Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-23 / 225. szám
A^PÜJSÁG 1978. szeptember 23. 1970-ben a megyehatáron fekvő Várong község egy előkelő harmadik hellyel dicsekedhetett. Széles Tolna megyében csak két alacsonyabb lélekszámú település volt, az egyik a szomszédos Lápafő, a másik Murga, Ez korántsem akar értékmérő lenni, hanem csak ténymegállapítás. Éppen helyben hallottuk azt a nagyon is figyelmet érdemlő véleményt, hogy a városok létéhez és a nagyobb községek „városiasodásához” a maguk termelési eredményeivel ezek a kis települések jócskán hozzájárulnak, ami Várongra különösen vonatkozik. Ettől függetlenül a lakosságszám csökkenése egy időre megtorpant, majd folytatódott ugyan, de lassúbb ütemben. Kérésünkre a KSH Tolna megyei Igazgatósága kigyűjtötte a Várongi lélekszám-adatokat a legutóbbi népszámlálás óta, a mindenkori január 1-i állapot szerint. 1970: 322; 1971: 305; 1972: 307; 1973: 300; 1974: 313; 1975: 297; 1976: 310; 1977: 302; 1978: 290 fő. Az okokról alább még szó lesz ... A telepesek Várongot néhány évvel ezelőtt szárnyára kapta a hírverés, mely természetesen a tömegkommunikációs eszközök (például a televízió és lapunk 1970. évi november 14-i száma) nélkül elképzelhetetlen lett volna. A termelőszövetkezet vezetősége úgy látta, hogy nem'sok idő kell és becsukhatják a boltot, nem lesz dolgozó. Ekkor tettek közzé újsághirdetést és felajánlották, hogy ötéves részletre lakást biztosítanak nagycsaládosoknak: — népesedjen ismét be a falu. A hírverés elült, a tények maradtak. Tény az, hogy sokan jöttek és sokan mentek is. A háború után megszokott „telepes” kifejezés ismét használatba került, az „őslakosok” részéről nem mindig a legjobb szándékkal és szájízzel. A végeredmény mérhető. Húsz család kapott házvásárlási kölcsönt, illetve házat. Közülük 16 család ma összesen 28 rendszeresen dolgozó munkaerőt biztosít a termelőszövetkezetnek. A Petőfi Termelőszövetkezetben tavaly az egy dolgozó tagra jutó átlagkereset 42 ezer forint volt. Egy sajátos emlékmű A várong-lápafői Petőfi Termelőszövetkezet tavalyi jövedelmének 67 százalékát az állattenyésztésből szerezte. A termelőszövetkezet alapító tagja a neves KAHYB- nak, a kaposvári hibrid sertést tovább tenyésztő közös vállalkozásnak. 150 koca biztosítja a majdani tenyészkanok folyamatos előállítását. Ez utóbbiak legdicsőbb őséről emléktábla hirdeti a telep bejáratánál, hogy 1975-ig az ország legjobb törzskanja, nem elvetendő címet érdemelte ki. Röuíden — Az orvoshiány manapság Várong (és a szomszédos községek) legnagyobb gondja. Hetente egyszer jár ide a körzetben egyébként is helyettesítő szakcsi orvos. A területileg illetékes naki orvosi állás hosszú ideje betöltetlen, pedig az esetleges pályázót a jómódú vidéken aligha fenyegeti nyomor, és szép orvoslakás is várja. — A helyi általános iskolában már nem tanítanak. A termelőszövetkezet létesített itt szolgálati lakásokat, és a közös gazdaság elnökének dédelgetett álma, hogy egyszer majd eszköztörténeti szobát nyithatnak az üresen maradt részben, Gyűjtik a paraszti gazdálkodás régi eszközeit, egészen olyan „apróságokig”, ami a közös gazdaságok kezdetének idejére mutat vissza, mint egy jó öreg Hofher traktor ... — Két éve készült el a falu vízműve, a termelőszövetkezet kivitelezésében. A közös tanács ennek fejében öt évre lekötötte a várongi községfejlesztési járulék mintegy 27 ezer forintos összegét, de idáig ebből