Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

2'r*ÉPÚJSÁG 1978. augusztus 12. PANORÁMA A szovjet sajtó elítéli az amerikai hidegháborús kampányt ÜJ-DELHI Az indiai parlament felha­talmazta az alsóház elnökét, hogy tizenöt tagú tanácsadó bizottságot nevezzen ki a kormány mellé, amelynek feladata a Morardzsi Deszai miniszterelnök fia ellen emelt korrupciós vád kivizs­gálása. Az indítványról, amelyről megfigyelők megál­lapítják, hogy a miniszter- elnök személyes erkölcsi ve­reségével egyenértékű, még a felsőháznak is döntenie kell. SAN JÓSÉ Nicaragua nagyobb váro­saiban folytatódnak a mun­kások és a diákok diktatúra­ellenes megmozdulásai. A fő­városban, Managuában a diákság nagyarányú kor­mányellenes felvonulást tar­tott, követelve, hogy Somoza mondjon le a köztársasági elnöki és a hadsereg-főpa- rancsnoki tisztségéről, enged­jék szabadon az összes poli­tikai foglyokat és demokra­tizálják a közéletet. Gyorsan és igen határozott hangnemben válaszolt a szov­jet sajtó az amerikai reakciós körök legújabb hidegháborús hangvételű, szovjetellenes ak­ciójára: „A béke az erő hely­zetéből" elnevezésű „koalí­ció", a szélsőségesen szovjet­ellenes körök újabb csopor­tosulása létrejöttére. A Pravdá és a TASZSZ hírügynökség egyaránt elítél­te a csoport programját, amely a „szovjet fenyegetés” közismert legendájának szé­les körű propagandájával akarja elősegíteni az újabb hidegháborús hullám elterje­dését az Egyesült Államok­ban, s egyúttal elősegíteni az amúgy is hatalmasra duz­zadt fegyverkezési program további bővítését. A szovjet sajtó határozottan veszélyes jelenségnek minősíti ezt a szervezkedést — éppúgy, mint a minden eddiginél hatalma­sabbra duzzasztott amerikai katonai költségvetés elfoga­dását. A szovjet sajtó bizonyos ideig szemmel látható türel­met tanúsított a propaganda­manőverek iránt, s mind­máig abból indul ki értékelé­seiben, hogy az amerikai és a világközvélemény nagyob­bik része elutasítja a hideg­háború hangvételének újra­élesztésére irányuló kísérle­teket. A kampány ki­bővülésével azonban termé­szetesen változik a szovjet reagálások hangvétele is, éle­sebben mutatnak rá a lapok az ilyen akciók veszélyére, a szovjet—amerikai kapcsola­tok megromlásának világmé­retű következményeire. Az ilyen következmények között az első helyen — a lapok megítélése szerint — a hábo­rús veszély növekedése és ami ezzel jár, a fegyverkezé­si verseny újabb, minden eddiginél nagyobb megterhe­lést jelentő szakasza jár. Ép­pen ezért cáfolják a lapok — hivatalos adatokra támasz­kodva — a „szovjet fenyege­tés” álhíreit. A Szovjet Tudományos Akadémia amerikanológiai intézetének folyóirata, a SZSA legújabb számában terjedelmes cikket szentel en­nek a kérdésnek és össze­hasonlító adatokkal bizonyít­ja: nem a Szovjetunió, ha­nem az Egyesült Államok és több szövetségese növeli a fegyverkezést, veszélyezteti a békét. Úgy látszik, az Egyesült Államokban egyesek a saját szájuk íze szerint akarják értelmezni a Szovjetunió ön­mérsékletét. Ezt az önmér­sékletet egyesegyedül az a törekvés diktálja, hogy elő­segítse a nemzetközi helyzet megjavulását. Az ilyen körök viszont a hidegháború fel­újítását provokálják — írja a szovjet folyóirat cikke. Vrhovec az NSZK-ban A Német Szövetségi Köztársaságba látogatott Josip Vrho­vec (a kép jobb oldalán) jugoszláv külügyminiszter és ven­déglátójával, Hans Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszterrel többek között a politikai terroristák köl­csönös kiadásának feltételeiről folytat tárgyalásokat. (Kép­távírónkon érkezett) Lisszabon Kormányátalakítási tárgyalások Portugália szerdán kineve­zett új miniszterelnöke, Alf­redo Nobre da Costa az el­múlt huszonnégy órában folytatta megbeszéléseit az ország politikai vezetőivel, az új kormány megalakításáról. Az újonnan kijelölt kor­mányfő