Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

i a-/ mr i ■ »j.

XXVIII. évfolyam, 209. szám. ÁRA: 0,80 Ft 1978. szeptember 5.. kedd

Mai számunkból

ORVOSOK FALUN (3. old.)

DÁNIAI SZÉP NAPOK (4. old.)

MEGYEI LABDARÚGÓ- BAJNOKSÁG (6. old.)

SZEKSZÁRDI SKÁLA (3. old.)

f

f

Önkiszolgáló

gépkezelők

MINTHA kétbalkezes varázsló pálcájának intésére történne, sorra állnak le a gépek a műhelyben. Furcsa átalakulás veszi kezdetét; a gépkezelők rakodnak, ládákat húzgálnak, anyagot készítenek a kezük ügyébe, s amit megmunkáltak, azt az épület végén lévő tárolóba hordják. A művezető a targoncát vezetve int oda kísérőmnek, aki viszont nekem azt magyarázza: nincs egy szem segédmunkás sem, immár harmadik hete, s más híján e képtelen munkamegosztás lett a kiút, önkiszolgálók a gépkezelők. S a kérdésre, mennyibe kerül ez, mármint veszteségben, a drága berendezések állásidejében, húzza a vállát, hiszen ennek firtatása helyett inkább azt mondanám meg, honnét keríthetnének hat segédmunkást, mert ennyi hiányzik ebből a műhelyből, a gyárból pedig, kerekítve, hetven.

Sematikusan ismerős helyzet. Olyannyira az, hogy iparágtól, iparcsoporttól függetlenül jellemző lehet az ipar bármely területére. Az önkiszolgáló gépkezelők e fura intézménye azonban meglehetősen sokba kerül, mert amíg a gép áll, addig áru sem készül, s a bot-, valójában a szervezetlenség csinálta segédmunkások átko- zódva teszik azt, ami nem a dolguk, amihez értelemszerűen semmi közük nincsen. Lassan mégis megszokják a megszokhatatlant, mert mi mást tehetnének? Úgy vélik, olyan ez, mint a sorscsapás. Az a baj, hogy irányítóik is így vélekednek. Miközben azon siránkoznak, hogy nő, növekszik a gyárban a kisegítő tevékenységen foglalkoztatottak létszáma, s apad az alaptevékenységen dolgozóké. Hol vannak akkor ezek az emberek? Például éppen ott, a műhely végében, ahol órák óta kínlódnak a falbontással, az új energiakábel helyének kialakításával; vésővel és kalapáccsal ügyködnek. Van ilyen feladatokra célszerű kézigép! Igen, de arra nem futotta még. S abból hány ilyen eszközre telnék, ami termelési értékként elvész az önkiszolgáló gépkezelés miatt?

LÁTSZÓLAG ellentmondva az eddig leírtaknak: az iparban tavaly a fizikai foglalkoztatottak 49,2 százaléka végzett ún. kisegítő tevékenységet, ami nemzetközi ösz- szehasonlításban rendkívül magas, kedvezőtlen arány. A kisegítők e népes tábora elsősorban anyagot mozgat, javít, karbantart, tehát — vélhetjük — hasznos, szükséges feladatokat lát el. Igaz, csak éppen meghökkentően alacsony hatékonysággal, gépek, eszközök, szervezettség híján jórészt kézzel téve mindezt. S mert ugyanakkor gyarapszik az iparban — az alaptevékenységben — a gépi munkahelyek száma — ami-a kétségtelen korszerűsödés jele —, egyre gyakoribb, hogy az új műhely drága termelőberendezései azért állnak, mert a kiszolgálás eszközeire már nem futotta a pénzből. Emiatt azután megoldatlan a folyamatos anyag- és alkatrésztovábbítás, a szerszámpótlás, a késztermék elvitele a gépek mellől, illetve úgy „oldódik meg”, hogy mindezt a kezelők maguk csinálják, önkiszolgáló rendszerben, méltatlankodva.

ELGONDOLKOZTATÓ tényeket tárt fel az a vizsgálat, mely az új beruházásoknál a kisegítő tevékenység helyzetét, színvonalát kívánta megállapítani. Kiderült, hogy a jelentős fejlesztési összegek ellenére növekedett ezeknek a helyeknek a többségén a kisegítő tevékenységet folytatók aránya, vagy jobb esetben változatlan maradt, csökkenést viszont alig néhány esetben lehetett tapasztalni ___! S nem ott a magyarázat, hogy azért terj

ed a fura önkiszolgálás, mert hiányzik a munkaerő, hiszen ott van „valahol” a gyárak kapuin belül, csak éppen onnét tűnik el, ahol a legjobban kellene, ahol valóban nélkülözhetetlen.

A bűvösnek látszó kör úgy alakul ki, hogy a rendelkezésre álló munkaerő tevékenységének megszervezése riasztóan kezdetleges, s ugyanakkor a beruházásoknál csak huszadrangú szerep jut a szállítás, anyagmozgatás, raktározás, javítás, karbantartás, s a más hasonló, kisegítő feladatok gépesítésének. Erre nincs forint, bár persze lenne, ha egy-egy fejlesztésnél a hamis szemlélet nem torzítaná el az arányokat az improduktív eszközök javára. Amiket azután nem képesek megfelelően kihasználni, éppen az improduktívnak vélt eszközök mellőzése miatt. Az ezen a módon megtakarítani vélt forintok sokszorosát követeli azután, hogy a gépkezelők maguk futkosnak mindenért, s eközben nem termelnek sem ők, gyakran nagy szaktudásukkal, sem gépük, berendezésük, a beépített képességgel, teljesítménnyel.

