Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

1978. szeptember 3. KÉPÚJSÁG 13 Vendéglátás az olimpián V. Bojcsenko, a Szovjet­unió minisztertanácsa mel­lett működő idegenforgalmi főigazgatóság első elnökhe­lyettese nyilatkozott az olim­piai előkészületekről. — Az idegenforgalmi fő- igazgatóság számára az 1980- as olimpia komoly vizsga lesz. Sok olyan vendég érke­zik majd, akik szeretnének megismerkedni az ország ne­vezetességeivel, tehát nem­csak a versenyeket rendező városokat kell felkészíteni a vendégfogadásra. Az olimpiai helyszínek — Moszkva, Tal­linn, Leningrád, Kijev és Minszk — mellett fontos fel­adat az egész ország idegen- forgalmi iparának továbbfej­lesztése. — Az utóbbi két évben je­lentősen bővült az idegenfor­galmi főigazgatóság vendég­látóipari hálózata. Több étte­rem nyílt Moszkvában, Le- ningrádban, Novgorodban, Jaltában, Tbilisziben, Dusan- beban, Szocsiban, Buhará- ban és a Bajkál-tónál, s így másfélszeresére növekedett az éttermi férőhelyek száma. Nagy összegeket fordítunk a már meglévő vendéglátóipa­ri egységek korszerűsítésére is. — Országszerte nagyszabá­sú szállodaépítkezés folyik. A X. ötéves terv során több mint 40 szállodát, motelt és kempinget fogunk átadni, amelyek 40 000 személyt tud­nak befogadni. — Fontosnak tartjuk a gépkocsival, repülőn, illetve vonaton vagy vízi úton érke­ző turisták színvonalas ellá­tását is. Jelenleg mintegy 2000 étkezőkocsival rendel­kezünk, ezk közül 150-et fo­lyékony fűtőanyaggal műkö­dő tűzhellyel szereltünk fel. Az ilyen új típusú étkezőko­csik száma 1980-ra nagymér­tékben növekedni fog. Egy sor vendéglátóipari egységet már üzemeltetünk az autó­utak mentén. — Moszkvában, Kijevben, Leningrádban, Taskentben, Rigában kétéves szakiskolá­kat nyitottunk, és minden szövetségi köztársaságban egyéves tanfolyamok indul­nak a pincérek szakmai to­vábbképzésére. Ugyanilyen kurzusokat szerveztek a ke­reskedelmi-vendéglátóipari szakiskolák és intézmények tanulmányi központjai, ahol évente körülbelül hatezer pincér és 350 főpincér vesz részt szakmai továbbképzés­ben. A MONGOLOK KILENC SPORTÁGBAN INDULNAK A mongol sportolók 1964 óta szerepelnek rendszeresen az olimpiákon. Az elmúlt év­ben 14 sportágban, a külön­böző nemzetközi versenye­ken összesen 185 érmet sze­reztek. A legjobbak már az 1980- as olimpiára készülnek. Kü­lönösen jó eredményeket ér­tek el a birkózók. Országos versenyüket a NOB alelnöke is végignézte és nagy elisme­réssel szólt a látottakról. A moszkvai olimpián ki­lenc sportágban indulnak mongol soprtolók: kötött- és szabadfogású birkózásban, cselgáncsban, ökölvívásban, íjászatban, atlétikában, tor­nában, kerékpározásban és lövészetben. Negyedmillió teniszező Bukarestben és Galacban 80 évvel ezelőtt, 1898-ban nyíltak meg az első tenisz­pályák. Románia több mint három évtizedének utolsó szakaszában kiszélesedtek e szép sport alapjai. Romániá­ban ma a labdarúgás, a ké­zilabda, az atlétika és az ökölvívás után a tenisz sze­repel a népszerűségi rangsor ötödik helyén. A