csütörtökön találko­zott a Portugál Kommunista Párt Alvaro Cunhal vezette küldöttségével. Nyugati hír- ügynökségek szűkszavú je­lentéseikben csupán azt em­lítik meg, hogy Cunhal is­mertette a megalakítandó kormánnyal szembeni elvá­rásait és nem nyilatkozott arról, vajon a portugál kom­munisták mennyiben támo­gatnák az új kabinetet. Mint ismeretes, péntekre összehív­ták a párt központi bizottsá­gát is. hogy megvitassák a legújabb fejleményeket és meghatározzák a követendő politikát. Nobre da Costa a portugál kommunisták után a szociál­demokrata párt vezetőivel tanácskozott. Végezetül az új miniszterelnök a szélső- baloldali Népi Demokratikus Unió képviselőjét fogadta. Nobre da Costa pénteken találkozott a Portugál Szo­cialista Párt főtitkárával, Mario Soares volt miniszter- elnökkel és a konzervatív Demokrata Szociális Cent­rum Párt vezetőjével, Diogo Pinto Freitas do Amarallal is. A portugál szocialisták mindeddig várakozó állás­pontra helyezkedtek a meg­alakítandó kormány megíté­lését illetően, de — mint ar­ról már hírt adtunk — az első pillanattól fogva nehez­telésünknek adtak hangot amiatt, hogy Eanes elnök, véleményük sze^Tnt az alkot­mány rendelkezéseit meg­sértve, nem pártjuk, az or­szág legjelentősebb parla­menti ereje véleményének kikérésével jelölte ki az űj miniszterelnök személyét. Nobre dá Costa csütörtöki nyilatkozataiban megismétel­te korábban tett ígéreteit, hogy igyekszik fellendíteni a nehézségekkel küzdő por­tugál gazdaságot. Ezzel ösz- szefüggésben elmondotta: az új kormány hivatalba lépte nem módosítja Portugáliának a Közös Piacba való belépé­sére kidolgozott ütemtervet. Valószínűleg ma írják alá Kínai-japán megállapodás Pekingi japán diplomáciai források szerint a két fél képviselőiből álló szerkesztői bizottság pénteken befejezte a japán—kínai béke- és ba­rátsági szerződés szövegének kidolgozását. A források kö­zölték, hogy a testület ta­nácskozásainak középpontjá­ban a Kína által szorgalma­zott, sokat vitatott úgyneve­zett hegemóniaellenes zára­dék állt. Anélkül, hogy ez­zel összefüggésben részlete­ket ismertettek volna, úgy vélekedtek, hogy a létrejött dokumentumszöveg „végle­gesnek” tekinthető. Hasonló szellemben nyilat­kozott pénteken Tokióban Fu­kuda Takeo japán miniszter- elnök is. A hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt ve­zetői előtt a kormányfő min­den eszközzel azt bizonygat­ta, hogy a létrejött megálla­podás nem irányul harmadik ország, nevezetesen — ahogy a tárgyalások során Kína mindvégig szorgalmazta — a Szovjetunió ellen. Fukuda hangoztatta: „Olyan helyzet alakult ki, amelyben megköt­hetjük a szerződést anélkül, hogy megváltoztatnánk állás­pontunkat a hegemóniaelle­nes záradékot, a területi és egyéb problémákat illetően.” Valószínű, hogy a szerző­dést már szombaton Peking- ben aláírják. Az utolsó felvonás Péntek esti kommentárunk. Enyhén szólva rájár a rúd Rhodesia fehértelepes dikta­túrájára. Nem elég, hogy a közelmúltban nagyarányú pana­ma híre pattant ki, amelynek során vezető állású fehér kor­mánytisztviselők is „kénytelenek” a feketék sorsában osztoz­ni — magyarán börtönbe csukta őket Ian Smith —, ráadásul az amerikai szenátus és a képviselőház közvetítő bizottsága sem hozott kedvező döntést. Úgy találták Washingtonban, hogy a Smith-rendszerrel szemben foganatosított szankciók föloldását jelenleg semmi nem indokolja. Rhodesia pedig reménykedett abban, hogy az USA „ke­gyelmet gyakorol” és megszünteti a gazdasági bojkottot, amely mégiscsak hátrányos Salisbury számára. Nem így tör­tént. A közvetítő bizottság úgy foglalt állást, hogy amíg va­lamennyi rhodesiai politikai erő részvételével nem kezdődik meg az ország jövőjét meghatározó konferencia, addig a ti­lalom érvényben marad. Nos, ez világos fogalmazás, félreérthetetlen feltétel. Nem is hagytak kétséget az iránt Washingtonban, hogy a felsza­badító mozgalmak képviselőit is ott szeretnék látni a tár­gyalásokon, nem csupán a Smith által kiagyalt úgynevezett belső rendezés megalkuvó színesbőrű vezéreit. Nem kevésbé súlyos a második feltétel is Smithék számára: az embargó mindaddig érvényben marad, amíg a többségi uralomhoz ve­zető választásokat nem tartották meg. Ennyi csapás már rég érte egyszerre a fehértelepeseket. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az ENSZ dekolonia- lizálási bizottsága most hozott határozatában törvénytelen­nek és elfogadhatatlannak minősítette a salisburyi úgyne­vezett belső rendezést, akkor érthetővé válik, miért fordul a fajüldözők dühe oly elkeseredetten a hazafiak ellen. Az utóbbi napokban ugyanis fokozódtak a katonai akciók a zim­babwei felszabadító mozgalom gerilláival szemben. Ezúttal a harc kiterjedt a városokra, sőt Salisbury külső negyedeire is. A hírügynökségek megállapították: a hat éve váltakozó hevességgel folyó háborúban most először váltak a városok is az összecsapások színterévé. Ezzel függ össze a ZAPU, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió folyóiratának értesülése, miszerint 13 ezer külföldi zsol­dos is részt vesz a hazafiak elleni akciókban. A zsoldos csa­patok gerincét dél-afrikaiak alkotják: 4600-an küzdenek a rhodesiai kormánykatonák oldalán. Az USA-ból 2300, Por­tugáliából 2800, az NSZK-ból ezernél több zsoldos érkezett a zimbabwei harcterekre. Smith és fajüldöző kormányzata eddig az időtényezőben reménykedett. Abban, hogy legfőbb szövetségesei: az USA és Anglia valami módon kiutat talál számára, s meghosszab­bítja a rezsim haláltusáját. Úgy tűnik, London és Washing­ton ma már kényelmetlennek ítéli meg szövetségesét. Ez pe­dig a telepes rezsim számára az utolsó felvonást jelzi. GYAPAY DÉNES India A csalódás lejtőjén India gazdasága az idén látványos fejlődésnek indult: gabonából rekordtermést — 125 millió tonnát — takarí­tottak be. Az államkassza devizatartalékai, hála a kül­földön dolgozó indiai ven­dégmunkások hazautalásai­nak és a megnövekedett ex­porttevékenységnek, mintegy hatmilliárd dollárt tesznek ki. s rekordösszegű a takarék­betét-állomány is. Egyetlen eddigi indiai kormány sem működött ilyen kedvezőnek tűnő gazdasági talajon, s mégis: az ország stagnál, a politikai légkör mély ellenté­tektől terhes, a 16 hónapja hatalomra került Dzsanata- párti kormány kapkod és egyre nagyobb tehetetlenség­ről tesz tanúságot. Mielőtt a belső politikai klíma vizsgálatára térnénk át, érdemes mindjárt szólni az imént vázolt gazdasági kép árnyoldalairól. Igaz ugyan, hogy az idei gabona- termés négymillió tonnával haladja meg az 1975. évi re­kordtermést, de az ország la­kossága, amelyet manapság 650 millió főre becsülnek, 22 millióval nőtt azóta. A mező- gazdasági termelés jelenlegi szintje tehát most sem men­tesíti Indiát az éhezéstől: az ENSZ Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Szervezete, a FAO becslése szerint leg­alább 240 millióra tehető azoknak a száma, akik nem ehetnek kétszer napjában. Ráadásul az étolaj, a cukor, a hüvelyesek, a textíliák és más alapvető fogyasztási cik­kek árai is emelkedtek. Ta­valy az egy főre eső nemzeti jövedelem 1,4 százalékkal nö­vekedett, miközben a kor­mány bérbefagyasztó politi­kája következtében a mun­kások bére a legtöbb iparág­ban stagnált és jelenleg sem emelkedik. A nyilvántartott munkanélküliek száma — s ebben nincs benne a falvak „rejtett” munkaerő-tartaléka — egy év alatt másfélmillió­val növekedett, s elérte a 11 milliót... Pedig a Dzsanata-párt nem ezt ígérte a tavaly márciusi választások előtt. Akkor azt hirdette, hogy csökkenti a városok és a vidék közötti különbségeket, növeli a me­zőgazdasági termelést és a termelékenységet, új munka­helyek millióit hozza létre a falvakban és kielégíti a leg­alapvetőbb egyéni szükségle­teket. A választók igent mondtak erre az európai mér­cével mérve szerény, de In­diában nagyonis vonzó prog­ramra. Az idő múlásával azonban a tömegeken egyre inkább erőt vett a csüggedés, amely- lyel a becsapottság és harag érzése párosult. A felgyülem­lett feszültség egyre sűrűb­ben okoz komoly nehézsége­ket az osztályok, felekezetek, kasztok, stb. labirintusát al­kotó szubkontinensen. És nem is csak a gazdasági prob­lémák miatt. Azok, akik bíz­tak abban a Dzsanata-ígéret- ben, hogy visszaállítják a demokratikus jogokat, szin­tén hamar kiábrándultak. A kormány gyorsan vissza­kanyarodott ahhoz a tekin­télyuralmi elvhez, amelyet az előző, kongresszuspárti kabi­net követett uralma utolsó éveiben. Morardzsi Deszai, a Dzsanata pártkoalíció és a jelenlegi kormány vezetője nyíltan kijelentette, hogy pél­dául a sztrájkjog nem tar­tozik az alapvető jogok közé. A társadalmi robbanások ebben a helyzetben igencsak megszaporodtak 1978-ban. íme, egy — nem teljes — csokor belőlük: Amritsar szö­vetségi államban szikh- szekták ütköztek össze, s húsz halott maradt a poron­don; Nadurban gazdag pa­rasztok tiltakoztak a villany­áram-díjszabás emelése el­len: kilenc halott; Uttar Pra­desh állam egyik kisvárosá­ban a hinduk és a mohame­dánok csaptak össze vallási okokból: 16 halott; a Nadhya Pradesh-i ércbányászok sztrájkoló munkásai kézi­tusába keveredtek felügyelő­ikkel és a sztrájktörőkkel, amibe a rendőrség beavatko­zott: 50 halott; egy Lucknow melletti mezőgazdasági isko­lában — utóbb nem sikerült rekonstruálni, hogy miért? — összetűzésekre került sor, amelyek „lecsendesítésére” ugyancsak beavatkozott a rendőrség, a - végeredmény több mint száz halott­ilyen körülmények között nem meglepő, hogy az ellen­zékbe szorult kongresszus párt, amely közben két frak­cióra szakadt — a jelentőseb­bet Indira Gandhi volt kor­mányfő vezeti — igyekszik kiaknázni a Dzsanata-kor­mány tehetetlensége nyomán kialakult zűrzavaros helyze­tet. Egy éve még Indira Gandhi hitelét vesztett poli­tikus volt, ma azonban már joggal tekintheti magát az ellenzék vezérének. Több dé­li államban pártja többséget szerzett a helyi parlamen­tekben, s kezdi kiépíteni szervezeteit a Dzsanata fel­legvárának számító északi te­rületeken is. Előretörésének egyebek közt kedvez, hogy frakcióharcok kezdték ki a Dzsanata pártkoalíciót. Ennek egyik jele, hogy nemrég ki­vált belőle egyik alapító szer­vezete, a jobboldali konzer­vatív Indiai Néppárt, akinek .vezetője, Csaran Szingh fel­adta a belügyminiszteri tár­cáját, s követte őt híve, Radzs Narain államminiszter is. „Túl sokat várnak el tő­lem, és egyszerre” — panasz­kodott nemrég a 82 éves De­szai kormányfő, majd hozzá­tette: „Csak nem gondolják, hogy máról holnapra meg­változtathatok mindent?” Nos, ezt ma már valóban senki sem gondolja komo­lyan Indiában. Azon azonban sokan töprengenek — joggal, hogy 16 hónap alatt miért nem tett egyetlen érdemi lé­pést sem választási ígéretei­nek valóra váltására? PÁLÉI VIKTOR LAPZÁRTA BUKAREST Pénteken Pekingben és Bukarestben hivatalosan be­jelentették, hogy Hua Kuo- feng, a Kínai KP Központi Bizottságának és a Kínai Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke Nicolae Ceauses- cunak, a Román KP főtitká­rának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének meg­hívására augusztus második felében Romániába látogat. BÉCS Szadat egyiptomi elnök szeptember elején valószínű­leg újból Ausztriába látogat — jelenti a bécsi Die Presse című lap — Kreisky osztrák kancellárt idézve. TEHERÁN Rögtönítélő bíráskodást és kijárási tilalmat léptettek életbe pénteken az iráni Isfa- hanban azt követően, hogy több napon át heves össze­csapások voltak konzervatív muzulmán tüntetők és a rendfenntartó erők között.

Next

/
Thumbnails
Contents