Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-22 / 224. szám
1978. szeptember 22. tÉpÚJSÁG 5 A nők érdekében Munka- és családjogi rendelkezések Év végén műszaki átadás Készül a dombóvári művelődési ház Jelenleg így néz ki kívülről a művelődési ház Tizennégy alvállalkozó dolgozik az építkezésen A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG alkotmánya minden állampolgár számára biztosítja a munkához való jogot. A munkaviszonnyal kapcsolatos részletes jogi szabályozást a Munka Törvénykönyve tartalmazza, mely a nőket, eltérő testi adottságaik miatt és anyai hivatásuk betöltése végett, fokozott védelemben részesíti, és számukra széles körű kedvezményeket biztosít. A jogszabályalkotó ilyen irányú törekvés már a munkaviszony létesítésével kapcsolatos rendelkezésekben is megnyilvánul. A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a terhes nő vagy anya alkalmazását e körülményre tekintettel megtagadni nem szabad, sőt őket, azonos feltételek mellett, más munkavállalókkal szemben, előnyben kell részesíteni. Nőt azonban csak olyan munkára szabad alkalmazni, mely testi alkatára tekintettel nem járhat reá nézve hátrányos következményekkel. Ennek az alapvető szabálynak szellemében bizonyos munkakörökben egyáltalán nem alkalmazható női dolgozó, s vannak olyan munkakörök is, amelyekben csak meghatározott munkafeltételek biztosítása mellett, illetőleg előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztathatók. A terhes nőt és az anyát a munkaviszony fennállta alatt is megkülönböztető jogszabályi rendelkezések védik, ezek közül a legfontosabbak a következők : A TERHES NŐT terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni, hanem, ha szükséges, kérelmére és orvosi vélemény alapján terhessége negyedik hónapjától a szoptatás hatodik hónapjának végéig egészségügyi szempontból megfelelő munkakörije kell ideiglenesen áthelyezni. Az ideiglenes áthelyezés következtében azonban anyagi hátrány őt nem érheti. Ez annyit jelent, hogy ha olyan munkakörbe helyezik át, ahol rövidebb a munkaidő, és emiatt keresete nem érné el a megelőző keresetét, akkor is jogosult a korábbi, magasabb átlagkeresetre. Az előző átlagkeresetéhez való jogát még az sem korlátozhatja, ha pl. új munkakörében anyaghiány miatt, vagy egyéb, a dolgozó hibáján kívüli okból szünetel a munka, s emiatt az ott dolgozók keresetében csökkenés következik be. Az ideiglenesen áthelyezett terhes nőt tehát ilyen esetben is megilleti korábbi, magasabb átlagkeresete. Ugyancsak a terhes nő érdekeit védő rendelkezés az is, hogy ha az adott munkakörre többféle törvényes munkaidő van érvényben, a terhes nőnek a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatása csak a munkaszerződés módosítása útján történhet. A terhes és szülő nő érdekeit felmondási tilalom és korlátozás is védi. Ennek értelmében a terhes és szülő nőnek a terhesség és a szoptatás ideje alatt, a szülést követő hatodik hónap végéig felmondani nem lehet. Ugyancsak nem lehet felmondani a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen célra kapott fizetés nélküli szabadság ideje, illetve az azt követő 15 nap alatt, a gyermekgondozási segély, vagy a gyermek gondozására kapott egyéb fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A felmondási korlátozás pedig azt jelenti, hogy az egyedülálló dolgozó nőnek, gyermeke tizennyolc éves koráig, csak különösen indokolt esetben lehet a munkaviszonyt felmondani. Ehhez kapcsolódik az a rendelkezés is, mely szerint ha a vállalatnál van olyan munkakör, melynek ellátására alkalmas, a munkaviszonyt mindaddig nem ehet felmondással megszüntetni, amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy azt elvállalja. A CSALÁD intézményének védelmét elősegítő és biztosító részletes jogi szabályozást a családjogi törvény tartalmazza. A házasságról, a házastársak jogairól és kötelességeiről, a házastársi vagyonközösségről, a családi jogállásról szóló valamennyi rendelkezésből hangsúlyozottan olvasható ki a házastársak tejes egyenrangúsága, ami a női egyenjogúság további fejlesztésének bizonyítéka. A törvény fokozottan védi a házasság és család intézményét, ezen belül a gyermek érdekeit, elősegíti a házastársak egymás iránti felelősségének növekedését, rendelkezései meg kívánják előzni a könnyelmű, meggondolatlan házasságkötéseket. A házasságkötési korhatár a nőknél a betöltött tizenhatodik életév. A családjogi törvény sokrétűen szabályozza a nők névviselési jogát, ennek lehetőségeiről az anyakönyvvezető a házasság megkötése előtt köteles tájékoztatást adni. A házasság megszűnése után is a volt feleség joga annak eldöntése, hogy milyen nevet kíván viselni — természetesen a megadott jogszabályi keretek között. A névviseléstől a bíróság a feleséget a férj kérelmére csak akkor tilthatja el, ha bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték őt. A feleség névviselésének szabályozásához kapcsolódik az a rendelkezés is, hogy ha a feleség kizárólag a saját nevét viseli, a házasságból született gyermekek is viselhetik az anya családi nevét. Ezzel kapcsolatban csak annyi korlátozás van, hogy valamennyi közös gyermeknek közös családi nevet kell adni. Ha az életközösség megszakadása után a közös gyermeket az anya neveli, gyermektartás- díjra jogosult. Általános szabály, hogy ez gyermekenként a tartásdíjra kötelezett munkabérének, egyéb bérjellegű juttatásának, továbbá egyéb rendszeres jövedelmének (részesedés, prémium, jutalom) 20 százaléka, több gyermek esetében azonban az 50 százalékot nem haladhatja meg, ilyenkor tehát ezt az összeget a gyermekek száma szerint kell felosztani. Bizonyos esetekben a megállapított gyermektartásdíjat az állam is előlegezheti. A külön élő házastárs a jogszabályban meghatározott előfeltételek fennállta esetén házastársi tartásdíjra is jogosult. Házastársi tartásdíj illeti meg a gyermekgondozási segélyen lévő, külön élő feleséget is. A NŐK ÉRDEKEIT nemcsak az említett jogterületek rendelkezései védik, hanem természetesen több más, hasonló célú jogszabály is. Szocialista jogrendünk valamennyi ide vonatkozó jogszabálya a női egyenjogúság kiteljesedését és ezen keresztül a család intézményének fokozott védelmét szolgálja. DR. KINCSES ANNA ügyvéd Sok vihart kavart az elmúlt hónapokban a megye egyik legimpozánsabb kulturális intézményének, a dombóvári művelődési háznak építése. Az egyik gond, amivel a televízió is foglalkozott, a több száz négyzetméteres előcsarnokot középen ketté szelő, vasbeton fallal félkörben elkerített ruhatárnak elkészítése. Ez esztétikailag és az előtér funkció szerinti használata szempontjából sem a legkedvezőbb, de erről a tervezőt nem sikerült meggyőzni. Nagyobb gondot jelentett azonban, hogy a munka szervezetlensége, s egyes építőanyagok átmeneti hiánya miatt lassult az építkezés üteme az első félévben, így attól kellett félni, hogy a tervezett határidőre nem készül el a létesítmény. Ezért különböző fórumok, legutóbb a dombóvári városi pártbizottság és a városi tanács vb együttes ülésen tárgyalt a beruházás helyzetéről. Á Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat és a Tolna megyei Beruházási Vállalat igazgatója itt elmondta, hogy a december 31-i határidőt tartani tudják, ha a 14 alvállalkozó egybehangolt munkát végez. Múlt hét csütörtökjén koordinációs értekezletet tartottak, ahol az építkezés összes résztvevője megegyezett a feladatok elvégzésében. Korábban sajnos a szervezetlenség sok kárt okozott. Többször állványoztak ugyanazon a helyen, s megtörtént az is, hogy a frissen deszkázott színpad fölött hegesztettek, úgy, hogy a lehulló szikrák kiégették a faburkolatot. A jövőben remélhetően ilyenekre nem kerül sor. Még folynak a tárgyalások a pécsi Zsolnay gyárral, abban a reményben, hogy hamarabb szállítják a burkoló pirogránitot. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a pécsiek ezt csak év végére vállalják, s ha így lesz, akkor az épület külső burkolatának egy részét csak tavasszal lehet elkészíteni. A művelődési ház műszaki átadására azonban ebben az esetben is sor kerül az év végén, s az első negyedévben — akkorra érkeznek meg a bútorok, s az egyéb belső berendezések — belülről elkészül az épület. Áprilistól a dombóváriak látogathatják már az új művelődési házat, s ezt a külső burkolás készítése sem zavarja. — sz. 1. — A bűvös szemű bajadér és más elragadtatások Régi filmek a régi moziban Szekszárdon Társadalmi munka Szekszárdért Szakmai gyakorlat - gyarapodik a város pj zekszárdon századunk |ÉS| tízes évei óta műkö- dik (igaz, időnkénti megszakításokkal) filmszínház. Ez a mai művészmozi, mely egy magas rangú megyei tisztviselő és egy bérkocsitulajdonos együttműködésének köszönheti létét. Nem minden ellenállás nélkül, hisz Urbányi C. József néptanító a Tolna megyei Közlöny 1914. január 4-i számában egyebek közt így summázta kétségeit: „A mozgó színház tulajdonos csekély befektetéssel... óriási jövedelemre tehet szert. így egyes kapzsi vállalkozók hirtelen meggazdagodnak mások erkölcsi romlásán, kultúra- terjesztés álleple alatt, a köznek nem hasznára, hanem kárára.” Az akkori filmek rövid, néhány perces összeállítások voltak, „vonzóan” plakáto- zott, illetve az újságban közzétett címekkel. Például így: „Titi megszökteti barátnőjét (kacagtató)” „Maxi, a fényképész (rendkívül humoros)” „Zsuzsi, az elektromos nő (humoros)” „A bűvösszemű bajadér és más elragadtatások (izgalmas)” Az utókor azt ma már nem is sejti, hogy ezek a címek mit rejtettek. Gárdonyi — önmaga által később megtagadott — regényalakja már 1914 áprilisában a mozivásznon is eljutott a szekszárdi közönséghez. „Göre Gábor, Durbints sógor és Kátsa cigány kalandozásai (3 eresztésben)” Az első világháború híradóira most ne térjünk ki. Film- és színháztörténetileg ismert nevekről először 1915- ből van adatunk. Kertész Mihály rendezte „A tolonc” című 4 felvonásos „népszínművet”, melyben Angyal Liszka főszerepét: — Berky Lili alakította. Ä némafilmek, hisz természetesen ilyenekről van szó, első sztárja: Ásta Nielsen és Waldemar Psylan- der. 1918-ban már komplett mozit is lehetett venni megyénkben, éspedig Tolnán, ahol a hirdetés szerint „Jókarban lévő mozgószínház berendezés, alig használt, teljesen felszerelve mindennel — ami vidéki mozgóhoz kell — feloszlás végett eladó.” A háború után, 1923-ban még mindig Berky Lili a legismertebb magyar filmszínésznő. Jön Korda Sándor „Sámson és Delilá”-ja, majd „A fehér rabszolganő”, az immár külföldön élő Kertész Mihály rendezésében és Vár- konyi Mihállyal a főszerepben. Később: Chaplin, Emil Jannings, Zoro és Huru, Conrad Veidt, Tom Mix, Ro- dolpho Valentino, Pola Negri, Douglas Fairbanks, Buster Keaton, Ramon Novarro, Ivan Mosjoukin „ki a férfiszépségek legszebbje”, Mis- tinguet, Josephine Baker, Gustav Fröhlich és természetesen Bufalo Bill „a lovas tengerész”. Nagyon valószínű, hogy a címek egy része derűt kelt, a nevek többsége pedig sokakban ma már semmilyen érzelmet nem ébreszt. Mindezek azonban mégis „front- áttörést” jelentettek. Egy új művészet vált fokozatosan mindennapivá a megyeszékhelyen és a kulturális téren nem éppen elkényeztetett Tolna megyében. Ne tévedjünk! A film már akkor is politizált és itt nemcsak a háborús híradókra kell gondolni, hanem a milliomosban (grófban, bankvezérben,' földbirtokosban) lángoló szerelmet ébresztő gépírólányra is, akinek kilátástalan életében így csillantották meg egy talmi felemelkedés reményét. A harmincas évek filmjeire most nem érdemes kitérni, hiszen a közelmúlt Kabos- sorozat nemrég a tévében elevenítette fel mindazt, ami a maga idején Szekszárdon a filmvásznon volt siker. Olyan nagy művészek mint Csortos, Uray, Somlay Artúr, a szíveket tipró — és tényleges teljesítményeinél sokkal többre képes — Jávor Pál, a később nagyon furcsán politizáló Kiss Ferenc és Páger Antal neve fémjelezi ezt a kort. Egészen a felszabadulásig, amikor filmművészetünk új helyét Európában megmutatta a „Valahol Európában”. Ezzel azonban már új történet kezdődött... ORDAS IVÁN A települések fejlődése nem csupán a tanácsok anyagi erőfeszítéseitől függ, hanem az ott lakók tenniakarásától is. A nagyobb településeknek — ahol üzemek, iskolák vannak — általában előnyösebb a helyzetük ezen a téren. Itt már csoportosítani lehet a társadalmi munkát végzőket, rangsorolva csoporton belül és a csoportok között. Szekszárdon az 505. sz. Ady Endre Szakmunkásképző Intézet minden évben jelentős társadalmi munkát végez a városért. Tevékenységét nehéz lenne összehasonlítani bármelyik szekszárdi iskolával, mivel kivételes helyzetben van: egyrészt, mert szinte kizárólag szakmunkát végezhet igen széles szakmai skálával, másrészt az intézmény tanulói létszámát a többi iskola meg sem közelíti. E kivételes adottságokat jól kamatoztatják a városnak. Az elmúlt tanévben mintegy 750 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az iskola alapvetőnek tartja, hogy szakmai jellegű társadalmi munkát végezzen. Ezzel pedig mindkét fél jól jár: az iskola tanulói számára ez szakmai gyakorlat, s a város új értékekkel gyarapszik, többel, mintha e szakmunkásjelöltek parkosítanának vagy fát ültetnének. Általában ott vállalnak munkát, ahol a munka jellege miatt nehéz lenne vállalkozót, kivitelezőt kapni: javításokat, karbantartást végeznek. Az iskolában tizenöt fős munka- csoportok dolgoznak, s ezek vesznek részt a társadalmi munkában is, az iskola vezetése szerint szívesen, örömmel. A Rákóczi úti óvoda építésénél jelenleg is ott vannak az iskola tanulói. Együttműködési szerződés van az úttörőházzal, ahol karbantartási munkákat végeznek éppúgy mint a dombori és a sötétvölgyi napközis táborokban. A szüreti napok villany- szerelési munkáit az iskola villanyszerelő-tanulói végzik el. Társadalmi munkát az intézményen belül is teljesítenek. Jelenleg az iskola sportudvarának építésén dolgoznak.