a termelőszövetkezet még nem sokat látott. — Szepteróber 18-i ottjártunk idején az utcai közvilágítás napok óta nem működött. — A közös tanácsba történt összevonás hasznát Vá- rongon egy negyedmillió forintos beruházás árán elkészült híd bizonyítja. A volt tanácsházban lévő orvosi rendelő és váró, valamint az egész épület tatarozása éppen most történik. — A világhírű francia filmszínész, Alain Delon nem a valóságban, csak kisméretű plakáton jelent meg, hogy álarc mögé bújtatott arcával felkeltse a kalandfilmek kedvelőinek érdeklődését. Várongon hetente egyszer, vasárnap este vetítenek filmet. A műsor tanúsága szerint legutóbb az alábbi filmek szerepeltek: Libera, szerelmem, Tölgy, azonnal jelentkezzen!, Zorro, Ki látott engem?, és A vadon kiáltása. Ha a kultúrteremben valamilyen rendezvényt tartanak, akkor a mozi elmarad ... Aki sosem volt Igáiban, az is szívesen elhiszi, hogy kellemes és hasznos gyógyfürdő. A várongiak tapasztalatból tudják, de csak jó időben, mert egyébként a mindössze 11 kilométerre lévő Somogy megyei fürdő megközelíthetetlen. 4 kilométer földút miatt, mellyel kapcsolatban már a tavalyi rádiós sajtótájékoztatón elhangzott, hogy belátható időn belül elkészül. Ez az idő most valóban közelebb kerül. Két nappal azután, hogy ez a cikk megjelenik lesz a KPM helyszíni bejárása útépítés ügyben. Tévedés lenne azt hinni, hogy az útépítésnek csak fürdőzési, vagy netán olyan gazdasági jelentősége van, hogy a kis község megszűnik „a világ végén” lenni és jobban bekapcsolódik az ország vérkeringésébe. Tancsik József, a termelőszövetkezet elnöke, aki őslakos várongi, különben sem kedveli ezt a „világ vége” kifejezést. Az előbbiekkel legalább egyértékűén megfontolásra érdemes tényre hívja fel a figyelmet: — Megszakadtak emberi kapcsolataink a tőszomszédságunkban lévő falvakkal, melyekkel korábban rokoni, baráti szálak fűztek össze. Az egyéni világban nem jelentett problémát átszekerezni „odaátra”, de hot van most szekér? A megyehatár nem országhatár, itt és idáig azonban rossz idő esetén mégis ugyanazt a szerepet töltötte be. Ehhez nem kellett felhőszakadás, csak egynapos, alapos, áztató eső .. . * Utánanéztünk szerkesztőségünk archívumában. Legutóbb 1969 júims*26-án írtunk Várong, Lápafő, Kocsola, Szakcs, Nak, Somogyszil és Igái útépítési együttműködési terveiről. A tervek valóra válásáról szóló híradás számára is mindig lesz helyünk. Csendes változások a csendben Takács Sándorék háza is átalakult. Most épfii a fürdőszoba. Ha volna olyan cím, hogy a világ legcsendesebb faluja, akkor Várong bizonyára eséllyel pályázhatna érte. Nem templomi csend ez, nem is halotti, hanem a szívós, konok munkálkodás csendje. Mert ebben a csendben lassan minden megváltozik. A közemlékezet szerint talán 15 éve is van annak, hogy utoljára itt új ház épült. A házak többsége mégis új benyomását kelti. Az itt élő emberek is vágynak a korszerűre, a kényelmesre. Ezt úgy érik el, hogy a régi házakat bővítik, átalakítják. A nem régen épült vízvezeték lehetővé teszi fürdőszobák kialakítását. A most folyó munkák fő oka is ez. — A föld nekünk is terem, hát a magunk portáján akarjuk látni a hasznát — mondja a falu minden bizonnyal legöregebb lakója, a 87 éves Tóth István bácsi. — Jól teszi, aki beköti a vizet. Legyen sok fürdőszoba, meg automata mosógép. Az kell a fiataloknak, hát kapják meg, mert azok meg a falunak kellenek. A városban jó? Oda akar