teniszsport népszerűségének bizonyítéka­ként az igazolt versenyzők és a tenisz iránt érdeklődők szá­ma emelkedik, a fiatalabbak és idősebbek ezrei és tízezrei teniszeznek kedvtelésből sza­bad idejükben. Hiába, Nasta- se és Tiriac nagy sikerei, a csapat DK-döntőben való sze­replése megsokszorozta a te­nisz iránti érdeklődést. A múlt évben a Scanteia Tineretului című román if­júsági lap országos méretű tenisztömegsport-versenye­ket rendezett. Korcsoportok­ra osztva — 11 évtől 25 évig — indulhattak a résztvevők. A versenyeken — hivatalos adatok szerint — negyedmil- lióan vettek részt, mégpedig olyan fiatalok, akik nem vol­tak tagjai egyetlen sport­egyesületnek sem. Jelenleg a 229 teniszszak­osztályban több mint 10 000 versenyzőt találunk, de a ro­mán teniszsport alapjai en­nél sokkal szélesebbek. Az egyesületi teniszpályák mel­lett mintegy 3000 pálya áll a teniszezők rendelkezésére. A szövetség a közeljövőben még jobban szeretné növelni a teniszpályák számát. Első­sorban a nagy lakónegyedek közvetlen közelében létesíte­nek új pályákat. A Scanteia Tineretului jubileumi tö­megversenyén az idén még negyedmilliónál is több in­dulóval lehet majd számolni. Atlétikai Európa-bajnokság 1934-ben rendezték meg el­ső ízben a könnyűatlétikai Európa-bajnokságot. A világ­nak ez az egyik legnagyobb versenye ezekben a napok­ban Prágában folyik. A prá­gaiak annál szívesebben vál­lalkoztak a házigazda szere­pére, hiszen a csehszlovák könnyűatlétika, az elsők egyikeként az európai konti­nensen, ‘már 1897-ben ered­ményes munkáról számolha­tott be. Az Európa-bajnokság szín­helye az Evzen Rosicky sta- din, a prágai Strahov-dom- bon, már eddig is számos je­lentős sportesemény színhe­lye volt. A sportkomplexu­mot átépítették. A stadion rekonstrukciójában, bővítésé­ben több mint 50 cseh vál­lalat és cég vett részt. Az át­építés befejeztével ez a sta­dion a legmodernebb hasonló létesítmények egyikének szá­mít. A stadion 47 000 vendég befogadására alkalmas, ülő­helyeinek száma 11 000. A rá­látás mindenünnen kiváló a pályákra és a világító ered­ményjelző táblákra. Újdon­ság a televíziós híd, amely hordozható kamerával lehe­tővé teszi azt, hogy a tv-né- zők az egész pálya területén folyó küzdelmeket közeli fel­vételben követhessék. Uj fe­dett tribünök épültek, külön edzőstadion készült, számos szociális, egészségügyi léte­sítmény, edzőszobák, klubhe­lyiségek, öltözők biztosítják a sportolók kényelmét. Az ed­zőstadion mellett új épületet emeltek. amely a sajtóköz­pont céljait szolgálja. Az Európa-bajnokság elő­készítésén 14 bizottság dol­gozott. Rendszeresen közvetí­ti az eseményeket a csehszlo­vák televízió és rádió. Ezen­kívül 25 európai rádióállo­más sportriportere tájékoz­tatja hallgatóit. 1200 sportúj­ságíró és 200 fotóriporter dol­gozik Prágában, a könnyűat­létikai Európa-bajnokságon. Kosárlabda A MAFC nyerte a Botond-kupát Tegnap délután befejező­dött Bonyhádon a Botond- kupa női kosárlabdatorna háromnapos küzdelemsoroza­ta. A fiatal város áprilisban felavatott, új tornacsarnoka adott otthont a tíz csapat részvételével lebonyolított mérkőzéssorozatnak. A ren­dező Bonyhádi Botond SE nagyszerű házigazdának bizo­nyult, kitűnő szervező mun­kájuk nagymértékben hozzá­járult a torna sikeréhez. Már a csoportmérkőzések is jó iramú, változatos küzdelmet hoztak, a szombati döntők pedig kimondottam élvezetes sportcsemegének bizonyul­tak a szurkolók részére. A rangos mezőnyben a Bony­hádi Botond NB Il-es együt­tesének teljesítménye elma­radt a várakozástól, végered­ményben a 7. helyen végez­tek. A csoportmérkőzések ered­ményei: A-csoport: MAFC— BKV Előre 56:53 (30:24), Bonyhádi Botond—Fűzfő 57:15 (36:10), BKV Előre— Pécsi Sí 33:12 (23:2), MAFC— Fűzfő 69:13 (37:4), Pécsi Sí— Bonyhádi Botond 29:21 (13:9), BKV Előre—Fűzfő 60:7 (34:4), MAFC—Pécsi Sí 54:12 (36:0). BKV Előre—Bonyhádi Bo­ton 56:33 (25:16). Pécsi Sí— Jelenet a ZTE—Baja talál­kozóról A BKV Előre (fehér mezben) 53 ponttal nyert a Fűzfő ellen Fűzfő 52:8 (27:6). MAFC— Bonyhádi Botond 58:16 (37:9). Sorrend: 1. MAFC 8, 2. BKV Előre 7, 3. PSI 6, 4. Bonyhád 5, 5. Fűzfő 4 ponttal. B-csoport: Kecskemét—Komló 40:28 (22:24), Pécsi Postás—Baja 28:25 (15:15), ZTE—Komló 49:30 (32:14), Kecskemét— Pécsi Postás 41:21 (28:10), ZTE—Baja 57:16 (23:6), Komló—Pécsi Postás 47:18 (21:14), Kecskemét—ZTE 35:34 (14:14), Komló—Baja 38:26 (26:12), ZTE—P. Postás 49:22 (16:8), Kecskemét—Ba­ja 33:29 (10:15). Sorrend: 1. KSC 8, 2. ZTE 7, 3. Komló 6, 4. P. Postás 5, 5. Baja 4 pont­tal. A döntő mérkőzések ered­ményei: Az 1—2. helyért: MAFC—Kecskeméti SC 49:29 (22:11). Nehezen lendült já­tékba az NB I-es MAFC, de utána hengerelt. Ld: Herbert 12. illetve Podani 9. A 3—4. helyért: Zalaeger­szegi TE—BKV Előre 42:34 (20:28). Jó iramú, küzdelmes találkozó két ellentétes fél­idővel. Ld.: Fülöp 19, illetve Glázer 14. Az 5—6. helyért: Komlói Bányász—Pécsi Sí 45:26 (25:19). Remek küzdelmet hozott a két „szomszédvár” összecsapása. Ld.: Koszter 21, illetve Gálosi 12. A 7—8. helyért: Bonyhádi Botond—Pécsi Postás 33:8 (16:0). A fölényben játszó ha­zaiak végig vezetve, ilyen arányban is rászolgáltak győ­zelmükre. Ld.: Erb 14, illetve Forró 4. A 9—10. helyért: Bajai TK —NIKE Fűzfő 49:23 (16:9). Az NB Il-es bajai főiskolások biztosan nyertek a torna leg­fiatalabb és megyebajnok­ságban szereplő együttese el­len. Ld: Kubovics 10, illetve Kiss 6. A háromnapos torna leg­eredményesebb pontszerző játékosának Fülöp Mária (ZTE) bizonyult, aki 67 pon­tot szerzett. A legjobb védő­játékos tiszteletdíjat Herbert Diána (MAFC) kapta, míg a legjobb irányítójátékosnak járó különdíjjal Huszlicska Ilonát (MAFC) jutalmazták a rendezők. — fekete — Milyen eredmények várhatók? Tolna—Dombóvári MSC: Ta­valy ősszel Tolnán gól nélküli döntetlent játszottak, a tavaszi visszavágón aztán hengerelt a DMSC. A papírforma, a két csapat közti különbség ezúttal is a dombóváriak sikerét ígéri. A DMSC első fordulóban nyúj­tott teljesítményén azonban ja­vítani kell a két pont biztos megszerzéséhez. Tippünk: 2. TAÉV SK—Aparhant: Leg­utóbbi négy egymás elleni mér­kőzésükön három szekszárdi, és egy aparhanti győzelem szü-. letett. Az átszervezett hazai gárda minden bizonnyal győze­lemmel akarja kárpótolni szur­kolóit a Pincehelyen elszenve­dett vereségért. Tippünk: i. Bonyhád—Pincehely: Eddig még nem sikerült pontot sze­rezni a pincehelyieknek Bony­hádon. Egyszer 7:1, majd 2:0 arányban maradtak alul a Va­sas együttesével szemben. Tip­pünk. 1. Gerjen—Nagydorog: A megyei első osztályban utoljára 1960- ban játszottak egymás ellen. Az újonc Gerjen gólzáporos yereséggel kezdte az fdényt, a nagydorogiak pontot szereztek a Nagymányoktól. Tippünk: 1, x. Nagymányok—Kisdorog: Az elmúlt két évben a vendég kis- dorogiak csupán egyszer tudtak pontot rabolni a Brikett SE otthonából. A két régi rivális mostani találkozóját három- esélyesnek ítéljük meg. Tip­pünk: x, 1. 2. Bogyiszló—Paks: A tavalyi bajnok esélyesként, de cseppet sem elbizakodva utazhat Bo- gyiszlóra. Döntő lehet, hogy a hazaiaknak miként sikerül semlegesíteni a paksiak játék­mesterét, Majsait. Tippünk: 2. Tevel—Tcngelic: Az első for­dulóban a Tengelic otthonában keserves döntetlent ért el. A Tevel hazai pályán az élmezőny csapatai számára is veszélyes, nehéz ellenfél. Tippünk: 1, x. Fadd—Bátaszék: Az elmúlt két év során kevés siker ter­mett Faddon a vasutascsapat számára. Ezúttal is érdekes, küzdelmes kilencven percet ígér az egymás elleni újabb ta­lálkozójuk. Tippünk: x. Az uj testneuelesi tanteruekröl Az 1977—78-as tanévben új testnevelési tanterv alapján tanítottak a szakmunkáskép­ző iskolákban. A holnap kez­dődő 1978—79-es tanévben az általános iskola I. és IV. osz­tályaiban, valamint a gimná­ziumok és szakközépiskolák I. osztályaiban is új tanterv kezdődik. Ennek bevezetésé­vel kapcsolatban néhány kér­dést tettünk fel a középfokú iskolák megyei szakfelügyelő­jének, Mozolai Jánosnak, aki a középiskolai testnevelő ta­nárok új tantervet előkészítő tanfolyamát vezette. — Miért volt szükség az új tanterv bevezetésére? — Egyrészt azért, mert az általános iskolákban és kö­zépiskolákban háromra emel­kedett a heti testnevelési órák száma, és a régi tanterv csak heti két óra anyagát tartal­mazta. Másrészt pedig azért, mert az új cél és feladat- rendszer biztosíthatja csak a megfelelő mozgásműveltség fejlesztését, fizikai képességek fejlesztését, és műveltségtar­talmat. r — Miben különbözik a régitől? — A régi tantervtől eltér formailag és tartalmilag egy­aránt. Külön kiemelten kezeli a képességfejlesztő gyakorla­túkat, honvédségi terminoló­gia szerint taglalja a rend­gyakorlatokat és a kötelezően választható anyag mellett tar­talmaz szabadon választható anyagot is. — Eszerint mindenki tet­szés szerint választhat sportágat? — Erről szó sincs. Az évi hatvannégy órás törzsanyag mindenki számára kötelező és a tanulók teljesítményének értékelése ennek alapján tör­ténik. Ez továbbra is torna, atlétika, egy labdajáték, téli foglalkozás, valamint az új­ként jelentkező képességfej­lesztő gyakorlatokból áll. A