Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 231. szám ARA: 0,80 Ft 1978. szeptember 30., szombat Mai számunkból SZÁLLÍTÁS — CSÚCSFORGALOM III. (3. old.) MIRE JÓ A PEDAGÓGUSFÖLD? (3. old.) A MUNKA TETTE BOLDOGGÁ (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT KAPCSOLÓSZEKRÉNY ÉS TÜSZELEP (3. old.) I A múzeum ünnepén Ezekben a napokban — ahogy minden évben ok­tóber táján — sűrűsödnek az újságokban a múzeu­mokról, a múzeumi munkáról szóló hírek, tudósítások: szerte az országban új kiállítások nyílnak, előadásokat, tárlatvezetéseket hirdet minden múzeum. Az országos múzeumi és műemléki hónap idején még fokozottabb tehát a társadalmi érdeklődés múltunk emlékei iránt. Hadd hangsúlyozzam, hogy „még fokozottabb”, hiszen a múzeumi látnivalók iránti érdeklődés folya­matos, korántsem kampányszerű. A hivatalos statiszti­kák szerint az utolsó tíz évben évről évre egy-két mil­lióval növekedett a múzeumlátogatók száma. Ez a lát­ványos növekedés annak eredménye, hogy a turizmus­sal is, a szabadidő-tevékenységekkel is „egybeszervező­dött” múzeumi kultúránk. Vagyis az új műveltségi esz­mények és tevékenységi formák kialakulási folyamata tükröződik a folyamatos és folyton növekvő érdeklődés­ben; nem a múzeumi hónap tömegpropagandája „csá­bítja” a látogatókat. A sűrűsödő híradások inkább az ünnepnapoknak adnak nyomatékot. Segítenek felhívni a figyelmet azok­ra a múzeumi tudományos és közművelődési eredmé­nyekre, melyek éppen a társadalmi érdeklődés és fi­gyelem miatt már-már „napi szükségletté”, a kulturális igényrendszer szerves alkotórészévé — tehát „termé­szetessé” váltak. Az elmúlt egy év során — amíg zárva tartottuk a szekszárdi múzeumot — rá kellett jönnünk, hogy való­ban „napi szükségletként” tartja számon a múzeumi látnivalókat a közvélemény. Nem abban az értelemben természetesen, hogy „mindenki” múzeumlátogató. Ab­ban az értelemben, hogy „mindenkinek” feltűnt a mú­zeum hiánya! Ismerősök és ismeretlenek lépten-nyomon érdeklődtek: miért a zárva tartás? És keseregtek: ven­dégeink érkeznek, ha nem e. múzeumba, hová vi­gyük őket? Hadd valljam be: örültünk, mert hiányzott a mú­zeum... A hiánya igazolta társadalmi' szükségességét. Most azonban már — egy év összehangolt építő- és tudományos, szervező- és művészi munkáinak befeje­ződése után — újjáéledve, megszépülve fogadhatja régi és új látogatóit. Ma, az ünnepnapon, s utána sok­sok esztendeig. Ha a múzeumi és műemléki hónap sűrített prog­ramját „ünnepnapok” eseményeiként emlegettem, mú­zeumunk mai megnyitását kétszeresen is ünnepként illik számon tartanunk. Félig tréfásan, félig komolyan azt mondogattam az utóbbi hetekben munkatársaim- | nak és a múzeum barátainak, hogy 1902 — a múzeum- épület felavatása és első kiállításainak megnyitása — óta nem volt ilyen jelentős esemény a szekszárdi mú­zeum életében. Tréfás a megfogalmazás, hiszen akkor hangzott el, amikor nekünk magunknak is „fantáziára” volt szükségünk, ha el akartuk képzelni: milyen lesz az új kiállítás. És tréfás azért is, mert mindannyian jól tudjuk, hogy az elmúlt évtizedekben minden újjáren­dezett kiállításunk méltán kapott komoly szakmai el­ismeréseket. Mégis — ha tréfásan is — kifejezi a há­romnegyed évszázados ünnepre való utalás a mai nap jelentőségét. Ahogy az európai hírű és rangú tudós múzeumalapító, Wosinsky Mór, erőfeszítéseinek ered-' ményeként megnyílt első múzeumi kiállítást, az „Élet­módváltozások Tolnában” című állandó kiállításunk megnyitását is országos figyelem kíséri. A muzeológiai munka irányítói és a „szakma” legrangosabb művelői az egyhónapos eseménysorozat országos megnyitójára is összegyűlnek ez alkalommal a szekszárdi múzeumban! Az országos megnyitó ünnepi alkalma az új, ál­landó kiállítás előkészítése érdekében folyt