Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-06 / 184. szám

e wÉPÜJSÁG 1978. augusztus 6. A naplót lapozgatva néhány üzem neve igen gyakran szerepel. Ez korántsem jelenti azt. hogy gondatlanul javí­tottak, inkább arra utal, hogy ha bármire szükség van, Szekszárdiba jönnek. Az AGROKER-t a MEGÉV látja el al­katrésszel. Reggel 7-től este 8 óráig telexen és telefonon tartottuk a kapcsolatot a MEGÉV ügyeletével. Minden dél­után 3 órakor hívás nélkül telefonon jelentkezett a MEGÉV ügyeletese, felírta, hogy mire van szükségünk, s vagy azon­nal küldték az alkatrészt, közvetlenül az üzemnek, vagy megmondták, hogy hol van belőle raktáron. Ugyeletet tartottak egyébként á megyei tanácson, a MEZÖGÉP-nél, az AGROTRÖSZT-riél és itt nálunk két he. lyen is. Az ügyeleti szolgálatot júliils 3-án kezdtük, július 20-a körül jelezte az AGROTRÖSZT. hogy számítani lehel arra, hogy a gépek gyakrabban meghibásodnak. Az ügyelet időtartamát ezért meghosszabbítottuk. Július 23-án, vasár­nap 14-en, hétfőn este 6-an, a következő vasárnap pedig már csak négyen jöttek alkatrészért. Ez arra utal, hogy az üzemekben volt elegendő alkatrész a meghibásodott gépek javításához. Remélhető, hogy az őszi betakarítási munkák idején sem lesz különösebb zökkenő a gépek alkatrészellá­tásánál. Dunaszentgyorgyön 1326. augusztus 6-án keit az a levél, amelyet Broderics István kancellár írt II. Lajos király feleségének, Mária királyné­nak. A kancellár beszámolt arról, milyen a török ellen vonuló magyar csapat han­gulata, milyen nagyfokú a főnemesek széthúzása, mily nehezen haladt előre a török elleni ütközetre való felkészü­lés. Broderics aggódó hangú levelében a többi között eze­ket írta: „Ha itt lenne felséged, el­csodálkozna a mieink taná­csain. Csaknem mindnyájan azt hiszik a mieink, hogy szárnyak nélkül is repülhet­nek, és engem részint mert óvatosan beszélek, részint pedig mert mind a király őfelsége, mind rájok vigyá­zok, gyávának, kétségbesett- nek, félénknek tartanak. Tán oktalan a kétségbeesésem Nem magamért aggódom, hanem a királyért, és az or­szágért..." A török megjelenése riadal­mat váltott ki az országban, de nem akkorát, hogy az egész országot összefogásra késztet­te volna. A török jelenlétét többen úgy értékelték, mint ami elősegítheti hatalmi tö­rekvéseiket. Mások menekü­lésre gondoltak. Mária király­né is a menekülés gondola­tával foglalkozott. Broderics a fenti levelében ekkor még óva intette a királynéi ettől a lépéstől. Ügy tűnik, hogy még semmiképpen sem kell felségnek a helyét változtat­nia. Félünk, hogy felséged el­indulása sokakat menekülés­re késztetne." . A. török néhány évtized alatt stabilizálta hatalmát Magyarországon. Milyen volt az általuk megszállt ország­részen a vallásgyakorlás? Hogyan bontakozott ki a re­formáció? Milyen volt az is­koláztatási lehetőség? Erre a kérdésre ad feleletet Szigeti Imre, aki levélben számolt be Flacius Illyricusnak a refor­mációért folyó tevékenységé­ről, és annak eredményéről. A levél kelte 1349. augusztus 3. Idézzünk belőle: ..Mikor néhány évvel eze­lőtt (1546 tavaszán) Witten- bergböl elutaztam, nagyon siettem, hogy Tolnára érjek, mely város akkor egészen is­tentelen és bálványozással telt volt úgy. hogy azon két hét alatt, amíg ott voltam, annyi ezer ember közölt alig hármat vagy legfeljebb né­gyet találtam, kiknek az evangélium igazsága tetszett... (azaz a reformáció hive lett). Legutóbb két év és kilenc hónap múltán ismét Tolnára siettem és a város végén egy templomban helyeztettem be. Itt a köznép megoszlik. Né­melyek Krisztushoz ragasz­kodnak. némelyei: meg