Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-30 / 231. szám
1978. szeptember 30. Három megye: Tolna, Somogy, Baranya találkozásánál fekszik Kaposszekcső — Tolna megyében. Ez 1975. január elseje óta van így, addig ugyanis Baranyához tartozott a község. Székhelye a Csikóstöttössel, Jágónakkal alkotott közös tanácsnak. Lakóinak száma 1600. 1475-ben kelt okiratban jgy jelölik a település nevét: Poss, Zekchw. Aztán Szelcsőn, Kaposzi, Szekcső néven is emlegetik. 1896-tól írják a mai formában. Szekcső iskolájába körzetesitették a társközségek iskoláit is és itt van a három község közös gazdaságának, a „Kossuth" Mgtsz-nek a székhelye is. A termelőszövetkezet a falu legnagyobb munkahelye. 3622 hektáron gazdálkodik. A nyugdíjasokkal együtt 600 tagja van. 315 ingázót tartanak számon, akik főleg a közeli Dombóvárra, Komlóra, Sásdra járnak. Egy hét — kórus Gyarapodó lélekszám Magazinjaink többségében a kis falvak csökkenő lakosságszámát konstatálhattuk. Ez a tény erre a községre nem áll. Ha lassan is, évről évre gyarapodik a lélekszám. Ez részben a természetes szaporulat kedvező alakulásával magyarázható, részben azzal, hogy a Dombóváron dolgozók közül sokan — főleg fiatalok — Szekcsőre települnek és ott építenek. Ugyanis a faluból igen kedvezőek a bejárási viszonyok. Úgy mondják, hogy Szekcsőről előbb Dombóvár központjába lehet érni, mint a városban települt Láng Gépgyártól. Mostanság történt Kapos- szekcsőn, hogy egy hét alatt verbuválódott egy asszonykórus. Dr. Veszély Józsefné, az általános iskola igazgató- helyettese szervezte; kezdték nyolc asszonnyal, a harmadik próbán tizenhétre szaporodott a létszám. A negyedik összejövetel már a fellépés volt, mégpedig a 21-én megtartott nemzetiségi küldöttválasztó gyűlésen. Az asszonyoknak úgy látszik ízlett a kóstoló az éneklésből, mert szívesen együtt maradnának, és nemcsak német, hanem magyar népdalokat is előadnának. „Mindössze” vezető kéne a csoportnak. Dr. Veszelyné nem énekszakos tanár, ő évek óta a művelődési ház díszítőművész-szakkörének munkáját irányítja. Foglalkozásaik hétfőnként az iskola épületében zajlanak, a tagok száma 16—18, a középkorosztályt képviselik. Ha egy-egy tájegység hímzését tanulják, egyúttal a népszokásokkal is megismerkednek. — A gárda ugyanaz, fiatalok nem jönnek a szakkörbe — mondja dr. Veszelyné. Arra hivatkoznak, hogy hétfő este nincs tv, olyankor el tudnak menni szórakozni valahová. Én azt hiszem, az okok ennél bonyolultabbak. Lőtz Imre csak egy év óta igazgatója a művelődési háznak, az elődei félévenként váltották egymást, nem csoda, ha a fiatalság nem is keresett magának Kaposszek- csőn szórakozást. Pedig van mozi, diszkó, fotószakkör, könyvtár, alkalmanként műsoros est. A klubszoba sajnos „hiánycikk”. Sásd, Kaposvár, Komló, Pécs közelsége nemcsak a munkahely szempontjából meghatározó, hanem kulturális téren is. Dombóvár félóránként elérhető busszal, de az az öt kilométer egy fiatalnak gyalog se koty- tyan meg, ha szórakozni támad kedve... Faluvá váló kültelek Több hentesáru kellene „Egy évtizede alig páran laktak már csak a Szőlőhegyen — mondja Gyugyi János tanácstitkár. — Ma hatszázra tehető a lakosok száma. Az utóbbi esztendőkben a lakás átalakítások, korszerűsítések mellett negyven új ház épült azon a területen. Valóságos kis falu. Már öt új utcája van. Boltot is kapott és szó van arról, hogy létrehozunk ott egy kétcsoportos óvodát. Hogy mi a titka a fejlődésnek? Dombóvár. Á várostól mindössze két kilométerre van ez a település. Mióta bekötőutat kapott ideális lakóhely és egyben hétvégi nyaralóhely is. A dombóvári ÁFÉSZ 99. számú boltjának Szalavári József a vezetője. Náluk a hétfői nap forgalma a leggyengébb. Ottjártunkkor is „alig” volt valamivel 13 ezer forint felett. Reggel tejet, vajat, élelmiszert vásároltak legtöbben. Margarint is vettek volna, de a Ráma és a