdeke a sokoldalú együttműködés a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. A proletár nemzetköziség eszméje által vezérelt kapcsolatainkat a célok azonossága, a testvéri viszony, a kölcsönös egyenjogúság jellemzi és teszi nélkülözhetetlen erőforrássá népeink számára. — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfőbb meghatározója, változatlan alapelve a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival kötött internacionalista szövetségünk szüntelen erősítése, a nemzetközi színtéren tett lépéseink összehangolása szocialista szövetségeseinkkel. A kölcssönös egyenjogúság és a békés egymás mellett élés elvei alapján bővítjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal is. — Az imperializmus szélsőségesen reakciós köreinek azonban nincs ínyére az enyhülés, a békés egymás mellett élés perspektívája. — Mi helyeseljük és nagyra becsüljük a Szovjetuniónak a szovjet—amerikai viszony megjavítására tett türelmes és kitartó erőfeszítéseit. Reméljük, hogy a reálisan és józanul gondolkodó amerikai politikai és gazdasági tényezők nem engednek teret a viszony megrontására, megkeményítésére törekvő szélsőségesek nyomásának. — A nemzetközi helyzet aggasztó vonása napjainkban — folytatta Lázár György —, hogy a kínai vezetés egyre leplezetlenebből a legszélsőségesebb, legreakciósabb imperialista erők törekvéseit támogatja. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a haladó erők a békéért, az enyhülésért, a haladásért folytatott harcukban mindig és mindenütt szembetalálják magukat a kínai vezetők nagyhatalmi politikájával. — Különös élességgel világítja meg e politika igazi arculatát Kínának a szocialista Vietnam elleni fellépése. — Ismerjük és aggódva figyeljük e hegemonista törekvéseknek a Mongol Népköz- társasággal szembeni megnyilvánulásait is. Tudjuk, milyen nehézségeket okoz önöknek, hogy Kína jelentős fegyveres erőt állomásoztat a határaikon. — Ahogyan a Szovjetunió és a többi szocialista ország, mi is támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság igaz ügyét, és a jövőben is megadunk minden tőlünk telhető segítséget szocialista építő munkájuk eredményes folytatásához. Lázár György befejezésül kifejezte meggyőződését: a mostani látogatás tovább erősítette a két ország népeinek proletár internacionalista kapcsolatait, testvéri együttműködését. A nagy tapssal fogadott beszédek, a lelkes hangulatú nagygyűlés után a város vezetői díszebédet adtak a magyar kormányfő tiszteletére. Camp David esélyei Szerda esti kommentárunk A pesszimisták szerint az amerikai elnök nyaralójában, Camp Davidben szerdán megkezdődött hármas találkozó egy zsákutca zsákutcája. Vagyis: Carter és Szádat elnök, valamint Begin kormányfő tárgyalása semmi látványos újat nem hoz az egyiptomi—izraeli különtár- gyalások felújításában. Az optimisták viszont azt remélik, hogy Washington közvetítésével Kairó és Tel Aviv hamvába holt párbeszéde új vágányokra helyezhető. Természetesen a találkozó megnyitása után röviddel még fölösleges jósolgatni, hogy kinek lesz igaza és kinek nem. Annyi azonban bizonyos, hogy Carter veszélyes, kockázatos vállalkozásba kezdett: közvetítőből teljes jogú tárgyaló partnerré lépett elő, ami eleve kizárja, hogy a teljes kudarcot — még ha az be is következik — elismerje. Szadat és Begin éppen abban bízik, hogy az USA elnökének személyes presztízse valamilyen módon kizökkenti közvetlen tárgyalásaikat a holtpontról. Másban nem reménykedhetnek, miután álláspontjaik mit sem változtak. Begin a leglényegesebb kérdésekben: a megszállt területek kiürítésében, a palesztin probléma megoldásában hajthatatlan. Szadat már önmagában azzal is hátrányosabb helyzetbe került a tíz hónappal ezelőttihez képest, hogy a Jeruzsálemben megkezdett úton tapodtat sem jutott előbbre, s az áhított külön megállapodás ma legalább olyan távolinak tűnik, mint a múlt év novemberében. Ha egyáltalán van új elem a hármas találkozón, akkor ez a kilátásba helyezett amerikai katonai jelenlét. Hivatalosan ugyan nem hangzott el erre javaslat, de megbízható források tudni vélik: az USA szívesen küldene csapatokat az izraeliek helyébe a megszállt területekre. Nos, ez a lehetőség nemcsak Tel Avivot tölti el aggodalommal — lévén eddig katonailag egyeduralkodó a szóban forgó térségben —, hanem az amerikai közvéleményt is. Óhatatlanul Vietnam emléke idéződik föl a csapatok esetleges Sina-félszigetre vezénylése kapcsán, s az akkori sokk hatása máig sem múlt el nyomtalanul. Ami az arab világot illeti, több fővárosban máris éles bírálatok egész sora hangzott el Szadat és Carter címére. Leghatározottabban a „szilárdság frontja” — a sza- dati politikát elvető haladó erők tömörülése — lépett föl. Nyilvánosságra hozva azt a tervét, miszerint szeptember második felében Damaszkuszban Szíria, Algéria, Líbia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a PFSZ vezetői megvitatják, milyen lépések szükségesek a részmegoldások megakadályozására, a palesztinok ügyét eláruló egyiptomi politika ellensúlyozására. Addig azonban érthető módon az arab világ is a Camp David-i fejleményeket figyeli. Abban a meggyőződésben — amit minden józan megfigyelő helyesel —, hogy a hármas csúcs sikere vagy kudarca új helyzetet teremthet a Közel-Keleten. Legkisebb esélye annak van, hogy minden marad a régiben. Egy ilyen befejezés voltaképpen ugyancsak kudarcnak számítana. Légióként a házigazda: Jimmy Carter számára. GYAPAY DÉNES LAPZÁRTA 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság érdemrendjével tüntették ki Nemes Dezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Népszabadság főszerkesztőjét. A képen Győri Imre, Kádár János, Losonczi Pál, Nemes Dezső és felesége, valamint Németh Károly a kitüntetés átadása után. MOSZKVA Alekszej Koszigin, a SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, szerdán fogadta a japán parlament küldöttségét, amely a képviselőház költségvetési bizottsága elnökének, N. Szira- hamanak vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban hivatalos látogatáson, a Szovjetunió Legfelsőbb tanácsának meghívására. HAVANNA A nicaragui nemzeti gárda minden erőszakos intézkedése ellenére tovább folytatódik a reszim elleni tiltakozó sztrájk, amely — a Havannába érkezett jelentések szerint — az ország gazdasági és kereskedelmi életének mintegy nyolcvan százalékát bénítja meg. A Somoza-rezsim erőszakszervezete Matagalpa városában véres, utcai harcokban letörte az ellenzéki Széles Front és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front fegyvereseinek ellenállását. Matagalpa jószerivel frontvároshoz hasonlít: a nemzeti gárda tagjai házról házra járva fésülik át az utcákat, elrejtőzött ellenállókra vadásznak és őrizetbe veszik az ellenállással rokonszenvező- ket. HANOI Louis de Guiringaud francia külügyminiszter szerdán vietnami kollegája, Nguyen Duy Trinh meghívására Hanoiba érkezett.