a pápához, s a pápaságot kéz- zel-lábbal védelmezik. Sok és kemény harcunk volt itt, de az Ur a török urak és kor­mányzók által csodálatos mó­don megoltalmazott bennün­ket. Mert kormányzóik mind­nyájan és különösen jogtudó­saik, akiket ók kádinak ne­veznek, irányunkban minden másoknál inkább jóindulatú­nk. Keresztelő János ünnepe táján a tolnai polgármester, akit ók bírónak neveznek, egy nagy összeg pénzzel Bu­dára ment a császár szamtar- tójához, kérvén öt, hogy en­gem vagy ölessen meg vagy űzessen el a városból. De egyiket sem bírta elérni. Közben néhány kegyes, is­tenfélő férfiú a basa legfőbb intézője elé terjesztette a mi ügyünket. S mikor ő azt- jól megértette, kis híja volt, hogy a polgármestert mindjárt nyakon ne ragadja. Ezen fe­lül megparancsolta, hogy a Luther által feltalált evangé­likus hit prédikátorai (mert igy nevezi ö az evangélikus hitet) mindenütt mindazok­nak, akik csak hallgatni akarják, az evangéliumot szabadon, félelem nélkül prédikálják és hogy a ma­gyarok és szlávok mind (akik ezt valóban tenni akarják), az Isten igéjét semmi ve­szélytől sem félve hallgat­hatják és befogadhatják. Mert — mondja ö — ez az igazi keresztény hit és vallás. Szintén megengedte, hogy az evangéliumot a kereszté­nyeknek Budán is sza­badon prédikálhatják. De az istentelen raguzai em­berek. a te földieid, az evangéliumnak ellenszegül­nek. mert kereskedést űznek a török táborban. ügy körülbelül hét hónap­ja tartózkodtam már Tolnán, amikor egy új iskolát állítot­tam fel itt. Mert a? régi isko­lát meg a pápisták bírták. És iskolánkban közel 60 tanítvá­nyom, a köznépből peaig több mint 500 hallgatóm van. A pápisták és a nép többi ré­sze még erősen ragaszkodik a pápa hazugságaihoz. Igen nagy a hiányunk segítőtár­sakban. Ezért arra kérlek, ha van ott néhány magyar, légy szíves azokat a legsürgőseb­ben hozzánk küldeni. Mert ezeken a vidékeken az Ur aratnivalója igen sok, de a munkás nagyon kevés. Sok városnak, mezővárosnak és falunak, hóimét a pápisták elüzetlek. egyáltalán nincs papja. S a tanulók is, kik onnan Magyarországra jön­nek. féltik a bőrüket és ke­rülik a török területet.” Tolna lakossága a vallás kérdésében nem volt állhata­tos. amilyen gyorsan lett a katolikusból evangélikus, ugyanolyan gyorsan lett evangélikusból református. 1388-ban már a reformátusok voltak többségben a község­ben. Tolnán egyébként éles vallásviták zajlottak le. Volt idő. amikor a lakosság val­lási kérdésekben megosztott volt, s a főtemplomban tar­totta mindkét felekezet a val­lási szertartásait. A templo­mot kettéosztották, az egyik részben az egyik, a másikban a másik rendezte szertartá­sait. Ebből az időszakból felje­gyezték. hogy az egymást kö­vető prédikációkban válaszol­tak egymásnak a papok. Ez úgy volt lehetséges, hogy be- küldtek egy-egy diákot a prédikációra, aki leírta, amit hallott, s a jegyzeteket át­adta a másodikként szószék­re lépő papnak, aki vallási meggyőződésének megfele­lően támadta az előtte el­hangzottakat. A reformáció időszakában elsősorban a pá­pa. a szerzetesrendek, és a mise állt a támadások közép­pontjában. K. BALOG JÁNOS Sr­Sl MOtTTORN. megyéről megyére, a boltve­zetők ebből válogatva adják le megrendeléseiket a jövő évre vonatkozóan. Az összes tanszerből áprilisban mérik fel az igényeket, az üzletekbe szállítás pedig júniusban tör­ténik. Jó partnerek ebben az AFÉSZ-ek és a Népbolt-üzle- tek. Megyénkben évente öt­millió forint értékű tanszer­rel számolnak. Nézzük most az egyes tan­szereket! Tavaly hiánycikk volt a körző, a radír, a pasz- tellirón és a kézimunkatasak. Idén kielégítő az áruválasz­ték: pasztellirónokból (közis­mertebb nevén színesből) 26- féle áll a vásárlók rendelke­zésére, népszerű a kínai im­portból származó illatosított radír is. Fogyóban van viszont a 43 fokos műanyag vonalzó, mi­vel az ipar nem készült el a megrendelt mennyiséggel, de a tervek szerint őszig kielé­gítik az igényeket. Az alsó­tagozatosok kézimunkázású- nál használt fűzőtűk hiánya viszont valószínűleg idén sem szűnik meg. A bőr tolltartók száma csekély, de a műanyag tolltartók fedezik a szükség­leteket. Nem vonatkozott az enged­ményes füzetvásár a spirál­füzetekre. A megyében min­denütt kaphatók, csupán Szekszárdon volt szállítási el­maradás miatt fennakadás. Egyébként a megyeszékhely részesedik a legnagyobb mér­tékben a spirálfüzetekből, lé­vén sok középiskolás a város­ban. Szeptemberben életbe lép­nek az új tantervek az álta­lános iskolákban. A kisisko­lások tanszerlistáján néhány új tancikk is szerepel. Egye­dül az új ABC-betűkártyák nincsenek még készen — nyomdai kapacitás hiányá­ban. Ezek megjelenését a bol­tokban szeptemberre ígérik az illetékesek. Évek óta divatos téma az iskolatáskák kérdése. Me­gyénkben évente átlag tízezer iskolatáskát vásárolnak. Ügy tűnik, a hosszított formájú is­kolatáskák nem váltak be. és a farmeranyagból készült tás­kák népszerűsége is elmarad a várttól. Ugyanakkor ked­veltek a. ..macskaszemes", prizmával ellátott táskák. Ez tehát a helyzet a tanév előtti tanszerellátás terén me­gyénkben. Az árualapból ki­indulva sem szeptemberben, sem a tanév folyamán nem lehet probléma tanszerügy- ben. Ha a tényleges igények meghaladják a felmérés sze­rintit, az utórendeléseknek nincs akadálya. Reméljük mi is a legjobba­kat ! — km — Fotó: CZ A héten befejeződött a gabona betakarítása. Leáll­tak a kombájnok, a szállítójárművek, magtárba került a megszárított őszi árpa. a búza. A mezőgazdászok idén sokszor intették türelemre önmagukat és egymást; az időjárás miatt sokszor kénytelenek voltak tehetetlenül nézni, hogy a dőlés, gyomosodás. szempergés következ­tében kevesebb lesz a termés, mint amiért megdolgoz­tak, és amire számítottak. A mezőgazdasági csúcsmun­kák idején igen gyakran kerül szóba az alkatrészellátás, hisz nincs annál nagyobb bosszúság, mikor arathatná­nak ugyan, de valamilyen apró hiba miatt állni kény­szerül a gép. Mi is tapasztaltuk, hogy igen kevés gép állt aratáskor, ha mégis, akkor csak igen rövid időre. Az üzemek nem engedhették meg azt a „luxust", hogy akár egyetlen gépet is kivonjanak a betakarításból. Ha hiány­zott valami és nem kapták meg a kereskedelmi szerve­zetektől, vagy más üzemektől, azonnal legyártották, vagy kiszerelték a használaton kívüli gépekből. — Milyen volt idén az alkatrészellátás? — erről kérdeztük Schwébl Ádámot. a Tolna megyei AGROKER alkatrészosztályának vezetőjét. —• Az AGROKER beszer­zési, ellátási láncolata a nyári és őszi betakarítás időszakában jól megoldott. A gabonabetakarító gépek javítását az üzemek zömé­ben már január-februárban elkezdték. Három nagy­üzemmel — a Dalmandi, a Paksi és a Tamási Állami Gazdasággal — jó előre megállapodtunk abban, hogy úgynevezett előrendelést ad­nak le vállalatunknál. Ez azt jelenti, hogy már tavaly decemberben felbecsülték, hogy a javításhoz milyen alkatrészekre lesz szükség: a listát összeállították, és eljuttatták hozzánk. Az al­katrészek folyamatosan ér­keztek Szekszárdra, mi pe­dig állandóan figyelemmel kísértük, hogy közülük me­lyek azok, amelyekre a gaz­daságoknak szüksége van. Ez a módszer igen eredményes­nek bizonyult, hisz azonnal elvitték, és beépítették az alkat­részeket. A szövetkezetek közül előjegyzési megállapodást kötöttünk a decsi, az őcsényi és a tolnai téeszekkel. Fő darabokra bármelyik üzemtől elfogadtunk megren­delést, arra viszont nincs mód, hogy számon tartsuk; az ap­róbb alkatrészekből kinek mennyi kell. Ezt akkor tudnánk megtenni, ha korszerű számítógéppel rendelkeznénk. Évek óta tapasztaljuk, hogy azok a gazdaságok, amelyek időben gondoskodnak alkatrészről, betakarításkor ritkán kerülnek nehéz helyzetbe. Tudják ezt az üzemek is, ennek ellenére néhány gazdaság a gépek indulása előtt, májusban jelentke­zett az igényeivel a vállalatnál. Az aratás időszakában a megyei AGROKER telephelyén nem volt az SZK—5-ös kombájnhoz kasza, behordócsiga, fékhenger, munkahenger, néhány méretben ékszíj, a K—4— 42-es bálázóhoz kötőszerkezet, tűcsapágy, az E—512-es kom. bájnhoz behordócsiga, kasza, hengerfej, komplett variátor. variátortárcsa, szalmázóláda és komplett motor. Nálunk ezek az alkatrészek nem voltak, de igyekeztünk máshonnan be­szerezni. A legtöbb gondot a motoralkatrész adta. Tudott dolog, hogy az IFA tehergépkocsik motorja megegyezik a német kombájnokéval, s előfordul, hogy a kombájnhoz kért alkat­részt a meghibásodott teherautóba szerelik. A mi dolgunk többek között a mezőgazdasági gépek alkarészellátása; ha kérik az alkatrészt, nekünk — ha van — ki kell adni. Sen­kitől sem kérhetjük számon, hogy hová szereli be. Az min­denesetre tény, hogy jóval több alkatrész fogy, mint amire megítélésünk szerint a kombájnmotorokhoz szükség lenne. Törökök Magyarországon. Egykori metszet a Simontornya vára alatt portyázó törökökről. Mi kerüljön az iskolatáskába? essék egy hétszáz ton­nányi árukészletre gon­dolni! Ugye sok? Hát még. ha azt is hozzá­tesszük. hogy ez a mennyi­ség iskolakék csomagolópa­pírból tevődik ki. Az ország egymillió-háromszázezer ta­nulója bizony sok tanszert „elfogyaszt". A szeptemberi tanévkezdésig előreláthatólag 47 millió darab iskolafüzet talál gazdára. Az augusztusi torlódás el­kerülése végett július 17-e és augusztus 5-e között a Pl ÉRT Nagykereskedelmi Vállalat, a kiskereskedelmi vállalatokkal, szövetkezetekkel és a Cent­rum Áruház Vállalattal kö­zösen országos engedményes füzetvásátt szervezett. A húsz- százalékos kedvezmény a fü­zetekre és füzetcsomagokra, egyúttal a vásárlók anyagi tá­mogatását is jelentette. A korábbi, augusztus végi rohamot jól érzékelteti, hogy az előző években előfordult már: a szekszárdi papírbolt­ba nem fértek be a vevők, csak hosszas várakozás és to­longás árán jutottak a tan­szerekhez. Tolna megyében félmillió füzetet szállított ki a PIÉRT az akcióban részt vevő több mint ötven boltba. A füzetvá­sár során a füzeteknek mint­egy hetven százalékát érté­kesítették, ez az arány a ta­valyihoz képest körülbelül öt- százalékos emelkedést mutat. A megmardt füzetek a vásár befejeztével teljes áron ke­rülnek forgalomba. A Dunaföldváron a helyi Á.FÉSZ az árkedvezményt az iskolatáskákra is kiterjesz­tette, a dombóvári ÁFÉSZ pedig a füzeteken, iskolatás­kákon kívül a könyvborító­kat és tolltartókat is kedvez­ményesen árusította, összes­ségében elmondható, hogy a megfelelő propaganda előse­gítette a füzetvásár lebonyo­lítását. Sajnos, negatív pél­dákkal is találkozhattunk, ott ahol éppen szabadságon volt a boltvezető, vagy leltároztak a füzetvásár ideje alatt. Vi­gasz, hogy az elsőként emlí­tett üzletben később azért lesz füzet vásár. Pillantsunk egy kicsit a ku­lisszák mögé! Az iskolaszezon a PIÉRT-nél már az előző év októberében megkezdődik. Ilyenkor 50—60 iskolatáská­ból álló kiállítás vándorol

Next

/
Thumbnails
Contents