mindenki menni? Hát akkor ide kell hozni azt, ami abban olyan nagyon jó. Nem mondom, ide is hoztak már sok mindent. Úgyhogy a fiatalok élete már egész más, mint ahogy volt a mi időnkben, meg a mostani öregek helyzete is más. Most jobban meg vagyunk becsülve, és nincsenek gondjaink. Mi is bevezettettük a vizet, ott van az ajtó előtt a csap. Eny- nyivel is könnyebb. Ennyivel, meg sok mással is. A csend falujában mindenki szaporán munkálkodik, hogy lehessen ott is megmaradni. És ennek így kell lennie, mert amint egyik falubeli mondta, Dombóvárról, vagy Kaposvárról nem fog senki se Várongra kijárni, hogy ott birkát legeltessen, vagy szántson, vessen. Szilvási és Szerb Antal Szilvási és Szerb Antal nemcsak könyvtári polcokon kerülhetnek egymás közelébe, hanem az olvasói listán is. Előbbi meglehetősen nagy népszerűségnek örvend Várongon, Berkesivei és Jókaival együtt. Dukai Józsefné egyéves tapasztalatai szerint az ifjúsági könyvek, a krimik és a szerelmes történetek a legkelendőbbek a faluban. Dukainé tiszteletdíjas könyvtáros, a foglalkozására nézve könyvelő a Petőfi Tsz- ben. A könyvtár pedig áll ösz- szesen két szobából, 2958 darab könyvből, évi ötezer forint könyvvásárlási keretből és 76 beiratkozott olvasóból, akiknek körülbelül harminc százaléka szokott szerda vagy péntek este benézni a könyvtárba... Ott aztán a könyveken kívül hatféle folyóiratot talál: Élet és Tudományt, Autó-Motort, Magyar Ifjúságot, Képes Újságot, Magyar Mezőgazdaságot, Nők Lapját. Várongon egyébként huszonöt-fajta újságot járatnak, 208 példányszámban. Szabad Földből 51 darab, Rádió- és Televízió Újságból 41, Magyar Mezőgazdaságból 22, Népszabadságból 15 darab, Tolna megyei Népújságból ugyancsak 15 érkezik a faluba. Egy-két érdekesség még olvasással, könyvekkel kapcsolatban. A falu szülöttének, Takács Lajosnak a településről írott könyve, az „Egy irtásfalu földművelése” — nincs meg a várongi könyvtárban. Februárban szerveztek író—olvasó találkozót a szerzővel, egyúttal ez volt a könyvtár legutóbbi rendezvénye is. A 83 éves Böröcz Feri bácsi szobája a televízióban bemutatott „Naplemente” című filmre emlékeztet. Az asztalán lévő vaskos kötet viszont Szerb Antal Irodalomtörténete... Kényszerszúróhely — A képen látható épületet kényszervágóhídnak építették Várongon. így nem kapta meg a működési engedélyt. „Kényszerszúróhelyként” elláthatja feladatát. Mely ugyanaz. Nyitva tartás, haj... A várongi vegyesboltot Tormási Sándorné vezeti, immár négy és fél éve. A férjével együtt Nakról járnak ki, a férj félállásban a vegyesboltban, félállásban az italboltban dolgozik. Tormásiné szerint az ellátás jó, bár előfordul fennakadás: — A dombóvári AFESZ-hez tartozunk. A múlt héten például étolaj nem érkezett, de most kaptunk belőle negyven darabot. A havi forgalom általában 180—190 ezer forint, a csúcs a 210 ezres bevétel volt. A fizetésnapot mindig megérezzük, olyankor napi húszezer forint értékű árut is eladunk. Két részletben tartunk nyitva: reggel fél héttől fél tizenegyig, és délután fél négytől este fél hétig. Őszintén szólva ez nyáron nem felel meg a falu igényeinek, hiszen a mezei munkák miatt előbb kéne nyitnunk és később zárnunk. Nem rajtunk múlik. E heti magazinunkat összeállította Ordas Iván, Czakó Sándor (fotó), Kovács Mária és Pordán Jánosné. Legközelebbi magazinunk szeptember 30-án Kaposszekcsőről jelenik meg, ahová 25- én, hétfőn látogatnak el munkatársaink.
