Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-26 / 227. szám

1978. szeptember 26.

IrífÉPÚJSÁG 5

Két mérkőzés, három pont

Dombóvári Kesztyű—Tapolca 24:20 (10:9). Dombóvár, 200 néző: V: Hornyik, Vaskó. Dombóvári Kesztyű: Kecskés — Balogh, Kolossá, Eigenbróth, Máyer, Túri, Erdész. Csere: Szili B., Mará- czi, Deli, Fazekas, Pataki. A vendégcsapat szerzett vezetést az első percben. Bár a dombóváriak egyenlítettek, a tapolcaiak ismét 3:l-re elhúztak. Ezután a hazaiak vették át az irányítást, 4:3- ra a maguk javára fordították az eredményt. A folytatásban felváltva estek a gólok, majd ismét a tapolcaiak kerültek kétgólos előnybe (4:6). A félidő hajrájában feljavult a kesztyűgyári csapat és szünetig egygólos előnyt szerzett.

A második félidő nagy iramban folytatódott, 12:12-ig együtt haladt a két együttes. Ezután kettős emberhátrányba került a hazai gárda, de így is sikerült gólt szereznie. Ez felhozta őket és a fokozatosan visszaeső Tapolca legénysége ellen 21:14-re elhúztak. Kecskés ebben a játékrészben három büntetőt hárított. A hajrában kissé kiengedtek a dombóváriak, de magabiztos játékkal így is biztosan nyertek.

Szekszárdi Spartacus— Nagykanizsa 12:12 (5:5).

Szekszárd, 150 néző. V: Csa- lami, Kaszap. Szekszárdi Spartacus: Tóth — Simonné, Kadosa, Zimmermann, Gasz- ler, Zsinkó, Kovács. Csere: Bordi, Vasadi, Niki. Az első percben Simonné, majd két perccel később Zimmermann révén 2:0-ra vezetett a szövetkezeti csapat. Változatos, jó iramú küzdelem folyt, a hazaiak nagy lelkesedéssel játszottak. Szépítettek a vendégek, majd Zimmermann büntetőből lőtt góljára ellenakcióból válaszolt a kanizsai együttes. Gaszler büntetőből volt eredményes, a listavezető vendégcsapat tagjai is hétméteresből, majd akcióból találtak Tóth kapujába. Ekkor 4:4-re alakult a találkozó állása. Á 15. percben Zimmermann vezetéshez juttatta csapatát, de egy ellen- támadás végén gyorsan kiegyenlítettek a nagykanizsaiak.

Szünet után Simonné góljával vezetéshez jutottak a hazaiak, az Olajbányász egyenlített, majd a találkozó során először a vezetést is átvette. A 6. percben harmadik büntetőjét hibázta el a Spartacus, majd Zimmermann egyenlített. A folytatásban Simonné és Zimmermann góljaival újra kétgólos előnyhöz jutottak a szekszárdiak. Feljöttek a vendégek, előbb egyenlítettek, majd egy kihagyott szekszárdi büntető után a vezetést is megszerezték. A 18. percben Zimmer- mann volt eredményes, ezután újabb hétméterest hibáztak a Spartacus-játéko- sok. Húsz másodperccel a befejezés előtt még 12:ll-re a kanizsai gárda vezetett, amikor Kovács révén sikerült egyenlíteni a hazaiak- nák.

Változatos, jó iramú mérkőzésen hiába játszott határtalan lelkesedéssel a szövetkezeti csapat, a büntetők sorozatos kihagyásával csak az egyik pontot tudta megszerezni. Gólszerzők: Zimmermann 6, Simonné 4, Gassier, Kovács.

Kosárlabda

A Székesfehérvár nyerte a Sió-kupát

Vasárnap befejeződött Szekszárdon a IX. Sió-kupa nemzetközi női kosárlabdatorna háromnapos küzdelemsorozata. A szombat esti két mérkőzéssel kialakult a két csoport végeredménye. Az A csoportban a kupavédő Székesfehérvári Építők mögött a Stara Túra második, míg a Lokomotív Bratislava a harmadik helyen végzett. A B csoport sorrendje így alakult: 1. Bp. Vasas Izzó, 2. Szekszárdi Dózsa, 3. Topol- csanka.

Székesfehérvári Építők— Chirana Stara Túra 91:65 (49:28). V: Végh (csehszlovák), Kardos. Sz. Építők: Füziné (11), Szalainé (26), Bekő (14), Hegyiné (8), Ver- rasztó (6). Csere: Major (8), Boksay (11), Engl (5), Óber (2), Péter (—). Edző: Mada- csay Miklós. Stara Túra: Turbóvá (19), Polatschekova (5), Pozgayova (3), Federicova (12), Ivanova (20). Csere: Chnapkova (4), Pálocna (2), Uhercikova (—). Edző: Sustik Milan.

Bp. Vasas Izzó—ZKK To- polcsanka 108:74 (65:31). V:

Berendi, Szász. Izzó: Rajki (6), Pataky (18), Szuchy (20), Kiss (21), Vertetics (10). Csere: Mészáros (12), Rátkainé (5), Bayer (8), Hetesiné (8), Szilasi (—). Edző: Tursits

Nagy csatát hozott a döntő. A második félidő elején hétpontos előnyt szerzett az Építők.

Sándor. Topolcsanka: Tóth (7), Pénzes (2), Mihalecz (18), Kokostyik (18), Tóthbagi (27). Csere: Pastyik (—),Bos- kovity (2). Edző: Mihalecz Antal.

Az NB ll-ben: egy győzelem, egy vereség

Pastyik (—), Boskovity (—), Pletyás (—), Faragó (2), Kra- gujac (—). Edző: Mihalecz Antal. Bratislava: Mikolco- va (—), Juckova (2), Kum- merova (4), Merczlova (2), Breyerova (3). Csere: Vezom- cova (3), Oskerova (8), Noskova (4), Durisova (—). Edző: Oskera Oszkár.

Végeredmény: 1. Székesfehérvári Építők, 2. Vasas Izzó, 3. Szekszárdi Dózsa, 4. Stara Túra, 5. Topolcsanka, 6. Lokomotív Bratislava. A legeredményesebb játékosnak Tóthbagi Amália (Topolcsanka) bizonyult, aki 97 pontot szerzett. Az edzők véleménye alapján a torna legjobb teljesítményt nyújtó játékosának járó díjat Skoda Erika (Szekszárd) kapta. A legjobb védőjátékosnak Szalainé (Sz. Építők), míg a legjobb irányító játékosnak Vertetics Györgyi (Izzó) bizonyult.

— fekete —

zes (32), Mihalecz (9), Kokostyik (22), Tóthbagi (36). Csere: Bandity (2), Horváth (1),

A szekszárdiak számára a Topolcsanka legyőzésével vált lehetővé a későbbi do bogos hely elérése.

A döntők eredményei:

Székesfehérvári Építők— Bp. Vasas Izzó 70:67 (39:39).

V: Végh (csehszlovák), Kardos. Sz. Építők: Major (12), Szalainé (17), Boksay (15), Hegyiné (14), Hetesi (—). Csere: Füziné (—), Bekő (12), Engl (—). Edző: Madacsay Miklós. Vasas Izzó: Rajki (6), Pataky (—), Szuchy (18), Kiss (26), Vertetics (8). Csere: Rátkainé (7), Bayer (2), Hetesiné (—). Edző: Tursits Sándor.

Szekszárdi Dózsa—Chirana Stara Túra 100:61 (42:38). V:

Berendi, Szász. Sz. Dózsa: Harsányi (25), Palotás (5), Skoda (34), Varga (15), Tar- czy (6). Csere: Binder (—), Eszterbauer (—), Sáfrány (11), Várkonyi (4), Tóth (—). Edző: Tapodi László. Stara Túra: Turbóvá (16), Ivanova (16), Polatschekova (9), Pozgayova (—), Federicova (12). Csere: Chnapkova (4), Le- hotska (—). Uhercikova (4). Edző: Sustik Milan.

ZKK Topolcsanka—Lokomotiv Bratislava 126:26 (56:10). V: Szász, Berendi. Topolcsanka: Tóth (22), PénDombóvári VSE—Szombathelyi TK 90:41 (50:28). Dombóvár, 100 néző. V: Parádi, Schvarcz. Dombóvári VSE: Illés (17), Tahi (14), Kollár . (17), Tamási (4), Ruzicska (21). Csere: Ács (10), Bogdán (9), Szakács (8), dr. Trinn (—), Bálint (—). A mérkőzés előtt mindkét szakvezető győzelmet várt. Kellemesen borús időben, nagy iramban kezdődött a játék. Az első percek szoros, izgalmas küzdelmet ígértek. A vendégcsapat kitámadott, a DVSE a 2—1—2 zónát játszotta. A játék képe 6:6-nál változott, Ruzicska ziccereiből, Illés nagyszerű palánk alatti játékából 21:6-ra elhúzott a dombóvári csapat. A vasutasok a félidő vége felé kiengedtek, a szurkolók ekkor több elemi hibán bosszankodtak. A biztos győzelem tudatában Er- dősi Lajos edző a második félidőre a tartaléksort küldte pályára.

