Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

12^PÚJSÁG 1978. szeptember 17. MAGAZIN Í | MAGAZIN Jm MAGAZIN WMM i MAGAZIN IHlülfSSfc. MAGAZIN 1Í|11Í1P: MAGAZIN llili I MAGAZIN I I MAGAZIN I MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN La Rochefoucauld 1613—1680 ZA «ocHrro ucAucb /461±-i€*ol Az igaz szerelemmel úgy vagyunk, mint az éjféli kí­sértettel: mindenki beszél róla, de kevesen találkoztak vele. * Aki elhárítja a dicséretet, azt óhajtja, hogy kétszer is dicsérjék. ♦ A temetések pompája in­kább az élők hiúságának, semmint a holtak tisztessé­gének szól. * Csaknem mindig unatko­zunk azokkal, akiket unta­tunk. * Szeretünk átlátni másokon, de nem szeretjük, ha mások átlátnak rajtunk. * A viszályok nem tartaná­nak sokáig, ha csakis az egyik fél volna hibás. * Az a tökéletes bátorság, ha tanúk nélkül cselekedjük azt, amit mindenki szeme láttára meg tudnánk csele­kedni. * Könnyebb méltónak lát­szani arra a tisztségre, ame­lyet nem viselünk, mint ar­ra, amelyet betöltünk. * Ha nem volnának hibáink, nem okozna nekünk annyi örömet, hogy másokban hi­bákat fedezünk fel. * A közepes tehetségű ember rendszerint elítéli mindazt, amit nem ér fel ésszel. Gyűjtötte és rajzolta: CSEH GÁBOR Csőtisztítás műanyag gömbbel A penicillin hatása Különböző folyékony haj­tóanyagok szállíthatók egyetlen csővezetéken azzal az egyszerű új eljárással, amelyet szovjet kutatók kí­sérletezték ki. Az egyes fo­lyadékokat három erős falú, vízzel vagy fagyálló folya­dékkal töltött gumigömbbel választják el egymástól a csővezetékben. A gömbök szorosan a csőfalhoz illesz­kednek haladás közben és tökéletesen elszigetelik egy­mástól a különböző folyadé­kokat. Haladás közben a gömbök letisztítják a paraf­fin- és ásványisó-lerakódá- sokat is a csőfalról. Ezzel az egyszerű módszerrel 50 szá­zalékkal növelhetik a cső­vezeték kapacitását. Az el­választó gömbökkel olaj, nagy oktánszámú üzem­anyag, dízeolaj, paraffin és más kőolajtermékek szállít­hatók nagy távolságra a cső­vezetékben. Amint említettük, a gumi­gömbök útközben le is tisz­títják a csőtávvezeték belső falát. Ugyanezt a feladatot angol kutatók egy félke­mény poliuretán gömbnek a csőben való útjára bocsátá- val oldják meg a földgáz­távvezetékek tisztítása ese­tén. Persze ez azért nem olyan egyszerű dolog, hi­szen külön tisztítóállomáso­kat kell beiktatni a csőtáv­vezetékbe, ahol a jókori gömböket behelyezik vagy kiemelik. Mindkét esetben egy csapóajtó rendszerű megoldást vesznek igénybe: a sarokpántokon kétfelé szétnyíló csodarabok közül — a képen látható módon — daruval emelik ki a tisztító- gömböt. Alig hihető, de tény, hogy az 1620 millimé­ter névleges átmérőjű cső tisztításához használt mű­anyag gömb több mint 1,5 méter átmérőjű és a súlya közel van a 2 tonnához. A tisztító-állomásokon emelik ki azt a tekintélyes mennyi­ségű szennyezőanyagot is, amit a gömb a csőben való előrehaladása során maga előtt tolva összegyűjt. Két angol kutató mikrosz­kópos felvételeken vizsgálta, hogyan hat a penicillin a baktériumokra. Fényképeik világosan mutatják, hogy a penicillin a baktériumok sejtfalára hat. Hatása abban mutatkozik meg, hogy gá­tolja a sejtfalat felépítő anyagok egyikének, az ún. mureinsavnak a szintézisét, valamint megakadályozza a sejtmembránt felépítő anya­gok összekapcsolódását. Na­gyobb mennyiségben pedig megakadályozza magában a sejtben a fehérjék szintézi­sét. Mindezt lényegében már néhány éve tudjuk, de a penicillin hatásával kapcso­latban számos részletkérdés még alig ismert. Vajon a pe­nicillin az egész sejtfalat tá­madja-e meg, vagy csak né­hány ponton korlátozza te­vékenységét? A fényképek kimutatják, hogy a két lehetőség nem el­lentmondásos. A penicillin ugyanis a baktérium ter­mészetéhez igazodik, és aszerint hat vagy az egyik, vagy a másik módon. Pél­dául a sztafiilokokkusz bak­tériumot számos ponton tá­madja, mintegy véletlensze­rűen. Viszont a sztreptokok- kuszon hatása éppen arra a részre korlátozódik, ahol az osztódás történt. A penicillin a nyugalom­ban lévő sejtre nem hat: mindig az osztódás idején fejti ki hatását. Osztódáskor például a sztreptokokkusz baktériumok „.almacsutka” alakot vesznek fel, így mik­roszkóppal jól követhető a penicillin hatására bekövet­kező pusztulásuk. Az elnök feleségének helye A nők egyenjogúságáért harcoló amerikai' feminis­ták úgy érzik, hogy nem részesítették megfelelő figye­lemben Rosalynn Cartert, amikor férjével Szaúd-Ará­biában járt, közli a nyugatnémet Frankfurter Rund­schau. A repülőtéri fogadáson nem biztosítottak Rosa­lynn számára helyet az elnöki tribünön, a felvonulá­son hat lépéssel férje mögött kellett haladnia. Az el­nök tiszteletére adott banketten az elnök feleségét egyáltalán nem fogadták, a palota másik termében a hölgyekkel külön kellett vacsoráznia. A közlekedési dugók ára Jegesmedvék befogása A Wrangel-sziget az Északi-Jeges-tengerben a jegesmedvék paradicsoma. Csupán a sziget csúcsán nemrég százharminc állatot számoltak meg. Ezt az egye­bütt kipusztulóban lévő ál­latot — Földünk egyik leg­nagyobb testű ragadozóját — a szovjet kormány védet­té nyilvánította. Csak ta­vasszal, amikor a nőstény a fiókáival élelmiszerkeresés­re indul, zavarják meg az állami állatbefogók a med­vék nyugalmát. Az anyamedve olykor ma­gával viszi a kicsinyeit is több kilométeres kirándulá­saira, és a zajló jégen meg­tanítja őket a halvadászat­ra. Ha egyedül indul útra, a bocsokat egy hóba ka­part lyukban hagyja. Az állatbefogák lánctalpas kétéltű járműveiken végig­kutatják a végtelen hó- és jégsivatagot ilyen medve­szállások után. A magukra hagyott kismedvéket köny- nyűszerrel kiemelik a lyuk­ból. A kismedvék egy-ket­tőre megszokják és megsze­retik a vadászokat. Eldobható hőmérő Talán hamarosan elavulttá válik a hagyományos, töré­keny üveghőmérő. Egy ame­rikai cég bejelentette piacra kerülő újdonságát, a köny- nyen leolvasható, eldobható hőmérőt, amely 10 másod­perc alatt állapítja meg a hőmérsékletet. Az ügyes találmány mű­anyaggal bevont T alakú pa­pírdarab, felső részén 5 sor­ban számok: a testhőmér­sékletek. Minden számot más és más, átlátszatlan, kristályos anyaggal vonnak be. Ezek az anyagok úgy vannak megválasztva, hogy mindegyik azon a hőmér­sékleten olvad, amely az alatta lévő számon szerepel. Az új eszközzel a mérés a szájban történik. A szoba- hőmérsékletnél nagyobb testhőmérséklet hatására a kristályok sorban elolvad­nak, láthatóvá téve az alat­tuk lévő számokat. A meg- hőmérőzött személy hőmér­sékletét a legmagasabb ér­tékű, láthatóvá vált szám adja. A gyors, higiénikus új hőmérőt a gyerek nem törheti el. Angol közlekedéstudomá­nyi intézmények felmérték, hogy mennyibe kerülnek üzemanyagban az utcai for­galomban előforduló dugók. A lassan döcögő, majd újra meg újra megálló járművek ugyanis több üzemanyagot fogyasztanak, mint azok, amelyek rendes utazósebes­séggel, huzamosabb időn át, megszakítatlanul közleked­nek. Az angol közlekedés- ügyi kutató laboratórium megvizsgálta, hogyan alakul az egy liter üzemanyag se­gítségével befutható pálya- szakasznak a nagysága kü­lönféle típusú járművek ese­tében, a legkisebb személy- gépkocsitól kezdve a 20 ton­nás teherautókig, ha a ko­csik többé-kevésbé normális sebességgel haladhatnak, il­letve, ha ebben a nagy for­galom miatt akadályozva vannak. Azt találták, hogy az üzemanyagot legjobban akkor használják ki, ha a jármű 50 kilométeres órán­kénti sebességgel halad. Ha azonban az autós arra kény­szerül, hogy óránként mind­össze 16 kilométert tegyen meg, akkor az egy kilométer befutásához szükséges üzem­anyag-mennyiség megkét­szereződik. Ha ugyanezek a járművek autópályán halad­nak, akkor üzemanyag- fogyasztásuk 10—20 száza­lékkal csökken a kedvező utcai forgalom esetében ér­vényes adatokhoz képest. Mindez bizonyítja: vala­mennyi ország üzemanyag­fogyasztása szempontjából mennyit számít az, hogy megfelelő-e az úthálózat és gyakran fordulnak-e elő közlekedési dugók. • • Öreg fa Olasz botanikusok az Etna lejtőjén 550 méter magasság­ban felfedezték a világ egyik valószínűleg legrégibb fáját, egy gesztyenyefát, amelyet régi krónikák a „száz ló fájának” neveznek. A fa főtörzsét már régeb­ben villámcsapás pusztítot­ta el, de a 64,2 méter kerü­letű fatönkből három új ha­talmas törzs nőtt ki, ame­lyeknek lombteteje 100 mé­ternél nagyobb átmérőjű ernyőt képez. A botanikusok a fa kerülete alapján korát mintegy 3600—4000 évre be­csülik. A „száz ló fája” megne­vezés a középkorból szárma­zik. A hagyomány szerint II. Johanna nápolyi király­nőt egykor egy utazás alkal­mával zivatar lepte meg, és az uralkodónő 100 lovagból- álló kíséretével együtt a fa védő teteje alatt talált me­nedéket. A delfin és a repülés A hét karikatúrája — Mi nem nézzük a magyar filmeket, csak szidjuk. (Nagy János rajza) A májmételykór gyógyszere A szarvasmarha májmé- telykórja — a szarvasmar­hák egyik parazitás betegsé­ge, amelyet a májmétely okoz — érzékenyen sújtja a gazdaságokat. Az utóbbi idő­ben a májmételykór leküz­désére világszerte sokféle és nagy mennyiségű hatóanya­got próbáltak ki. A kutatók kimutatták, hogy a ható­anyagok, illetőleg a bomlás­termékek egy része a tejbe választódik ki. Ezért nagyon fontos feladat, hogy a fertő­zött tej gyógyszertartalmát a kimutathatóság hatása alá csökkentsék. Ez a követel­mény teljesíthető, mivel a szarvasmarhákat évente csak egy-két alkalommal kell májmétely ellen kezelni, s az állatba juttatott ható­anyag csupán 5—7 napig marad annak szervezetében. Ezért ha egy tejgyűjtő terü­leten a szarvasmarhák ke­zelését nem egyszerre, ha­nem lépcsőzetesen végzik, a kezelt és a kezeletlen álla­tok tejének összekeverésével a tej gyógyszertartalma gya­korlatilag nulla lesz. A tengerek gyorsúszó baj­nokai a delfinek. A delfinek rendkívüli úszósebessége — amelyet óránként 36—40 ki­lométerre becsülnek — ak­kor keltette fel több tudo­mányág, pl. az állattan, fi­ziológia és áramlástan ér­deklődését is, amikor a ku­tatók kimutatták, hogy e tengeri emlősök sebessége feltűnően nagyobb, mint az pusztán izomerejük alapján várható volna. Később a re­— Delfin a batumi delfin­cirkuszban püléstudomány is figyelem­mel kísérte a vizsgálatokat, mivel joggal feltételezték, hogy e sebességnövekedés egyik oka az, hogy a delfin teste a vízben úszás közben — egyelőre ismeretlen mó­don — az előrehaladással szemben szokatlanul kis fé­kezőerőt, ellenállást tanúsít. Az érdeklődés indokolt, hi­szen a mozgó test ellenállá­sának csökkentése a repü­lésben is a sebesség növelé­sének leghatásosabb módja. A jelenlegi vizsgálatok szerint a megoldást valószí­nűleg a delfin bőrének több rétegű különleges felépítésé­ben kell keresni. A belső merev (kb. 8 milliméter vas­tagságú) bőrréteg felett még két (együttesen mintegy 1,5 millimétert kitevő) réteget találunk. Ezek tulajdonkép­pen szabályozó elemek. A legkülső 0,5 milliméter vas­tagságú, erős, membránszerű bőrréteg alatt egy 1 milli­méter vastag szivacsos fel­építésű réteg található, amelynek szerkezete több mint 80 százalék folyadékot tartalmaz. A kutatók felté­telezik, hogy a vízzel szem­beni kis ellenállást ez a szi­vacsos réteg és a benne lévő folyadék teszi lehetővé. Nyilvánvaló volt a gondolat, hogy ilyen szerkezetű és tu­lajdonságú borítás alkalma­zásával esetleg a repülőgép­szárnyprofilok, törzsek lég­ellenállását is csökkenteni lehet. A kutatók megmérték az említett rétegek csillapító ha­tását és ennek alapján a vizsgálatok céljaira hasonló viselkedésű mesterséges del­fin-felületeket készítettek. Bár a jelenség gyakorlati hasznosításáról még nincs szó, a felmerült új gondo­lat perspektívát ígér. Mutatvány közben

Next

/
Thumbnails
Contents