Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

1978. szeptember 20.

KÉPÚJSÁG 5

Termeles

feluäsärläs

értékesítés

Az a bizonyos 1006-os. A mezőgazdasági üzemek, a kistermelők egyetlen határozatot sem emlegetnek a számukon, kivéve ezt, amelyet 1976-ban hoztak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztésére. Ebben garantálják, hogy minden fogyasztásra és feldolgozásra alkalmas áru piacra talál. Tehát: ha eladásra kínálok néhány kiló hagymát, szilvát, krumplit, kötelesek azt átvenni a mindenkori felvásárlási áron. A kilókkal úgy látszik, nincs semmi baj. A mázsákkal annál inkább.

I

fi termelő

Idén tavasszal zöldségtermesztési tanácskozást tartottak Pécsen, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. A tanácskozás egyik felszólalója Pirgi Károly, a tolnai Aranykalász szövetkezet főkertésze volt. Az elmúlt gazdasági év eredménye: a szövetkezet tiszta jövedelme 16 millió 500 ezer forint, melyből a kertészeti ágazat tiszta nyeresége 8 millió 573 ezer forint, az ágazat árbevétele * összesen 16 millió forint volt. A számok bizonyítják: Tolnán a zöldségtermesztés igen kifizetődő, ami mögött nyilván jól .ütemezett, a szövetkezet teherbíróképességéhez igazodó termelési szerkezet és körültekintő munkaszervezés van.

Nem Tolna az egyedüli, ahol hallani: a ZÖLDÉRT nem kifogástalan partner, mert nem veszi figyelembe a szövetkezetek felkészültségét és lehetőségeit, az év közben jelentkező mennyiségi és minőségi változáshoz nem hajlandók igazodni, így a termelési kockázat jó részét a termelő viseli. Az áruátvétel ütemezett, ami olykor az üzem napi kapacitásának 10— 50 százaléka között mozog. Az árut exportra előkészítve, vagonba rakva veszik át, az árban szállítás előtt 48 órával állapodnak meg, a 20 mázsa alatti árut csak tranzit szállítójármű viszi el. A termelő és a felvásárló között gyakoriak ma még a viták, a felvásárlás és a feldolgozás nincs tökéletes össz- ^ hangban a termeléssel. Pedig: míg egymással vitatkoznak, törődik, fonnyad az áru. Kétségtelen: az lenne az ideális, ha a zöldség- és gyümölcs- termelés egyedül az időjáráson múlna — ez az egyetlen, amelyet a termelő csak részben tud befolyásolni, mondjuk úgy, hogy a hiányzó csapadékot mesterségesen pótolja.

Tolnán 90 hektáron ültettek burgonyát, a szövetkezet tagja a burgonyatermelési társulásnak. Más esztendőben nyári burgonyával is foglalkoztak, minthogy azonban a szedés és válogatás időpontja egybeesik egyéb munkákkal, a munkaerő pedig egyre kevesebb, a termesztéssel leálltak. Az őszi burgonyát tavaly mázsánként 320 forintért adták át, idén 300 forint lesz az ára. Pedig a költségek növekedtek: fitof- tora ellen háromszor, burgonyabogár ellen szintén három alkalommal permeteztek. Április végétől augusztus végéig 360 milliméter természetes csapadék hullott, ezért kétszer 40 milliméter vizet öntöztek erre a kultúrára.

A Szövetkezetben a becsült burgonyatermés 330 mázsa hektáronként; tavaly 202 mázsát takarítottak be. Az alma nem sok jóval biztat; júniusban a termés 40 százaléka jeget kapott, emellett a fuziklá- diumfertőzés is nyomott hagyott a gyümölcsön. Az almaszüret 20-án kezdődik, a termés fele exportra megy.

Az almát tehát válogatni kell, ehhez nincs elég ember és láda, nincs elegendő fedett szín, márpedig kizárólag a száraz almát lehet ládába ■rakni; ellenkező esetben tönkremegy, romlik. Nem kevesebb. mint 90 vagon jonatánról, starkingról, golden deliciosusról és húsvéti rozmaringról van szó.

A tolnai főkertész gondterhelt, rossz kedvű, nem a tőle megszokott lendülettel válaszol a kertészeti ágazatra vonatkozó kérdésekre. Nem csoda. A sok legalább annyi fejfájást okoz, mint a kevés.

ü boltban

Nyesev Illés Csámpáról jött és gyönyörű, hófehér karfiolt hozott szombat reggel a TSZKER üzletébe Szekszárd- ra. A mérleg nyelve 105 kilogrammot mutat.

— Ma reggel 6 órától 9-ig hat termelőtől vettünk árut — mondja Markó István, a zöldségosztály vezetője. Min- dénnap a reggeli órákban várjuk az eladókat, s nincs olyan nap, amikor senki sem jön. Ma barackot, szőlőt, zöldbabot vettünk — örülünk, hogy zöldbabot is hoztak, hisz ilyenkor ez ritkaság- számba megy. Egyik várdombi termelő egy kilogramm dióbelet adott el, igaz másodí osztályú és egy kicsit barna, de dióbélre is szükség van egy zöldségféléket árusító üzletben. A legerősebb napunk a kedd; a hét végén leszedett árut hozzák az eladók. Szerdán és szombaton van a heti piac, tapasztalatunk szerint, ha valaki ezeken a napokon bejön a városba, többnyire helyjegyet vesz, és kiáll a placcra árulni.

— Igyekszünk úgy megszervezni a felvásárlást, hogy bármit is kérjen a vevő, ki tudjuk szolgálni. Az igyekezetnek azonban határt szabnak a lehetőségeink. Az egész

áruház három Zsuk kocsival rendelkezik, ezzel kell megoldanunk a közületek, iskolák, üzemi konyhák kiszolgálását is. így aztán nem mindig van mód arra, hogy a vidékről bejelentett árut a boltba szállítsuk. Gerőfi Lajos termelő 8—10 mázsa szilvát tudna adni, de Kölesdre kellene érte menni. Ha arrafelé lenne dolgunk, behoznánk, de ez bizonytalan. És a szilva nem vár. Ha viszont behozzák az árut, szívesen fogadjuk. Pillanatnyilag a legnagyobb problémánk: nincs fűszerpaprika, sem zöld, sem pedig piros. Korábban halat nem lehetett kapni, most meg a fűszer- paprika a hiánycikk. Kedd reggelre ígértek a Duna túlsó feléről: a 6 órai komppal hoznak át 200 kiló cseresznyepaprikát. Amennyiben megfelel a minőség, valószínű, sikerül megállapodnunk, s idén ősszel állandó szállítóink lesznek. A bolt valamennyi dolgozója nevében mondhatom: igyekszünk olcsó, jó minőségű árut adni a vásárlóknak, méghozzá úgy. hogy ha valaki nálunk vásárol, mindent megkapjon, ami a konyhára kell.

fi felvásárló

A Szekszárd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet működési területe: Szekszárd város, 9 község és 5 kisebb település. Feladatuk a szakcsoporttagok, egyéni termelők termelésének segítése, koordinálása, a felvásárlás lebonyolítása és értékesítés.

Jóna József főosztályvezetőtől kérdeztük: milyen esztendőnek ígérkezik az idei év?

— A késés minden növényféleségnél 2—3 hét; ami korábban, az első félévben már rég „lefutott”, idén áthúzódott az év második felére. Nyári burgonyából 53 mázsát vettünk, zöldségfélékből 462 mázsát — a tavalyi év első hat hónapjában 370 mázsát. Gyümölcs is szépen lett: 566 mázsa — ötvennégy mázsával több a múlt évinél. Kizárólag a kisgazdaságoktól 1081 mázsa árut vettünk át.

118 ezer forint értékben vettek zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát, 15 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Ha az eladó közvetlenül a boltba viszi az áruját, 20 százalékkal kap érte kevesebbet, mint a fogyasztói ár.

Egészen más a helyzet a felvásárlóhelyeken: innen az ÁFÉSZ szállítja el az árut,

az első osztályú paprika 5 százaléka lehet másodosztályú és 0,5 százalék földet tartalmazhat. Ha nem így van, kiválogatjuk az árut; minthogy minden embernek más a szemmértéke, előfordul, hogy a megengedettnél több a II. osztályú az I. osztályú áruban. Mi csak osztályos árut adhatunk ki a kezünkből, s ha nem, a KERMI és a Kereskedelmi Felügyelősége megbünteti a boltost, figyelmezteti, bünteti a vállalatot.

— Miből mennyit vett a ZÖLDÉRT?

— Augusztus 31-ig összesen 69 539 mázsa zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát vettünk át — tavaly ennél jóval többet: 86 205 mázsát. A paradicsom 10 vagonnal, a paprika 70 vagonnal, a görögdinnye 50 vagonnal volt kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az ok ismert: kedvezőtlen időjárás. Mégis: szeptember 18-án 170 mázsa lecsópaprika volt raktáron, amit Szigetvárra, a konzervgyárba viszünk.

— Az üzletekben viszont lecsópaprikát nemigen látni.

— A boltoknak a megrendelés szerint szállítunk: 18- án, hétfőn 18 mázsát kértek. A boltvezető nem mindig tudja felmérni az igényeket, s az is meglehet, hogy egyik nap sok a két mázsa, a másik nap meg kevés.

— A mákdömpinget a megyei ZÖLDÉRT is érzi?

— Mákot kevés helyen termesztenek a megyében, mi Bács-Kiskun megyéből hozzuk. Nemigen keresik, pedig most 38 forint a kilónkénti ára, szeptember közepéig 60 forint volt, 2—3 éve pedig 100—120 forintba került. A nagy termés oka ismert: a gubó miatt szorgalmazták a termelést, de a szemre nem kötöttek szerződést.

— A mák és a burgonya: erre a két zöldségnövényre terelődött mostanában leginkább a figyelem. Valóban nagyon sok a burgonya?

— Tavaly 630, idén 720 vagon burgonyát várunk. 460 vagonnyit tárolunk, a többi még az ősszel elfogy: közületek, boltok veszik meg, más megyébe szállítjuk, 90 vagon- nyi tárolásáról a kapospulai, 30 vagonnyiról pedig a mözsi tsz gondoskodik. A mözsi hűtőházban 340 vagon burgo-t nya marad; részben oszlopokból, szalmabálákból, fóliából készített szükségtárolóban. A szerződött mennyiségnél több burgonya lesz; egyelőre még nem tudjuk menynyivel. A tolna-mözsi burgo- nyatársulás 240 hektáron termett valamennyi árut átvesz- szük — s noha a kapospulai tsz csupán 30 hektárra kötött szerződést és 42 hektáron vetett, a körülbelül 45 vagon többletet is átvesszük — a biztonsági értékesítési szerződés értelmében. A felsoroltakon kívül a Szekszárdi, a Dal- mandi Állami Gazdaság, a megyei kórház gazdasága, a tolnai és a dunaföldvári ÁFÉSZ jelezte: burgonyát kíván a ZÖLDÉRT-nek eladni. A szerződéseket ezekben a napokban kötjük meg.

— Mi lesz ezzel a sok krumplival?

— Szeptember 15-től 1 forinttal leszállítottuk a fogyasztói árat; 1 kiló jó minőségű Desiree ára 3 forint 40 fillér. Az üzletekbe 20 kilós zsákokban szállítjuk, s amennyiben a vásárló 3 zsákkal megvesz, a lakására visszük. Ezenkívül minden boltot, viszonteladót, üzemi konyhát felkeresünk, s a fel- vásárlási áron — ez 3 forint kilónként — megvételre ajánljuk. A napokban a ZÖLDÉRT dolgozói felkeresik a nagyobb ipari üzemeket, s azoknak a munkásoknak, akik igénylik, kiszállítjuk a krumplit.

— Mi lesz az ipari burgonya sorsa?

— Egyelőre nemigen igénylik, de ha igen, mérsékelt áron' értékesítjük. Tavaly Tolna megye lakossága 38 vagon takarmányburgonyát vett meg — kilónként 1 forintért. Kereslet tehát van. Számítunk arra is, hogy a devecseri keményítőgyár 30— 40 vagon burgonyát elvisz abból a tetemes készletből, amely idén a Tolna megyei ZÖLDÉRT-nél felhalmozódik.

*

Az út a vetéstől a KERMI- ig meglehetősen hosszú, s közben igen sokféle szempontot, érdeket kell figyelembe venni. Lám, még az sem mindegy, hogy a válogatást, osztályozást végző embernek milyen a szemmértéke. Egy dologgal azonban mindig számolni kell: ez pedig az időjárás. Az, hogy mennyi a napfényes órák száma, hogy hány milliméter csapadék hullik, hogy hidegebb, vagy melegebb az idő, nem rajtunk múlik. A földműves, a felvásárló, a kereskedő olykor vitatkozik, de mindany- nyian egyet akarnak: jó ízű, szép burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt adni nekünk, mindannyiunknak.

D. VARGA MARTA

— Az árral nem volt semmi probléma, viszont a minősítéssel annál több. Hogy miért? A termelők ne/n a szabványnak megfelelő méretű árut vitték a felvásárlóhoz. Például uborkából. A 3—6 centi hosszú uborka csemege minőségű, és az ára magasabb, mint az ennél nagyobb méretűé. A 7—7,5 centis uborka nem fért a „csemegesablonba”, s a termelő emiatt olykor mérges volt. Sajnos mi semmit nem tehetünk, a szabvány minket is kötelez, s engedményekre senki sem jogosult. A felvásárlóhelyek száma 23, ezenkívül 21 kiskereskedelmi egység jogosult vásárolni. A boltok 1 millió

U ZÖLDÉRT-nél

Beszélgető partnerünk: Bokányi József, a ZÖLDÉRT kereskedelmi igazgatóhelyettese:

ezért 25 százalékot vonunk le a fogyasztói árból — ha a termelő szerződést kötött az ÁFÉSZ-szel. Szabadárunál a levonás 35 százalék. Az

ÁFÉSZ és a ZÖLDÉRT között kötött termékértékesítési szerződés értelmében az átadás előtt 2 nappal „kötelesek a felek rögzíteni a szállítandó áru mennyiségét, minőségét, árát és a szállítás módozatait”. Ehhez nem

könnyű igazodni, hisz a felvásárlóknak a termelőkkel be kell tartatniuk a 48 órás terminust. Mi aztán összegyűjtjük, hogy honnan, mi várható, s telefonon, telexen jelentjük a ZÖLDÉRT-hűtő- háznak.

— A termelőnél „kisebb a centi”?

— Nem tudom. Ismeretes az úgynevezett tűrési határ:

— Őszintén szólva nemigen értem a termelők és a kereskedők vitáját: kötelezettségeiket, jogaikat szerződésben rögzítik, jórészt az időjárás függvénye, hogy több vagy kevesebb a termés minden mennyiséget át kell venni, a szabvány előírásaitól csupán a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal engedélyével lehet eltérni.

— Addig, amíg két partner üzleti kapcsolatban áll egymással, vita mindig lesz. Az ellentétek azonban nem ki- békíthetetlenek. Az áru méretét és súlyát a szabvány határozza meg. Túl azon, hogy a termés milyensége az időjárástól függ, a termelők — főleg azért, mert kevés a munkaerő — nemigen tudják a minőségi előírásokat betartani. A fogyasztó jó minőségű árut akar venni, a termelő pedig azt tudja csak átadni, ami megtermett, s szeretne jó bevételhez jutni.

)bs;

»Ima n Jl

Krumplihegy a mözsi hűtőházban. (Archív felvétel)

Jonathan, Starking, Golden — megkezdődött az almaszüret