Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
7 ' ix JiKL.Út XXVIII. évfolyam, 206. szám ARA: 0,80 Ft 1978. szeptember 1., péntek Mai számunkból SZEDIK A DOHÁNYT (3. old.) A VÁSÁRLÁSOK HULLÁMZÁSA (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSÉI HARMINCÉVES AZ ÁLLAMI MOZI (4. old.) (5. old.) 1 amiből többet tetetne importálni AZ UTÓBBI IDŐBEN — nem utolsósorban az Élet és Irodalom cikkeinek és a televízió műsorainak jóvoltából — ismét az érdeklődés középpontjába kerültek a magyar találmányok. A görgős eke, az „elromol- hatatlan” lift, az égési sebek fájdalmát megszüntető kenőcs esetét már milliók ismerik az országban. A sikeres, de valahol elakadó, a hasznosításig esetleg el sem jutó hazai kutatások mellett azonban vannak kevésbé látványos, de gazdasági szempontból legalább ilyen jelentős veszteségei is a fejlesztő tevékenységnek. Ilyen a máshol már kitalált és onnan olcsóbban beszerezhető gyártási eljárások felesleges hazai „újrafelfedezése”, de ilyenek a gyakorlat számára nem,, vagy csak gazdaságtalanul hasznosítható kutatások is. Az egyoldalú műszaki szemlélet, amely figyelmen kívül hagyja a piac követelményeit, a torz kutatói felfogás, amely a külföldi kutatási eredmények hazai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát magához méltatlannak találja, ma gyakori és jellemző. NYILVÁNVALÓ, hogy a termelés és tudomány mainál harmonikusabb kapcsolata esetén sem lenne mód a gyártásfejlesztést csak hazai tapasztalatokra alapozni A kutatási eredmények hasznosításában a legnagyobb országok sem képesek az önellátásra. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben terjed a licenc- és know-how- vásárlás gondolata. Mindkettő közös jellemzője: a műszaki ismeret átadója a vásárlót olyan helyzetbe hozza, hogy az a szerződésben szereplő terméket képes legyen a megállapodásnak megfelelő módon gyártani, illetve valamilyen technológiát vagy szervezési módszert eredményesen felhasználni. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ebben az évben kidolgozta a licencforgalom növelésére vonatkozó irányelveit. E szerint a külföldi ismeretek megvásárlása —, ha az a beruházási lehetőségekkel és a hazai lehetőségekkel összhangban történik — az esetek többségében olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban teszi lehetővé korszerű termékek gyártását és értékesítését, mint a saját erőből történő fejlesztés. A li- cencben ugyanis rendszerint nemcsak műszaki, hanem szervezési és piaci ismeret is megtestesül. A hazai kutató-fejlesztő kapacitást úgy használhatjuk fel leghatékonyabban, ha mindazt az ismeretanyagot, melyre szükségünk van, és amely külföldről ésszerű feltételek mellett megszerezhető, megvásároljuk, a hazai kutató- kapacitást pedig jelentős részben ezeknek az ismereteknek kiválasztására, mielőbbi továbbfejlesztésére fordítjuk. Csak szűkebb területen — ahol adottságaink és hagyományaink a legfejletteb országok megközelítését is reálissá teszik — célszerű önálló kutatást és fejlesztést folytatni. AZ OMFB IRÁNYELVEI szerint a nagy erőkoncentrációt igénylő feladatok (például központi fejlesztési programok) esetében a licencvásárlási döntést a vállalatinál magasabb szinten kell meghozni, ez esetben is ösztönözni kell azonban a vállalatok vállalkozó kedvét. A szűkebb területet érintő fejlesztések esetében a vállalatoknak kell eldönteniök, vásárolnak-e, s ha igen, milyen licencet. Természetesen előzőleg széles körű informálódásra van szükség, így értékelni kell a megszerezhető licenceket műszaki szempontból, a bevezetés feltételei, a szükséges beruházások, a külkereskedelmi érdekek stb. szerint. Különös figyelmet kell fordítani a hasznosítás szakaszát befolyásoló tényezőkre, az adaptáláshoz szükséges időre és az elavulás várható időpontjára. A megállapodásban nemcsak a továbbfejlesztési eredmények folyamatos átadását, hanem a licencadó- val való fejlesztési együttműködést is célszerű kikötni, ebben már a hazai fejlesztők is szerephez juthatnak. Ily módon lehetőség van arra, hogy fenntartsuk pozíciónkat, illetve felzárkózzunk a szakma élvonalához. A LICENCVÁSÁRLÁS — reális lehetőség a hazai kutatásoknál magasabb színvonalú tudományos eredmények termelésben való felhasználására. Az azonban, hogy a lehetőséggel miképpen élnek a vállalatok, attól is függ, hogy gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésével sikerül-e elterjeszteni a vállalkozói magatartást. Zajszintkísérlet a Szaljut-6-on Tanácsülés Szekszárdon Pedagógusok» ifjúság, közbiztonság Elsősorban orvosi-biológiai kísérletek szerepeltek napirenden csütörtökön a Szal- jut—6 űrállomáson, ahol vasárnap este óta dolgozik az állandó személyzet mellett Bikovszkij és Jähn nemzetközi űrkettőse, ezek a kísérletek elsősorban számukra jelentenek feladatot, végrehajtásukban azonban részt Tegnap délelőtt Szekszárdon tartotta elnökségi ülését a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Megtárgyalták Molnár Lajos KPVDSZ megyei titkár előterjesztésében a „Jelentés a kereskedelmi szolgáltatás helyzetéről, a kereskedelemben dolgozók élet- és munkakörülményeiről” című anyagot. Elfogadta.. az SZMT jogsegélyszolgálati bizottsága működési szabályzatát, valamint tájékoztatót hallgattak meg a két elnökségi ülés között végzett munkáról. Az építők megyebizottságának titkára, Morhauser Ádám „Az irányító tevékenység, a munkaidő-kihasználás, a munkafegyelem helyzete a TÁÉV-nél és a TOTÉV-nél” címmel terjesztett elő" jelentést. A jelentésben a két vállalat munkájáról többek között a következők szerepeltek: „A munka meggyorsítása érdekében mindkét vállalat megszünteti a nagy létszámot igénylő hagyomávesz a harmadik hónapja dolgózó Kovaljonok és Ivan- csenkov is. A viszonylag egyszerűnek tűnő kísérletek közé tartozik például az úgynevezett audiopróba, amelyek keretében a zajszintet, illetve annak az űrhajósokra gyakorolt hatását vizsgálják. nyos lakásépítést. Áttértek a házgyár jellegű poligonépí- tésre, valamint alkalmazzák az Qutinbrd típusú alagútzsa- lús technológiát." A munkaerőhelyzet elemzéséből kitűnt, hogy mindkét építőipari egységnél létszámproblémák vannak, nagyobb lett a munkaerőmozgás. Tavaly a TÁÉV-hez 704 fizikai dolgozó, a TOTÉV-hez pedig 530 munkás lépett be, ugyanakkor mindkét vállalatnál ennél többen mondtak fel. A munkaviszonyukat megszüntető dolgozók a kilépés okaként a lakóhelyhez közelebbi munkahelyet jelölték meg legtöbbször. A létszámhiány elsősorban a szak-szerelő iparban, az asztalos, a vasbetonszerelő szakmában számottevő. A munkafegyelem mindkét vállalatnál javult. A fegyelmi ügyek száma csökkent, ez szervezettebb munkának. a jobb munkahelyi vezetésnek, de főleg a szocialista brigádok /íevelő tevékenységének köszönhető. Tegnap délután ülést tartott Szekszárd város Tanácsa. amelyen megjelent Császár József, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Adrián Zsigmond megyei rendőr- főkapitány. Az ülésen dr. Ne- dók Pál elnök jelentést terjesztett elő a lejárt határidejű tanácshatározatak végrehajtásáról, a vb által tett fontosabb intézkedésekről és határozatokról, valamint az interpellációkra adott válaszokról. A tanács az 1977- ben hozott, a továbbiakban intézkedést nem igénylő határozatokról a jelentési kötelezettséget megszüntette. Dr. Bősz Endréné vb-tit- kár az alsófokú oktatási intézmények oktató-nevelő munkájának személyi feltételeiről. a pedagógusok élet- és munkakörülményeiről számolt be. Az 1972-es oktatás- politikai párthatározat szellemében, a központi és a megyei intézkedések révén jelentősen javultak a pedagógusok életkörülményei, növekedett anyagi és erkölcsi megbecsülésük mértéke. További feladatot jelent a pedagógusok munkakörülményeinek javítása, az intézmények zsúfoltságának megszüntetése. Az ifjúsági törvény 1971- ben született. Végrehajtásának tapasztalatait, a hét év során elért eredményeket, a jelen és a jövő teendőit dr. Nedók Pál tanácselnök ismertette. A városi tanács a városi KISZ-bizottsággal közösen igyekszik megteremteni a fiatalok tanulásához, képzéséhez, munka- és lakáskörülményeihez szükséges feltételeket, segítik az ifjúság közéleti tevékenységét, a szabad idő hasznos és kulturált eltöltését. Szekszárd közrendjéről és közbiztonsági helyzetéről Szabó László, a városi és járási rendőrkapitányság vezetője tartott beszámolót. Az országos és a megyei helyzethez hasonlóan Szekszárdon is szilárd a közbiztonság, az állampolgárok túlnyomó többsége nem vét a törvények ellen. A lakosság számának növekedéséhez viszonyítottan a bűncselekmények száma csökken. Az elmúlt évek során nem változott a bűnözés szerkezete, a legtöbb bűneset vagyon elleni bűncselekmény. Napirendi pontként szerepelt a tanácsülésen az igazgatási és jogi tanácsi bizottság munkájáról szóló beszámoló is. A tanácstörvény alapján a bizottság javaslat- tevő, véleményező, előkészítő, összehangoló és ellenőrző szerve a tanácsnak. E funkciók közül — a feladatoktól függően — hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe. A csütörtök délutáni szekszárdi városi tanácsülés bejelentésekkel és interpellációkkal zárult. SZMT A munkaerőhelyzet az építőiparban Megyei számítóközpont létesül Tegnap aláírták a megállapodást Tegnap a megyei tanács székházában ünnepélyes külsőségek között aláírták a Tolna megyei Statisztikai és Számítóközpont létesítéséről szóló megállapodást. Részt vett az aláíráson dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabópál Antal a megyei tanács elnöke dr. Pesti Lajos, a KSH elnök- helyettese, dr. Nedók Pál, a városi tanács elnöke. * Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a Tolna megyei Tanács V. B. kezdeményezésére, a VI. ötéves tervidőszakban elektronikus számítóközpont létesül a megyében lévő gazdasági egységek, intézmények adatfeldolgozási, számítástechnikai feladatainak végzésére is. A megyei számítóközpont létesítésére kötött megállapodást gondos felmérő munka előzte meg. Az előzetes felmérés alapján már a létesítmény üzembe helyezésekor jelentős feldolgozási igénynyel jelentkezik az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a húskombinát, az OTP megyei igazgatósága, a MÉSZÖV, valamint megyénk több állami gazdasága. Az épülő megyei számító- központ helyét Szekszárdon a Honvéd, Wesselényi, Vasvári utcák által határolt — jelenleg még beépített — terület északi részén jelölték ki. Ebben az épületben nyer majd elhelyezést a KSH Tolna megyei Igazgatósága is. A számítóközpont üzemeltetésével a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatot bízzák meg. Megyénk új intézményének előreláthatólag 160 dolgozója lesz. Az épület építési költsége 40 millió forint, a számítógép és a kiegészítő berendezések költsége pedig 95 millió forintot tesz ki. A beállítandó számítógép típusa az igényektől függően később kerül meghatározásra. Valamennyi létesítéssel kapcsolatos költséget központi költségvetésből a KSH és a SZÜV biztosít. A beruházás hatékonyságának biztosítására az üzemelés első évében 12 millió forint, ezt követően 16 millió forint, a harmadik évtől kezdődően évi 22—24 millió forint árbevételt kell majd az épülő számítóközpontnak elérni. Tolna megye else, kizárólagosan bérmunkás számítógépes szolgáltatást végző számítóközpontja 1982 első félévében kezdj meg üzemelését. Az addig hátralévő időben nagyarányú szervező munka folyik a megrendelő vállalatoknál és intézményeknél A számítóközpont építésével egyidőben kiképezik annak ieendő munkatársait és a megrendelők szakembereit is A létesítendő számítóközpont jelentős intézménye lesz megyénknek. Technikai és szellemi hátterénél fogva a számítástechnikai kultúra széles körű terjesztésének alapbázisa lesz. Tevékenysége várhatóan nagyban elősegíti a központi számítástech nikai fejlesztési kormány- program megyei feladatainak megvalósítását, ezáltal vállalataink, szövetkezeteink és intézményeink vezetési és információrendszerének korszerűsítését, gazdálkodási eredményeinek további javulását. SZÜLE LÁSZLÓ . Az idáirás pillanatai ; _____,_____________;_________I