múzeumi munka megtisztelő elismerése. De — még inkább — az előlegezett bizalom jele: olyan híre kelt előzetesen a ki­állításunknak, hogy jó alapja lehet az elkövetkező években a rendszeres és módszeres közművelődési mun­kának. Nemcsak impozáns belsőépítészeti és grafikai megoldásaival, de tartalmi újdonságaival is figyelmet fog kelteni ez a kiállítás — összegezték véleményüket a szakmai bírálatra hivatott muzeológusok. Az „újdon­ságot” a mondanivaló megjelenítésének talán sokak számára szokatlan volta, „kísérleti” jellege is, a 60—70 százalékban új, eddig ki nem állított anyag is biztosítja. A tartalmi megújulás próbája azonban: hogyan fogadja a közönség az új kiállítást. Mert az előlegezett bizalom a múzeum és közönsége új, az eddiginél sok­oldalúbb kapcsolatát feltételezi. Ezért várja az országos figyelemmel megtisztelt szekszárdi múzeum a város és a megye múzeumláto­gatóit — a leghivatottabb bírálókat — örömmel, s nem titkolt izgalommal. SZILAGYI MIKLÓS múzeumigazgató Ifjúsági barátsági napok Pakson Csapatzászló a katonáknak Pakson, pénteken a ma­gyar-szovjet—lengyel barát­ság jegyében ünnepelték a fegyveres erők napját, Ugyanis hazánk első atom­erőműve magyar—szovjet együttműködéssel valósul meg, nagyszabású szovjet szakértő helyszíni közremű­ködésével és több mint két­száz lengyel építő segítségé­vel. Ugyanakkor szinte az el­ső csákány vágás tói részt vesznek a kivitelezésben a Magyar Néphadsereg műszaki katonái. A kétnapos program fő ese­ménye délelőtt a nagyközség sportpályáján zajlott le. A Paksi Atomerőmű Vállalat csapatzászlót adományozott a beruházáson dolgozó katonai alakulatnak. Az ünnepségen — a honvédelmi miniszter képviseletében — Bokor Jó­zsef vezérőrnagy méltatta a műszaki építő katonák ered­ményes és társadalmilag fon­tos munkáját. Elmondotta: másfél évtized alatt végzett munkájuk csaknem harminc milliárd forinttal gyarapí­totta a nemzeti vagyont. E munkát a népgazdaságilag kiemelt beruházásokon vé­gezték. E nagyszerű eredmé­nyek tevékeny részese a Pakson dolgozó zászlóalj, amely megelőzően eredmé­nyesen vett részt egyebek között a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése, a Csepel Művek és a Győri Házgyár építése, a BCM és a Dunai Vasmű rekonstrukció­ja. továbbá új lakótelepek építési, közművesítési felada­tai megoldásában, most pe­dig hazánk első nukleáris energiával működő erőművé­nek az építését segítik. Az egység jó munkáját el­ismerő csapatzászlót Szabó Benjamin, a Paksi Atomerő­mű Vállalat igazgatója adta át a vállalat dolgozói nevé­ben az egység parancsnoká­nak. A magyar—szovjet—len­gyel ifjúsági barátsági napok háromnapos eseménysorozata sok érdekes látnivalóval, szó­rakozási és barátkozási lehe­tőséggel szolgál. A legtöbb rendezvényt a Kishegyen tartják, a munkásétterem­ben és környékén. Pénteken délután kezdődött a műsor térzenével: a szek­szárdi fúvószenekar játszott a Csillag bisztró mellett. Ez a hely az atomerőmű lakóte­lepének elején van, a kishe­gyi OTP-lakások szomszédsá­gában, így különösen jól ha­tott, érvényesült a hangula­ta. A barátsági napok megnyi­tó ünnepségét a munkásétte­remben tartották délután öt órától. Hegedűs György, az atomerőmű-építkezés pártbi­zottságának titkára mondott beszédet. Egyebek között méltatta a szovjet és a len­gyel építők, szakértők mun­káját, a közös tevékenység politikai és népgazdasági je­lentőségét. A barátság itt va­lóban élő, létező érzés és gya­korlat. A mindennapok ré­sze, különösen a fiatalok kö­zött. A megnyitón részt vet­tek a lengyel, szovjet és ma­gyar fiatalok képviselői, a2 őket irányító politikai és mű­szaki-gazdasági vezetők. Az ünnepség után a paksi népi együttes adott műsort és este még két szórakoztató ese­mény következett a munkás­étterem hatalmas „nézőteré­ben”: Szilágyi János és Boncz Géza szerepelt a Kettesben című rádióműsorral, majd pedig a Sprint együttes zenélt a három nemzetiség fiataljai­nak. Ma, szombaton járőrver­seny és sportműsor lesz. Két órától rajzfilmvetítés gyere­keknek a lakótelepen és a művelődési ház nagytermé­ben. Este ismét zenekarok lépnek színre. G. J. Kitüntetések Tegnap délelőtt, a fegy­veres erők napja alkalmá­ból, Szekszárdon, a me­gyei pártbizottság székhá­zában K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára kitüntetéseket adott át a honvédelmi és népgazdasági felkészülés feladatai eredményes vég­rehajtásának elősegítése érdekében a honvédelmi bizottságokban, az állam- igazgatási és a társadalmi szervezetekben több éven keresztül végzett kiemel­kedő tevékenységük elis­meréséül- Péterfi Kálmán­nak, a Szekszárd városi Tanács V. B. igazgatási osztálya vezetőjének, Nagy Ferencnek, a bátaszéki Nagyközségi Tanács V. B. titkárának, Gyugyi János­nak, a kaposszekcsői Kö­zös Községi Tanács V. B. titkárának és Toronyi Ist­vánnak, a tolnai Nagy­községi Tanács elnökének. Péterfi Kálmánt a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fozokatával, Nagy Ferencet a Haza Szolgá­latáért Érdemérem bronz fokozatával, Gyugyi Já­nost és Toronyi Istvánt pe­dig a Honvédelmi Érdem­éremmel tüntette ki a honvédelmi miniszter. A fegyveres erők napja alkalmából a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntet­ték ki Kiss Imrét, a me­gyei pártbizottság munka­társát, aki a kitüntetést a Honvédelmi Minisztérium­ban vette át. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az államigazga­tás korszerűsítésére hozott korábbi határozatokkal össz­hangban — az érdekelt me­gyei és helyi szervek kezde­ményezésére — az Elnöki Ta­nács területszervezési kérdé­sekben döntött. Valamennyi területszervezési intézkedés 1978. december 31-én lép életbe. személyi kérdésekben döntött, végül egyéb, folyamatban lé­vő ügyeket tárgyalt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Beckl Sándort ál­lamtitkári funkciójából, a Minisztertanács pedig az Or­szágos Testnevelési és Sport- hivatal elnöki tisztsége alól — saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett — fel­mentette és nyugállományba Az Elnöki Tanács ezután (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Olivier Stirnt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára pénteken fogadta Olivier Stirn francia kül­ügyi államtitkárt, aki hiva­talos látogatáson tartózkodik Budapesten. Az államtitkár átadta Kádár Jánosnak Va­lery Giscard d’Estaing fan- cia köztársasági elnök sze­mélyes üzenetét. Illést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága pénteken K. Papp József első titkár elnökleté­vel kibővített ülést tartott. Napirendjén a következő témák szerepeltek: 1. A megye iparának hely­zete és továbbfejlesztésének feladatai. 2. Tájékoztató a megyei pártbizottság mellett műkö­dő munkabizottságok mun­kájának tapasztalatairól. 3. Feladatterv a KB 1970. február 18—19-i — nőpoliti­kái — határozata végrehaj­tásának Tolna megyei fel­adataira. 4. Tájékoztató az 1978. I. félévi gazdasági, gazdaság- politikai munka helyzetéről. Koszorúzás A fegyveres erők napja alkalmából pénteken dél­előtt koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén, a ma­gyar hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság fegyveres erői és a fegyveres testületek nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Nagy György ezredes. a Munkásőrség országos pa­rancsnokának első helyette­se koszorúzott. Éuente 14 üj ház Ezen a területen még néhány éve csak gaz és gyom nőtt. Ma már egyre-másra épülnek az új házak. Kaposszekcső évről évre fejlődik. (Magazinunk a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents