Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

6 KÉPÚJSÁG 1978. augusztus 8. SPORTTELEX [* A $| A. EDMONTON: Különböző sportágakban már 28 aranyérmet kiosztot­tak Edmontonban a brit nemzetközösségi játékokon. Eddig Kanada szerezte a legtöbb érmet (14 arany, 8 ezüst, 7 bronz), Ausztrália (7, 9, 7), Anglia (4, 6, 7), Üj- Zéland (2, 2, 3), és India 1, 1, —) előtt. VELENCE: Befejeződött a három or­szág férfi atléta válogatottjá­nak a versenye. Az olasz— lengyel találkozó 105:105 arányban döntetlenül végző­dött, míg az olaszok 127:83, a lengyelek 133:79 arányban győztek a spanyolok ellen. VARSÓ: Magyarok is részt vettek a nemzetközi atlétikai verse­nyen, több győzelmet és he­lyezést szereztek. A nőj 800 méteren Klaus (NSZK) győzött 2:06.4 perc­cel, Ligetkutiné 2:08.6 perc­cel 4. lett. A gerelyhajításban Csík 79,18 méterrel első, Erdélyi 76,74 méterrel 3. Diszkoszvetésben Szegletes 58,08 méterrel 3., s ugyan­ilyen helyezést ért el Kiss a hármasugrásban, 15,76 mé­terrel. Kalapácsvetésben Encsi győzött 64,32 méterrel. PREROV: összesen 12 számban ver­senyeztek a 14—18 éves fia­talok az ifjúsági tenisz Eu- rópa-bajnoki címekért. Cseh­szlovákia bizonyult a leg­jobbnak, amely 7 elsőséget szerzett a svédek és olaszok 2—2, az osztrákok egy szám­ban jutottak győzelemhez. BECS: A franciaországi Rouenban 58 éves korában, hosszú be­tegség után elhunyt Ernst Melchior, volt 36-szoros oszt- rág labdarúgó válogatott já­tékos. Melchior Ausztriából Fran­ciaországba költözött ott ját­szott évekig, majd edzőként tevékenykedett. Hosszú ideig volt a luxemburgi válogatott szövetségi kapitánya. KAIRÓ: Tunézia—Egyiptom 1:0 (1:0), ifjúsági világ-kupa se­lejtező mérkőzés. Kézilabda MNK-selejtezők Főpróba a bajnoki rajt előtt Ez a lövés gólt eredményezett. Mözs—Szedres 17:11. Kézilabda-nagyüzem a vá­rosi sporttelepen. Huszonegy csapat mintegy kétszázötven játékosát szólította „fedélzet­re” a Magyar Népköztársa­sági Kupa megyei selejtező­je. Egy héttel a megyebajnok­ság őszi idényének rajtja előtt, főpróbának is beillett a hat pályán lejátszott hu­szonhét mérkőzés. Az együt­tesek számot adhattak fel­készültségükről, körvonala­zódtak a várható összeállttá- sok, s az edzők felmérhették játékosaik ügyességi állóké­pességét. A reggeli technikai érte­kezlet során a megyei szövet­ség vezetőitől megtudtuk: a Tolnai VL Sportkör hétköz­ben bejelentette, hogy vissza­lépteti női csapatát a bajno­ki küzdelemből. Az MNK selejtezőjének csoportbeosz­tását már ennek ismereté­ben, a tolnaiak nélkül készí­tették el. Nőknél és férfiak­nál egyaránt három-három csoportba osztották a részt­vevő együtteseket. A csopor­tokon belül körmérkőzések alapján döntötték el a végső helyezéseket. Valamennyi csoportból az első helyen végzett csapatok jutottak az októberi döntőbe. A délutáni órákba nyúló monstre műsor nagyszerű le­hetőséget kínált a tudósító­nak az edzőkkel, szakveze­tőkkel folytatott beszélgeté­sekre. A mérkőzések előtt és azok szünetében érdeklőd­tünk: mi újság a csapat há­za táján? A listavezető Simontornyai BTC női csapatának edzője, Várni István dicsérettel kezd­te válaszát. — Sziládi Erzsi Harkány­ban üdül szüleivel, de a mai mérkőzésekre ideutazott Szekszárdra. Ő is tudta, hogy szükség van játékára. Egyéb­ként három hete kezdtük meg a felkészülést. Úgy ter­veztük, hogy Zalaegerszegen részt veszünk a hagyományos Göcsej-kupán. Már elküldtük nevezésünket, de kiderült: a • mai MNK időpontjával egy- időben rendezik. Két játéko­sunk, Körmendi és Zádori hiányzik, mindketten férjhez menés előtt állnak. Erősödött a csapatunk. Molnár Erzsé­bet a szekszárdi NB Il-es csapatból hazatért, rajta kí­vül leigazoltuk Székely Er­zsébetet is — újságolta az edző. A mözsiek első mérkőzésü­ket a Gyönki Gimnázium r Zimmermann Erika csapata ellen játszották. Győztek ugyan, de különösen az első félidőben akadozott a folyamatos összjáték. Az első gólra is 12 percet kellett vár­ni. Rikker József szakosztály- vezető nem is állta meg szó nélkül, „öt játékosunk a Bartók Béla női kórus tagja­ként egyhetes jugoszláviai kiránduláson vett részt. A tengerparton szép napokat töltöttek el, de a kimaradt három edzés most érezteti hatását. Az őszi idényben egyébként már két Fazekas- né szerepel nálunk. Egyéves kihagyás után ismét játékra jelentkezett Fazekasné Lo- vasi Mária. A férficsapat ke­retében nincs változás.” \ Dóczy Tibor, a tengelici csapat edzője cseppet sem volt ,dicsekvő” hangulatban. Szavai nyomán mindez ért­hető is. „Újoncok vagyunk a bajnokság mezőnyében, s most ráadásul gyengült a szakosztályunk. Csapatkapi­tányunk az ősztől egyetemen tanul továl4>, egy másik já­Varga Teréz tékosunk munkahely-változ­tatás miatt távozott. Rajtuk kívül további két kislány a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Uj játékosként került hozzánk Hajdú Erzsé­bet Mözsről. Szorgalmasan készülünk, de kérdés, sike­rül-e a nyolc között végez­nünk? A 9. helyezett ugyanis már elbúcsúzik az első osz­tálytól. A Szekszárdi Spartacus második csapatában két is­merős arcot fedezünk fel. Igen, mindkettővel a bony­hádi serdülő-edzőtáborban találkoztunk. A kapuban Varga Teréz, a mezőnyben Zimmermann Erika. A Si- montornya elleni találkozó után velük is beszélgettünk. Varga Teréz: — Egy éve igazoltam a szövetkezetiek egyesületébe. Bölcskéről jöt­tem, a Garay gimnázium és óvónőképző szakközépiskolá­ban tanulok. A nyári edzé­sekre autóbusszal járok be Bölcskéről. Márciusban múltam 15 éves, mindent el­követek, hogy egyszer majd felkerüljek az NB Il-es csa­pat keretébe. Zimmermann Erika a nő­vére nyomdokait szeretné követni. „Szintén egy éve igazoltam a Spartacushoz. Korábban másfél évig Mö- zsön játszottam, Andorkáné volt az edzőm. Neki és a nővéremnek — aki az NB Il-es szekszárdi gárda tagja — köszönhetem, hogy ezt a szép sportágat választottam.” A Dalmandi MEDOSZ já­tékos-edzőjét, Schmidtnét a pályaépítésről kérdeztük. — Befejező fázishoz érke­zett az építés. A vasárnapi rajtra azonban még nem készül el, így a Dombóvár elleni első találkozót augusz­tus 17-én rendezzük. Addig­ra ígérik az átadást — vá­laszolta. A pályákon közben egy­mást követték a mérkőzések. A tikkasztó hőség ellenére jó iramú, változatos, helyen­ként izgalmas találkozók szemtanúi lehettünk. Mind­egyik csoportban a papír­forma érvényesült, már ami a továbbjutó csapatok kilétét illeti. Eredmények. Nők: Simon- tornya—Sz. Spartacus II. 11:5, Sz. Spartacus II.—Ten- gelic 18:8, Simontornya—Ten- gelic 16:2, Mözs—Gyönk 8:5, Szedres—Gyönk 16:9, Mözs— Szedres 17:11, Bonyhád— Dalmand 18:10, Ozora— Dombóvár 7:6, Bonyhád— Dombóvár 15:7, Dalmand— Ozora 11:9, Bonyhád—Ozora 17:6, Dombóvár—Dalmand 14:11. Férfiak: Sz. Sparta­cus—Paks 23:18, Dpnaföld- vár;—Tolna 24:9, Paks—Du- naföldvár 23:18, Sz. Sparta­cus—Tolna 24:7, Sz. Spar­tacus—Dunaföldvár 15:8, Hő- gyész—Nógrádi SE 21:17, Dombóvár—Szedres 15:15, Nógrádi SE—Dombóvár 21:14, Hőgyész—Szedres 20:10, Hő- gyész—Dombóvár 26:12, Nóg­rádi SE—Szedres 24:16, Mözs—Simontornya 16:12, Simontornya—Gyönk 25:14, Mözs—Gyönk 24:13, Paks— Tolna 16:9. Az október 29-i megyei döntőbe a Simontornyai BTC, a Mözsi Tsz SK és a Bony­hádi Botond női, valamint a Szekszárdi Spartacus, a Hő- gyészi HSC és a Mözsi Tsz SK férfiegyüttese került. A hat csoportgyőztes közül va­lamennyi —veretlenül, sőt pontveszteség nélkül harcol­ta ki a döntőbe jutás jogát. Azok a csapatok is bizakod­nak, akiknek ezúttal gyen­gébben sikerült a helytállás. Mint mondották: a gyenge főpróbát jó előadás követi majd egy hét múlva az őszi idény nyitányán. — fekete — Vitorlázórepülés Az első győztesek Őcsényben: Mönkkönen és Farkas Szinte óránként változó időjárással indult az idei, VI. Gemenci Vitorlázórepülő­bajnokság. A péntek délelőtti ünnepélyes megnyitó után alig egy órával már szapora záporok söpörtek végig a hangár előtt sorakozó repü­lőgépeken, viharos szél tépte a magyar, a finn és a lengyel lobogót a zászlórudakon. — Ez a verseny jól kezdődik! — mondogatták búsan a ver­senyzők, amikor a sportbi­zottság kihirdette az időjárás hozta, megfellebbezhetetlen ítéletet: ma nem lesz ver­senyszám ! Annál kellemesebb megle­petést jelentett szombaton reggel a tiszta kék ég, és a verseny meteorológus-szak­embereinek előrejelzése: az időjárás erősen javulóban van. Az őcsényi repülőtér megtelt fehér és sárga fa- és műanyagmadarakkal: 45 vi­torlázó repülőgép várta, hogy levegőbe emelkedhessen vég­re. S nem hiába: hamarosan eléjük gurultak a vontató motorosgépek s elindult a mezőny az első versenyfel­adatra. Dunaújváros volt a cél­pont, pontosabban a kis- apostagi repülőtér hangárja. Ezt kellett a versenyzőknek a levegőből lefotózniuk — iga­zolva, hogy valóban ott­jártak — majd sarkonfordul- va, minél gyorsabban igye­keznek hazafelé, Öcsénybe. Az összesen 134 kilométeres, viszonylag rövid távot a ver­senyzők legnagyobb részének sikerült megtenni. Hazaérke­zés után már csak az maradt a kérdés: ki volt a leggyor­sabb? Számítógép adta meg a vá­laszt: a verseny első napján egy magyar és egy finn ver- sennyzőnek sikerült legjob­ban a mérkőzés. A szabad­osztályban, a „nagygépek” kategóriájában Raine Mönk­könen finn pilóta 71,32 km/ óra sebességgel „rohanta” végig az útvonalat; a stan­dardosztály fiatal pilótái közül az MHSZ Kaposvári Repülőklubjának verseny­zője, Farkas Imre volt a legsikeresebb: 61,81 km/órá- val. Ez persze csak az első eredmény, hiszen a verseny még csaknem két hétig tart. Az időjárás azonban ke­gyesnek mutatkozott. így va­sárnap délelőtt a résztve­vők már „komoly”, nagy fel­adatra indulhattak. A szak­osztálynak 435 kilométeres, a standardosztály versenyzői­Start előtti készülődés nek 325 kilométeres távolsá­got kell berepülnie. Tudósí­tásunk írásakor még nem hirdettek eredményt, még nyílt a verseny: kiké lesz a VI. Gemenci Vitorlázó­bajnokság második verseny­napján a pálma. S. A. E. Harc a labdáért. Felvételünk a Szekszárd—Paks találkozón készült.

Next

/
Thumbnails
Contents