ÍGY MÁR ÉRTHETŐVÉ válik az a vizsgálati adat, hogy az alaptevékenységen foglalkoztatottak munkaidejük egyharmadát (!) miért töltik másfajta, legtöbbször a kisegítő tevékenység körébe tartozó feladatokkal. Érthető, de el nem fogadható helyzet. S azért elfogadhatatlan, mert azt csúfolja meg, amit mostanában anriyit emlegetünk, s jogosan emlegetünk, a teljesítményelvet.

VERESS TAMÁS

Kádár János fogadta

Cheddi Jagant

Tanévnyitó *78

A szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanévnyitója a Babits Mihály művelődési központban

Tegnap Tolna megye általános és középiskoláiban is megtartották a tanévnyitó ünnepségeket. Ma kezdi meg tanulmányait a megye mintegy 28 700 általános iskolai és körülbelül 8500 középiskolai tanulója.

Az általános iskolákban az alsótagozatosok aránya a magasabb, a létszám 15 200 fő körüli. A tavalyi évhez képest idén több kis elsős lépi át először az iskola küszöbét, számuk négyezerre tehető. A megye mintegy száz önálló és tagiskolájában közel kétezer általános iskolai pedagógus foglalkozik a diákok oktatásával. nevelésével.

A megye 22 középfokú oktatási intézményében több mint 2700 elő évest fogadnak

az 1978—79-es tanévben, örvendetesen emelkedett a szakmunkásképző intézetekben a tanulók aránya, az első évesek 52 százaléka választotta ezt az iskolatípust. A számarányt tekintve a szakmunkásképzőt a szakközépiskolák, majd a gimnáziumok követik. A középisolák pedagógusellátottsága jobb az országos átlagnál, mindössze néhány speciális szakon mutatkozik hiány. Változatlanul szükség van a kollégiumi nevelőtanárok számának növelésére.

Többször hírt adtunk' már arról, hogy szeptembertől a palánki Csapó Dániel szakközépiskolában és a szekszárdi Rózsa Ferenc Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolában megváltozott

képzési céllal új osztályokat indítanak. Azok a tanulók, akik elvégzik Palánkon az ál- lategészségőr. az állattartó telepi gépész-, vagy az állattenyésztőszakot, illetve Szek- szárdon az elektroműszerész szakot, az érettségivel együtt szakmunkás-bizonyítványt is kapnak.

A pedagógusok szerte a megyében nagy odaadással készültek az új tantervek bevezetésére, az új feladatok megoldására. Köztudomású, hogy az általános iskolákban 11 napos munkarendre térnek át. A kéthetenkénti szabad szombat nemcsak a pedagógusoknak kedvez, de lehetőséget biztosít ahhoz is, hogy a szülők és a gyerekek több időt tölthessenek együtt.

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta Cheddi Jagant, a Guyanái Népi Haladó Párt főtitkárát, aki pártküldöttség' élén tartózkodik hazánkban.

A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről. véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két párt kapcsolatairól. Megerősítették pártjaik szolidaritását az imperializmus, a fasizmus ellen küzdő latinamerikai népekkel, hazafias és demokratikus erőkkel.

Lázár György Mongóliában

Lázár György. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Mongol Nép- köztársaság kormányának meghívására — vasárnap hivatalos, baráti látogatásra Mongóliába érkezett.

(Részletes tudósítás a 2. oldalon.)

Bikovszkij és Jáhn űrhajója leszállt Kazahsztánban

Vasárnap délután moszkvai idő szerint 14 óra 40 perckor a kazahsztáni Dzsezkaz- gantól 140 kilométerre délkeletre. nemzetközi személyzetével, Valerji Bikovszkij szovjet és Sigmund Jähn NDK űrhajóssal a fedélzetén, földet ért a Szojuz—29 űrhajó. A két űrhajós, aki 8 nappad ezelőtt, augusztus 26- án indult a Szaljut—6 űrállomásra. 11.20 perckor kapcsolta szét az űrállomást és űrhajóját, amely azonnal a leszálló pályára állt.

Két és fél órával később_az Atlanti-óceán felett működésbe léptek a fékezőrakéták, az űrhajóról — mielőtt az atmoszféra sűrűbb rétegeibe ért volna — leválasztották a vissza nem térő részeket, a leszállóegység pedig megkezdte az ereszkedést. Kilenc és fél kilométer magasságban. a Föld felszíne fölött kinyílt a hatalmas ejtőernyő, közvetlenül a földet érés előtt pedig működésbe léptek azoka kis fékezőrakéták is, amelyek a viszonylag sima leszállást biztosítják. Porfelhő felszállása jelezte, hogy a Szojuz—29 simán földet ért.

Kovaljonok és Ivancsen- kov. akik 82. napja dolgoznak a világűrben, szombati és vasárnapi megfeszített munka után hétfőn jól megérdemelt heti pihenőnapjukat élvezték.

*

Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke Bikovsz- kijhoz és Jähnhoz intézett üdvözlő táviratában elismerését fejezte ki a két űrhajós kiemelkő szakmai és emberi teljesítményéért. Az NDK vezetők Leonyid Brezs- nyevhez és Alekszej Kosziginhez intézett táviratukban hangsúlyozták, hogy a most véget ért közös űrkísérlet a nemzetközi együttműködés sikere. s egyben kifejezésre juttatta a Szovjetunió, a szocialista országok erejét.

A hét végén ismét benépesült az őcsényi repülőtér. A vitorlázórepülősökről szóló riportunk az 5. oldalon.

fii A”T i) fi fin