Péti MTE—Bátaszéki VSK 74:72 (44:38). Bátaszék, 100 néző. V: Szabó, Parádi. Bátaszéki VSK: Zágonyi (13), Csátaljai (12), Illyés (18),

Gráma (6), Németh (—). Csere: Piszárovics (13), Gáli (4), Várda (6), Szűcs (—). Kitűnő játékvezetés mellett hazai kosarakkal kezdődött a mérkőzés. A dobogós helyre esélyes vendégcsapat a 10. perctől kezdve távoli dobásaik révén nyolcpontos előnyt harcolt ki. Mindkét együttes zónavédekezéssel játszott és a pontosabban dobó pétiek hatpontos vezetéssel kezdhették a második félidőt. Hasonlóan az előző mérkőzésekhez a BVSK óriási küzdeniakarással, nagynevű ellenfelét nem tisztelve lépett pályára a második játékrészben. Az 5. percben kiegyenlítették a hazaiak az ellenfél előnyét, majd a félidő közepétől 61:59-re a vezetést is átvették. Továbbra is jól játszott a vasutascsapat, távoli dobásaikat siker koronázta. A befejezés előtt két perccel 71:69-re még a Bátaszék vezetett, de a nagyobb rutinnal rendelkező MTE-nek a hajrában sikerült a maga javára fordítani a végeredményt.

Jó versenyt látott a közönség

Fogathajtás: dombóvári

A kettes és négyes fogatok terepversenyét szombaton délután rendezték öcsény határában, de az értékeléssel a zsűri már csak lapzárta után készült el, így azt most adjuk közre. A tizenhat kilométeres táv után a következő sorrend alakult ki: Kettes fogatok: 1. Kova- csev József (Hercegszántó),

2. Berka János (Bogyiszló),

3. Töttősi Sándor (Szedres),

4. Herczeg Gábor (Kecel). 5. Wurm Mátyás (Tengelic,. Négyes fókátoknál: 1. Wolf János (Paks), 2. Dani Gábor (Solt), 3. Acsádi János (Szedres), 4. Fehér István (Dombóvár), 5. Horváth János (Regöly).

Vasárnap délelőtt akadályhajtással folytatódott a versenysorozat a kettes, illetve négyes fogatok között.

A várakozásnak megfelelően — elfogadható időben —, szépszámú érdeklődő előtt zajlott le a valójában legérdekesebb, legizgalmasabb szám. Ez a megállapítás különösen a négyes fogatokra vonatkozik. A fogatoknak tizenkét különböző nehézségű akadályokat kellett leküzdeni — vagyis sikeresen venni —, meghatározott szintidő mellett.

Először a ketteseket szólították starthoz, ahol a szakemberek által megjósolt végeredmény született. Az első helyet megszerző bogyiszlói Berka János fogata nemcsak hibátlanul hajtott, hanem a szintidőt is teljesítette. A következő sorrend alakult ki közöttük: 1. Bér- ka János (Bogyiszló), 2. Wurm Mátyás (Tengelic), 3. Töttősi Sándor (Szedres), 4.

és bogyiszlói

Lovász Lászó (Kecel), 5. Herczeg Gábor (Kecel).

A négyesek küzdelme már kiegyensúlyozottabb volt, valójában minden hibapont döntőnek bizonyult a helyezést illetően.. Itt akadt néhány érdekesség is. A tizenegyes számú, U alakú akadály sok borsot tört a fogatok „orra alá”. A tizenegy induló közül négyen teljesítették a feladatokat sikerrel. Amikor a fogat hajtója nagy sebességgel próbálta bevenni, rendszerint az első két ló már hibázott. Ellenkezőleg pedig mindig a kocsinak „volt útjában” ez a már mumusnak bizonyuló akadály. Másik érdekesség a szakcsi fogat esete volt: mindvégig jól futott, de a zsűri sokak meglepetésére kizárta a versenyből, mert — szerintük — a fogat egyik

győzelem

segédhajtója még a pályán segédkezett, ami a kizárást vonja maga után. A verseny győztese Fehér István (Dombóvár) 14 hibaponttal, aki a legnehezebb akadályt is könnyedén vette. Kiemelkedő teljesítményét nyíltszínű tapssal jutalmazta a közönség. Eredmények: 1. Fehér István (Dombóvár), 2. Varga György (Mezőszi- las), 3. Dani Gábor (Solt), 4. Wolf János (Paks), 5. Acsádi János (Szedres).

Az akadályhajtást ünnepélyes eredményhirdetés követte, ahol a díjakat és a lovaknak járó szalagot Sitkéi János, a megyei lótenyésztési felügyelő, valamint Szabó Gyula, Bács- Kiskun megyei lótenyésztési felügyelő adta át a győzteseknek.

— bálint —

A négyes fogatoknál dombóvári győzelem született. A bakon: Fehér István.

A győztes bogyiszlói kettes fogat. Hajtója: Berka János (Bogyiszló).

Nem ugortak a finnek

Mármint be, hogy Magyar- országnak van labdarúgó-válogatottja. A szeptember 20-4, szerdai EB-selejtező mérkőzésen Helsinkiben a finn-ugor nyelv- és érzelmi rokonságra való tekintet nélkül 2:0-ás vezetés után 2:l-re legyőzték csapatunkat. A finn labdarúgókkal különben nem először találkoztak legjobbjaink, bár a legutóbbi mérkőzés óta több mint húsz év telt el, s hogy a két ország labdarúgótradícióiról némi fogalmat alkothassunk, ehhez elég arra emlékeztetni, hogy a mostani szerdáig lezajlott hat mérkőzés mind magyar győzelemmel végződött, többségében olyan arányban, mint 6:1, 8:0, 9:1. Ez a mostani volt a két ország válogatottjának első tétmérkőzése, és ezen született meg az első finn győzelmi.

Mi, magyarok rendelkezünk azzal a jó képességgel, hogy sietve tudunk hátat fordítani a kellemetlen eseményeknek. A montreali olimpia után például sokkal kevesebb szó esett a kudarc okairól, mint a soron következő olimpia várható sikereiről. Az idei labdarúgó- világbajnokságról- pedig, egy ideig legalábbis, egyáltalán nem esett szó. Az argentínai forró napok után hetékig fortyogott a nemzetközi sport- sajtó, vélemények és ellenvélemények csaptak össze a hasábokon, megindult a kritika lavinája, vagy éppen az örömtüzeket gyújtogatták a sikerek és balsikerek arányában. Csak Magyarországon volt valamiféle álmos csönd a szakberkékben, kicsit abban a szellemiben, amely a VB-t amúgy is megelőzte; vagyis: az a lényeg, hogy tizenkét éves szünet után ismét a legjobb tizenhat közé jutott válogatottunk, Argentínában nem történt egyéb, mint hogy ez a csapat lejátszott három mérkőzést.

Pedig történt. És nem csupán három vereség! A szurkolók megfosztatta'k attól az illúziótól, hogy a magyar labdarúgás kiemelkedett a hosszú hullámvölgyből, s ha egyelőre még nem tartozik is egyértelműen a legjobbak közé, de az esetek többségében egyenlő ellenfele lehet azoknak. Valljuk be: a VB- selejtezők sikerei még azokat is megtévesztették kissé, akiknek pedig nem fűződtek egzisztenciális érdekei a helyzetkép rózsaszínre kozmetikázásához. Hajlamosak voltunk megfeledkezni arról: a sorozat úgy kezdődött, hogy a görög földön elhullaj- tott egy ponttal — nem sokon múlott, hogy kettő lett belőle, hej, Kereki, Kereki, jól jött az a fej akkor! — mindját mínuszból indultunk, s ha ez az Európában alig jegyzett válogatott később nem bizonyul olyan szerencsésnek a szovjet együttessel szemben, akkor hiába minden igyekezet, nincs meg az argentin repülőjegy. Persze, a sport, az sport, s éppen az a szép benne, hogy minden előfordulhat. Még az is, hogy sikerrel fejeződjék be egy rosszul kezdődött selejtező sorozat. Mindenesetre: nem túl megnyugtató, ha egy csapatnak nem csupán a saját, hanem a mások erejében és szerencséjében is kell bíznia.

Helsinkiben egyébként „új” magyar válogatott mutatkozott be, új szövetségi kapitánnyal. Kovács Ferenc négy újoncot léptetett a pályára, s lehetséges, hogy akadnak néhányan, akik a helsinki 1:2-t az ő kísérletező kedvének a számlájára kívánják írni. Noha a bajok gyökere talán éppen abban keresendő, hogy az új szakvezetőnek nem adták meg azt a lehetőséget, hogy egyáltalán ideje legyen kísérletezni. Az elkésett világbajnoki értékelés, az elhúzódó kapitánycsere értékes heteket vett el a szakembertől. És az is igaz, hogy ő is csak abból válogathat, ami van.

KOCSIS L. MIHÁLY