Liga náluk hiánycikk volt. Rendeltek, de még nem kapták meg. A boltvezető elmondta; jó volna, ha több hentesárut kapnának. Hetente egyszer, csütörtökön érkezik hozzájuk 150—180 kilogramm, de elfogyna akár három mázsa is, mert falun is keresik a felvágottat és a füstölt árut. Nyertek a diákok Mármint a szőlőhegyi, já- gónaki, csikóstöttösi gyerekek. Beszélik, hogy annak idején — vagyis 1976-ban — a csikótöttösi szülők nem fogadták szívesen az iskola körzetesítését. Sok társadalmi munkát fordítottak ugyanis arra az épületre, ahol jelenleg csak az alsótagozatosok tanulnak. A felsősök a Kaposszekcsőre bejáró diákok számát növelik. A bejárók, pontosabban a bebuszozók összesen száz- hatvanan vannak. Az iskola szaktantermi rendszerű, amely közismerten azt jelenti, hogy minden tantárgy saját teremmel bír, és az osztályok váltják egymást, mondjuk a biológiai tanteremben. Nem szorul különösebben bizonygatásra, hogy egy jól felszerelt kabinet mennyire segíti a gyerek szellemi fejlődését, és milyen mértékben határozza meg későbbi sorsának alakulását, a továbbtanulás esélyeit. Az olyan sportudvar sem elhanyagolható szempont, amilyen a kaposszekcsői általános iskolában található. Kézilabdapályából, 60 méteres futópályából, távol-, magasugró helyből, légpuskalövőpályából áll. A világítás az esti mérkőzéseket, a kispályás focimeccseket is lehetővé teszi. A jövőben röplabda- és kosárlabdapálya is készül. Akárcsak az iskola sportolói, a rajzszakkör tagjai szintén értek el jó helyezéseket különféle versenyeken. A bábcsoport is sokfelé megfordult már, a Szőcs Kálmánná vezette csoport gyakran lép fel rendezvényeken, országos találkozókon, sőt, 1976-ban a tévében is szerepeltek. Decemberben — Télapó táján — 10—15 előadást szoktak tartani üzemekben, óvodákban, öregek napközi otthonában. Persze, a körzetesítés megteremtette a gondokat is. A tanteremhiányt részben már orvosolták, teljes egészében ezután fogják megszüntetni, amikor a régi szolgálati lakást is tanteremmé alakítják. Tóth László, az iskola igazgatója szerint változatlanul problémát okoz még egy ideig a kis kapacitású konyha és ebédlő. Az iskolai sportudvart társadalmi munkában építették. A „Pályaépítők klubja” mozgalomban ezzel tízezer forintot nyertek. Babettaual a bébikhez Meg persze biciklivel is, gyalog is, autóval is, busszal is. Pogrányi Tiborné körzeti védőnő olyan járművön látogatja meg a családokat, ahogy éppen sora jön. Kaposszek- csőn, Szőlőhegyen, Csikós- töttősön és Jágónakon 360 általános iskolás korú, 144 óvodás korú, valamint 136 három éven aluli gyerek él. Mi tagadás, Pogrányinénak nem kell félnie attól, hogy munka nélkül marad. Sőt! — Kaposszekcsői születésű vagyok, de a védőnői műnkét 1960-ban Kaposváron kezdtem, öt év ingázás után kerültem haza. A munkám tanácsadásból, óvoda-, iskola- és családlátogatásból áll. Nem számoltam össze, hány órát dolgozom naponta, de biztos, hogy nyolc óránál többet. A sok adminisztrációra már csak este jut idő. A kis Babettám, a szolgálati motor kiöregedett, a gyertya állandóan bekormol, pucolhatom az úton. A tizenhárom év alatt, amit Kapos- szekcsőn töltöttem, sok mindent láttam, tapasztaltam. Mindenekelőtt azt, hogy az anyagi lehetőségekkel együtt az igények is óriásit növekedtek. Azért még mindig akad tennivalóm e téren. A csecsemőgondozást nem egy helyen ma is a nagymama felvilágosításával, meggyőzésével tanácsos kezdeni, mert a jófajta tápszerek helyett inkább grízzel akarják etetni a gyereket. A fiatalok felfogása persze egész más. Örömök, gondok? örvendetes tény, hogy a körzetben alig volt állami gondozásra szoruló gyerek. Egy-két cigány családnál viszont elég nehéz elérni, hogy a kicsi megkapja a kötelező védőoltást. Babonásan húzódoznak a szülők, nehogy az orvos betegítse meg a gyereket... Jó dolog a mozgó szakorvosi ellátás, vagyis, hogy havonta kijön a községekbe Dombóvárról a gyermek- orvos. Aztán az egészségügyi komplexum. Feltétlenül javít a helyzetünkön, ha majd elkészül, akkor esős időben nem fognak kint ázni a gyerekkocsik az udvaron. Várjuk az új védőnőt is, akinek a segítségére — úgy érzem — szükségem lenne... A « •• jovore gondolva A tsz vezetői így értékelték a távlati fejlesztési tervek tárgyalásánál a majdan belépő szekszárdi húskombinát hatását, hogy a korán kelők ott is aranyat lelnek. Azaz igen sok vágóállat kell oda és, aki időben igen sokat tud adni az jól jár. Ezért határoztak úgy hogy építenek egy sertéstelepet. Készül egy 1400 férőhelyes malacnevelő is. Maga a telep 5—6 ezer hízó kibocsátású lesz. Az oldalt készítették Cza- kó Sándor, Kovács Mária és Pordán Jánosné. Munkatársaink október 2-án, hétfőn Dalmandra látogatnak. A következő magazinunk október 7-én jelenik meg. Kívánságlista Tele raktárak Ami meglesz: — A tanácsház felújítása. — Az egészségügyi komplexum (váró, rendelő, szakorvosi rendelők, vizesblokk). — Jókai és József Attila utcákban útépítés. — Üj pedagógus szolgálati lakás. — A közvilágítás korszerűsítése. — A régi lakások tanteremmé alakítása. Ami (egyelőre) nem: — Szolgáltatóház. — A hatósági húsbolt tanácsi kezelésbe vétele. Csak jóval később: — Sportkombinát. Ez a mostani esetben gondot jelent. A termelőszövetkezet szárítóüzemében készült termékekről van szó. Addig, amíg más esztendőkben a lucernalisztet, a granulátumot és a silókukoricát jó pénzért, időben elszállították az értékesítő szervek, most ez nem történt meg. A tsz teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, ám eddig csak 50 vagon takarmányt szállítottak el. A többség, majd 500 vagonnyi, a raktárakban várakozik. (A képen a szárítóüzem.) Egy s más... — Az volna a faluból reggel korán eljárók kérése, hogy a VOLÁN 11. számú Vállalat valamivel korábban indítsa a buszjáratokat, ugyanis nem minden esetben érik el a vonatokat. * — 26 kisiparos tevékenykedik a faluban. Főleg építőipari szakmákban. Cipész, fodrász sajnos nincs. — A takarékszövetkezetben 10 millió a lakosság betét- állománya. A kiadott kölcsönök értéke 4 millió körül jár. — 114 gépkocsijuk van a kaposszekcsői lakosoknak. — A termelőszövetkezet szakember-ellátottsága igen jó. Minden felelős poszton felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező szakember áll. — A termelőszövetkezet a kultúrházat 15 ezer forint készpénzzel támogatja. Egy kis sport A három társközségnek közös a sportköre is. Legerősebb a futballszakosztály, 50 igazolt játékossal. Tevékenykedik egy sakkcsapat is. Szervezés alatt áll egy férfi- és egy női kézilabdacsapat. A közös tanács mellett a termelőszövetkezet 15 ezer forinttal támogatja a sportkört és ingyen fuvarral. Furcsa, hogy a három községnek a pályája Csikóstöttő- sön van — azaz a három községnek csak egy futball- pályája van. Gulyás kerestetik A község nem tartozik a jeles állattartók sorába. Ennek talán oka az is, hogy sok a városba járó. (A falu lakossága egyébként feltűnően fiatal. Ez is egy ok lehet. A lélekszám 60 százalékát teszik ki a 35 éven aluliak.) Főleg sertéshizlalással foglalkoznak. Erősen visszaesett a nyúl- tenyésztés. Úgy mondják, hogy ennek a rossz tápellátás az oka. Hatvankét szarvas- marha van a faluban. A külteleknek számító szőlőhegyen 140. Ebből 90 kijár a gulyára. A faluban körülbelül 40-es gulya lehetett volna, de nem lett, mert nem volt gulyás — illetve nem volt aki e nemes és jól fizető tehénpásztori tisztet elvállalta volna. Elismerés. A mozgalomban elért kiváló eredményért a képen látható Széchenyi- emlékplakettet nyerte a falu. A mostani színvonal tartására, a még szebb parkok létrehozására és gondozására egy kertészt alkalmazhat ezután a község, aki a lakosság társadalmi munkájával remélhetően újra érdemessé teszi a falut egy hasonlóan szép plakett elnyerésére.