megmaradt harminckét órá­ból tizenhat órában kötelező-* en választható az előbbiek közül bármelyik, és tizenhat órában szabadon választha­tók a következők az iskola létesítményhelyzetétől függő­en: úszás, sí, szánkó, korcsom lya. turisztika, kerékpár, tol­laslabda, asztalitenisz, vala­mint egy olyan sportág, mely sem a kötelezően választott anyagban, sem a törzsanyag­ban nem szerepel. — Mindezekben milyenek a feltételek iskoláinkban? — A személyi feltételek adottak, középiskolás szakos ellátottságunk 100 százalé­kos. A tárgyi feltételeknél, különösen a szabadtéri léte­sítményhelyzet gyenge. Ez el­sősorban Szekszárdra mond­ható el, mert a Bezeréd.j szak- középiskola. az egészségügyi szakközépiskola és a Rózsa Ferenc szakközépiskola sportudvara pillanatnyilag a törzsanyag elvégzését sem biztosítja, ezért kénytelenek szabadtéri óráikat a sportpá­lyákon tartani, amelyek nagy távolságra vannak az isko­láktól és túlságosan sok időt vesz el megközelítésük a tan­órából. Nem jobb a helyzet Bátaszéken sem sportudvar szempontjából. Szekszárdon a Kereskedelmi vendéglátó és az egészségügyi szakiskolá­nak sem tornaterme, sem sportudvara nincs. — Kell, vagy nem kell osztályozni testnevelésből? — Ez nagyon bonyolult kér­dés, mert megyénkben is van olyan középiskola, ahol a ta­nulók teljesítményének érté­kelése nem osztályzattal tör­ténik. Ezt abban az esetben engedélyezik, ha az iskola kéri. Van olyan iskolánk, amelyikben ez nem ment a munka rovására, de akad olyan is, amelyikben vissza­tértek az osztályozásra, mert nem vált be. A legtöbb is­kolában. ugyanúgy kap a ta­nuló érdemjegyet testnevelés­ből is. mint a többi tantárgv- ból. — Mit kell figyelembe venni az osztályozásnál? — Röviden erre úgy vála­szolhatnék. hogy a tanulónak saját képességeihez mért fej­lődését. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az őszi és tavaszi felmérés megmutatja a telje­sítménypróbák alapján a ké­pességek fejlődését, de test­gyakorlati áganként ugyan­ezt kell figyelembe vennünk. Vagyis atlétikánál a saját magához viszonyított ered­ménynövekedést, tornánál a gyakorlat-elemtár bővülését, labdajátéknál a játékszituá­ciókban a dobás-, illetve lö­véspontosságot. — Várható-c komoly fej­lődés ifjúságunk fizikai fej­lődésében az új tanterv alapján? — Feltétlenül, de erre több évre van szükség, mert az egymásra épültség az új dokumentum lépcsőzetes be­vezetése miatt négy év alatt valósul meg. Reálisan csak akkor építhet a felső tagozat az alsóra, középiskola az ál­talános iskola felsőre. Termé­szetesen itt még olyan ténye­zőkkel is kell számolnunk, mint a tanár felkészültsége, korszerű óraszervezése, meg­felelő módszerek és foglalkoz­tatási formák megválasztása és nem utolsó sorban a tanu­lók megfelelő motiválása. Re­mélem, hogy az előkészítő tanfolyam elérte célját és napjaink egyik legizgalma­sabb kérdése — az ifjúság fi­zikai felkészítése az életre — az új tanterv bevezetésével az eddiginél hatékonyabb lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents