Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
12 Képújság 1918. szeptember 24. \í.i> vim : .MAGAZIN Á MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN | MAGAZIN ' MAGAZIN ^ ' I MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Gigantikus méretű rádióantenna Az amerikai haditengerészet régi problémája a hatékony rádióösszeköttetés a lemerült állapotban navigáló tengeralattjáróival. Elsősorban az atom-tengeralattjárókról van szó, amelyek lemerült állapotban körülhajózhatják a Földet. Évek óta folyik a vita egy gigantikus méretű rádióantennáról, amelynek üzembe helyezése egyes tudósok véleménye szerint zavarhatja az embert és környezetét. Most úgy látszik, zöld utat kaptak a hatalmas antenna megépítésére. A Michigan államban megépítésre kerülő 10 000 négyzetkilométer kiterjedésű antennát a föld alá helyeznék. Ilyen méretű rádióantennát eddig még csillagászati kutatások céljára sem építettek. A tervek szerint az atom-tengeralattjáró központ igen hosszú hullámokkal tartaná az összeköttetést a nyílt tengereken navigáló egységekkel. A víz alatt ugyanis egyedül ezek a rádióhullámok terjednek. A hatalmas antenna hatását erősítené a föld gyengébb vezetőképessége is. amely megnövelné a rádiózás teljesítményét. A hetvenes évek elején jelentek meg amerikai szaklapokban az első olyan tudósítások, amelyek a radar és bizonyos rádióhullámok káros élettani hatásairól adtak hírt. így, radarkezelőknél szívzavarokat, idegrendszeri betegségeket és vérképi elváltozásokat észleltek. Ezért folyt sokáig a vita, engedélyezzék-e az óriás antenna megépítését. Most azonban az amerikai tudományos akadémia 18 havi kutatás után olyan értelmű jelentést adott ki, amely szerint „az antenna működésének esetleges biológiai következményei minimálisak, — és a káros hatások nem megalapozottak. Majmokon is végeztek kísérleteket, amelyek szintén negatív eredménnyel zárultak. A tudományos kutatók azonban felhívják az amerikai haditengerészet figyelmét, hogy megfelelő biztonságos technikai módszereket kell alkalmazni, hogy kábeltörés esetén az állatvilág mentesüljön az elektromos hullámoktól. További beható élettani kutatásokat kell azonban indítani arra vonatkozóan, hogy a gigantikus antenna nem tájolja-e el a hosszú vándorutat megtevő halak és vonuló madarak természet- adta „iránytűjét”. Ötezer eues szaruosagancs A Dráva mentén, Bolhó község térségében lévő tőzegbányából egy szarvasagancsot emelt ki 1977 őszén a markológép. Az agancs a Dél-somogyi Állami Gazdaság nagy- salléri vadgazdaságába került. Megállapították, hogy a lelet hét-nyolc éves bika — megközelítően aranyérmes — páratlan tizennyolcas trófeája. A Természettudományi Múzeum őslénytani osztályán is megvizsgálták, s az is kiderült, hogy az állat legalább ötezer évvel ezelőtt élt. A ritka leletet — melyet a markológép megrongált — — restaurálják, majd kiállítják. Képünkön: Kami János és Megyeri Tamás vadászok a ritka lelettel. „Eg az olajkút!” Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tűzoltási és gáz mentési gyakorlatot rendezett Lovásziban. A nagyszabású gyakorlaton egy olajkút tüzének oltását és az értékes berendezések mentését mutatták be a vízágyúkkal, fecskendőkkel és turboreaktív generátorokkal felszerelt kitörés-elhárító szervezet tagjai. A gyakorlatot szovjet, jugoszláv, bolgár szakemberek is megtekintették. A hét karikatúrája o <íf----( Nagy János rajza) Inkább az ördöghöz A családi perpatvar hevében a feleség odakiáltja a férjének: — Bárcsak inkább magához az ördöghöz mentem volna férjhez! A férj nyugodtan így válaszol: — Ez aztán lehetetlen, drágaságom; közeli rokonok között tilos a házasság! Honnan származik a muflon ? Régészeti leletek tanúsága szerint a muflonszerű állatok már a Föld őskorában Kínától egészen Dél-Franciaorszá- gig előfordultak. A jégkorszak után Dél-Oroszország, Magyarország és Dél-Német- ország jelenlegi területén is elszaporodtak, de később eltűntek. A farkasok megjelenése után csak a magas hegységekben élő vadjuhok maradtak meg. Európa erdeiben újból csak a legújabb időkben emberi segítséggel terjedtek el, de már megváltozott formájukban. A muflont 1901-ben a Kárpátókból telepítették be a Zenlpléni-hegységbe. 1910- ben( Korzikából hoztak be vérfrissítésre muflonokat. A hazai állopiány 1944-ben 2000 db volt, de a második világháború pusztításai miatt 100- ra csökkent a számuk. Napjainkban 4300 a hazai muflonállomány. Az állatok a Zemplén, a Bükk, a Mátra, Pilis, Vértes, Gerencse hegységekben és a budai hegyvidékeken élnek. A hatvanas években a Bakonyba és a Börzsönybe is telepítettek muflonokat. A világ legtöbbet vitatott utasgépe A Concorde talán a világ legalaposabban kipróbált utasgépe. Ezt a szuperszonikus gépet hosszú éveken keresztül fejlesztették az angolok és a franciák. Igen drága mulatság volt ez a kétségtelen rendkívül gyors, kényelmes és „sokat tudó” repülőgép. Üzembe állítása nem váltott ki osztatlan lelkesedést a világon. Az USA-ban még most is akadékoskodnak a leszállási engedélyek megadásával, a szigorú amerikai zajvédelmi normákra hivatkozva. Az utóbbi években csökkentették zaját, de a sajtóhangokat nem sikerült elnémítani. A hagyományos repülőgépekhez viszonyítva hatalmas méretű technológiai fölény jellemzi az angol—francia szuperszonikus utasgépet. Üzemeltetése azonban rendkívül drága, gazdaságossági mérlege minden tekintetben negatív. Ezért nem kapkodnak a Concorde után a légi- társaságok. Pedig biztonságos gép: ha tűz keletkezik fedélzetén, a beépített vezérlőérzékelő berendezés felderíti a tüzet és azonnal ki is oltja. Fontos menet közben a gyors tűzoltás, hiszen egy ilyen nagy, gyors gép hajtóműveit leállítani nagyon veszélyes. „Mindent tud ez a gép, — csak eladni nem lehet” — * így nyilatkozott nemrégiben egy angol szakértő. Ritka állat A fehér-fekete foltokkal díszített bundájú bambuszmedve a világ egyik legritkább állata, kiveszőiéiben van. Annyira ritka és drága ez az állat, hogy a hatvanas évek közepén mindössze három állatkert dicsekedhetett azzal, hogy élő bambuszmedvét tart: a pekingi, a moszkvai és a londoni. Előfordulási helye Szecsuan nyugat-ki- nai tartomány. A bambuszmedve nem éri el a barnamedve nagyságát. Maradvány állat, amely a valódi medvéhez történő hasonlósága ellenére sem a valódi medvékhez, hanem a macskamedvékhez sorolandó. Életmódjáról, természetes ellenségeiről nem sokat tudunk. Nem ragadozó természetű állat. Csaknem kizárólag a zsenge bambuszhajtásokat fogyasztja. A szabad természetben naponta mintegy a saját súlyának megfelelő mennyiséget eszik a bambusznádból. A bambuszmedvét a XIX. században fedezték fel Fészekrablók Európában Számos nyugat-európai országban, így az NSZK-ban szervezett banda rabolja a vándorsólyom-fészkeket és a tojásokat óriási haszonnal értékesíti. Egy tojásért elkérnek 10 000 nyugatnémet márkát is. Árusítják a madarak fészkeiből elrabolt fiókákat is. Többféle úton-módon fosztogatják a fészkeket. Egy csoport „madárkedvelő” turista például Kölnből kü- lönrepülőgépen elindul Grönlandra, Izlandra a sólyomfészkek fosztogatására. A felvevőpiac egy része az NSZK-ban alakult ki a feketekereskedők körében. Természetesen más európai országokban is kiépült a felvevőhálózat. Másrészt a Perzsa-öböl menti olaj „mini birodalmak” sejkjei mesés összegeket fizetnek a tojásokért és fiókákért. Egy idomított vadászsólyom ára ebben a térségben eléri az 50 ezer dollárt. Újabban a sólymok lábára miniatürizált rádióadót szerelnek. Új fogamzásgátló Újfajta fogmazásgátló szert talált fel egy amerikai > kutató. A majmokon végzett kísérletek már eredményesnek bizonyultak. A kutató szerint az elkövetkezendő öt—tíz évben az emberek is biztonsággal használhatják. Dr. Jonh M. Stewart, a coloradói egyetem biokémikus professzora szerint ezzel az újfajta szérummal elkerülhetők azok a veszélyek, amelyekkel a fogamzásgátló tabletták használata jár. Stewart, aki egyébként a ENSZ Egészségügyi Szervezetében is (WHO) dolgozik, úgy vélekedik, hogy az újfajta szérumból egy sorozat is elégséges egy évre, vagy akár tovább is. A feltalált szérumok közül egyik a férfi spermaképződését akadályozza meg a szexuális erő csökkentése nélkül. A nők esetében használt szérum pedig az embrió kifejlődéséhez nélkülözhetetlen hormon képződését gátolja. Bíidy Pál agrobiologus Dunaharasztiban él és dolgozik Büdy Pál agrobiologus, tudományos munkatárs. Egész életét a gyógynövények megismerésének, gyógyító hatásuk kutatásának szentelte. Nyugdíjasként még ma is készít különböző gyógynövény- koncentrátumokat. (MTI fotó. Fehér József felvétele — KS)
